Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
!»LST-MÄSYARÖft§2Äi? ml. Ja»* m ÍFoIytatá® a* 1. oldalról) Ságunk, testvériességünk kifejezi országaink szocialista mivoltát, megtestesíti a szocialista internacionalizmus nemes elveit —, mondotta végül az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Leonyid Brezsnyev kubai látogatásának harmadik napján, szerdán folytatódtak a hivatalos tárgyalások. Mint ahogy az SZKP KB főtitkára megfogalmazta „az őszinteség, a bizalom és a teljes egyetértés légkörében.” A kubai lapok rádió és tévé-állomások továbbra is vezető helyen, megkülönböztetett figyelmet szentelnek a látogatásnak. A kedd esti, lelkes hangulatú nagygyűlés megannyi részletét felidéző cikkek azt hangsúlyozzák, hogy „ez a nap úgy él majd a kubai emberek emlékezetében. mint az internacionalizmus, a testvériség napja...” A televízió állomások szerdán több részletet ismételtek meg Brezsnyev nagygyűlés! beszédéből, különös figyelmet szentelve azoknak a megállapításoknak, amelyek a kubai forradalom sikereire, a két nép barátságára vonatkoznak. Leonyid Brezsnyev és kísérete csütörtökön a havannai Lenin-parkba látogat, majd egy iskolaavatáson vesz részt a program szerint. IS4PIRENDEF» n csapat- szétválasztás Egyiptom a tervek szerint pénteken kezdi meg a Szuezi-csatorna keleti partján lévő erőinek részleges létszámcsökkentését és a fegyverzet egy részének kivoná. . tót — jelentette ki újságírók előtt Ahmed Badawi vezérőrnagy, az egyiptomi S. hadsereg parancsnoka. Izraelben nem fűztek kommentárt az egyiptomi elképzelésekhez. Egy katonai szóvivő Tel Aviv-ban annyit közölt, hogy az izraeli egységek szintén a tervek szerint folytatják a második szakasz megvalósítását — csapataiknak a csatornától nyugatra fekvő övezetekből való kivonását. Az izraeli egységek kivonulása nem minden vonatkozásban zajlik lé a megállapodás szerint. Mint az A1 Ahram című kairói lap szerdai számában közli, a csatornakörzetben lévő Zeitija városból való kivonulásuk során leszerelték egy műtrágyagyártó petrokémiai üzem teljes berendezését és a visszavonuló csapatokkal együtt keletre szállították. A csapatszétvélásztási megállapodás értelmében azonban az izraeliek csak a kifejezetten katonai objektumok felszerelését vihetnek magukkal Khi*A Waldheim nyilatkozata Kedden megkezdte munkáját a gyarmati kérdés megoldására alakított különleges ENSZ-bizottság. Ebből az alkalomból Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár is felszólalt és többek között kijelentette: Dél-Afrikában, ahol a gyarmatosító, fajüldöző re- zsimek vannak uralmon. a helyzet válságos. Komolyan fenyegeti egész Afrika békéjét és aláássa a nemzetközi stabilitást. Az ENSZ főtitkára üdvözölte a független Bissau- Guinea Köztársaság kikiáltását és hangsúlyozta, hogy a világközvélemény az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszakának határozatában teljes támogatásáról biztosította az új államot. Waldheim nyugtalanságé, nak adott hangot amiatt, hogy a Dél-Afrikában uralkodó rezsimek fokozzák nyomásukat a politikai jogokat. szabadságot és valódi függetlenséget követelő népekre. Az ENSZ — rnoridót- ta — nem nézheti ezt közömbösen. A továbbiakban kijelentette: bízik benne. hogy 1974-ben a gyarmati kérdés megoldásával foglalkozó ENSZ-bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvalósítsa a gyarmati országok és népek függetlenné válásáról szóló ENSZ-deklarációt. Kall maii találkwxó Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, aki kedden ötnapos hivatalos látogatásra Daccába, a Banglades Népi Köztársaság fővárosába érkezett, ugyanaznap este megtartotta első eszmecseréjét Mudzsibur Rahman sejkkel, Banglades miniszterelnökével. Tito az első külföldi államfő, aki látogatást tesz a fiatal bengali államban. Dác- eai tartózkodása alatt beszédet fog mondani a parlamentben is. A két állam képviselői szerdán folytatják tárgyalásaikat nemzetközi problémákról, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Banglades Népi Köztársaság kapcsolatainak elmélyítéséről. SZOVJETUNIÓ: Kőolajvezetékek építése Borisz Seserbin, a kőolaj*, gázipari és vállalatépítési miniszter kedden beszámolt a kőolajszakértők értekezletén az 1973. év eredményedről és az 1974. év terveiről. Mint mondotta, a Szovjetunióban ebben az évben 15 000 kilométer hosszú fő csővezetéket helyeznek üzembe. Ez 4,5 ezer kilométerrel több. mint az előző évi. Jelentősen növekszik az idén a működő kőolaj- és gázvezetékek teljesítménye a körülbelül 100 nagykapacitású szivattyú- és • kompresz- szorállomás felépítése révén. Az új objektumok építésére körülbelül 3 milliárd rubelt fordítanak, s ez 13 százalékkal múlja felül az előző évi beruházásokat — mondotta a miniszter. Az 1974-es év nagy jelentőségű új létesítménye lesz az a csőrendszer, amelyen a nyugat-szibériai lelőhelyekről szállítják majd a gázt a Volga-vidékre és a Szovjetunió középső európai részébe. Ez az év fontos szakasz a Szovjetunióban létesülő egységes gázvezeték-rendszer megteremtésében. Acélcsövek húzódnak Észak-Kauká- zustól Moszkváig, Lenin- grádig és a balti köztársaságokig, Közép-Ázsdából a buharai-hivai lelőhelyeikről egészen a Közép-Urai iparvidékre és az ország középső európai részére. Hatalmas földgázszállító rendszerek működnek már Ukrajnában, Belorussziában és a balti köztársaságokban. Évente 5000 kilométerrel nő a nagy teljesítőképességű kőolajvezetékek hosszúsága. Ebben az évben a Szovjetunióban több mint 450 millió tonna kőolajat és- körülbelül 260 milliárd köbméter földgázt termelnek majd. Berlini képeslap. (KS—főié) í\DK-hétköznapok NDK-sikerek Az NDK-ból érkező hírek nem jelentének a nyugati sajtó szóhasználata szerinti szenzációkat. De aki odafigyel, sok mindent tudhat meg belőlük egy ország szorgos népének életéről, terveiről és a szocialista közösség tagjaként elért sikereiről. Megtudhatja például, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban ebben az évben az első munkás-paraszt német állam kikiáltásának 25. évfordulóját ünnepük meg. A megtett útról, az elért eredményekről, és a megoldásra váró nagyszerű feladatokról tanácskoznak az új! esztendő kezdete óta országszerte. A Német Szocialista Egységpárt szervezeteiben á februárban sorra kerülő konferenciát készítik elő, küldötteket választanak a területi értekezletekre. A tanácskozásokon a régi bevált gyakorlatnak megfelelően, részt vettek a párt Politikai Bizottságának és titkárságának tagjai, köztük Willi Stoph, az államtanács elnöke, és Horst Sindermánn miniszterelnök is. Alig néhány napja ülést tártott Berlinben a nemzeti front tanácsa. Az Alexander Platz impozáns kongresszusi palotájában 650 küldött tanácskozott a legfontosabb társadalmi és gazdasági feladatokról. Mind a pártértekezleteken, mind pedig a nemzeti frontba tömörült pártok és társadalmi szervezetek képviselőinek tanácskozásán szó esett az NSZÉP 8. kongresszusa főbb célkitűzéseinek megvalósításáról. Az újságíró — aki mint tudósító. a helyszínen követhette nvámon a kongresszus munkáját — még emlékszik arra a nagy aktivitásra és nyugodt magabiztosságra, amellyel a küldöttek akkor ország-világ dolgairól tárgyaltak, és amellyel az azóta testet öltő, a hétköznapok gyakorlatában álló határozatokat kimunkáltak, jóváhagyták. Az ország dolgait illetően a munka- és életkörülmények állandó javítását, az életszínvonal tervszerű emelését tűrték ki célul. És azóta egymást követték a nagyfontosságú szociális intézkedések, körtük a nyugdíjrendezés. amely közel 3 millió embert juttatott magasabb jövedelemhez, de rendezték az egészségügyi dolgozók, fizetését s a sok- gyermekes anyák is korábban ismeretlen kedvezményekhez jutottak, amelyek nemcsak anyagi, de morális hatásukban is felbecsülhetetlen értékűek. Az eredeti terveket túlszárnyalva, fokozzák_a .lakásépítést; csa- iádaíapításí kölcsönnel segítik aZ új házasokat. S a felsoroltak csupán töredékét jelentik az emberről való fokozottabb gondoskodásnak. A külpolitikai vonatkozású határozatok szinte menetrend szerint valósulnak meg. A Német Demokratikus Köztársaság á szocialista közösség tagjaként á testvérországokkal egyeztetett enyhülési politikát folytat. Ez tette lehetővé, hogy végleg kitörjön a korábbi évek elszigeteltségéből. Ma már 101 országgal van diplomáciai kapcsolata és 1973- ban az Egyesült Nemzetek Szervezetébe is felvették. Mindez az ország szorgos népének világszerte ismert és elismert gazdasági sikerei mellett, élVitáthatatlan és megérdemelt tekintélyt szerzett a testvéri szocialista német népnek és államának. Az NDK népének sikereit mi, magyarok is, örömmel nyugtájuk, törekvéseit, ahol csak lehet, tőlünk telhetőén támogatjuk, és a kétoldalú kapcsolatok állandó gazdagítására törekszünk, Együttműködésünk kezdettől fogva problémamentes. 1967 óta pedig barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződésben szabályozott. A pártjaink,, népeink és országaink közötti kapcsolatok fejlődésének új állomását jelentette Erich Ho- neckernek, az NSZEP KB első titkárának 1972 februári budapesti látogatása, A két ország vezetői akkor áttekintették a magyar— NDK kapcsolatok alakulását, és előrenézve, az új feladatokat is. Azóta, ha lehet, még di namikusabban fejlődnek kapcsolataink gazdasági Vonatkozásban is. Az árucse-, re-forgalom volumene például 1973-ban már meghaladta az 550 miliő rubelt, és a január 11 -én Berlinben aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv 17 százalékos emelkedést ÍV elő. A két ország együttműködése, á növekvő áruforgalom lehetővé teszi a KGST-országok komplex programjának fokozatos megvalósítását. és hozzájárul a szocialista országok gazdasági integrációjának kibontakozásához. Az adatokból is kiviláglik, hogy a két nép közötti kapcsolatok sokrétűek, szinte az élet minden területére kiterjednek, s a kölcsönös előnyök és a szocialista testvériség szellemében fejlődnek. Ezt szolgálják a két ország lakossága közötti közvetlen érintkezéseik, csakúgy, mint pártjaink és kormányaink képviselői közötti rendszeres gyümölcsöző találkozók. Szüts László: V#kottü& — Kisregény — 12. — Gyertek csak! — mondta nékik. — Adok én hárap- fiiValót a tea mellé mindenkinek... Te nem jössz? — kérdi tőlem. —Nekem nem kell! — fordultam el. Mindig idegesített valahányszor atyáskodni akart felettünk. Most meg egyenesen kihívónak éreztem, hogy engem külön is felszólított. — Könnyen beszél — ütötte el a dolgot Borostás. Ő már az éjszaka gondoskodott magáról. Puskás is dühített a fecsegésével. Flór! még azt gondolja. hogy az éjszaka meglógtam a munkából. Indultam, hogy valamelyik szélső házban lemosakodjak. Nem akartam velük tartani. Alié telt el fél óra, az apostolok kezdtek visszaszállingózni. De igen fancsali képet vágott mindegyik. Akkor már ott volt a tea is, én kértem belőle egy csajkával. Mondom Csigának, hogy talán torkukon akadt a falat, azért szótlanok annyira. Csak dünnyögött rá. Valami olyasfélét, hogy „savanyú a szőlő”. Akkor én ezt nem értettem. — Hát Flóri? — kérdeztem aztán. Erre meg art mondja, hogy jobban teszem, ha nem törődöm vele.' Ez már szeget ütött a fejembe. De csak ittam a teámat. Egyszerre pukkanást hallok a hátam mögül. Olyat, mintha egy léggömb pukkant volna szét. Egy óriási léggömb. Megfordulok, hát látom, hogy vízsugár helyett lángnyélvek csapnak elő a csőből, meggyűlt a gáz. Később mondták, hogy alighanem egy ki* kavicsdarab ütődhetett a cső falának, áz szikrát vetett, s a gáz attól fogott tüzet. Bekövetkezett, amivel kezdettől fogva számolhattunk. A fúrótorony egyetlen hatalmas égő fáklya lett. Ma már tudom, hogy Zsuzsa e pillanatban szállásunk ablakában állt, háta mögött Flórával. Felelnie kellett volna a kérdésre, amit feltettek neki. De a látváftytól elállt a szava. „Igen, ismertem” — mondta, amikor magához tért. És megfordult. De Flóri akkor már nem volt sehol. Ott futott el mellettem. Engem észre sem vett, rohant egyenesen á főmérnökhöz. — Hová rohan? — néztem Csigára. Most már aztán igazán semmi tennivalónk a toronynál. — Gondolod, hogy itt hagyjuk tábortűznek? — mondta Csiga a tapasztalt szaki fölényével, s aztán szép komótosan megindult Flórián nyomában. Összesereglett ott akkor mindenki. A kiskatonák meg leálltak a csatornaásással, de maradtak a helyükön. Teljesen világos volt már, s a fáklya vörösbe hajló, narancs-színű lánggal lobogott. A falu jórésze fenn Virrasztóit egész éjszaka, s a kora hajnali órán már megint tódultak az emberek a faluvégre, riadózni, véleményt cserélni, rémhíreket szülni. És én milyen kívülről néztem ezt az egészet! ★ l Gyurka maradt csak mellettem, Kicsi, így hívtuk a surmó legénykét. Arra figyeltem föl, hogy lopva leseget a gyetek. — Na, Kicsi! — szóltam hozzá. — Láttál-e már ekkora gyertyát? — Még nem! — mondta. — Maga se, igaz? — Hát, hogy őszinte legyek... — Nem folytattam. Csak álltunk, s néztük a tüzet. Látványnak szép volt, én meg akkor még nem tudtam, mivel is jár az ilyesmi tulajdonképpen. Törődtem én akkor már egyáltalán az égő házzal? Úgy éreztem, bennem legalább olyan tűz ég, s legalább olyan mélyről tör elő. Gyurka .megszólalt mellettem. Visszautazik az asszony. A nyolchuszassal vissza utazik. Rácsodálkoztam. Miért mondja ezt nekem? Lehet, hogy ez a kis kamasz jobban ráérez a dolgokra, mint a beszáradt, megcsontosodott férfiak? Lehet, hogy Kicsi látja az én tüzemet is? — Honnan tudod? — kérdeztem. — Hallottam! — mondta. Az ablakon át hallottam, amikor Flórián szaki azt mondta neki: Ha akar, menjen, akár azonnal mehet. — Jól van! — mondtam Kicsinek. — Derék legény vagy! És otthagytam. De magamban vitatkozva hagytam , ott. Hadd menjen, mi közöm hozzá? Igaz, akkor lehet, hogy soha többé nem látom! Na és? Az élet úgysem nyújtja kétszer ugyanazt a pillanatot. De hátha éppen az a pláne, hogy most még- egyszer felkínálja? Azóta sok minden változott. Csakhogy ebben van a dolog nehézsége is! Közben emberek közé keveredtem, a legelőre merészkedő, fennhangon vitatkozó emberek közé. Hogy mi mindent mondtak azok ott, atyaúristen! Látták, hogyaz olajmunkások közül való vágyók, hát félig, meddig nekem címezték a mondandójukat Azt mondja egy postás: gőzzel kell a szuszt a földbe fojtani, nem egyszer látta Romániában, hogy gőzzel oltották j?el a kigyulladt gázt. A fenéket, mondta egy gépkocsivezető, fel kellene robbantani a kutat, hogy betemetőd- jön, akár ő is vállalja a robbantást, eleget csinált ilyesmit a katonaságnál. A két féle vita, ami bennem folyt, meg ami körülöttem, úgy összekavarodott az agyamban, ahogyan a föld mélye fortyoghatott a fúrótorony alatt. Mentettem volna én is magamat, de nem akadt józan gondolatom, amit a bennem feszülő érzés ki ne dobott Volna az agyamból, lángolva, sisteregve. Elszabadult a pokol bennem is. Azt hiszem az emberek megrökönyödve néztek utánam. Faképnél hagytam őket. s futottam a szállásunkra. Nem törődtem már azzal, hogy megláthatnak, hogy Flóri megláthatja, hogy bután elárulhatom magamat, hogy mindent elronthatok. Az öregasszony udvara már vízben állt — azzal sem törődtem, átgázoltam a vizen. (Folytatjuk) t
