Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

1 eldal KELET-MAGYAROnsZJre 1974. Január Az egyszintes lakóépület­hez néhány lépcső vezet, 6 az ablakokat lugas védi a trópusi nap erős sugaraitól. Az ajtók zárva, a látogató csak a nyitott ablakokon tekinthet be a házba. A havas hegyi úton lassan haladt velem felfelé az autó­busz Bilicsi Tivadar otthoná­ba, akinek közismerten szép a családi élete. Bilicsi Tivadar az asztalon halomba púposodó képek alól. kivágott újságdarabot keres, melyet azért tett el, mondja, mert megragadta őt egy mondat, a boldogságról szólt, arról, hogy igazán bol­dog — csak az az ember le­het, aki elsősorban másokat akar boldoggá tenni. Megta­lálja az újságpapírt, tintával aláhúzott sorokat látok. — Tudja kedves, az embe­rek magányosak maradnak mindaddig, amíg erre a na­gyon egyszerű igazságra ma­guktól rá nem jönnek. Hiá­ba végez felméréseket az ENSZ, hiába folytatnak pszichológiai kísérleteket az egyedüllét szorongásainak okairól... Meg kell tanain a$ni:vSfe- j retetet, örömet,' és ha, szük­séges, vállalni kell az áldo­zatot is. — Milyen Önöknél az ün­nep? Nevet. — Hangos. A lányok már felnőttek, egyikük kivételé­vel családot alapítottak, de az ünnepi estéket s így a legutóbbi karácsonyit is itt töltik, nálunk. Most már négy unokám is van, ők is mind lányok, örültem, hogy otthon lehetek és örültem annak, hogy körülöttem so­kan vannak, és mindenki ne­vet. A fényképek közül előhúz egyet. Két oldalról négy lá­nya fogja közre. Kati. aki kozmetikus és két kisbabája van. Évike, a legkisebb, ő Svájcba ment férjhez, már neki is van egy kislánya. Marika, a Mikroszkóp Szín­pad tagja, ő iß egy kisbaba boldog mamája, és Erzsiké aki a Televíziónál dolgozik ő még otthon van a szülei­nél. — Nézze meg ezt a vidám társaságot — mutat a képre Bilicsi Tivadar. — Ezt a jó­kedvet nem lehet megjátsza­ni. — Az utóbbi évtizedekben már kevesen vállalkoznak arra, hogy több gyereket fel­neveljenek. művészek között pedig alig-alig találni olyat, akinek kettőnél több gyerelce van. ön nem félt vállalni ezt a terhet? — A család szeretetét én otthonról hoztam magammal. Igaz, mi csak ketten voltunk testvérek, de szüléink na­gyon szépen éltek. A gyerek­koromból én szép szavaknak és muzsikának az emlékét őrzöm. Erős vágy élt bennem egy hasonlóan harmonikus családi élet megteremtésére. És hogy miért vállalkoztunk négy gyermek felnevelésére? Jöttek, s mi a feleségemmel együtt boldogok voltunk. A feleségem is színésznő volt. ő lemondott hivatásáról a gyerekek kedvéért. Az ő ne­vében nem nyilatkozhatom. de úgy tudom, ezt nem tar­totta áldozathozatalnak. Négy gyerekkel adódó .^ond ugyan­" isj égy nő '‘szamára nagyon is aktív tevékenységet jelent, és úgy hiszem, minden em­ber részére az a fontos, hogy olyan munkát végezzen, amely kitölti az életét. Ami­óta a gyerekek felnőttek, a feleségem ismét dolgozik. Több nyelven beszél, és ide­genvezető az Ibusznál. — Sohasem érezte, hogy művészi pályáján a nagy család visszahúzó erő? Kis szünet után válaszol: — De igen, volt ilyen idő­szak. Az Operett Színházban játszottam, amikor Major Ta­más megkérdezte tőlem egy alkalommal, hogy nem sze­retnék-e Molieret játszani? Bevallom, nagyon szerettem volna. De a gyerekek még kicsik voltak és szükségem volt a nagyobb kereseti le­hetőségekre, melyet a köny- nyű műfaj jelentett. De. sietve szeretném hozzátenni, ez sohasem hagyott bennem keserű ízt. Idővel átszerződ­tem a Vígszínházhoz, ahol ■szebbnél szebb prózai szere­pek élménye várt. Az is igaz, hogy a drámai szere­pek átvételekor, át kellett törnöm egy láthatatlan fa­lat, hisz a közönség megszok­ta: ha engem lát. nevetni kell. De ez csak eggyel több színészi feladatot jelentett és nem akadályt. Az új sikerek. Pályázatot hirdet a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendég­látó Vállalat Nyíregyháza. Rákóczi u. 4. 1. Műszaki osztályvezetői állás betöltésére (építészmérnöki, lehetőleg épületgépészeti képesítéssel) 2. Vezetői munkakörbe közgazdásznak és szám­viteli főiskolát végzetteknek (Akik a kereskedelmi munkában jártasak) 3. Bérelszámolói és adminisztrációban jártas dolgozók részére Jelentkezni lehet a fenti címen. A pályázatot önéletrajzzal együtt a vállalat személyzeti ve­zetőjének adják be, ahol részletes felvilágosítást kaphatnak. (24) és a közben felcseperedő gye­rekek látványa bőségesen kárpótoltak az átmeneti le­mondásért. — Kollegái nem faggatták arról, hogy mi a titka a szép családi életének? — Nyitott könyv volt az életem. A „titkot” mindenki láthatta. Szeptemberben vol­tam 72 éves. Még játszom a színházban, és gyakran hív­nak a televizióba is, de azért sokszor gondolkodom azon. hogy egy napon nekem is abba kell hagynom a mun­kát. Az én ünnepem tehát az lenne, ha már nem kell dol­goznom? — teszem fel ma­gamnak ilyenkor a kérdést. Üresek lennének azok a na­pok, az ünnepet pedig a tar­talom teszi igazán gazdaggá, írni szeretnék majd az éle­temről. Talán, ez lesz az az új feladat, amely közben a pihenés óráit ünnepnek tó-' gom tartani. (L) A társalgó és az étkező­helyiség bútorai kolóniái stí­lusúak spanyol tapasztala­tai alapján maga Heming­way tervezte őket. A hival­kodástól mentesen bérénde_ zett helyiségekben minden kényelmes, praktikus és egyszerű. Az épületben min_ denütt Amerikából. Afriká­ból származó vadásztrófeák díszítik a falakat. A képek többségének alkotója az író jóbarátja, Roberto Domin­go spanyol festő. A társalgóban a kedvenc karosszék, lábzsámollyal, mellette a kisasztalkán ita­lai. A folyóirattartóban legfölül a Les Tempes Mo­dernes egyik példánya. Szi­esztáját legszívesebben itt töltötte, dohányzott és klasz- szikus zenét hallgatott. Az ötvenen túli író hí­zásnak indul, magas a vér­nyomása. Lassan rátelep­szik az öregedés hangulata. Egyre többet elmélkedik. Itt irta „A folyón át, a fák kö­zé” című 1950-ben kiadott regényét. Korábbi Írásainál ennek szerkezete kevésbé feszes, s a mű maga kissé terjengős. Tíz évi hallgatás után voltaképpen nem egy átütő sikerű regény. Dolgozószobáját, íróasz­talát nem használta, azon mindénféle apróságok he­vernek. az ablak alatti pol­A havannai Hemingwa'y-ház homlokzata cokon pedig cipői sora­koznak. Hálószobájában dolgozott. Az ablak mellett egyszerű polcon vastag könyv, s azon a kis Royal- táskaírógép. Medvebőrön állva, mezítláb írta műveit. „A folyón át...” után a kri_ tikusok által már már elte­metett író két év múlva al­kotta „Az öreg halász és a tenger” című halhatalan művét s ebben megfogal­mazta mindazt, amit az öt­venen túli Hemingway mon­dani akar az emberről és a világról. Hemingway életművének csúcsa e regény, amelyért Nobel-díjat kapott. 1952-tól visszavonul a Finca Vigia- ba. néhányszor még átmegy Spanyolországba. negyedik feleségével és néhány ba. rátjával, de mindig vissza­tér a havannai házába. Megtört egészségét, rengé. Ők hozzák a szerencsét 9 A kéményseprők tanulni Szabolcsból jönnek mesterséget Svájci—olasz mesterek: ők jöttek el hozzánk vasgolyóik­kal, keféikkel, nyolc-tíz évig tisztították a pesti kéménye­ket, s megszedve magukat, mentek vissza hazájukba, Locarno, Graubünden vidé­kére, az Alpok déli lejtőire, s jöttek helyettük mások a szegény olasz—svájci falvak­ból. Évszázadokig hűek ma­radtak svájci ' állampolgár­ságukhoz, jöttek, mentek, kéményről kéményre száll­tak. A régi dinasztiák is mind svájci—olaszok: a Deveics il Vecchio di Locarno család, a mai Devecsiszék, a Dei Zig- niek a Decsinyiek. Végül mégiscsak meghonosodtak. Del Medicóék fiaiból lettek a híres budai szalámisok, s Kacsa utcai olasz reneszánsz palotájuk kéményeit már nem ők — mással tisztíttat- ták. Öltözetük fekete, kalapjuk a baretta. Miért hozzák a szerencsét? Feketék. Olya­nok, mint az ördögök. A mí­tosz, a babona logikája pedig ez: óesztendő éjszakáján pa- rolázni kell az ördöggel — kéményseprővel —, malacát megsimogatni, seprőszálat tő­le ajándékba kapni. Látja ezt a többi ördög. Ez az em­ber — gondolja — jóban van a kollégámmal, az ördöggel; az ördöggel barátkozik! Te­hát hagyjunk neki békét az új esztendőben. De vajon barátkozhatunk-e az ördöggel? Aligha! Mert sajna — pa­naszkodik a tisztes céh, a Kéményseprő Vállalat ter­melési vezetője, Dorogi Tibor — a kéményseprők serege egyre fogy, a kémények, a munka pedig egyre növek­szik. Tíz évvel ezelőtt még 330 kéményseprő járta a fő­város tetőit (s ez is kevés volt), most pedig a számuk 240—250 körül van. A többi közt ezért is — hogy e szép mesterségre az utánpótlást biztosítsák — a vállalat a Rákos patak partján egy 150 fős, minden kényelemmel berendezett munkásszállást készül építeni. Az ifjú ördög­fiókák, az iparitanulók inter- nátusa is itt lenne. A legtöb­ben Somogyból, Szabolcsból jönnek mesterséget tanulni. A 250 fős seregre Budapest 1 millió 100 ezer kéménye vár. Nagyon nagy munka. Hajdan minden hónapban tisztítot­ták a kéményeket. Most már kéthavonta kerül sor a sep­résre. Igaz, e régi szakmának új feladatokat is kell végez­nie már. A kéményvizsgála­tokat, a kötelező füstnyomás­méréseket. Amióta a gázfű­tés rohamosan elterjedt — a kéményseprő fegyverzete is korszerűsödött. A seprő, a vasgolyó mellett műszereket kaptak, komoly műszeres vizsgálatokat kell Florianus kormosképű legényeinek vé­gezniük. A vállalatnak már terebélyes műszerparkja van. A belterületen általá­ban egy-egy kéményseprőre négyezer kémény jut, külte­rületen, ahol kicsinyek a há­zak s majd minden kömény­hez külön-külön fel kell mászni a tetőre, két-három- ezer. Tehát ha új esztendőben mégis bosszantana az ördög, akkor bizonyára álördög volt az a kéményseprő, akivel szilveszter éjjel paroláztunk. Mert azon az éjszakán az igazi kéményseprők is — fe­hér ingben, „civil” ruhában ünnepeltek valamennyien. (k. gy.) teg sérülését gyógyítgatja. Erről árulkodnak a fürdő­szobában a mérleg fölött a falra írt testsúly-adatok \ is, amit cukorbaja miatt mért pontosan. A házban az ebédlőt ki­véve mindenütt rengeteg könyv, még a fürdőszobában is, érdekes módon a nagy könyvtárszoba könyv_ anyaga nem rendszerezett. A nagy kert egyik sarká­ban a háromemeletes to_ ronyépületet Mary Walsh, a negyedik asszony építette, hogy a „Papa” nyugodtan dolgozhasson. Hemingway azonban sehogyan sem tu­dott megbarátkozni az épü_ lettel .valójában nem sze­rette. Itt is mindenütt va­dásztrófeák, vadászatkor használatos különböző esz­közök. A legfelső emeleten a dolgozószoba, innen legszebb a kilátás a szinpompás buja trópusi növényzetre. A szo­bát körülölelő polcokon mindenütt könyvek, köztük az Akikért a harang szói 1945-ös Révai kiadása. A nagy ház, olyan mintha gazdája éppen kiszaladt vol­na a városba. Az ágyon gon_ dósán sorakozó folyóiratok árulják csak el, hogy már több mint eav évtizede meg­állt itt az élet. Kép és szöveg: Boros Béla Olcsóbb, mint az olaj fűtés A szénhidrogénekből és az atomerőművekből nyerhető energián túl az utóbbi idő­ben mind nagyobb az érdeke lődés az eddig még gyakor­latilag alig kihasznált ener­giakészlet, a föld hőtartalma — a geotermikus energia —• iránt. Egyes feltételezések: szerint a föld mélyéről nyer­hető hőenergia jóval megha­ladja az összes szénhidrogén készlet értékét, s távlatban jelentős energiabázisként le­het figyelembe venni. Ezért végzett fontos vizsgálatokat a MÉLYÉPTERV a hazai héviz és geotermikus energia hasz­nosításáról és gazdaságossá­gáról. A felmérés szerint Magyar- ország 385 olyan hévizkúttal rendelkezik, amelyben a víz hőmérséklete meghalad­ja a 35 fokot. Az elméleti szá­mítások alapján pedig még csaknem 500 további hévíz­kút telepíthető anélkül, hogy 50 éven belül a vízkészlet ki­merülésétől kellene tartani. Az eddig feltárt kutakból hasznosítható vízmennyiség évente csaknem 170 millió köbméter, s a fűtési idényben 1540 milliárd kilokalória hő­mennyiséget lehet felhasznál-! ni. A havannai Hemingway-íiázban Havannai kikötőn túl, a kül- vároe egyszerű faházainak verandáin idős néger asz- szonyok és férfiak pihennek elmaradhatatlan hintaszéke^ ken. Az egyszerű házaktól alig egy kőhajításra van a Finca Vigia, az őrtorony­nak nevezett kilenc holdas park és épület. Hemingway kedves tartózkodási helye volt. A második világhábo­rú után. a már életében klasszikussá vált író ide tért vissza pihenni. Egy vidám család Bilicsiéknél

Next

/
Thumbnails
Contents