Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
t <A» KElW- íí AGYAfiöRSZÁg — YÁSÁtfNAPÍ MELLÉKÖW 19?4. jamilr ft Egy társulat nélküli színház Alkotók és alkotások Eatkó József; Űj versek elé Tulajdonképpen szótlanul halál utáni nyelvemen mert van-e mocskolatlanul szó még talán a tárgyaké a búza még kimondható a kő a VIM a pléhdobo* a többit már betűzni kell h mini halál, a mint anya, z mint zimankó, s újra a mint anya vagy mint anyaíöld Európa anyajegye Mese — KAMONDY LÁSZLÓ EMLÉKÉNEK — Ahonnan indult volna, nem volt se bivalyhús, se kenyér. Kés is csak egyetlenegy. Adott érte egy krajcárt. Fölült a madárra, s repültek. Félútról a madár visszaereszkedett, hátán egy félkarral meg a késsek Moszkva erősődő villódzásai, A versek, amelyek születése a* agynak m* még csak látomásai És ismét éjfél van. Énem fárad, és a ceruza is álmatlansággal viv. És az asszony szemmel éri vágyad. (Hányszor van így, elméd emlékezni hív...) Fizesd meg a* adósságod, Jámbor] Gyerünk: Tiszta lap legyen valóság Fizetek. De úgy adódik hányszor; Többet fizetek — és több az adósság. ' Fordította: Sigér Imre Kulissza mögötti gondok Egy társulat nélküli színház számokban: évi bérletes: 9357. Ebből több, mint 5 ezer a debreceni Csokonai, 4 ezer pedig az £lla mi Déryné S2inház előadásait látogatja. Eg\ évadban Nyíregyházán 140 színházi előadási rendeznek, ezenkívül 21 zenei hangversenyt tartanak. A nézőtéren 500 hely várja a látogatókat. A megyeszékhelyen lévő üzemek iskolák, főiskolák mellett állandó bérletesek jönnek Beszterecről, Nyírtassról. Sényőről Kemecséről, Magyról, Nyírtelekről — hog csak néhányat soroljunk. A Móricz Zsigmond Színházban egy évad alatt 41 ezer lát szín darabot. Pillantás a számok mögé i A felsorolás tetszetős. Elmondhátó: sok színházzal és állandó társulattal rendelkező város megirigyelheti azt a választékot, amelyet a két színház kínál. Nézzük a kínálatot. A mostani évadra a debreceni Csokonai Színház 27 drámai. 15 vígjátéki, 17 zenés vígjátéki, 2 színmű és 15 operai estet vonultatott fel. Ä Déryné 3 drámai, 1 vígjátéki, 13 zenés, 14 színmű, egy operai és 5 gyermekelőadással jelentkezik. A műfaji megoszlás elfogadhatónak mondható, és az igazsághoz tartozik, a szerzőgárda is sokatmondó. Mo- liére-től Szabó Magdáig, Csokonaitól Pucciniig, Ránki Györgytől G. B. Shaw-ig terjed a skála. Ha azonban a színház nézőterére pilVirítunk, mint ahogy teszi azt minden előadás esetében Pankotay István igazgató, kiderül, hogy a közönség korántsem ilyen egységes a műsorok megítélésében, nem egyértelműen lelkes a műsorpolitikát tekintve. Ez természetesen adódik abból, hogy a közönség egy része — még ha bérletes is — válogat, sok esetben kihagyja azt, ami nehezebb, otthon marad, ha operáról, drámáról van szó. Vagy is a tok bérlet nem jelent ugyanannyi látogatót. És ez esetben meg kell mondani: nem a műsorösszeállítókban van a hiba. A nézők egy része nem eléggé igényes, vagy ép pen hiányosak azok az ismeretei, amelyek képessé tennék magasabb művészi alkotások [ élvezetére. Szabad-e egy színház esetében kritizálni a nézőt? Egy igazgatónak aligha, hiszen a nézőből él. Ä diplomatikus fogalmazás — és milyen nagy igazság rejlik mögötte!!! — nemcsak a színháznak, hanem általában a közművelődés minden fórumának egyik kötelessége a néző, vagy éppen a leendő néző okos tájékoztatása, nevelése. Tanya Erre ökörnyál vezet áramot. Kigyulladnak a csipkebogyók. A kökény nem világít. Nem ér az ökörnyál odáig. Akác Bokáig érő szélben pancsol egy suttyó akácfa. Nagy ívben kerülöm. Vigyázok frissen vasalt ruhámra. R, Rozßgyesztvenszkij: Adósságok Itt van az ideje — fizetni kelt Én pedig azt gondolom, ráérek még,, 1 Ne mond hogy az ellenség dobott M. -i Bújnod ifjú gőgöd mögé nem elég. í l Én pedig hol itt, hol ott tűnök feL élék más-más javaslatokkal ;.Adósságom rendezem, hidd el! Megadom!... Bizonnyal.. • Állom szavammal...* Bólintanak erdők, mezők. hó, fagy, Kosziha falu, Szahalin, S a Volga Bennem él, megmosolyog. tenni nem hagy, a kötelesség érthetetlen dolga. Fizetséget várnak percek, évek. A tó. tele gyógyító nedvességgel. Városban az omló reklámfények, A Győzelmi és gyász zászlók lengéssel, bősz mennydörgő« VÁROSSZÉLEN (ifj. Pristyák József foto- grafikaja) Lakatos József: GAZDASÁGBAN A kicsiknél kezdődik A nyíregyházi színház elképesztően kis személyi garnitúrája már ebben az évadban is arra törekedett, hogy a tapasztalatokat elemezze, és annak megfelelően rendezze a bérletes előadásokat. A gyakorlat például a/1 mutatja, hogy sok vidéki, elsősorban tsz- bérlő alig mutat érdeklődést a „nehezebb’ műfajok iránt Ugyanakkor Nyíregyházán, az egyre bővülő szellemi bázis miatt, éppen az igényesebb műveket követelik. így aztán nem kis munka a harmonikus gyakorlat kia’hkí- tása. Tudatosan „házasítják” a nézőrétegeket, hiszen nem céljuk, hogy a bérlet elkeljen, a színház pedig kongjon. Pankotay István: „Nem vergődünk a számok bűvös szépségében". Könnyebb a helyzet az iskolások eseté ben. Az általánosok éppúgy egyre nagyobb számban jelentkeznek, mint a középiskolások. Az Idén januárban a megrendezett óvó láselőadások ugyanakkor azt is jelezték: a legkisebbeknél kell kezdeni, hiszen az úgy nevezett színházi válságból egy kiút van: egv értő közönség tudatos kialakítása, felnevelése. Ha a számokat nézzük: Nyíregyházán válság nincs. Ha a nézőteret egy-egy előadáson, akkor bizony megcsóválhatjuk a fejünket, . hiszen nemcsak az dönt. hány jegy kel el, hanem az, hányán jönnek el. Itt pedig még van mit tenni. Az iskolások az előadások előtt komoly irány- mutatást kapnak pedagógusaiktól. Az ankétok egy-egy bemutató után egy értő közönség magját teremtik meg. A tények azonban tények: szembe kell nézni egy olyan publikummal is, amely számara a színház csak rörakozás, mégpedig a szó igen könnyű ér- imében, esetleg alkalom a divatbemutatóra. Kiszolgáltatottan ? Ha azi mérlegeljük, hogy nagyon hiányok-e egy állandó színház, akkor a Tháliát igen kedvelők azt mondják: nagyon. Egy városban rang, szín, és művelődési szint is egy társulat, akkor iß, ha baj van vele. A másik oldalon viszont az ellenérv is elfogadható: egy stabil társulat sosem képes arra, hogy egy évadban 25—28 bemutatót tartson. Igenám, vetheti ellen valaki: az idejáró színházak — a melyek minden dicséretet megérdemelnek, és ezt mérsékelten meg is kapják — azt hozzák, amijük van. Vagyis mind az előadásszámot, mind a műsort illetően diktáló szerepük van. Mindez talán nem is lenne baj, főleg a Déryné esetében mely színház éppen eredeti rendeltetésének megfelelően a jövőben is tudja adni azt az előadásszámot, amit a város és a megye elvár. De vajon ki tudja — és sokan mást sejtenek!? —, hogy például » debreceni színház a jövő évadban vállal-e annyi előadást Nyíregyházán, mint a mostani szezonban? És ezek a problémák már meghaladják a színház hatáskörét és lehetőségét. Itt feltétlenül • megye és a város közművelődésének irányitóira hárul s feladat, hogy jó előre, új alapokra fektetve, a szívességi tényezőket kizárva teremtsék meg a jövő évad kellő feltételeit, az igényeknek megfelelő számú és minőségű előadást. Előre kell látni Január * színháznál éppen az évad félte. Még van hátra jó néhány esemény. A közönség láthatja Ralph Benatzky, rnés Endre, Katajev, Puccini, Lehár, Gárdonyi egy-egy művét, hogy csak néhányat emeljünk ki Érthető, hogy a mostani évad már beállott rendje közepette a színház vezetője, Panke- tay István igazgató már a jövő évadon gondolkodik. A jobb bérletelosztási rendszereit, a közönség és színház mélyebb kapcsolatának kialakításán; a Nyíregyházára járó társulatok terveinek megismerésével, és a maximális lehetőségek kiharcolásával foglalkozik. És itt tegyük hozzá: van technikai gond is elég. A szinpad modernizálása éppúgy felvetődik, mint magának az épületnek a felújítása, a hibás villanyhálózat rendbehozása, a normális fűtési lehetőség megteremtése. Jobb propagandán is gondolkodnak, hiszen a jelenlegi édeskevés ahhoz, hogy új közönséget is vonzzon. Itt az ember önkéntelenül is feltesz egy „rázós” kérdést a direktornak: Sok a panasz, hogy minden jegyet eladnak bérletként, és ha valaki alkalomszerűen akar menni, hoppon marad. Minek hát még több reklám? A válasz: „Ha valaki előadás előtt érkezik is. nem marad jegy nélküL A valós észrevételek után intézkedtünk: van tartalék, és ha valaki akár •személyesen, akár telefonon jelentkezik, kap helyet”. Nos, a kitérő után még néhány apró gondolat. Ha már a színházi közönség, as új és a régi kerül szóba, a propaganda mellett más is szükséges. Először is a helyi közlekedés esti összehangolása az előadásokkal. Sürgető, hiszen ma már a város fele az új lakótelepeken él, és oda hazabattyogni !• után nem kellemes. Jó lenne egésznapos pénztár is, hogy az érdeklődők akkor kap- ianak jegyet, amikor akarnak. Esetleg foglalkozhatna ezzel egy város közepén működd iogyiroda is. Szándékosan nem foglalkoztunk s hang* ersenyekkel, a színház nyári programjáv?», más jellegű rendezvényeivel. Mindezek csak nehezítik munkájukat, legyen szó akár ORt- koncertről, szabadtéri előadásról vagy éppé» kiállításról. Most csak a színházi évad kapcsán felmerülő örömök és gondok kerültek szőnyegre. Szeretnők, ha a kritika nem ked- veszegö, de kötelességébresztő lenne mindazoknak, akik színházügyben illetékesek. Borget L*9m H fiacska beszéd
