Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
1 <>T3a! fc&ET-MAGYARORSZÄS I■ ftfrí Jam* ft ’ <■* CSALÁD OTTHON Közlekedjünk helyesen (23) Kötött mellények Anyaga 150 (100) g szürke és 100—100 g világoskék gyapjú fonal, 3 és 3 ‘^-es tűkkel. Az alapminta, 3 V2-es tűkkel, szinén sima és baloldalon fordított. Csíkozása 16 sor világoskék és 4 sor szürke, ezt ismételjük. Háta: 109 (83) szemmel, a szürkével, 3-as tűvel 12 cm-t kötünk egy sima egy fordítottal. Az utolsó soron, mindkét szélén, 10—10 szemet befejezünk, marad 89 (63) szemünk. A fenti csíkozással kötünk a nvakkívágásig kb. 26 (19) cm magasságig. Itt a középső 59 (43) szemet segédtűre vesszük és a két oldalt most már külön-külön kötjük. A megfelelő magasságnál a maradék szemedet háromrészre osztva, befejezzük a vállakkal. Eleje a hátával azonos módon készül. Kidolgozás: A vállak ösz- szevarrása után a nyakkivágás körülkötését öt tűvel végezzük, egy sima, egy fordított kötéssel a sarkokon 2—2 szemet összekötünk. A 8. sorban befejezzük, simát simán, fordítottat fordítottan. Két oldalán szintén felszedjük a szemeket, nyitva kötünk két tűvel, egy sima, egy fordítottal és a 8. sorban befejezzük. A patent részt összevarrjuk és az oldal pántot hozzávarr- juk. A fűtött szobák megfelelő páratartalma Télen több a meghűlt, köhögő és köpködő ember, mint nyáron. Hosszú ; lúg azt tartották, hogy a hideg hatására a légutak nyálkahártyáinak vérellátása szenved hiányt és így a vírusok és baktériumok könnyedén és vidáman kénese1' c-*morodni. Még ma sem teljesen eldöntött a kérdés. de egyre több jel szól amellett, hogy nemcsak hidegben fáznak meg az emberek könnyen, hnem — furcsa módon — jól fűtött, meleg szobában is. Hűlésre — szabatosabban vírusfertőzésre — a jól fűtött meleg szobában azért kerülhet sor, mert a légutak nyálkahártyái a levegő igen alacsony páratartalma miatt kiszáradnak. Az viszont régen ismeretes, hogy a Kiszáradt nyálkahártya a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét jelentős mé-tékben elveszti. Az őszitéli évszakban azért hívjuk fél erre a figyelmet, mert a fűtött szoba levegőjének páratartalmáról viszonylag könnyen gondoskodhatunk. A Földünket körülvevő levegő égtájanként, főképpen pedig hőmérsékletenként más-más mennyiségben tartalmaz vízpárát. A jeges sarkvidéken a levegő szinte teljesen száraz, majdnem nulla a páratartalma. Az egyenlítői tájon, a trópusokon viszont a legmagasabb 4 százalékot is elérheti a levegő páratartalma. A fizikusok, vagy a meteorológusok pontosan tudják mérni, hogy egy köbméter levegőben mennyi a víz. Ahhoz azonban nem is kell meteorológusnak lenni, hogy gyakran észrevegyük — a legtöbbször láthatatlanul jelenlévő — páratartalmat a levegőben. Valahányszor nedves levegő hirtelen lehűl, az addig láthatatlan pára, harmat, köd vagy zúzmara alakjában láthatóvá válik. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a sarkvidéki levegő páratartalma nulla, és a téli nagy hidegben is rendkívül alacsony, nem vitás, hogy télen szellőztetés alkalmával alacsony páratartalmú levegőt engedjünk be a lakásba. Nyilvánvaló, hogy a lakásban felmelegedő és még jobban kitáguló levegő páratartalma még tovább csökken. Ha ráadásul még poros is a levegő, sőt jónéhány ember dohányzik is, akkor a nyálkahártyák a száraz levegőtől nemcsak kiszáradnak, hanem ingerületbe is jönnek, ami kaput nyit a hűléses hurutnak, hosszú távon pedig akár az idült hörghurut elősegitője is lehet. Bonyolult és költséges légkondicionált helyiségekben nemcsak a levegő hőmérsékletét, mozgását, hanem pára- tartalmát is mérik, s a legelőnyösebb szinten tartják. Lakásban azonban nincs szükség ilyen automata mérőberendezésekre. Elég, ha a fűtőtestek KARFIOLLEVES — CSIRKE APRÓLÉKKAL: A konyhakész aprólékot hideg, sós vízben feltesszük főni. Ha a hús puhulni kezd. beletesz- szük a rózsáira szedett karfiolt, puhára főzzük, berántjuk. A levesbe apró galuskákat szaggatunk, s ha levesszük a tűzről, belekeverünk még 2 dl tejfölt, egy csomag apróra vagdalt petrezselyemzöldjét. ízlés szerint kevés törött borsot. SAJTOS, TEJFÖLÖS CSIRKE: A konyhakész csirkét feldaraboljuk, besózzuk, maja’ forró olajban vagy zsírban hirtelen átsütjük. Egy kg burgonyát héjában megfőzünk, megtisztítjuk, karikákra vágjuk. Tűzáló tálat kizsírozzuk, lerakunk egy sor burgonyát, a csirkét lehelyezzük középre, majd ismét brugonyát rabordái közé a kereskedésekben kapható vízzel telt műanyag, vagy egyéb edényt helyezünk. Egy-két párologtató edény elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a fűtött szoba kellő páratartalmát. Ahol kályhafűtés van, ott egy-egy vízzel telt edényt helyezünk el a kályha mellé, hogy a meleg hatására lassan, egyenletesei párologjon és lássa el a szobá a jó közérzethez és az egészséghez szükséges páratarta lommal. Az ilyen rendkívül: egyszerű párologtató bérén dezés gyakran csodát művel otthon és a munkahelyen egyaránt. Nemcsak a közérzet javul meg, hanem a meghűlések, á hiányzások száma is gyakran ugrásszerűen csökken. Ezért érdemes egy kicsit ügyelni a fűtött szobák megfelelő páratartalmára is. kunk a tálba. Az egészet meghintjük 15—20 dkg reszelt sajttal, majd leöntjük 2 dl tejföllel, amelybe előzőleg apróra vágott petrezselymet és törött borsot keverünk. Végül meglocsoljuk olvasztott zsírral vagy vajjal. Néhány percre sütőbe helyezzük és forrón, salátával tálaljuk. Kitűnő étel! KARFIOLPÖRKÖLT: Egy hagymát apróra vagdalunk, zsírban vagy olajban rózsaszínűre pirítjuk, paprikával meghintjük és beletesszük a rózsáira szedett karfiolt. Kevés vízzel felengedjük, beledobunk egy paprikát és egv paradicsomot. Puhára pároljuk. 2 dl tejfölben elkeverünk 2—3 tojást és a karfiolra öntjük. Addig hagyjuk a tűzhelyen, amíg a tojás megkeményedik. Rózsáséi tálaljuk. Dr. Szende! Adám Receptek Tíz perc torna 1. Álljunk egy szék mögé, jobb kezünkkel fogjuk meg a szék támláját, bal lábunkat pedig ütemesen lendítsük nyújtott térddel előre, majd hátra. Miközben az előre-hátralendítést folyamatosan végezzük, testhez simuló nyújtott karunkkal is kísérjük a mozdulatot. 2. Mindkét kezünkkel köny- nyedén fogjuk a szék támláját, lassan guggoljunk le, majd egyenesedjünk fel. Ezt a gyakorlatot ötször—hatszor ismételjük meg. 3. Szék elé állunk, s előbb az egyik, majd a másik lá. búnkat emelgetjük át a támla felett. A gyakorlatot nyújtott lábbal végezzük, öt—hat lendítés után váltsunk. 4. Most letérdelünk, karokat fel-, s amennyire csak lehet, hátralendítjük. majd fokozatosan előre. Miközben felső testünkkel teljesen hajoljunk előre addig, míg nyújtott kezünkkel elérjük a talajt, ezután ismét íeL A biztonsági öv használatáról A gépkocsik ütközésekor (felborulásakor, stb.) a vezetőt és az utasokat leginkább az a veszély fenyegeti, hogy nekicsapódnak az utastér valamely részének, és ennek következtében súlyos — sokszor halálos — sérüléseket szenvednek. Gyakran előfordul viszont az is, hogy a balesetkor kinyíló ajtón keresztül az utas az úttestre zuhan és ily módon sérül meg. Az autó ütközésekor rendkívüli lassulások lépnek fel és ennek megfelelően az emberi test óriási erővel csapódik az utasteret határoló szerkezeti részeknek. Nagyobb sebességgel, nagy erővel történő ütközéskor maga a lassulás okozza az életveszélyes sérüléseket. Ha pl. egy száz kilométer óránkénti sebességgel haladó autó fának ütközik, ez annyit jelent, hogy a sebesség másodpercenként majdnem ki- lencszáz méterrel csökken, ez egy másodperc alatt be is ^következik, ez a lassulási erő, a nehézségi gyorsulás százszorosa körül van. Ilyen méretű lassulást az emberi szervezet nem bír ki. Az ütközéskor fellépő hatalmas lassulások okozta balesetek a felismerésre: mindent inkább csak nem frontálisan ütközni! Ha a baleset valamilyen okból elkerülhetetlen, ha már nem lehet az autót az úton tartani, a vezető minden erejével törekedjék arra, hogy ne ütközzön semmivel. Inkább guruljon a kocsi össze-vissza, inkább vessen néhány bukfencet — a benne ülőknek így sokkal nagyobb esélye van az életbenmaradásra, mint ha valamely tereptárggyal, vagy más járművel ütköznek össze. Itt kell még arról is beszélni, hogy az autóban való maradás vagy autóból való kiesés nyújt-e nagyobb esélyeket. A megtörtént közúti balesetek igazolják, hogy általában inkább az autóban való maradás mellett kell dönteni: ez lényegesen nagyobb esélyt nyújt a túlélésre, mint a kiesés. Az előző eszmefuttatás a kiesésről és a bennmaradásról azonban csak akkor érvényes, ha az utas viselt biztonsági övét. Ha nem viselt, a következtetés így mód»* sül: bent maradni rossz, kiesni még rosszabb. A balesetek ezreinek elemzése bizonyította be, hogy az autóban ülők sérüléseinek esélye, azonos körülmények esetén, lényegesen nagyobb biztonsági öv nélkül. Ezért ma már egyáltalán fel sem merülhet a kérdés: szükséges-e a biztonsági öv. Egyértelmű szükségességét, sok esetben életmentő szerepét orvosok és műszaki szakemberek kellőképpen, és minden kétséget kizáróan igazolták. Milyen legyen a jó biztonsági öv? A rendkívüli nagy lassulások még akkor is károsítják az emberi szervezetet, ha külső sérülés nem történik. Ezért a biztonsági övnek nem szabad teljesen merevnek lennie. Bizonyos nyúlást el kell viselnie. Elhelyezésük, felszereltségük szerint megkülönböztethetünk; két, három és négypontos biztonsági öveket. Egyet feltétlenül meg kell jegyezni, még a legprimitívebben felszerelt biztonsági öv is hasznosabb, mint a semmi. A legbiztonságosabb a négypontos biztonsági öv, az úgynevezett nao'rágtartóöv. A világ szinte minden táján azonban a hárompontos biztosági övék terjedtek el. Előreláthatólag 1975. január 1-től hazánkban is kötelező lesz a biztonsági öv használata. Érvek, ellenérvek is hangzanak él. De emlékezzünk csak arra, hogy a bukósisak bevezetése körül is többhónapos huzavona volt. Azóta a bukósisak használata következtéd ben, sokaknak az életét jelentette. A biztonsági öv bevezeted se az új KRESZ hatálybalépésének napjától lesz köd telező. A biztonsági övék! beszerzésére még egy esztendő áll rendelkezésre. Remélhetőleg a . kereskedelem idejében gondoskodik megfelelő mennyiségű, minőségű és elfogadható áron vásárolható biztonsági övről. Mert biztonsági övvel — az emberre nézve — biztonságosabb lesz a közlekedés! Kovács György KERESZTREJ1VÉNV 1766. január 6-án született Debrecenben Fazekas Mihály költő és botanikus, a felvilágosodás- korabeli irodalom egyik legkiválóbb egyénisége, a Ludas Matyi írója. Ez írásában nemcsak hogy a .... folyt, a sorrendben beküldendő vízsz. 25., függ. 26., vízsz. 2., függ. 1. és 9. sorokban. VÍZSZINTES: 2. A beküldendő sorok folytatása, zárt betűk: (N, A, A, É). 13. Kossuth-díjas írónk (1918). 14. Talál. 15. Francia város a Genfi-tó partján. 16. Városka Románia erdélyi részén a Bodo- ki-hágó környékén. 18. „Ülj, hitvesem, ülj az ... ide!” (Petőfi). 19. Statisztikában van. 20. Görög betű. 22. Diplomás neve előtt áll. 23. Gyümölcsön. 24. Elavult levélcímzés rövidítés. 25. A beküldendő folyt. 28. ZTS betűi. 29. Indíték. 30. Spion. 31. Ez egyik mesterséges nemzetközi nyelv. 32. Fogában van! 34. Menjetek, latinul. 37. Női név. 40. Barátom, régebben használt latin eredetű megszólítás. 41. RS !!! 43. Erdélyi író (1889, József). 45. Régi római köszöntés. 46. Európai nép. 47. Szél a Székelyföldön. 48. Drágám. 49. Kor, korszak (-}-’). 50. TMÁ. 52. Tűz betűi. 53. Színművészünk volt (Sándor). 54. Világot járó. 55. Von-e betűi. 56. Mezőgazda- sági osztály. 58. Visszasír! 60. Lék betűi. 61. Házőrző. 62. Az egykori magyar király első helyettese, közismert latin szó. 66. És latinul. függőleges : 1. A beküldendő folyt.... zárt betűk: (T, S, S, F, B, I, I). 2. Csehszlovák városka. 3. Házakon van. 4. Majdnem biceg!!! 5. ZNO. 6. Talmi. 7. A felsőfok jele. 8. Jalu egynemű betűi. 9. A beküldendő folyt. 10. Éktelen 12 hónapod. 11. Értékhatár. 12. Tétovázó. 17. Süteményben van. 18. írónk (Ferenc). 21. Zeneműveken olvasható rövidítés. 22. Ellentétes kötőszó. 25. Egy ország lakossága. 26. A beküldendő folyt.... zárt betűk: <0,U). 27. Férfinév. 33. Zenei kifejezés: élénken. 34. Fohász. 35. ECE. 36. Hemyómozgást végez. 38. Lóra. 39. Szolmizációs hang névelővel. 41. Leletben van! 42. Megtörtént dolgokat. 44. Északi pénz. 46. Fennkölt hangú költemény. 50. Tátra betűi. 51. Földrész. 57. Hajótat. 59. Város Vietnamban. 62. Folyó Olaszországban. 63. Ki- lencszázötven, római számmal. 64. Ismeretlen névjele. 65. Hangtalan síp! A megfejtéseket január 14-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EU A december 24-i keresztrejtvény helyes MEGFEJTÉSE: „Hány embe* sóhajt most nagyot, Bár X Y lógna ott, a karácsonyi dísz helyén A szeretet nagy ünnepén.* NYERTESEK: Kiss Lóránd, Ku- limár Jánosné, Németh Károly- né, Pintye Sándorné, Vékony Éva nyíregyházi, Kerülő László- né mátészalkai, Felföldi István nagyhalászi, Kardos Viktorné nyírbátori, Kiss Mária tyukodl# Győrffy Mária vásár 'ményt kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postá» elküldtük.
