Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Oll ETEK! Magyarorsza AZ MSZMP. SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA a ESXXI ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ARA: 80 FILLER 1974. JANUAR 31 CSÜTÖRTÖK LAPUM? TARTALMÁBÓL* Egy ősi szakma reneszánsza (3 oldal? A jövő heti rádiő- és tévéműsor (4 oldal)' A családvédelmi tanácsadásról f5 oldal» Egymillió ember Havannában a barátsági nagygyűlésen ♦ Ked'eu este Havannában » Forradalom téren több mint egymillió kubai dolgozó vett részt a szovje,—kubai barát­sági nagygyűlésen, amelyet Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és kí­séretének tiszteletére ren­deztek. A magyar idő szerint éjjel 11 órakor kezdődött nagygyűlés előtt már órák­kal. hosszú sorokban vonul­tak a gyárak, intézmények, iskolák képviselői a térre, a két nép barátságát éltető transzparensek ezreivel. Helyi idő szerint pontosan Bt órakor lépett a díszemel­vényre Fidel Castro társasá­gában Leonyid Brezsnyev és a kíséretében lévő magas­rangú szovjet személyiségek. A milliós tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel köszöntöt­te az SZKP KB főtitkárát. Még inkább fokozódott a lel­kesedés, a forró hangulat, amikor Brezsnyev spanyol nyelven éltette a kubai népet. A barásági nagygyűlésen Leonyy Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (balról) és Fidel Castro Ruz, a Kubai Kom- Fidel Castro és Leonyid munista Párt Központi Bizottságának első titkára, miTiiszterelnök a kubai—szovjet barát- Brezsnyev mondott beszédet, sági nagygyűlésen Havannában, a Forradalom terén. (Keiet-Magyarország telefotöi Fidel Castro: II Szovjetunió győzelemre segítette a latin­amerikai kontinens első szocialista forradalmát — Leonyid Brezsnyev ku­bai látogatása „történelmi felejthetetlen esemény ha­zánk életében és a népeink közötti nagyszerű és válóban mintaszerű kapcsolatok fej­lesztésében” — hangoztatta nagygyűlési beszédében Fi­del Castro. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kor­mány elnöke, méltatva a kubai népnek az imperializ­mus ellen, a forradalom esz­méinek győzelméért folyta­tott harcát, kiemelte a szov­jet segítség és támogatás nagy jelentőségét. A testvéri szovjet nép az imperialista gazdasági agress^ó minden megnyilvánulására szolida­ritásának megnyilvánulásai­val válaszolt — mondotta Castro. — A Szovjetunió élelmiszer, nyersanyag, gé­pek szállításával és egyéb gazdasági segítséggel győze­lemre segítette a latin-ame­rikai kontinens első szocia­lista forradalmát.” Fidel Castro hangsúlyozta a Szovjetunió katonai segít­ségét. Mint mondotta, a for­radalom sorsát eldöntő vál­ságos pillanatokban Kuba egyedül a szocialista tábor­tól. főképp a Szovjetuniótól kaphatott katonai szállítmá­nyokat. A Szovjetunió ön­zetlen térítésmentes katonai segítségének köszönhetően Kuba ma kitűnően felszerelt fegyveres erőkkel. katonai technikával rendelkezik. A Szovjetunió ugyanakkor a kereskedelmi csere és a hosszútávú hitelnyújtás olyan feltételeit javasolta a kubai népnek. amelyek valódi mintájául szolgálhatnák a nagy ipari és a szükséges természeti tartalékokkal nem rendelkező kis ország közöt­ti kapcsolatoknak. FI del Castro rámutatott, hogy a szovjet békeprog­ramnak óriási jelentősége van a nemzetközi enyhülés folyamatában. Természete­sen — állapította meg — még sokan kedvüket lelik a Szovjetunió és a szocializ­mus rágalmazásában. A for­radalmi mozgalomban meg­lévő álbaloldal és különféle renegátok állítólagos marxis­ta pozíciókból rágalmazzák a Szovjetuniót, aljasul elárul­ják a proletár internaciona­lizmust és az imperializmus érdekeit szolgálják. De sem az aljas rágalom, sem a vé­res terror, sem pedig a reak­ciós filozófia nem tudja megállítani a szocializmus eszméinek győzedelmes ter­jedését — hangoztatta a ku­bai vezető. Fidel Castro beszéde után hosszan tartó taps közepette Leonyid Brezsnyev lépett a mikrofonhoz. Leonyid Brezsnyev: Barátságunk megtestesíti a szocialista internacionalizmus nemes elveit Leonyid Brezsnyev beszé­dében kijelentette: a győz­tes szocialista forradalom története Kubában ismét meggyőzően bebizonyította, hogy a társadalmi fejlődés valamennyi ország és nép számára érvényes törvényei megmásíthatatlanok. A forradalmi Kuba — mondotta a főtitkár — soha­sem volt és sohasem lesz magára hagyatva. Kuba ak­tív és tisztelt tagja a szo­cialista államok nagy csa­ládjának, amelyhez a test­vériség, az elvtársiasság, va­lamint az önzetlen és köl­csönös támogatás kötelékei fűzik. Brezsnyev hangoztatta: a Szovjetunió mindenkor meg­engedhetetlennek. sőt bűnös­nek tartott minden kísérletet az „ellenforradalom exportá­lására” minden külső be­avatkozást azzal a céllal, hogy elnyomják egy forra­dalmi nép szuverén akara­tát. Hasonlóképpen a kom­munisták a „forradalom ex­portjának” sem hívei. Brezsnyev a közel-keleti helyzetről szólva pozitív lé­pésként értékelte a csapat- szétválasztással kapcsolatos egyiptomi—izraeli megálla­podást. Mint mondotta, a genfi konferenciának telje­sítenie kell fő küldetését — el kell érnie az alapvető politikai rendezést, és meg kell teremtenie a tartós bé­két a Közel-Keleten. Ez a cél pedig csak úgy érhető el, ha Izrael kivonja csapa­tait az 1967-ben megszállt összes arab területekről és tiszteletben tartja a palesz­tin arabok törvényes jogait. Az ENSZ közel-keleti hatá­rozatait maradéktalanul, mindén vonatkozásban és a lehető legrövidebb • idő alatt végre kell hajtani. Az SZKP KB főtitkára hangoztatta, hogy a Szovjet­unió hű a békés egymás mellett élés elveihez. Beszé­dében kiemelte, hogy a je­lenlegi európai politikai élet két igen fontos eseménye az európai biztonsági értekezlet és a bécsi tárgyalás. Az európai értekezletnek az a feladata, hogy megszilárdítsa a politikai enyhülés légkö­rét, valamint az ezzel kap­csolatban kínálkozó lehető­ségeket a kontinensen, rak­ja le az európai államok hosszabb távú együttműkö­désének tartós alapjait a politika, a gazdaság, a tudo­mány és a kultúra területén egyaránt A bécsi tárgyalások célja — folytatta a szónok —, hogy biztosítsa Európa né­pei számára az enyhülés konkrét eredményeit, még­pedig olyan értelemben, hogy bizonyos , mértékben csök­kentse az' európai katonai konfliktusok veszélyét és a védelmi kiadásokat. Ezzel kapcsolatban a főtitkár rá­mutatott, hogy egyes NATO- országok a bécsi tárgyalá­sokon nyíltan olyan megál­lapodást szeretnének létre­hozni az igazságos és egyen­jogú megegyezés helyett, amely gyakorlatilag a szo­cializmus védelmi lehetősé­geinek egyoldalú csökkené­séhez vezetne. A szovjet—amerikai kap­csolatokról ' szólva Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy ezek kezdődő javulása hasz­nos az egyetemes béke szem­pontjából. Hangsúlyozta azt is, hogy visszavonhatatlanná kell tenni a feszültség már eddig elért enyhülését. — A Szovjetunió szem­pontjából Kuba nem a ki­zsákmányolás és a tőkebe­fektetés területe, nem stra­tégiai bázis, vagy úgyneve­zett befolyási szféra. Barát­(Folytatás a 2. oldalon) 1974 !erveTből Milliárdon felüli értéket termel a papir­és nyomdaipar A Papíripari Vállalat nyír­egyházi gyárának az 1974. év az első intenzív termelés időszaka lesz. Tervük 81 ezer tonna termék előállítása. Gyakorlatilag naponta átlag­ban 40 vasúti tehervagon, valamint 6—8 tehergépkocsi készáru hagyja el a gyárat- Ez 1,1 milliárd forint értékű csomagolóanyag ellátását je­lenti egy év alatt!* Kapacitá­suk felét hullámlemezek gyártása köti le. A hullám­tekercs előállítás az idén új rekorddal kezdődött, A ko­rábbi 15—16 tonnás műsza­konkénti termeléssel szem­ben 24 tonna feletti ered­ményt értek el. Az új gyárnak tovább kell dolgozni a megrendelők tel­jes bizalmának megnyerésé­ért. A korábban külföldről, általában nyugatról beszer­zett dobozokkal azonos mi­nőségűeket kell készíteniük. Olcsóbban, a határidők meg­tartásával. És ez nem kis feladat. Márcsak azért sem, mert termékeik nagy része importot pótol, vagy éppen exportra készül. A dobozaik­ba csomagolt ipari, főleg élelmiszeripari termékek szinte a világ valamenyi tá­jára eljutnak. Készítenek még papírzsákokat főleg a mezőgazdaságnak és az élel­miszeriparnak. Ez évben már 25 ezer tonnával csökkentik a papírzsák importot. Újdon­ság lesz az alappapír vízzá­róképességének kialakítása. Egyéb vonatkozásban is szin­te naponként kerül sor új ötletek megvalósítására. Pél­dául a múlt év utolsó hónap­jaiban kísérletezték ki szak­embereik a papírok, a celo­fán és a polyetilén különféle kombinációinak a gyártását. Ez az új termék egyesíti ma­gában az alkotóelemek va­lamennyi előnyét. Alkalmas­sá tették számtalan termék csomagolására; gépalkatré­szektől a fűszerfélékig, a fa­áruktól a tejtermékekig. Közép-európai viszonylat­ban is új terméknek számít az úgynevezett mikrohullá­mú gyártmányok készítése. A felhasznált papíranyag meny- nyisége kevesebb, viszont a szilárdság lényegesen na­gyobb a hasonló kartondobo­zokéhoz képest- Szintén új­donság a hétrétegű dobozok gyártása, melyet — a szom­szédos országokat is be’ i'ri­ve — csak Nyíregyhó’árt gyártanak. Ebből az első ex­port szállítmányokat már el­küldték Csehszlovákiába. A hétszáz milliós értékű gépek, berendezésék világ- színvonalú termelést biztosí­tanak. Sok fizikai munkától megkímélik a dolgozókat ezek a gépek. Eszközül szol­gálnak az 1072 tagú dolgozó kollektívának, akik az idei feladatokat is megoldják. Fokozódó ütemű a Nyírsé­gi Nyomda termelése is. Aa' elmúl) évben elért 43 milliós termelés 1974-ben már noeg- közelíti az ötvenmilliót. En­nek megfelelően alakúi a foglalkoztatottság. A létszám a tavalyi 255-ről 278-ra nö­vekszik. Fejlődésük jelentős állomása lesz az idén elké­szülő új. nyíregyházi nyom­da. A tavaly márciusban el­kezdődött, több, mint nyolc­vanmilliós beruházás jő ütemben halad. A tető alatti levő épületben már a padló­zatot készítik. Főbb termékük tovább­ra is a napi- és üze­mi újság, folyóiratok, ve­gyes nyomtatványok- köny­vek és különféle csomagoló­anyagok- A könyv 1974-ben a korábbinál több lesz. de a munka jelentős hányadát to­vábbra is a vegyes nyomtat­vány képezi. Növekszik a a polietilén alapú csomagoló­anyag gyártása, amelyet aa elmúlt évben kezdtek eL Újító pedagógusok tanácskozása Szerdán Nyíregyházán. » Pedagógus Továbbképző Ka- benetben gyűltek össze azok a nevelők, akik az elmúlt évek során újításokkal tet­ték színessé és hatékonyabbá az iskolai oktatást. A negy­ven újítót és az egyes szak­tárgyak felügyelőit Kiss Já­nos szakfelügyelő, a téma felelőse tájékoztatta. Ismer­tette, hogy 1960 óta Szabolcs- Szatmárbap 60 olyan újítás született, amelyet az isko­lákban be is vezették. Ezek legnagyobb részt a termé­szettudományos témákat ok­tató tantárgyakkal kapcso­latos. főleg szemléltető esz­közök. Sajnos, az eddigi gya­korlat szerint az olyan újí­tásokat. amelyek módszere­ket ajánlanak. kínálnak, nem lehet újításként figye­lembe venni. A tanácskozáson megfo­galmazódott, hogy a párt oktatáspolitikai reformja új feladatokat szab meg. Ezek lényege: elsősorban olyan módszerek, tanítási rendsze­rek kimunkálása, amelyek hatékonyabbá teszik egy-egy tananyagresv. elsajátítását, Sürgető, hogy a modern szemléltető eszközök helyes alkalmazásának is kiformá­lódjanak a differenciált, a helyi viszonyokhoz alkal­mazkodó módszerei. Vagyis egyre jobban előtérbe kerül­nék a szellemi újítások, amelyek a hatékonyabb, kor­szerűbb oktatást segítik. A vitában felszólalók « azt sürgették, hogy a for­mális. csak tárgyi jellegű újításokon kívül kapjon na­gyobb elismerést a szellemi, módszerbeli eljárás, ez is essék olyan kategóriába, amely terjeszthető, erkölcsi­leg és anyagilag egyaránt méltányolható. Lényegében ezt az útravalót kapta az a négy küldött, akik február ötödikén Budapesten a pe­dagógus újítók országos ta-í nácskozásán képviseli me­gyénket. A tanácskozás er­re a következőket jelölte kia Kovács Gyula Nyírbátorból^ Vonza Sándor Nyíregyházá­ról. Beregszászi Ferenc Balá sáról és Kiss János, a me­gyei pedagógusújítók felélő^ se.

Next

/
Thumbnails
Contents