Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
S. oldal fcELET-MASYAftöRSSAS f&Tt fern* f HÉTFŐ: Választások Izraelben — Éwégi és újévi nyilatkozatok, Brezsnyev rádió- és televízió beszéde KEDD: Líbia is jelentősen emelte az ólai árát — Sii- lasvuo, az ENSZ-erok főparancsnoka megbeszélései Kairóban SZERDA: Genfben folytatódott az egyiptomi—izraeli katonai tárgyalás — Golda Meir megkezdte kormányalakítási megbeszéléseit CSÜTÖRTÖK: Angliában bevezették a 3 napos munkahetet — Személyi átszervezés a kínai hadseregben — Arias Navarro, az új spanyol miniszterelnök letette az esküt PÉNTEK: Dajan izraeli hadügyminiszter Washingtonban tárgyal — Megállapodás a DIFK és a saigoni kormány között a fogolycseréről SZOMBAT: Ohira japán külügyminiszter pekingi tárgyalásai végén kereskedelmi megállapodást írtak alá. 1974. első napjaiban mozgalmasan zajlott a nemzetközi élet: más években csak az új esztendőt köszöntő megnyilatkozások szolgáltattak témát a kommentátoroknak, most viszont az olajválságtól a genfi tárgyalásokban bekövetkezett állítólagos fordulatig, a kínai katonai vezetők sorában végrehajtott személyi változásoktól az észak-írországi helyzet éleződéséig számtalan fontos hír érdemel figyelmet. Emeljük ki elsőnek a kínai érdekes belpolitikai eseményt. hiszen egyébként ritkán kapunk Mrt" a pekingi vezetésben folyó hatalmi harcról- Már pedig nyílván ennek vetülete, hogy több katonai körzet parancsnokát áthelyezték vagy leváltották. A világsajtó tekintélyes része ügy véli, hogy a kínai parancsnoki karban végrehajtott átszervezés azt a célt szolgálta, hogy kivegyék a hatalmat azoknak a katonáknak a kezéből, akik a kulturális forradalom idején tettek szert erre. A Washington Post című amerikai lap Kína legfőbb gondjai között a gazdasági pangást, az alacsony életszínvonalat és az ipar korszerűtlenségét említi ... A Távol-Kelet eseményei közül kiemelkedik Ohira japán külügyminiszter pekingi útja, amelynek során láthatóan a két ország kereskedelmi kapcsolatainak bővítését tartották az első feladatnak. Nem szabad elfeledni, hogy a japán tőkések számára Kína óriási felvevő piacot jelent, a kínaiak pedig szeretnék „megfejni a japán műszaki tehenet” — hogy egy Kína-szakértő mondását idézzem. Az idők jele, hogy a tárgyalások középpontjába az olaj került: Kína fokozni fogja a jövőben olajszállításait az ennek szűkében levő Japánnak.•. Az izraeli választások eredménye kétségtelenül befolyásolja a genfi alkudozásokat. A szélsőjobboldali Likud elnevezésű pártcsoport megerősödése, továbbá a kormánykoalíción belül a jobboldali nemzeti vallási párt helyzetének ja villása azt eredményezheti, hogy a Genfben tárgyaló izraeli küldöttség alibihez jut: nem engedhetünk, mert ime odahaza. Izraelben ezt nem fogadja el a jobboldal... Ugyan akkor — és a tőkés politikai világ örök ellentmondása ez — a tel aviv-i kormány jóidőre megszabadul attól a kötelezettségétől, hogy vala melyest számotvessen a ha zai közvéleménnyel, a legk;; zelebbi választásig tÖbbé-ke vésbé szabad kezet kapott tárgyalásra, a megállapodás Az izraeli baloldal ma még kevés mandátummal rendelkezik a Knesszetben. de némileg megszilárdíthatta a helyzetét, s ez semmiképp sem lebecsülendő akkor, amikor a választások — tudjuk — háborús hangulatban, felfokozott nacionalista légkörben zajlottak le, s a baloldali politikusok, mindenekelőtt a kommunisták, a választási kampányban sem rejtették véka alá véleményüket: a jelenlegi izraeli kormánypolitika zsákutcába vezet, a szélsőjobboldali, . uszító, arabellenes hisztéria méginkább. E helyett Izraelnek vissza kell adnia a megszállt arab területeket, igazságos békét kell kötnie szomszédaival. hozzá kell járulnia a palesztin kérdés megoldásához. A genfi tárgyalásokon egyelőre csak egyes katonai részkérdésekről folyik vita, csupán Egyiptom és Izrael között. Arról van szó, hogy átmenetileg, a tűzszünet körülményei között, a végleges rendezésig hol helyezkedjenek el az egyiptomi és az izraeli csapatok, milyen széles sáv húzódjék közöttük „senki földje”-ként. Némi bizakodásra adnak okot az olyan hivatalos közlemények. amelyek elvi előrehaladásról tudósítanak, de nyugtalanító, hogy eközben a helyszínen tűzpárbajokat, s más katonai incidenseket figyelhettek meg az ENSZ képviselői... A héten kezdődött el az észak-írországi politikai rendezés. Egyelőre még bombák robbanása, sortüzek ropogása közepette. Az IRA. az úgynevezett ír Forradalmi Hadsereg hallani sem akar annak a megállapodásnak az elfogadásáról és végrehajtásáról, amelyet 1973 decemberében, négynapos alkudozás után az ír Köztársaság és Nagy-Britannia miniszterelnökei kötöttek meg. (Az észak-írországi angol protestáns szélsőség ugyancsak elutasítja a Sunningdále-kas- télyban létrejött angol—ír megegyezést.) 1974 az fr szigeten azzal kezdődött, hogy a megállapodás értelmében egyrészt létrehozzák az észak-írországi önkormányzati szervet, az új végrehajtó tanácsot, másrészt megalkossák a sziget egészére kiterjedő, az államhatárokon túl nyúló új v intézményt. azt a tanácsot, amelybe 7—7 tagot küld az ír Köztársaság és Ulster egyaránt. Elméletileg előrelépést, jelentene mindkét intézmény •negvalósítása: az északír Végrehajtó tanácsban először kapnának helyét a katolikus kisebbség képviselői, az egész sziget ügyelve! foglalkozó tanács pedig olyan szerv, amiről 1920 óta csak követelésekben esett szó. De: az .ulsteri végrehajtó tanácsban egy tömegbázissal alig rendelkező, új katolikus párt van csak jelen. Az ír Sziget tanácsa pedig nehézkes, bonyolult szerv, amely láthatóan az angol monopoltőke kezében van. Hiszen — mint arra az angol kommunisták is rámutattak — az ír kérdés megoldatlanságának gyökere az, hogy az ír Köztársaságban, Eszak-Ir- országban és Nagy-Britannia többi j-észén egyformán a londoni nagytőke az úr. Vannak még megoldatlan részletkérdések is: így például a bírósági ítélet nélkül internálótáborokban fogva- tartott. kevés híján ezer ír katolikus sorsa továbbra is rendezetlen. Amíg ezek ki nem szabadulnak, az IRA folytatja fegyve-es akcióit. 1973-ban kerek 250 személy vesztette életét Észak-Iror- szágban a bombák robbanása nyomán vagy a lőfegyverek golyóitól. Egyéb gondjai is vannak Angliának: az új esztendő első munkanapján kezdődtek a gyárakban a „háromnapos hetek.” A bányászok és a vasutasok sztrájkját, no meg az olajválságot hívta ürügyül a londoni konzervatív kormány a háborús idők szükségállapotára emlékeztető szigorú takarékossági intézkedésekhez. A politikai megfigyelők úgy vélik, hogy ezek a drákói rendszabályok semmiképp sem indokoltak, s talán csak arra valók, hogy az angol középosztályt és a kispolgárt a munkásság, a szakszervezetek, s végső soron a munkáspárt ellen hangolják. Heath — ezt jósolják — Időelőtti választásokat akar kiírni, ily módon reméli, hogy megnyeri s újabb esztendőkre biztosítja a maga és a konzervatív párt uralmát. Hogy ez sikerül-e neki. arra vonatkozóan megoszlanak a véleményék. Pálfy József A PIWC-lii>fdl*t««éf tárgyalásairól Nguyen Thi Bính asszony nyilatkozata Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztere a Felszabadulás hírügynökségnek adott nyilatkozatában ismertette annak a baráti körutazásnak az eredményeit, amelyet a Dél-vietnami Köztársaság delegációja Nguyen Huu Thonak. a DNFF KB elnöksége és a DIFK tanácsadó testületé elnökének vezetésével nemrégiben tett több szocialista országban, majd áttekintette az 1973-as esztendő eredményeit és ismertette az 1974. évi célkitűzéseket. Elmondotta, hogy 1973 novemberében és decemberében a Dél-vietnami Köztársaság delegációja hivatalos baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon és a Szovjetunióban, abban a négy szocialista országban, amely szintén aláírta a Párizsban tartott nemzetközi Vietnam-konferencia záródokumentumát. „E testvérországok vezetői és népei méltatták és nagyra értékelték népünknek a párizsi megállapodásban megerősített nagy győzelmét — hangoztatta. — Helyeselték és támogatták a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányéinak következetes álláspontját, amely kormány á VDK kormányával együtt lelkiismeretesen betartja és becsületesen végrehajtja a párizsi megállapodást és elszántan küzd azért, hogy az Egyesült Államok és a saigoni kormányzat is ugyanezt tegye — Helyeselték és támogattak azokat a jogos intézkedéseket, amelyeket népünk és fegyveres erői tettek a saigoni kormányzat háborús cselekményeinek, területrabló hadműveleteinek visz- szaverésére. — A meglátogatott szocialista országok párt- és állami vezetői, valamint népei a DIFK-et ismerték «I a dél-vietnami lakosság egyetlen autentikus képviselőjének és megerősítették: a teljes győzelem kivívásáig az új szakaszban is hathatós támogatásban részesítenek berniünkét. A négy országban tett körutazás — hangsúlyozta Binh asszony — megszilárdította a népünk, valamint a szovjet, a kínai, a lengyel és a magyar nép közötti barátságot és szolidaritást, a DIFK és a négy ország kormánya közötti együttműködést.” A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya 1974-ben rendületlenül továbbhalad ezen az úton. Folytatja aktív diplomáciai tevékenységét és baráti kapcsolatokat tart fenn a népekkel, hogy elnyerje a szocialista országok, az el nem kötelezett országok és a viiág haladó erőinek még átfogóbb, még jelentősebb támogatását a dél-vietnami lakosság jelenlegi harcához. A Pravda cikke az izraeli választásokról Vlagyimir Bolsakov, a Pravda hasábjain az izraeli parlamenti választások fejleményeihez fűz kommentárt. Mint rámutat, a hatalmon volt munkáspárt és a Likud jobboldali párt-tömörülés választási programja vajmi kevéssé különbözött egymástól. Az országban uralkodó hangulatra való tekintettel az ellenzéki Likud némileg módosította korábbi, kompromisszumot nem tűrő jelszavait: „egy talpalatnyi földet sem adunk vissza az araboknak!” és „nem tárgyalunk az arabokkal!” Másrészt a kormánykoalíció pártjai sem mondtak le teljesen az annexiós programról. A kölcsönös „engedmények” azzal magyarázhatók, hogy Izraelben a politikai erők polarizálódása figyelhető meg. A jobboldali tendenciák megerősödésével egyidőben megszilárdult azok pozíciója is, akik a megszállt területek teljes kiürítése mellett foglalnak állást. A hátaimon lévő tömb „centrizmusa” ilyen körülmények között ismét biztosította a többséget, 4—6 parlamenti mandátum elvesztése árán. A szélsőjobboldal ugyanakkor növelte parlamenti helyei számát. A baloldali erőknek nem volt könnyű dolguk a soviniszta hangulatkeltés, a tömegek cionista „megdolgozása”, az arabokkal szembeni gyűlölet felszítása légkörében. Az izraeli kommunisták azonban még ilyen körülmények között is eggyel több képviselőt juttattak be a knesszetbe, mint a legutóbbi választásokon. Az izraeli lapok hangsúlyozzák, hogy az ország a jövőben sem változtat politikáján. Ez annyit jelent, hogy Tel Aviv nem mond le az arab országokkal szembeni konfrontációról az igazságos, békés rendezés javára. Úgy tűnik, az izraeli vezető körök még mindig nem ismerték fel egészen, hogy a zsákutcából csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatok maradéktalan megvalósításával juthatnak ki. A Wafergate-Qgy újabb fejleményei Nixon amerikai elnök pénteken elutasította a szenátus Watergate-bizottságának azt a követelését, hogy szolgáltassa ki több mint ötszáz, a Watergate-üggye! kapcsolatban álló beszélgetéseiről készült magnetofonszalagot és dokumentumot. Nixon a bizottság elnökéhez, Ervin szenátorhoz intézett elutasító levelében leszögezte, hogy a követelt anyagok átadása megsemmisítené a* elnöki tárgyalások bizalmasságát és ezzel helyrehozhatatlan károkat okozna alelnöki hivatal alkotmányos működésében. Ha eleget tenne a .követelésnek — hangoztatta az elnök —. ezzel hátrányosan befolyásolná a Watergate-ügyben folyó nyomozást és bűnvádi eljárást is. GerencsSr Miklóst 57. Lenkey János és huszárjai tehát harcoltak. A második szenttamási ütközetben, augusztus tizenkilencedikén megmutatták, nemcsak szökni tudnak, de győzni is. Dicsőségüket senki nem vonhatta kétségbe. Még a bizalmatlan osztrákok sem, akiknek igen szerény részecske jutott a szenttamási győzelemből. A Lenkey-huszárok mégis sírtak a diadal után. Halottaikat siratták. Köztük a fiatal tisztet, Fiath Pompejusz hadnagyot. Semmi kétség, mélyen őszinte volt Lenkey amikor a gyászhír hallatán összeroskadva mondta: — Bárcsak én estem volna el helyette. Hihetnénk, győzni csak egyféleképpen lehet: hősiességgel. Kapaszkodj a bátorság sörényébe, és hidd, hogy rajtad kívül másnak nem tg rém babér. így mondják a poéták és a szónokok, de nem a katonák. Ök tudják, hogy a csaták prózaibbak. Igaz, néha nagy bennük a pátosz, ám örökké a pánikkal keveredve. Érzékeny, ingatag. rémegö részegség. JóZan félelem és még Sok más egyéb élő vu!-' káni vegyület az s valami, amit közönségesen bátorságnak szoktak nevezni a fegyverek viadalában. A hősben jelen van a gyáva és a gyávában a hős. Mindkét oldalon. Ama vulgáris ok miatt, hogy itt is, ott is emberek vannak. Hős és gyáva emberek. A röpítő erőben szerepet játszhatnak a kétségek is. Előre, minél gyorsabban, lerázni a hátunkba csimpaszkodó kételyeket. Ha sikerül áttörnöm, túljutok a pszichikai rubikonon és győzelmem behozhatatlan előnyt jelent a lehagyott kétségekkel szemben. így érzem teljesnek Lenkey János bátorságát. A kétségek hátszelével. Minden bizonnyal enélkül is boldogult volna a lovasrohamokban. De mint annyi társát a lázadók oldalán, űzte a belső kényszer: minél véglegesebben elszakadni korábbi valójától, minél több elhatároló fegytényt halmozni múltja és jövőbeni sorsa közé. Megint osztatlan, egész, egyugyanazon ember akart lenni. A maga megtalált teljességét mentette azokban a véres műveletekben, amelyeket rá- kényszerítettek. Ő is ott kapta meg új arcélét. ahol a honvédsereg legtöbb tábornoka. A bácskai-bánáti csatatereken. Szakadatlan harctéri szolgálata közben a személyes bátorsága mellé nagyobb erők társultak kétségei ellen. Bebizonyosodott, hogy a gordiuszi csomót csak karddal lehet kettévágni. A politikai viszályok nyílt katonai ellenségeskedéssé fajultak. Hazatérését utólag a legnagyszerűbb példaadásnak minősítették. Kossuth a Lenkey-huszárokra hivatkozva sürgette a lázadás zászlói alá a határokon kívül, osztrák alakulatoknál szolgáló magyarokat. „Haza, hát, haza! akinek magyar lelke van! A Lenkey kapitány százada, a W ürtemberg-huszároknáí megmutatta az utat, megmutatta, miként kell a hű magyarnak cselekedni” — így emelte oltárra Kossuth azokat, akiket Máramarosszige- ten még le akarta fegyverezni és büntetésből más ezredbe osztani. Eddig sem hiányzott az országos hírnév, most azonban mindenek fölött álló tekintély, a magyarok bálványozott Kossuth Lajosa mutatta fel, mint püspök az oltári szentséget. Ekkora fényben már valóban csak a pátoszom hősiesség lehetséges. Megfő leltek hírnevüknek a Lenkey- huszárok. Véghezvitt rohamaikhoz képest szinte mellékes, hogy kapitányukat őrnaggyá léptették elő októberben a déli harctéren. Egy hónapon belül az alezredfesi rendfokozatra is rászolgált, s alig múlt él újabb hónap, Lenkey ezredesként átvett» decemberben a Hunyadi-lovasezred parancsnokságát. Fáradt, perzselt, megritkult századát vitte a Hunyadi-huszárok kötelékébe. És harcoltak tovább. A rácok helyett immár ellenünk. Lenkey az életénél is jobban vigyázott arra, hogy fogalommá lett nevéhez ne fűződjék vereség. A lázadók szolnoki' győzelme után hatásos alkalmat választott Kossuth az ezredes tábornoki kinevezéséhez. Március tizenötödikén, a pesti forradalom évfordulóján saját kezével írta meg az okmányt. De a mozzanat több volt, mint jelképes formaság a győztesek ünneplő táborában. Lenkeyre ruházták a nyolcadik hadtest parancsnokságát is. Márpedig ezt a hadtestet Komáromban fojtogattuk roppant erős ostromgyűrűvel. Ilyen várba menni parancsnoknak hálátlan megtiszteltetés. Török Ignácot kellett felváltania a fő felelősségben. Mi még a madarak röptére is vigyáztunk. Eltökélt szándékunk volt, hogy Komáromot bármi áron bevesz- szük. Örök rejtély maradt, miként siklott át Lenkey tömött, éber ostromgyűrűnkön. Vallomásában csak ennyi állt, az érthetetlen szerencséről: „Rendkívül nagy nehézségek árán jutottam be a várba, hogy átvehessen! a reám bízott nyolcadik hadtestet és a vár védelmét”. (Folytatjuk) IirfLgWT BBI I 111 In J l j I m Ä\ * I I "TaI »T®! i- M l í A i—I. ■ I I i t A1 A.. J
