Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
rwi Évfolyam, c szám ARA: 1 FORINT 1974. JANUÁR 6, VASÁRNAP f _____ LATTtoK TARTALfMBflBl Szabolcsi építők Bratislaván , (3. oldal) Téli uszoda Sóstón (5. oldal) .4 müveit munkásért W oldal) Mii fizet a lottó? (12, oldal) Huszonöt éves a KGST NEGYEDSZÁZADDAL EZELŐTT, 1949. január 5-én ült össze - Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely kimondta, hogy a testvérországok szélesebb körű gazdasági együttműködésének megvalósítása érdekében létre kell hozni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. azzal a feladattal, hogy a tagországok gazdasági, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösen segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerekkel, gépekkel, berendezéssel és rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat. Az értekezleten kimondták, hogy a tanács nem zártkörű csoportosulás, hanem nyitott szervezet, amelybe beléphetnek a KGST elveivel egyetértő más országok is. Az alapszabály hangsúlyozza, hogy a KGST valamennyi tagország szuverén egyenlőségén alapszik. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizonyítja, hogy míg 1950-ben. tehát a KGST gyakorlati tevékenységének első esztendejében, valamennyi tagország együttes külkereskedelmi forgalma 7466 millió rubelt tett ki, 1971-ben elérte a 60 ezer milliárd rubelt, és 1972-ben további 9 százalékkal növekedett. A KGST-országok külkereskedelmi forgalmának több mint 60 százalékát a tagországok kölcsönös áruforgalma képezi. A számok nemcsak a KGST-országok kereskedelmi kapcsolatainak rohamos fejlődését tükrözik hanem ott találjuk mögöttük a termelési együttműködés gyümölcsöző fejlődését, a termelés nemzetközi szakosításának és koo- perálásának elmélyítését, a tudományos és műszaki együttműködést, a pénzügyi kapcsolatok tökéletesítését. AZ ÖTVENES ÉVEK KÖZEPÉTŐL kezdve a KGST-országok hozzáfogtak ötéves nép- gazdasági terveik koordinálásához. A tagországok kölcsönös együttműködésének fejlődése lehetővé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problémáit, mint például az energia- és nyersanyag-ellátás kérdését. A „Barátság” olajvezetékek lefektetése, üzembeállítása lehetővé tette, hogy a szovjet kőolaj hatalmas áradata eljusson a KGST országaiba köztük hazánkba is, lehetővé téve energiaszükségletük kielégítését és azt, hogy vegyiparuk átáljon a leghatékonyabb — pet- rokémiai — nyersanyagbázisra. Az energetikai probléma megoldását segíti elő az egyesített „Béke” villamosenergetikai rendszer is, nemkülönben a KGST-országokban szovjet műszaki segítséggel megvalósuló atomerőműsorozat építési programja. A testvéri együttműködés lehetővé tette ■ KGST-országoknak. hogy Hazai viszonyaik között rövid idő alatt korszerű gépipart hozzanak létre. Ehhez döntő mértékben hozzájárult egyrészt korszerű ipari üzemek komplett berendezéseinek a Szovjetunióval történő szállítása, másrészt a testvérországok gépipari termékeinek Szovjetunióba irányuló exportja. A tagországok közül egyesek a múltban nem rendelkeztek valamennyire is fejlett gépgyártással, nem, vagy alig exportáltak gépeket, ma pedig jelentős gépexportőrök. Az 1971 és 1972-es években a KGST-tag- országok a szocialista gazdasági integráció komplex programjának keretében nagy számban kötöttek kétoldalú és többoldalú egyezményeket. kulcsfontosságú tudományos-műszaki problémák közös megoldására, a termelés szakosításának és kooperálásának elmélyítésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság 65. ülésszakán határozták el az INTERTEXTILMAS, az INTER- ATOMENERGO és az 1NTERELEKTRO új gazdasági egyesülések, illetve nemzetközi szervezetek létrehozását. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK gazdasági tömörítését célzó irányvonal életképességének meggyőző bizonyítéka a KGST-országok körének kibővülése. 1950-ben az NDK lépett a tagjai sorába, néhány év múlva a Mongol Népköztársaság. 1972-ben a Kubai Köztársaság lett KGST-tag. A KGST többi szervének munkájában az utóbbi években tevékenyen részt vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Jugoszlávia. A legutóbbi időben együttműködési szerződést írtak alá Finnországgal és más országokkal is tárgyalások vannak folyamatban. A KGST-országok jelentős mértékben megelőzik a fejlett tőkés államokat az ipari termelés és nemzeti jövedelem növekedési ütemének tekintetében. 1950-től 1971-ig a KGST-tagországok ipari termelése mintegy hétszeresére növekedett, ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az ipari termelés valamivel több mint 2,8-szeresére. A tagországok a világ összes ipari termelésének ma már több mint egyharmadát adják. HAZÁNK A KGST ALAPÍTÓ TAGJAAz elmúlt negyedszázad alatt népünk áldozatos munkája és a szocialista közösség országainak támogatásával Magyarország elmaradott agrárországból korszerű mezőgazdasággal rendelkező, fejlett ipari állammá vált. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt 25 esztendő alatt 3,4-szeresére növekedett és 1972-ben mintegy 300 milliárd forint volt. A növekedés évente átlagosan 5,5 százalék, ez pedig meghaladja a fejlett tőkés országok többségének fejlődési ütemét. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden eredményünk, népünk szorgalmán túl, a legszorosabban összefügg a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal megvalósult testvéri együttműködéssel. Segítségükkel a Magyar Népköztársaság dolgozói egész sor modem gyárat és üzemet építettek, amelyek gyökeresen megváltoztatták a magyar ipar jellegét. A leggyorsabb ütemben a gépgyártás és a vegyipar fejlődik. Az előbbi termelés az elmúlt huszonöt év alatt tizenkétszeresére, az utóbbié pedig huszonhatszorosára nőtt. Az ipar fejlődése, a tudomány sikerei, a gyors építkezési ütem lehetővé tetté, hogy a mezőgazdaságot új anyagi-műszaki bázisra helyezzük, növeljük a dolgozók jólétét, a lakosság kommunális ellátottságát. Néhány esztendővel ezelőtt Magyarország még külföldről vásárolt búzát, hogy a lakosság ke-- nyérszükségletét kielégítse, jelenleg annyi gabonát termelünk, ami teljes egészében elegendő az ország ellátására. Ezt elsősorban a magas terméshozamú szovjet búzafajták elterjesztése révén sikerült elérni. Mindezek hozzájárulnak népünk ellátásának és életszínvonalának szakadatlan emelkedéséhez. Joggal állapíthatjuk meg tehát hogy a nemzetközi szocialista munkamegosz tás, a szakosodás bővülése és a termelési kooperáció népünk jóléte emelésének biztos alapja. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELSŐ negyed- százada a szocialista internacionalizmus elvei alapján létrejött KGST magasfokú élet- Képességét bizonyítja. A szocialista gazdasági integráció keretében egyre szélesebben tárulnak fel a szocialista országok, köztük hazánk, a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésének nagyszerű lehetőségei, fokozódik a szocialista világrendszemek, mint korunk fő forradalmi erejének meghatározó szerepe. Kihasználják az enyhe időt Szántanak megyénkben A korai és erős fagyok tatlan terület. A tiszadadai Kossuth tsz-ben például 23 erőgéppel dolgoznak. A há1974 terveiből Kétmilliárd értékű termék készül megyénk vasipari üzemeiben miatt a tervezett 109 000 hektárból december elejéig csak 80 000 hektáron végezték el az őszi mélyszántást megyénkben. Ezért a közös gazdaságok az enyhe téli napokat használják fel az elmaradt munkák pótlására. Már a két ünnep között is sok •zövetkezetben dolgoztak a gépek a földeken. Január első napjaiban pedig szinte teljes gépparkjukkal dolgoznak azok a szövetkezetek ahol szántani való van. Ennek eredményeként többezer hektárral csökkent a felszánrom ekefejes ekéket két géppel vontatják, naponta így is 2—3 hektáron készítik elő a talajt a tavasziak alá. A 190 hektárnyi területből mintegy 45—50 hektárnyi lehet még hátra. Hasonló nagyságú te rületet kell még felszántani a Nyíregyházi Dózsa tsz-ben is, hogy befejezzék ezt a fontos munkát. Itt hat erőgéppel, köztük nagy teljesítményűekkel szántanak, és szeretnék minél jobban kihasználni a kedvező időjárást A nyíregyházi Ságvári termelőszövetkezetben 14 erőgéppel szántanak, s úgy előre haladtak a munkával, hogy ha tovább tart a jó idő, sikerül befejezniük. A leveleki Dózsa tsz-ben 11 traktor végzi a szántást, s a 280 hektárnyi területből kb. 170 hektáron kell előkészíteni a talajt a tavasziak alá. A sényői Búzakalász termelőszövetkezetben két nagyteljesítményű géppel szántanak, s itt is néhány napra való szántani való van még. Ugyanakkor négy zetorral az istálló trágyát hordják a földekre, s mintegy 20 hektárt részesítettek már szerves trágyában. Vasipar Szabolcs-Szat- márban. E rövid mondat jelentősége akkor érződik igazán, ha megkíséreljük nyomon követni ennek az iparágnak néhány év alatt bekövetkezett óriási fejlődését. Kezdve a HAFE- től a Nagykállóban működő vasipari szövetkezetig, a MEZŐGÉP-től a METRI- POND szatmári gyáregységéig, szinte felsorolni is sok a tucatnyinál is több vas- és fémipari tevékenységgel foglalkozó, gyorsan fejlődő régi és új üzemet. Fejlődésükre jellemző, hogy 1974-ben hozzávetőlegesen is több, mint kétmilliárd forint termelési értéket állítanak elő. A legnagyobbak között is joggal említhetjük elsőnek a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára nyíregyházi gyáregységét. Itt, a tavalyi 365 milliós értékkel szemben ez évben a tervezett árbevétel eléri a 700 millió forintot. A fő termék továbbra is a kon- vejor és a festőberendezés, amelynek zömét a Szovjetunióba. szállítják. A nagyarányú termelésfelfutáshoz újabb száz szakember felvétele válik szükségessé. A gyorsan fejlődő szakma másik nagyja tíz gyáregységével a MEZŐGÉP. Árbevételét 1974-re 571 millió forintban határozta meg. amely a tavalyi, tervezetthez képest több, mint hat százalékos növekedést jelent. Fő termékei között továbbra is szerepel a háztáji kisdaráló, amelyből mintegy 150 millió forint értékűt gyártanak. Az AGROTRÖSZT-nek mintegy ötvenmillió forint értékű gépet szállítanak, amelyben száz darab CV—71 típusú cukorrépa vetőgép is lesz. Az idén első ízben válik tervvé is a 200 milliós termelési érték az Öntödei Vállalat kisvárdai vasöntödéjében. A tavalyi, tervezetthez képest itt 12 millió forint a növekedés. Bár volumenében a Vulkánban továbbra is a radiátorgyártás jelenti a fő profilt, sőt új, korszerűbb típussal, a Várda 73-al jelentkeznék, h növekedés üteme már inkább az exportra is alkalmas francia típusú satuk, az öblítőberendezések, valamint az olaszok által kért csatomafedlapok gyártása felé tolódik el. A Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat mintegy tízmilliós termelési értéknövekedést tervez az idén, s így elérik a 160 milliót. Hagyományos termék marad az elektromos szárítószekrény, a kooperációban gyártott lengéscsillapító és a Dieselmozdony motorok hengerperselye. Fokozzák az épü- letszerkezet-gvártást, amely egymagában eléri a 30 milliós nagyságrendet. Növelik a kártolószalaggyártást is. A közvetett export értéke 1974-ben 10—20 százaléka lesz az össztermelési értéknek, míg — az új autószerviz üzembehelyezése révén — a szolgáltatás mértéke a teljes tevékenység egynegyedét képezi majd. Ä Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori gyáregysége az idén mintegy 6—7 millió forintnyi termelésnövekedést tervezett. A 115 milliós éves tervben továbbra is jelentős szerepet kap az egyedi nagyberuházásokhoz gyártott nagy fesztávú vasszerkezetek készítése, amely 35- ről 40 millió forintra növekszik. Fő profiljuk továbbra is a vállalat belső kooperációs feladataihoz igazodik, amelyben a második félév során jelentősebb szerepet kap majd a járműprogram elősegítését célzó munka. A fejlesztés egyik jelentős eseményeként, ez év első felében fejeződik be az a 25 millió forint értékű beruná- zás is, amelyet még 1972-ben kezdték eL Ennek eredményéként gyarapodik a gyáregység egy korszerű üzemcsarnokkal, energiafogadó állomással is. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai gyáregységében ez évben lépik át — közel 30 milliós termelésfelfutással — a bűvös százezres nagyságrendet. A feladat zömét továbbra is a gőz-, víz- és gázelzáró szerelvények gyártása képezi. Bővül az export is. Mintegy 35—36 millió forint értékben szállítanak Csehszlovákiába kondenz- és amóniákszelepeket. A vállalati kooperáción belül ez év ben kapják meg 12 gépegységgel az orsóciklus gyártást amely további ötven nő foglalkoztatását teszi majd lehetővé. Fehérgyarmaton, a METRIPOND szatmári gyáregységében is jelentős termelésfelfutást terveztek a tavalyi 24 millióról 42 millió forintra. Fő profiljukat továbbra is a hagyományos tolómérlegek képezik. Uj termékként jelentkezik * tonnás vasúti és közúti mérleggyártás. Az árunak mintegy húsz százaléka export^ ra kerül. A szövetkezeti iparon belül a vasiparban elsősorban a nyíregyházi és nagykállói vas-, illetve a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet tevékenysége domináL A Nyíregyházi Vasipari Stör vetkezet is az idén lépi át a százmilliós nagyságrendet és mintegy 106 miLliás tevékenységével az első helyen áll. Ez évi tervében is fo^ kozza a transzformátorok hűtéséhez szükséges olajedények és radiátorok gyártását. Ebből az idén már nem csak az NDK-ba. hanem Csehszlovákiába is szállítanak. A közvetett export értéke így már több. mint duplájára, mintegy 24 millió forintra növekszik, míg a teljes exportérték eléri majd az alaptevékenység 40 százalékát. A nagykállói vasasok éves terve 32 millió forint, öt százalékkal több, mint a tavalyi. A termelési érték növekedését főleg a Ganz-MÁVAG kooperáció keretében, szovjet, lengyel, jugoszláv és szíriai megrendelésre készülő vonatok ülésvázainak készítése jelenti. A Hajdúsági Iparművek részére kombinált gőz-, illetve melegvíz szelepeket gyártanak, a lakosságnak pedig ú| típusú garzonfogasokat. A ma már több, mint nyolcezer embert foglalkoztató vasiparban a nagyarányú termelésfelfutás mellett éppen ezért elmarad az arányos létszámnövelés. A mintegy félmilliárd forintnyi tervezett kapacitásnöveléshez mindössze párszáz ú| dolgozó felvétele szükséges. Tóth Antit
