Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

mi féltett * «wir.­I. oidal Bujtosi notesz A leendő városliget tanácstagjánál Olyaö utcák tanácstagja amelyek a nevükben hordoz­zák egy kicsit a jellegüket is Agyag. Jég. Nád. Henger­sor. Család utca... Nyíregy­házi külvárosi utcák. Alig vagy semmiben sem külön­böznek. bármely falusi ut­cától. Földutak kevés víz­vezeték. annál több talajvíz a pincékben, salétrom a házak fundamentumán. Cakói többnyire idős em­berek, a fiatalok beljebb költöztek. összkomfortos bérházakba, öröklakásokba. Az öregek maradtak. Közöt­tük él Fenyvesvölgyi János- né. a körzet tan icstagja. Szó szerint a születéstől a halá­lig megosztják vele örömü­ket. bánatukat a kültelki ut­cák lakói. A fiatal házasok lakásügyekben keresik fel. Mások a talajvíz által élet- veszélyessé vált lakásuk miatt kopognak— — Nagy öröm, ha sikerül egészséges, jó lakásba köl­töztetni egy-egy családot — mondja. Példákat említ, amikor közbenjárására a városi tanács méltányolta a kérelmezők lakáshelyzetét és intézkedett. Legtöbben út, járda, vízvezeték, villany miatt keresik. Vagy éppen egy közlekedési tábla elhe­lyezése miatt, ami egyirá­nyúvá változtatja a szűk. dimbes-dombos utat. s a szülők nyugodtabban enge­dik az utcára a gyermeke­ket... Idős embereket látogat, szinte családtagként. Olya­nokat akiknek nine« hozzá­tartozójuk. Közbenjár, aki­nek nincs senkije, helyet kapjon a szociális otthon­ban. Még az otthonból is megkeresik levélben... — A múltkor egy öreg né­ni frt az egyik szociális ott­honból. Azt kérte segítsek abban, hogy átkerüljön egy másik otthonba. Ahol jelen­leg él. nem érzi magát jól. Segítettem... Fenyvesvölgyi Jánosné mindennapos vendég a vá­rosi tanácson, ahol a vá­lasztók ügyesbajos dolgait intézi, választ keres a fo­gadóórákon és a személyes beszélgetéseken elhangzott kérdésekre. Legutóbb éppen egy KRESZ-tábla miatt, amit lassan egy éve ' mek az ut­ca lakói. Gyakran megfor­dul a szociális csoportnál is, az idős emberek megélheté­se. segélyezése, otthonba va­ló elhelyezése miatt... — Amikor beteg voltam, a kórházban i« sokan meglá­togattak az utcabeliek. Volt olyan néni. aki mást nem tudott hozni. eg-r almát ha­gyott az asztalomon. Egy másik kérlelt. gyógyuljak már meg minél előbb, mert akkor ki intézi el a lakás­ügyét... Több éves tanácstagi mun­kájáról természetesen naplót nem vezet Fenyvesvölgyiné. Van egy füzete, abba írja fel a legfon.osabb elintézni valókat. Az iménti emberi mozzanatokat nem '; annyi­ra a füzet őrzi, inkább az emlékezet. Jó visszagondol­ni; hány ember megoldha­tatlannak átszó problémá­ján lendített... A bujtosi em­berek bizalommal fordulnak a tanácstaghoz néha nem is üres kézzel. Társadalmi munkával a „zsebükben” ke­resik meg, főként az utcai vízvezetékek építésekor, amikor kevésnek bizonyul a tanács pénze és meg kell toldani egy jó adag társadal­mi munkával is. Bujtos. a távlati elképze­lések szerint Nyíregyháza városligete lesz, de addig még nyíregyháziak százai élik itt mindennapjaikat. Addig még sok dolga lesz a Agyag, a Nád, a Jég utcák, a Hengersor a Isalád utca tanácstagjának, aki a sóstói fürdővállalat dolgozója, s még néhány hónapja van a nyugdíjig. Hogy mi lesz azután? Még több ideje lesz törődni másokkal... (P) Kék—fehér gomba Téli uszoda Sóstón Uvegspirál, kanári — hobbyhól KÉK SZÓDÁSÜVEGBŐL — hangulatlámpa. Befőttes üvegből — poharak. Törött laboratóriumi üvegkádból — falilámpa, tévé képernyő­ből — csillár... Minden han­gulathoz más fény, más üvegcsoda, Uvegspirál. Ki hitte vol­na. milyen rugalmas a ri­deg kemény anyag! Kedvenc időtöltése min­denkinek van, de nem min­den kedvenc időtöltés hobby. A hobby szenvedély, vagy ahogy sokan mondják má­nia, vesszőparipa, amivel az ember kiegészíti önmagát, vagy a fárasztó napi munka után feloldódást, kikapcso­lódást keres. hobby jó dolog — egy bizonyos fokig. Mert amikor olyan szenve­déllyé válik, hogy az ember­nek se éjjele se nappala. Bvszazadunfc harmadik legszárazabb éve: 1973 Meleg eső januárban Meteorológus nyelven úgy mondják, csendes, szeszélyes év volt az 1973. De a jel­zőkhöz még odakívánkozik valami: száraz év volt. A huszadik század harmadik legszárazabb esztendeje. 1904-ben és 1914-ben mértek utoljára ilyen kevés csapadé­kot: 428,2 milliméter volt az évi átlag. Majdnem kétszáz milliméterrel kevesebb mint az ötvenéves átlag. Az évszakokkal sem volt minden rendjén. A tavasz első napján négy fok volta napi középhőmérséklet, jó­val alacsonyabb a szokásos­nál. Július 17-én volt az év legmelegebb napja 32,7 fok­ra emelkedett a hőmérő hi­ganyszála. A vénasszonyok nyara volt mégis a legszebb, szeptemberben 26 foko« át- laghőmci-séklet volt. Annál szeszélyesebb volta december. A hónap első fe­lében rendkívül hideg volt. december 3-án fáztunk a legjobban, mínusz 21,2 fok­ra süllyedt a hőmérséklet. Nyíregyházán kilenc évvel ezelőtt volt ilyen hideg utoliara. December második felében Szokatlanul megenyhült az idő Nyoma sem maradt a november 29-1 első hónak 1 Mennyire lesz szeszélyes ai idei év — nem tudni. Ja­nuár elején, a tél derekán Csodálatosán meleg eső esik. vagy éppen arra költi a csa­ládnak másra szükséges pénzét — káros is lehet. A hobby nem köt beosztáshoz, funkcióhoz, szakmához. Min­denki a maga ura lehet — persze szellemességéhez, ügyeskedéséhez és zsebéhez mérten. — AZZAL KEZDŐDÖTT. hogy a huzat, összetörte a csillárunkat — kezdi a be­szélgetést Pethő Attila, az UNIVERSIL üvegtechnikusa. Kellett valamilyen világítás. Megcsináltam az elsőt utá­na már könnyen ment. Műn- kahelyemen színösszehason- litó csöveket készítek, itt­hon „kiélem” magam, min­dennap új formát képzelek az üvegnek. Egy hónapja nem dohányzom, nem iszom kávét — nem engedhet meg magának mindent az ember — kell a pénz az üvegekre. Pedig nem drága mulatság, mert olyan üvegekkel dolgo­zom. amit már a szemétbe szánnak. Amikor meglátom, azonnal tudom, mi lesz be­lőle. Még időben sem olyan nagy dolog, bár én a szabad időm legnagyobb részét ez­zel töltöm. És mégis csak jó dolog az. hogy az ember maga csinál valami haszno­sat. Én tudom mibe kerül egy világítótest- Csak sok­szor azt nem tudom mi ke­rül rajtuk annyiba? Nem tudja hogy, az el­múlt évek alatt hány lám­pát. poharat, üvegtálat ké­szített. de otthonában nincs zsúfoltság. Több konnektor van a házban mint általá­ban szokás. Fotókat szeret­ne készíteni minden darab­ról — azok maradjanak meg legalább. VARGA BALAZSÉKNAL sem fenyeget veszély hobby ügyben. Műköszörüs. A lá­togató egy' pillanatra meg­torpan a műhelyajtó előtt, mert a köszörű zaja helyett kanáriének fogadja. — Húsz évvel ezelőtt vet­tem egy kanárit és annyira megszerettem, hogy elhatá­roztam, benépesítem a mű­helyt. Negyven madaram van most. mind jóbarátom. Sok gond nincs velük, min­den nap berakok egy kaná! madáreledelt a tálkákba, vi­zet hozzá. Jó érzés, amikor benyitok reggel és köszönté­nek — ilyenkor jó kedvvel kezdem a munkát. Nekem ez a szenvedélyem nyugodt­ságot. pihenést ad. A városi ember a kis lakásban nem is nagyon engedhet meg mást SOKAN MONDJÁK rá­juk, hogy hóbortos, bogara- emberek, mindenüket egv dologra költik. A legtöbb embernek azonban nem nagy pénzbe kerülő hobbyja van. igaz, így is rámegy a zseb­pénz, de megéri mert örö­möt találnak benne, kikap­csolódást — munka után is keresik az újat. az érdeke­set.« K- A. Még csak két hete. hogy átadták a megye első és egyetlen téli uszodáját Sós­tón, máris azt mondhatnánk: nagyon hiányozna, ha nem lenne. Délelőttönként még kevesen délután annál töb­ben keresik fel, hogy egy jót ússzanak a kellemes vi­zű és kellemes hőmérsékletű fedett uszodában- Azt tehát látjuk. hogy megvan, az előzményeket azonban ke­vesen ismerik. Évek óta nagy gondot okozott a sportkör úszó- szakosztályának hogy a téli, sőt az őszi-tavaszi hónapok­ban sem tudtak edzéseket tartani, versenyeket rendez­ni, tehát az adott körülmé­nyek között nem, vagy csak igen ritkán sikerült figye­lemre méltó eredményeket elérni a vízisportokban. A sportkörnek nem volt pén­ze. de nem volt a tanácsnak sem. hogy segíteni tudott volna, hiszen egy fedett uszoda sok millióba kerül. Aztán egyszer csak megje­lent egy új termék: egy fel­fújható sátor, amelyet a Győri Graboplast Műanyag­gyár termékraktámak gyár­tott. Olcsó volt — már ezt az olcsóságot a raktárépületek­hez viszonyítva értjük ezenkívül bárhol felállítható és a felszerelése is kevés időt vesz igénybe. Megtud­ták ezt a város vezetői és elhatározták, hogy vesznek Nyáron garázsba kerül egy ilyen felfújható sátrat és befedik vele a sóstói meleg «t.rand úszómedencé­jét. Akkor még csak arról volt szó. hogy a sportolók­nak megfelelő edzési és sportolási lehetőséget bizto­sítsanak. hiszen ahhoz, hogy sokkal többen igénybe , ve­hessék a medencét gyakori vízcserére lett volna szük­ség. És ekkor jött egy másik információ: az olaszoknak van olyan víztisztító beren­dezésük, amelyik állandóan tisztítja fertőtleníti a vizei. Igen ám. de ez megint olyan nagy összegbe került volna, amire nem lett volna a vá­rosnak pénze. Adott a Bel­kereskedelmi Minisztérium egy kevés támogatást. de ebből nem tudták volna megvenni. A város vezetői válaszút előtt álltak: lemon­danak a téli fürdőről, vagy megpróbálnak valahonnan még egy kis támogatást sze­rezni. Ez utóbbit választot­ták és néhány nap múlva — több minisztérium segítsé­gével — majdnem együtt állt a pénz. Elkezdődött a muníka. A nyáron elkészültek a sátor leállításához szükséges mun­kákkal, aztán megkezdődött a víztisztító berendezés sze­relése. öt szűrőegysége a termál és a nagy úszómeden­cét szolgálja ki. vagyis e két medence vizét tisztítja és fertőtleníti. Aztán felállítot­ták a sátrat: 62-szer 32 mé­ter nagyságú, a magassága középen 8—9 méter a színe kék és fehér. Aki először bemegy a sá­tor alá. nem tudja elkép­zelni. mi is tartja a sátrat » magasban, hiszen egyetlen tartóoszlop sincs. Legfeljebb abból gyanakodhat valamire, hogy az ajtót elég nehéz ki­nyitni. A levegő nyomása ugyanis bent magasabb, mint kint és ez a túlnyo­más feszíti a sátrat a me­dence fölé. A levegőt vil­lamos árammal fújják a sá­tor alá. És mi van akkor. ha áramszünet lesz? — kérdez­hetjük joggal, hiszen akkor nincs ami fújja a levegőt. Akkor sincs semmi ba.i, a strand saját áramfejlesztője azonnal .munkába lép” es a fürdőzók csak annyit ve­hetnek észre, hogy azok a ventillátorok, amelyek a meleg levegőt fújják be, a* áramszünet idején nem mű­ködnek. A téli fedett uszoda — ha egy kis késéssel is — elké­szült és karácsonyi ajándék­ként átadták Nyíregyháza és a megye lakóinak. Délelőtt szervezett csoportok.- d.'v után a nagyközönség rendel­kezésére áll. Nyáron pedig garázsba kerül — rövid idő alatt összecsomagolható — hogy a jövő télen ismét fü- rodhessünk. (balogh) Idősebb, csizmás férfi lép be a bíróság portájára. Ér­deklődik. merre találja az idézésben szereplő tárgyaló- termet. Eligazítják, mielőtt azonban elindulna. rászól­nak, hogy azt a hatalmas kampós botot, amit á kezé­ben tart. hagyja itt. mert azzal úgysem léphet a tár­gyalóterembe. — Már hogyne léphetnék — mondja az öreg — mikor itt áll az idézésemen, hogy a védelmemről saját ma­gamnak kell gondoskodni A sértett és a vádlott egymással szemben áll. A vi ta azon van. hogy ő volt-e az az álarcos aki néhány héttel korábban leütötte és elszedte zsebéből a pénzt. A vita — hétköznap szembe ütésnek hívjuk — ered­ménytelen maradt mert a vádlott mindent tágad. A sértett már alig tud ural­kodni magán é* mondja: A tárgyalóterem mellől Derül a bíróság — Tisztelt bíróság, a vád­lott úgy viselkedett, mint a Fácia Negró! Anya és fia együtt álltak a vádlottak padján. Mikor a fiú kihallgatására került sor. állandóan azt hajtogatta: édesanyucikám mondta, hogy lopjam el. anyucikám mond ta, hogy ássam el. anyuci­kám mondta, hogy... Már mindenki nevetett monológ ján legszívesebben a bíró is ezt tette volna, de hát neki meg kellett őrizni komolysá­gát. Eltelt néhány perc. úgy átezik már ő sem bírta to­vább ezért szünetet rendelt el. — fessék csak egész nyu godtan kimenni — mondta nagylelkűen a vádlott — én várok, nekem bőven van időm. ugye. anyucikám? Az egyik intézmény gép­kocsija az utcán parkolt. Négy fiatalember egy ideig figyelte a dolgot, aztán lát­ta, hogy senki nem jár arra odaiopóztak és kinyitották az ajtaját. Beindítani nem merték, áttolták a szomszé­dos utcába,, ott: beültek és átkocsikáztak Debrecenbe. Elszórakozták magukat, az­tán visszajöttek, de a kocsit már nem merték eredeti he lyére visszavinni. Azon ki vül itt-ott meg is látszott a kocsin a váratlan utasok szórakozása, így az Északi temetőbe vitték. A reggeli látogatók egy koszorúkkal letakart kocsit láttak és egy feliratot: „Béke poraira”. A bíróság jót derült majd kellő nyomatékkal tett pon­tot bűncselekményük végé­re. .. ★ Egy fiatalembert erősza­kos nemi közösülés kísérle­tével vádolt az ügyészség. A tárgyaláson Igazolódott a vád, kiderült, hogy a fiatal­emberben megvolt a szán­dék a bűncselekmény befe iezésére, de az valamilyer oknál fogva nem sikerült Elhangzottak a perbeszédek és a bíró megkérdezte: mit kíván elmondani az utolsó «zó jogán? — Tisztéit bíróság. nein akarók én mondani semmit De ha lehet, akkor kérnék valamit Tessenek nekem in­kább három hónappal töb­bet adni. csak az ne légyen benne az ítéletben, hogy kí­sérlete. Mit mondanak majd rólam a haverok... A fiú tyúkot lopott. Nem ez volt az első esete, ez meglátszott a kihirdetett ítéleten is. Miután azonban a fiú még nagyon fiatal volt. az ítélethirdet után a bíró megpróbált a lelkérebeszél­ni. A fiú végighallgatta az­tán esküvel fogadta. hogy nem kerül még egyszer a bíróság elé tyúklopás miatt. A bíró már el is felejtette az ügyet, amikor ismét egy lo~ oásügyet kellett tárgyalni. A vádlottban felismerte a fiút, — Mit ígért nekem leg­utóbb? — kérdezte tőle a bíró. Esküdözött. hogy nem kerül még egyszer ide tyúk­lopás miatt. — Most nyulat loptam, bí­ró úr! Balogh József

Next

/
Thumbnails
Contents