Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-30 / 24. szám
W74. Jamilr 38. PfW WKGV'K’RÖVÍStJ& 9. A hármas követelmény A SZOCIALIZMUS TELJES FELÉPÍTÉSÉNEK történelmi feladatai hatványozott politikai. szakmai és emberi követelményeket támasztanak a közös dolgainkért elsődlegesen ■felelős vezetőkkel szemben. A párt vezető szerepének további erősítéséhez, politikájának folyamatosságához és következetes gyakorlati végrehajtásához eszmeileg szilárd, politikailag megbízható, magasan képzett, szocialista emberi, erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező tekintélyes vezetők kellenek. Enélkül a párt, a munkásosztály törekvései sem országosam, sem helyileg nem valósulhatnak meg. A vezetés színvonala, tekintélye, tevékenységének tartalma a legkisebb közösségben is politikai kérdés. Nőnek a vezetőiekéi szembeni követelmények, mert történelmileg mind közelebb kerülünk szocialista céljaink megvalósulásához. A nép alkotó munkájának eredményeképpen megsokszorozódott a vezetőkre bízott népvagyon; s olyan időket élünk, amikor minden vezetőtől egyértelműséget, elvhűséget, mag fokú ismereteket követel a két világrendszer közötti fokozódó ideológiai harc. A párt Központi Bizottságának legutóbbi ülése határozottan aláhúzta: a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény: a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség alapelvként bevált és mind következetesebben érvényesül a káderek kiválasztásánál.' A további építőmunkához azonban az élet minden területén — a minisztériumtól az üzemi brigádig — egységesebbé és következetesebbé keil tenni a hármas követelmény értelmezését és érvényesítését. A mindennapi élet tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy előbb vagy utóbb súlyos politikai, gazdasági és erkölcsi károkat okoz a káderkiválasztás bármiféle szubjektivizmusa, a káderpolitikai elvek egyéni értelmezése, akár egyik, akár a másik követelmény rovására. SZOCIALISTA UTUNK több mint * negyedszázadának gazdasági, tudományos és kulturális eredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy a vezetők nagy többsége megfelel a politikai követelményeknek. Meggyőződéssel szolgálja a szocialista rendszert, jól képviseli a párt politikáját, a szocializmus odaadó híve. Rendszerünk kimagasló vívmánya, a munkáshatalom történelmi bizonyítéka, hogy a felszabadulást követő évtizedekben létrejött, felnőtt, megedződött és megszilárdult a szocializmus vezetői állománya. A munkás- osztály és a dolgozó parasztság, majd később a nép sorából származó értelmiségből kinevelődtek azok a vezetők, akik a szocializmus építésének különböző szakaszaiban eredményesen szolgálták és szolgálják a párt. a munkásosztály, a nép ügyét. Kádermunkánkban ez a szilárd és meghatározó alap. amelyre az űjabb, magasabb követelményeket építhetjük. A párt határozata tételesen gorravette a politikai követelményeket. A politikai alkalmasság egyértelmű politikai elkötelezettséget, magas szintű képzettséget, a társadalmi-poli- tikai kérdések iránti érdeklődést jelent. A vezetés egyben politikai kiállás. Aki vezetői munkakört vállal, ezzel számolnia kell. A pórt. a munkásosztály, az egész nép elmúlt negyedszázados munkája, a szocializmus erőinek világméretű gyarapodása, a nemzetközi erőviszonyok számukra pozitív alakulása kedvező feltételeket teremtettek a szocializmus teljes felépítésének magasabb szántén történő — politikai, anyagi, morális erőinket még jobban hasznosító — folytatásához. Eleknek a követelményeknek csak az a vezető tud megfelelni. akit a társadalmi és politikai élet gyakorlata kipróbált, aki meggyőződéssel szolgálja a munkásosztály hatalmát, a nép érdekeit, a párt politikáját. Minden egyes vezetőnek rendelkeznie kell a munkaköréhez szükséges elméleti-politikai végzettséggel és a továbbképzésre való szándékkal. A vezetővel szembeni politikai követelmény alapvető eleme, hogy ismerje és értse a párt és a kormány politikáját és az irányítása alá tartozó területen képes legyen azt végrehajtani. A politikai alkalmasság végsősoron emberség. emberszeretet, és társadalmi felelősségtudat. Ezért a vezetői döntésnél mindenkor figyelembe kell venni a társadalmi közérdek elsődlegességét, a döntés politikai hatását és emberi következményeit. A mi rendszerünk tekintélyes, megbecsült vezetője aktív közéleti tevékenységet folytat. Elvárjuk tőle. hogy életmódja feddhetetlen legyen, magaiartása megfeleljen a szocialista erkölcs követelményeinek. Tevékenységében a szavak és a tettek elválaszthatatlan egységet alkossanak. A politikailag alkalmas vezető fejleszti munka- területén a szocialista demokratizmust, őrködik a törvények betartásán, helyesen él a rábízott hatalommal. A VEZETŐVEL SZEMBENI másik alap. követelmény a szakmai alkalmasság. Korunkban. amikor a tudomány mind inkább termelő erővé válik, elengedhetetlen követelmény a szakmai felkészültség. A tényleges szakmai tudás, a bizonyított felkészültség, a realizálható ismeret — a valóságos mérce és nem a diploma önmagában. Szocialista rendszerünk vezetőinek — az alcsonyabb beosztástól a legnagyobbakig — lépést kell tartani a rohamos fejlődéssel. Az élet arra tanít, hogy a főiskolai és egyetemi tanulmányok csak az alapokat. a ,,belépőt” jelentik a mind bonyolultabbá váló alkotó munkához, amelyhez a szükséges bővülő ismereteket újból és újból meg kell szerezni/ Szocialista építőmunkánk mai időszakában az a szakmai követelmény áll a vezetők előtt, hogy rendelkezzenek a munkakörüknek megfelelő végzettséggel, korszerű szakmai és gyakorlati tapasztalataikkal. A szakmai alkalmasság állandóan gyarapítható, gazdagítható ismereteket jelent, szoba-tudományokkal, „általános’’ tehetséggel nem sokra megyünk. A jó vezető — szakmai értelemben is — a nap minden órájában tanul. SZAKMAI ALKALMASSÁG nélkül nincs szocialista vezető! Ugyanakkor a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén — a szemléletben, a kövei imények értelmezésében és a gyakorlati döntésekben is — egyértelművé kell tenni, hogy a szakmai alkalmasság, a végzettség, — még nem vezetői alkalmasság. A politikai alkalmasságot és a vezetői rátermettséget semmiféle szakmai bizonyítvány nem helyettesítheti. A szocialista fejlődés magasabb osztályába lépő társadalmunk dolgai úgy alakulnak, hogy a politikai és szakmai alkalmasság mellett a vezetői rátermettséggel szembeni követelmények is növekednek. Azt, hogy ki a rátermett. tehetséges vezető, mindenkor pontosan jelzi a munkahelyek teijesítménye, belső légköre, fegyelme. Rátermett az a vezető, aki rendelkezik megfelelő áttekintő. eltsiző és általánosító készséggel, aki képes az új szüntelen keresésére, felismerésére, alkalmazására, van vélemé íye, mer kezdeményezni, dönteni, felelősséget vállalni, tud szervezni és ellenőrizni; aki képes beosztottai munkájának összefogására, képességeik sokoldalú kibontakoztatására. a bizalom, az őszinteség és nyíltság légkörének megteremtésére, munkatársai nevetésére. AMIKOR SZAMBA VESSZÜK a vezetőkkel szembeni hármas követelmény lényegét, összetevőit, még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a párt határozata sem úí irányt, sem fordulatot nem eredményez a kádermunkában, hanem a hármas követelmény egységének következetesebb érvényesítését, a politikai és szakmai alkalmasság, a vezetői rátermettség mércéjének magasabbra emelését jelenti. Ahol az ár születik (3.) Zöldség, gyümölcs — drágán Az 1973-as esztendő árainak vizsgálatánál a legfájóbb pontok egyike a zöldség, gyümölcsárak alakulása volt. Egy év alatt átlagosan mintegy ötödével nőttek az árak a piacokon és a boltokban. Márpedig olyan cikkekről van szó, amelyeket mindenki vásárol, a családi költségvetések egyik fontos tételét.adja. Mitől lett drágább a zöldség? Vándorol az áru A választ több elfogadható és kevésbé elfogadható érvvel lehet alátámasztani. Kétségtelen, hogy a munkaigényes zöldségtermelés egyre több ráfordítást kíván. Hatalmas beruházások kellenek a fóliasátrak kiépítéséhez, az öntözés megvalósításához, s ekkor még mindig szerepet játszik az időjárás, amely a múlt évben nem nagyon kedvezett a termelőknek. Az is tény, hogy a mai felvásárlási rendszer nem mindig kedvező — a fogyasztó szemszögéből. Nézzük előbb az utóbbit, hiszen itt lehetne viszonylag könnyen változtatni. Jelenleg elképzelhető olyan forma, amikor öt-hat kézen vándorol az áru, amíg a fogyasztóig jut. Az egyszerű kiskerttulajdonosnak például akad egy kis felesleges, néhány láda gyümölcse, vagy zöldsége. Eladja a szövetkezeti felvásárlóknak. Tőlük átveszi az illetékes megyei MÉK, amely tovább szállítja mondjuk Budapestre, átadja a nagykereskedelemnek. Onnan kerül az áru a kiskereskedelembe, hogy végül a boltból megvehesse a háziasszony. Még elmondani is hosszú, amíg a vevőig jut az áru. A szállítás közben pedig törődik, romlik. És az ügyletben résztvevő minden vállalat tartja a markát: keresni akar ki 5—10, ki még ennél is több százalékot. így fordulhat elő, hogy azért a sárgarépáért, amit Szabolcsban a MÉK 1 forint 80 fillérért vásárol fel. októberben a megyén belül 3 forint 20 fillért kérnek 1974. január 25-én, de Baranyában már 5 forint 40 fillér az ár, pontosan háromszorosa az indulónak. Pedig ugyanazzal a sárgarépával semmiféle feldolgozó műveletet nem folytattak. Létezik ugyan a több csatornás felvásárlási rendszer, amikor egy-egy nagyobb termelő közvetlenül szállít más megyébe, vagy más eladónak, s az út lerövidítése elvileg az ár csökkenését kellene, hogy előidézze. De például az olyan termékeknél, mint a burgonya — ahol az idén őszszel, az import megérkezéséig hiány volt a piacon — legfeljebb az eladók jártak jól, s nem a vevők. Ugyanis a megyei MÉK a rózsa fajtákat 2,40-ért, a gülbabát 2,60- ért vette — s ekkor már minőségi felárat is adott. Aztán jöttek más megyéből felvásárlók, akik 3 forintot, 3,20-at adtak ugyanazért a burgonyáért Az egyensúly A zöldség-, gyümölcsárakat ma is a termelési költségek, a piaci helyzet, a kereslet és kínálat egyensúlya, vagy annak hiánya alakítja. A felvásárlási árak alakulásának vizsgálata arra mutat, hogy szinte mindenütt többet adtak ugyanazért az áruért 1973-ban, mint 1972-ben. Az októberi árakat összehasonlítva például a petrezselyem gyökérnél 4,20-ról 6 forintra emelkedett az ár, a káposztánál 20 fillérrel, a karalábénál 40 fillérrel, a vöröshagymánál szintén 40 fillérrel volt magasabb az ár, mint egy évvel korábban. Egyes termékeknél pedig védett árakat alkalmaztak, amikor a szerződéses alsó árat adták meg, így zöldpap- rikából 3,50-nél kevesebbet nem fizettek kilónként a termelőknek. Tulajdonképpen hol születnek meg az árak a zöldségnél? Az előbb elmondottak azt mutatják, hogy elsősorban a termelőknél dől el minden, de számtalan gazdaságban arra panaszkodnak, hogy éppen ellentétesen, a felvásárló * kereskedelem diktál, nekik ahhoz kell alkalmazkodniuk. Kétségtelen, hogy a nagyobb hálózattal rendelkező MÉK például befolyásolni tudja az árak alakulását a nyíregyházi piacon. A kofák, az őstermelők inkább igazodnak az szomszédos zöldségbolt áraihoz, csak akkor verik fel az árakat, ha az állami üzletben éppen hiány van egy cikkből. A helyi ellátás gyengéi Szabolcs-Szatmár mező- gazdasági megye, s ennek érvényesülni kell az árak alakulásánál is. Többnyire igaz a megállapítás, hiszen példá- ul az 1974. január 25-i országos összehasonlítás alapján szinte kivétel nélkül itt a legolcsóbb minden zöldség. Olyan eltérések léteznek, mint a petrezselyem gyökér megyei 8 forintos ára mellett a szolnoki 12 forintos ár, a 4 forintos kelkáposztád val szemben a budapesti 6;40- es ár. Az átlag 7 forintos almaár mellett másutt 8—9 forintért kapja meg az alma kilóját a vevő. Ez a kor» így egyszerű, ha csak Nyíregyházát nézzük. Másutt viszont még mindig be kell rendezkedni a házi kiskertre, akár akar valaki, akár nem, mert a nagyobb községekben a zöldségellátás sokszor kritikán aluli, még az alapivető zöldségféleségekből sincs mindig a község egyetlen boltjában. Itt pedig már a helyi po- litikára, gazdasági szervező munkára is tekinteni kell; Nyilvánvaló, hogy a viszony-' lag kis mennyiségeket helyi termelőktől érdemes beszerezni, hogy ne kelljen aszal-: lítás, az elosztás, előtte pe-J dig a felvásárlás árnövelő hatását éreznie a vevőknek. A fogyasztási szövetkezetele felvásárló hálózata tartja a kezét rajta a megyében a kistermelők áruinak. Többd nyíre szervezés kérdése, hogy valóban kedvet csináljanak,'- s bevonják a kistermelőket^ valamint a helyi termelőszövetkezeteket éppen a helyi éld látásba. Izgalmas dolog végigkísérj ni egy-egy áru útját, amíg az alapanyagokból akészterd mékig eljut. Néha bosszantót,' ha a cikk-cakkokat is meglátja az ember, ha arra gond dől, hogy például a MÉK-nél egy Záhony környéki termelő áruját előbb beszállítják Nyírd egyházára, ott elosztják, 9 másnap, harmadnap jut ki éppen Záhonyba, vagy Kisd várdára. (Szerintük nem led hét másképp megoldani átszervezést.) Az árak alakulásánál vrd szont nem árt tudni, hogyj milyen tényezők hatnak abban az irányban, hogy ne legyen drágább semmi, hogy a szervezésben ’ rejlő erőt ki tudják használni mindenütt; Általában a gazdaságos ter-j melés, a termelékenység nöJ velése az egyetlen járható úti amikor mind az iparban^ mind a mezőgazdaságban a csökkenő árak felé lehet venni az irányt Hogy még egy mezőgazdasági példát említsünk: az exportalma felvád sárlási ára az utóbbi 3—# évben nem változott Viszont az átlagtermések is még mirt- d’ik jóval kisebbek annálj amit a korszerű módszerektől el lehet várni. Ha nőnek a termésátlagok, akkor a nad gyobb termelési költséget is ellensúlyozzák hasonló á0 mellett. Lányi Botond — Tóth Árpád (VÉGE» Zárszámadás Győrteleken A hangos bemondón fűinek tetsző, kedvre derítő zenét sugároznak. Az emberek, az Arany Kalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagjai ünneplőbe öltöztek. A községi művelődési házba, a közgyűlésre igyekeznek. Alig múlik el a tíz óra — szombaton. január 26-án — akul- túrházat zsúfoltig megtölti a tagság. A vendégek között ott találjuk Szilágyi Sándort, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetőjét. Kállai Menyhértet, a mátészalkai járási pártbizottság titkárát, Baosu Józsefet. a megyei tanács osz- tSH’V“7etőiét. Ott voltak a zárszámadó közgyűlésen a helyi vezetők, a szomszédos szövetkezetek és a partner- vá'lalatok képviselői. Eredményes esztendőt zárt a közös gazdaság. 1973-ban növénytermelésből mintegy 7 millió, állattenyésztésből 11 millió, zöldség-gyümölcsből 2 millió, fuvarból és más tételekből több mint 5 millió forintos árbevételt könyveltek el. Tervüket több mint 4 millió forinttal túlteljesítették. Egy tízórás munkanap 83 forint 70 fillért ér Győrteleken. A szövetkezet tagjainak a száma 324. A győrteleki termelőszövetkezet 1970-ig nem tudott előbbre jutni. Az 1970-es árvíz még több bajt zúdított a községre. A termelőszövetkezeti gazdálkodás csődje miatt négymillió forintos veszteséggel 1970-ben szanálták a közös gazdaságot. Ezzel egyidőben a tagság új. huszonéves fiatal szakemberekre bízta a gazdálkodás vezetését. Közülük való Magyar Sándor elnök is. Az elmúlt három év gazdasági eredményei azt bizonyították, hogv a tagság nem választott rosszul. A fiatal szakemberek jövőt is mutatóan bizonyítottak. 'Azzal kezdték, hogy szakosították a növénytermesztést. az állattenyésztést. A növénytermesztésben a kalászosok. a napraforgó, a kukorica, a pillangósok maradtak némi kertészettel. Az állattenyésztésben felszámolták a sertés ágazatot és csak szarvasmarhával foglalkoztak. Ezzel együtt járt, hogy reális terveket készítettek, azokat a tagsággal elfogadtatták és így közös erővel teljesítették is. Búzából jóval az országos átlag feletti 36,4 mázsás hektáronkénti átlagtermést értek el. Jó volt a napraforgójuk is. Ebből 22,4 mázsát adott egy hektár győrteleki föld. önkritikusan moniliák. hogy kukoricából jól elmaradtak a tervezettől. így az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy a vetőmagtermeltető vállalattól kapott vetőkukoricának csirázási százaléka 63 volt. Az aránylag magas értékű beruházások nem csökkentették a tagok jövedelmét. A termelési eredmények növekedését pedig nem létszámnövekedéssel érték el. A fiatal vezetők mertek dicsérni és fegyelmezni is, ha arra szükség volt. A közgyűlésen Magyar Sándor elnök megdicséri ifjú Bétéri Sándor tehergépkocsi-vezetőt szorgalmas munkájáért Nem hallgatja el azt sem, hogy 1973-ban negyvenkét fegyelmi büntetést kellett kiszabni. A vezetőség gazdasági beszámolóját a korrektség jellemezte. Érzett belőle, hogy a tagság minél jobb megélhetésén fáradoztak. De nem feledkeztek meg a fogyasztás és felhalmozás arányainak az összhangjáról, az alapok szükségszerű és lehetőségekhez mért feltöltéséről sem. Elemző volt a beszámolónak a szövetkezeti demokráciával foglalkozó része. Látja a szövetkezet gazdasági és pártvezetése a különböző bizottságok munkájában fellel, hető hiányosságokat. Előre szeretnének lépni a szocialista brigádmozgalom szélesítésében is. Ezek a gazdálkodással együtt a jövő legfontosabb feladatai. Nem feledkeznek meg a nyugdíjas és járadékos tagokról sem. Nemcsak azért, mert az elmúlt évben is 5115 munkanapot teljesítettek és a jövőben is számítanak rájuk. A segítséget erkölcsi kötelességüknek érzik. Tudják, hogy kevés a tagonkénti ötven forintos állandó segítés, de a lehetőségeik ma még csak ezt engedik meg. Az ellenőrző bizottság elnöke. Koncz Lajos nem az ellenőrző munka nehezét, hanem eredményeit sorolta. Kiss Emőné, a tsz nőbizottságának az elnöke az asszonyok jogainak és kötelességeinek az összhangjáról szólt Elmondta, hogy a szövetkezetben a nők egyenlő elbírálásban részesülnek a férfiakkal. A tagok véleményét a munkáról, a vezetésről, a múltról és a jövőről Kasu József tsz-tag fogalmazta meg. — Voltak nagyon szegény esztendőink. Nehéz helyzetben voltunk például 1967- ben. Teljesítettünk ötszáz munkaegységet, mely a rossz gazdálkodás következtében alig ért valamit. A zárszámadáskor meg nekünk kellett volna fizetni. De ez elmúlt Most is úgy dolgozunk. És mo6t megvan a látszatja is. Nem tudom mit csinálnék havi kétezerötszáz forrni nélkül. És a jövőben ettől többet szeretnék hazavinni^ ■ l ★ ■! Ez volt az utolsó közgyük lése a Győrteleki Aranykalász Tsz-nek. A jövőt a győrteleki tsz-gazdák még gazdagabb bá akarják termi. De nemcsak ők: velük együtt a fül-' pösdaróciak és a géberjéniels is. Ezért határozták el, hogy a Győrteleki Aranykalász, a fülpösdaróci Petőfi és a gé- berjéni Győzelem Termelő-' szövetkezetek 1974. január elsejével egyesülnek. Az egyesülő közgyűlést és az új vezetőség választását már meg is tartották. A munkákat már az új vezetőség irányítja. A három egyesült szövetkezet. az Egyakarat elnökévé Magyar Sándort választották. Egyesítve a három szövetkezet gazdasági erőforrásait. szellemi kapacitását, nyolcszáz tag 2050 hektáron jobban akar élni. Jobban ki akarja használni a termelési rendszerváltás adta gazdasági előnyöket. Sígér Imre
