Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
RSÖSf-WÁGYARORSZÄG — VASÁRNAP! MELLffiKtíf f. dm Optika | VÁLTOZÓ VILÁGUNK Szab olcsot képviselik Jelentést készített a napokban megyénk egyik vállalata. Akire az adatok gyűjtését bízták panaszolta el ismerősének, hogy mire a jelentés elkészült, a felsőbb szerv nem a realitást, a valóságot ismerhette meg a vállalat működéséről, hanem egy kisminkelt, megszépített statisztikát. Amikor emberünk a vállalat vezetőjénél érdeklődött, hogy miért ferdítették el az igazságot, az volt a válasz, hogy nem küldhetnek olyan adatokat, amelyek az egész vállalati kollektívát rossz színben tüntetnék (el. Egy egészen más helyen hangzott el az Ilyen esetekkel kapcsolatban, hogy a kérdéseket tartalmasabban, mélyebben kell vizsgálni, őszintébben és nyíltabban kell feltárni. Az utóbbi időben ugyanis kezdünk olyat tapasztalni, hogy mire az illetékesekhez jutnak, megszépülnek a dolgok. És ha a valóságtól elrugaszkodott helyzetképet ismer meg egy felsőbb szerv, a feladatokat sem tudja reálisan meghatározni. Nem tud segíteni a gondokon. Az ilyen gyakorlat leszerel, megbénít, tétlenségre kárhoztat. Sokszor és sok helyen ismételjük manapság, hogy a párt politikája jó és, hogy az emberek üdvözlik ezt a politikát, egyetértenek vele. Azt hiszem, hogy ennek a megállapításnak a valóságos értékében mindannyian őszintén hiszünk. A politika valóban jó. De a politika mindenütt konkrét térben és időben, valóságos közegben, az egyes emberek intézkedéseiben, mondataiban és — hogy a fenti példánál maradjunk — jelentéseiben is jelenik meg. • Nincs valamiféle tőlünk függetlenül megvalósuló politika. Nem lehetnek a legkisebb közösségektől külön álló, csak a fenti régiókban jelentkező átlagok, mert az átlagót az egyes munkahelyek apró részecskéinek ösz- ezessége adja. Nem elég beszélni arról például egy termelőszövetkezet elnökének, hogy a cél a korszerű, az iparszerű mezőgazdaság megteremtése. Közben hiányzik a szakképzett mezőgazdász, gz állattenyésztő, a gépész, és semmi sem történik azért, hogy ott, helyben másképp gazdálkodjanak, mint apáik és nagyapáik. Nem elég, ha egy gyárban szép szavakat mond az igazgató arról, hogy az üzemi demokratizmus az egész országban fejlődik, ha ugyanakkor ez a vezető a következő öt percben már hallani sem akar arról, amit egy felszólaló munkás javasol. A munkahelyi demokráciát hangoztatni önmagában kevés. Azt helyben kell alkalmazni. kell magáévá tenni minden arra illetékesnek. Lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy a munkás, a termelőszövetkezeti paraszt, a vállalat, az intézmény dolgozója beleszólhasson az ügyekbe. S ha elfogadhatót mond, akkor úgy kell igazat adni neki, hogy holnap már aszerint dolgozzunk tovább. Politikánk valóban nagyon jó. De ez a politika naponta újból és újból az emberek cselekedeteiben vizsgázik. Nem általában és nem országos méretekben csupán, hanem a legapróbb csoportokban. Sokat beszélünk a kispolgáriasságról,, s általában megrekedünk az önzésnél, a hará- esolásnál. Ha ilyeneket tapasztalunk, természetesen fel kell lépnünk ellene. Ám közben elfeledkezünk arról, hogy a hurrá hangulat, a túlzott és indokolatlan optimizmus is demoralizál, a kispolgáriság talaján születik, bur- jánzik tovább. Ennek a testvére a kapkodás, az ijedtség, a félelem, mert ahol megjelent az egyik, biztosan megjelenik a másik is. Nekünk egyikre sincs okunk és jogunk. Szabolcsban nagyok az eredmények, különösen az utóbbi évtizedben. Mondhatnánk hogy történelmi méretű utat tettünk meg sok tekintetben. Lehetünk erre büszkék? Igen De nem szabad elfelednünk, hogy az új születése közben még bőséges adósságunk maradt a tegnaptól és az új feladatok megoldása közben újra termelődnek a gondok is. Van okunk emiatt elkeseredni? Nincs. Tudnunk kell. hogy ehelyett az okosan megtervezett munka teremti meg a jobb holnapot. ,, Miért említem ezt? Azért, mert az egyik nézet képviselői csak a szépet akarják mutatni és ez eltakarja a gondokat. A hanyagságot igazolják, a tehetetlenséget, a közömbösséget Szerintük nem az a baj. hogy hibák és lazaságok vannak, hanem az. ha azokat szóvái te szik. Az érem másik oldala, ha unos-untalan azzal igazoljuk magunkat, hogy a mi muri- kánk jó, de az objektív okok miatt vagyunk képtelenek pozitív változást elérni. zésképpen másoktól várjuk a helyzet változó sát várunk a sültgalambra. A mi politikánk forradalmi politika ügyünket a valóság őszinte feltárása viheti előre. Egyedül ez. Kopka JánoS A* országgyűlés 1972. április 19-én egyhangúlag elfogadta és törvényerőre emelte az 1949. évi XX. törvény módosítását, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegét. Az alkotmány 19. §. (1) bekezdése kimondja, hogy „A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés.” A 20. §. (2) bekezdésében meghatározza az országgyűlési képviselők tevékenységi körét, mely szerint „Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik.” (3) bekezdés szerint pedig „Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak.” Nem feladatom, hogy az országgyűlés e ciklusban végzett munkáját, tevékenységét értékeljem. Annyit azonban szükségesnek tartok kijelenteni, hogy az országgyűlés az elmúlt három évben a X. pártkongresszus célkitűzéseinek megfelelően kiemelkedő törvényhozó munkát végzett és ellenőrző funkciójában is jelentős tevékenységet fejtett ki. képviselők sokrétű választókerületi munkája, a bizottságok és az országgyűlés felelősségteljes tanácskozásai, a hozott törvények, határozatok egyaránt hozzájárultak az állami élet és a szocialista demokrácia fejlesztéséhei Ebből a munkából Szabolcs-Szatmár megye húsz országgyűlési képviselője is jelentős részt vállalt. Megtisztelő, hogy sorainkból került ki az országgyűlés egyik jegyzője, Szvi- ridov Ivánné személyében, valamint egy állandó bizottsági titkár és kilenc állandó bizottsági tag. Ami a törvényhozó munkában való részt- vételt illeti, megyénk képviselői a 12 ülésszakon is kivették részüket: 16 törvényjavaslat vitájában tizenheten szólaltak fel; véleményt, javaslatot mondtak, ajánlásokat tettek. Valamennyi törvényjavaslat nagy jelen- tőségű volt: az országgyűlés 1972-ben hagyta jóvá a Magyar Népköztársaság módosított alkotmányát a szocialista •égészségp©Htika|'áíáp- elveit megtestesítő új egészségügyi törvényt, a bíróságokról, valamint a Magyar Népköz- társaság ügyészségéről szóló két törvényt, a népgazdasági tervezésről alkotott törvényt. A jóváhagyást megelőző sokoldalú elemzésben, vitában Benkei András, Spisák András, Ru-. bóczki Istvánná, Széles Lajos, Pethő Ferenc, Fekszi István Szabolcs-Szatmár megyei képviselők mondták el véleményüket a parlamenti üléseken. Az országgyűlési ciklusban a már említetteken kívül is több törvényjavaslat kidolgozásában vettek részt megyénk képviselői 1971-ben és 1973-ban is. Szviridov Ivánné, dr. Pethő Ferenc, Danes József, Gáspár Istvánná, Szabó Gusztáv, Pálóczi Lajosné, Tóth Géza, Kovács Lajos, Fekszi István szólalt feL Megyénk országgyűlési képviselői kivették részüket abból a munkából is, amikor az országgyűlés ellenőrző jogkörét gyakorolta. Ilyen alkalom volt például a Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról, amelyhez Danes József, Szviridov Ivánné képviselő társunk szólt hozzá; a zárszámadásnak évről évre való megtárgyalása, amelynek vitáiban Rubóczki Istvánná, Lenkei András képviselők mondták el véleményüket a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és fagazdaság területét érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról dr. Pethő Ferenc, Széles Lajos képviselők fejtették ki véleményüket. Az ellenőrzés sajátos parlament! eszközével, az Interpellációval H esetben éltek megyénk képviselői. Sok javaslatot, ötletet, gondolatot vetettek fel, számos kritikai észrevételt is tettek — segítve ezzel a kormányzati munkát. A képviselők felszólalásaira a kormány nagy figyelmet fordított: valamennyi képviselőnek választ adott, s több felszólalás nyomán országos intézkedések születtek. Az országgyűlés ügyrendjének megfelelően kialakított állandó bizottságok folyamatosan segítik az országgyűlést a törvény- alkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában és előmozdítják az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét. Az állandó bizottságok a feladatuknak, kötelességüknek eleget tettek, hiszen valamennyi törvénytervezetet megvitatták, véleményezték, sőt 1972-ben mintegy 31 napirendet tárgyaltak meg önálló kezdeményezésre, és a vitatott témákhoz mintegy 400 javaslat, észrevétel hangzott el. Megyénk képviselői felkészülten vettek részt a bizottságok munkájában és az országos jelentőségű témák mellett megyénk gazdasági, kulturális, szociális, egészségügyi gondjairól is rendszeresen tájékoztatást adtak. Az állandó bizottságokban a megye képviselői többek között Szabolcs-Szatmár iparosításának kérdéseiről, a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek és szakcsoportok problémáiről. az általános iskolai tanteremfejlesztés, felszereltség gondjairól, a szakmunkásképzés lehetőségeiről szóltak. Sürgették a megye kórházainak korszerűsítését, bővítését, úi kórházak építését, szorgalmazták a nyugdíj ial kapcsolatos problémák megoldását. Az árvizes területen végzett úiiá- éoítési munkák üteméről adtak tájékoztatást és a tapasztalt visszásságok felvetésével, javaslattétellel irányították megyénkre a figyelmet. A megye országgyűlési képviselői megalakították a képviselőcsoportot, amelynek van egy, a csoport által megválasztott vezetője. A képviselőcsoport munkájának lényege, hogy elősegítse az országgyűlés elnökével tartott folyamatos kapcsolatot. Hozzájárul, hogy a, megye képviselői közösen is készüljenek a soron következő ülésszakra, az ofszággyűlés bizottságainak ülésére, valamint nahhoz is, hogy a képviselők rendszeresen, folyamatosan tájékozódjanak a mggye életéről. A csoportülés arra is alkalmas, hogy a képviselők kicseréljék a munka során szerzett tapasztalataikat és áttekintsék — az illetékes megyei szervek vezetői tájékoztatása alapján — a hozott törvények, határozatok végrehajtását. Úgy gondolom, hogy e feladatának képviselőcsoportunk eleget tett. Évente ötször- hatszor tartott ülést, e ciklus három évében tizenhetet, ötvennégy téma került a csoport elé. Minden ülésszak előtt megvitattuk a parlament napirendjére kerülő előterjesztéseket, amelyekhez a megyei szakemberektől kiegészítő anyagot és véleményt is kértünk. Ezzel — úgy érzem — eleget tettünk annak a követelménynek, hogy megfelelően készüljünk fel a parlamenti ülésre. Ezt bizonyítja a megye képviselőinek a bizottságokban és a parlamenti vitában való részvétele is. Megkönnyíti a képviselőcsoport tagjainak tájékozottságát az is, hogy pártunk megyei bizottsága meghívja ülésére az őket is érintő kérdések tárgyalásához, vagy az a tény, hogy a képviselők minden megyei tanácsi ülésre is hivatalosak. A csoportülések színvonalát Munkában az országgyűlés legutóbbi ülésszaka. A képen: Tóth Géza Szabolcs- Szatmár megyei képviselő felszólal. emeli, hogy a megye vezető személyiségei tájékoztatják rendszeresen a képviselőket. A képviselőcsoport az ülésszak előkészítéséhez kapcsolódva önálló napirendként több megyei témáról is tárgyalt, amelyek elősegítették, hogy a képviselők a választókerületükben jelentkező gondokat szélesebb alapokról, megyei összefüggésben is megismerhessék, s megítélhessék. Ehhez hozzájárult az is, hogy üléseinket 1973-ban olyan helyeken tartottuk meg, amely összefüggött as országgyűlés napirendjével, vagy a csoport által kért tájékoztatóval. így került sor az ülésre Fehérgyarmaton, amikor az árvíz okozta károk felszámolását tárgyalta meg a csoport. Záhonyban a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtását, Mátészalkán az ipartelepítés helyzetét, Nyírbogáton a tsz-ben as egységes szövetkezeti törvény végrehajtásának tapasztalatait, Nyíregyházán a tanárképző főiskolán a beiskolázás helyzetét, Nyírbátorban, a megye legfiatalabb városában a tanácshálózat korszerűsítését tekintettük át. Valamennyi kihelyezett ülést összekötő' /is egy-egy helyi üzem, intézmény, helység megtekintésével. A megyei képviselőcsoport munkájára jó hatással volt, hogy a ciklusban az ország- gyűlés két vezetője is részt vett a csoportüléseinken. Az egészségügyi törvénytervezet vitája alkalmából Varga Gábomé, az országgyűlés alelnöke, azt követően pedig 1973- ban Apró Antal elvtárs az országgyűlés elnöke találkozott csoportülésen a megye képviselőivel. Képviselőcsoportunk tevékenysége jelend tős szerepet tölt be abban, hogy a képviselők egyre jobban láthassák el a választókerületi munkát. A csoportülések alkalmasatt arra is, hogy a képviselők felvessék a területi munka során szerzett tapasztalataikat problémáikat. Ezeket megvitatjuk és ki-ki a maga területén hasznosítja. Sőt a csoport- ülésen arra is alkalom nyílik, hogy a meghívottaknak kérdéseket tegyenek fel a képviselők, vagy a területen tapasztalt rendelj leriességet felvessék, intézkedést kérjenek. A megye képviselői az ülésszakokon és* bizottságokban végzett tevékenységen kívül jelentős munkát fejtettek ki a választókerületekben is. E ci klus eltelt három évében mini egy 350 beszámolót tartottak, közel 750 különbig ző rendezvényen voltak jelen. Fogadóórájuk megtartását rendszerint összekötik a beszámolókkal és a rendezvényeken való részvér telekkel, ahol több lehetőség nyűik a külön-- böző problémák megismerésére, segítségadásra, a hozott törvények, határozatok végrehajtásának ellenőrzésére és a választókkal való találkozásra. Képviselőink gyakran vesznek részt olyan rendezvényeken is, ahol ők a* előadók a párt, a HNF és különböző máa szervek megbízásából. Különösen kivették részüket a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozatának ismertetéséből; valamint a tanácsválasztási munka segítésé- bőL A képviselőkhöz a községek, üzemek; szervek vezetői sok közérdekű javaslattal fordulnak, kérve abban a támogatást, a közreműködést Gyakran előforduló közérdekű javaslat; ivóvíz, út orvosi ellátás, művelődési ház, közlekedés, kereskedelmi hálózat, árui ellátás, iskolai tanterem, irodaépítés, fej’/sz- tés, gáz- és víztelep, stb. építése, fejlesztése. E javaslatok megoldásához igyekeznek minden segítséget megadni, gyakran az illetékes miniszterhez fordulnak segítségért. Meg ken azonban azt is mondani, hogy az ilyen anyagiakat igénylő közérdekű javaslat egy része a képviselő jószándékán és hibáján kívül nem, vagy csak későbbi időben valósítható ^Nem kevés munkát jelent » választópolgárok által vélt sérelmek, panaszok száma, ezek intézése. Ezek száma több ezerre tehető. A tapasztalat az, hogy a különböző szervek a törvényes kereteken belül segítene* megoldani a panaszokat, de nem kevés azoknak a száma, amelyek nem oldhatók meg. Leggyakrabban jogvitás ügyek, munkahelyi problémák; szociális ügyek; nyugdíjügyek; iskolai. kollégiumi felvételi ügyek; és most a* utóbbi időben az építési engedélyek korún viták kerülnek a képviselőkhöz a választott egyéni problémái közül. Megyénk képviselői tagjai az Interoarl»- mentális Uniónak. Ennek keretében két kén- viselő társunk járt parlamenti delegáció hígjaként külföldön. Jeszenszki Gabor Finnországban, Pálóczi Lajosné Dániában. A megye képviselőcsoportjának — Kepj* viselőinek — kapcsolata a különböző megyei, járási, városi, községi szervekkel, annak.vezetőivel jó. Különösen jó a pártszervekkel, tanácsokkal, a Hazafias Népfront bizottságaival, amelyektől a képviselői rnunkáhoa sok segítséget kapunk. Képviselőcsoportunk a munkában nem nélkülözte az országos és » megyei sajtó, rádió segítségét sem. SaitónK rendszeresen közli a megyei képviselők felszólalásait, tudósít a képviselői javaslatok megvalósításáról, a csoportülések munkáiároL Megítélésem szerint megyénk képviselő- csoportja munkája során a képviselők egyéni munkájukon keresztül eleget tesznek aa alkotmányban és az országgvűlés ügyrendjében meghatározott feladatuknak, kötelességüknek. , . . _ . . Dr. Fekszi István
