Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

f oldal SiiEff.8H8?ÄÄÖMZAlS 1974. januÄr JA ' "' ' ........... I ——-"11 ' ' ................................................I I. , L ,!■ .. M . * Újdonságok i Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban K orszerfiiílik a vetömagtermesztést Együttműködés, társulás a modern technika alkalmazásának útja Jelentős a vetómagterme- lés Szabolcs-Szatmárban. Jó az adottság, érthető a lehe­tőség kihasználása. A legtöbb termeiögazdaság ebből jelen­tős árbevételhez jut Szabolcsi Szatm;. *n ez évek óta jó-i ■ val több százmillió forintnál., S nem kevésbé fontos a jó minőségű vetőmagtermelés­hez, ellátáshoz és exporthoz * fűződő népgazdasági érdek. Az Országos Vetőmagtermel­tető és Ellátó nyírségi központ­ja igazgatójával, Kiss László­val beszélgettünk az 5 973. évi helyzetről, a már ír’ ■ "Hat­ban levő vagy tervez-. vál- tozásokról. — Milyennek ítélhető a. megye 1973. évi vetőmag­termése? — Tgen változatos az évi eredmény. A száraz nyár mi­att nem a várakozásnak meg­felelően sikerült a lucerna-, szarvaskerep-. csillagfűrt- mag és a továbbtermesztésre szánt burgonya. Lehetett vol­na ugyan ezek eredményét javítani, ha a gazdaságok — ahol mód van rá —. jobban élnek az öntözés lehetőségé­vel. Jó termést takarítottak be a megyében kendermag­ból. naoraforgóból. fajtabor­sóból. Különösen jónak ítél­hető a vöröshere-magtermés. A mostanihoz hasonló meny- nyiségű felvásárlás eddig alig fordult elő. 320 tonnát vet­A megye mezőgazdaságá­nak gépparkjáról, a gépek téli tárolásáról, a javítások­ról. az ezzel együttjáró bal­esetvédelemről kértünk tájé­koztatást Obermayer Mi- hálytól, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezési osztálya műszaki munkavé­delmi felügyelőjétől. Sokan 1973-ból csak az eredményeket hajlandók el­könyvelni. Ám az ered­mények egy aszályos nyár és egy csapadékban sze­gény ősznek a gyümölcsei. Ez pedig nagymértékben megne­hezítette a növényápolók munkáját a vetési időszaktól egészen a betakarításig. A szárazság nem csak a nehéz talaj munkát végző traktoro­sokat fárasztotta ki, hanem az erő. és munkagépeket is fokozott mértékben vette igénybe. A sziklakemény ta­lajban a szokásosnál jóval t$bb volt a törés, és nagyobb arányú volt a kopás. Ezek a körülmények arra kell, hogy figyelmeztessék a mezőgaz­dasági üzemek szakvezetőit, hogy a téli javítást fokozott gondossággal, nagyobb kö­rültekintéssel végezzék. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben több mint hat­ezer különböző típusú erőgép van. Traktorból négyezret, tehergépkocsiból ezerötszá­zat, komban jból hétszázai tartanak számon. Megjelen­tek megyénkben is a zárt- rendszerű termesztéshez szükséges komplex gépsorok is. amelyek a kukorica. a burgonya, a napraforgó. a dohány, a cukorrépa zárt- rendszerű termesztését szol­gálják. Ide tartozik az is, hogy az ipar és a kereskedő- lem egyre nagyobb teljesít­ményű gépeket gyárt, illet­ve szállít. És az erőgépekkel a mező- gazdaságban alkalmazott technikai eszközöknek csak az egyik felét említettük. Egy-egy erőgéphez a munka­gépek egész sora tartozik Számuk az erőgépek ötszö­rösére hatszorosára tehető. Ha ideszámítjuk a szakosí­tott telepek automatikáját. még jelentősebb számot ka­punk. Megjelentek termelő- szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban a nagy tel­tünk át. Ebből a megyei igény, további vetésre mint­egy 140 tonna. A többi álla­mi tartalékba, illetve export­ra kerül. — Ismert-e már az 1974. évi megyei vetőmag­igény? S milyen fajták a j keresettebbek? — Befejezés előtt tart az újabb vetőmagigénylés fel­mérése. Legjelentősebb meny- nyiség a különböző hibrid ku­korica vetőmagvakra beérke­zett igény, december közepé­re elérte az 1100 tonnát, A teljes szükségletet 1500 ton­nára becsüljük. Vezet az MV — TC 431-es három vo­nalas. és az MV—DC 59-es négyvonalas. Utóbbi különö­sen a háztáji termelés kívá­nalmait elégíti ki. Megnöve­kedett termelői kedv jellem­zi a 600-as FAO és a 300— 400-as FAO hibrid kukoricá­kat is. S akár kétszeresen is biztosított a készlet tavaszi árpából és zabból. Teljes mértékben kielégíthető az el­látás pillangós vetőmagvak­ból. Egyedül csak szójabab­ból van szűkös vetőmagalap. jesítményű szántió berende­zések is. A felsorolt erő- és munka­gépek üzemeltetése, karban­tartása és tárolása kétségkí­vül nagy gondot jelent gaz­daságaink vezetői számára. Tudnunk kell azt Is, hogy a megye erő- és munkagép- parkjának a téli tárolása ki­lencven százalékban a szabad ég alatt történik. Ezért külö­nös figyelmet kell fordítani a korrózióvédelemre. Télen a traktorosok, mun­kagépkezelők igénybevétele kisebb. Éppen ezért ezt az időt kell felhasználni tovább­képzésükre. A termelési technológiák gyors váltako­zása, az egyre bonyolultabbá váló mezőgazdasági munka- és erőgépek térhódítása, a zárt termesztési rendszerek­re való előkészület is a szervezett továbbképzésre serkent. A jó üzemvezetés nem hagyja elveszni az üres napokat. A továbbképzés az egyéni tudás gyarapodásától a balesetvédelemig, a maga­sabb kereseti lehetőség eléré­séig magának a dolgozónak is érdeke. S. I. ez azonban a megyében nem számottevő növény. —• Hogyan hat a több­csatornás értékesítés a vállalatra? Történik-e szervezeti változás az eddigi koncepcióval szemben s főleg a part­neri kapcsolat fejleszté­sére? — Nagyon indokolt kérdés. Tudomásul kell vennünk, hogy szoros verseny alakult ki a többcsatornás értékesítés beveztésével. Nem vagyunk monopol helyzetben. Vető­magtermeltetésre úgy tart­hatjuk meg a gazdaságokat, ha fejlesztjük, tovább javítjuk partneri kapcsolatainkat. Még jobban rá kell szolgál­nunk a bizalomra. 1974-től kezdődően kötünk termelő gazdaságokkal, öt év­re szóló együttműködési szer­ződéseket. Segítjük a termelő- szövetkezetek társulásait ve­tőmagvak termelésére. Utób­bira előnyös lehetőség kínál­kozik az értékes szarvaske- rep-mag termelésre a Bereg- ben, pillangósokra a megye több részén, kendermagra a lápi részeken. A szervezeti átalakítás lényege: mind a vállalattal együttműködésben, mind társulásban részt vevő gazdaságokat szakembereink segítik. Szakembereinket er­re a feladatra külön tanfo­lyamokon képezzük. A biz­tonságosabb és jövedelme­zőbb magtermesztés érdeke­ben új eljárásokról és aéne- sitésről adnak közvetlen ta­nácsokat. — Természetesen, a válla­lattal együttműködésben vagy egymásközti társulás­ban részvevő gazdaságok anyagilag is jobban járnak. Részükre az átvételi áron fe­lül külön felárat is biztosít a vállalat. Sőt a termelt mag minőségétől függően, prémi­um is lehetséges. Az árpoli­tikában a reális termelési és piaci igényekhez jobban iga­zodunk.-é Az új rendszerű ter­melésszervezésen és a rugalmasabb árpolitikán kívül, a vállalattal kap­csolatban számíthatnak-e még egyébre a termelő gazdaságok? — Egyik alapvető mód az anyamag hitelezés. Jónak tart­ják a termelő gazdaságok a vállalat részéről, különböző írásos anyagok juttatását korszerű termelési technoló­giákról, eljárásokról. Ezeket tudományos kutató intézetek­től rendeljük. Közreműkö­dünk gépek, illetve betakarító adapterek beszerzésében. Kü­lönösen segítjük a megyében jelentősnek és fontosnak te­kinthető borsó-, kender és pillangósmagvak betakarítá­sának gépesítését. Többek közt a drága kendermag-be- takarító adapterének vételé­hez félmillió forint hozzájá­rulást ad a vállalat. — Teljesebb a vállalat há­lózati gépparkja is. Több uborkamag-mosó, magelvá­lasztó és tisztító gép áll ren­delkezésre. Egy-egy tömegáru átvételét kombájnolt állapot­ban, ömlesztett szállítással is végezhetik a vállalat átvevő telepei. Főleg vonatkozik ez napraforgóra, borsóra és csillagfűrtre, melyeket eddig csak zsákban szállítva vet­tünk át, Asztalos Bálint Február: mezőgazdasági könyvhónap Az állat és n legelő „A legelő a rajta élő álla­tok számára elsősorban ta­karmányforrás, egyben azon­ban termelési környezet is ’, írja dr. Haraszti Ede, a szer­ző. Ezt a szemléletet tükrözi a könyv is, mely abból indul ki, hogy a legelő és haszno­sítója az állat biológiai egy­séget képez, kölcsönhatások optimális megteremtése és kihasználása szolgálja a gazdaságos termelést. A le­gelővel szemben támasztott követelményeket nemcsak abból a szemszögből tár­gyalja, hogy az elegendő táplálékot nyújtson, ismerteti azokat a feltételeket is, me­lyek megeremtésével a lege­lőn élő állatok egészségi ál­lapota kedvező, genetikai ké­pességüknek megfelelően ter­melnek; kizárható a parazi­tás betegségek létrejötte. E feltételek ismertetésén túl példákat közöl a nagyüzemi legelőgazdálkodás megszerve­zéséhez, majd a legelőn elő­forduló megbetegedéseket, mérgezéseket és azok meg­előzési módszereit tárgyalja. Bár a szerző általában va­lamennyi legelő állatfajjal foglalkozik, mégis elsősorban a szarvasmarhára koncentrál, ezzel is hangsúlyozva, hogy szarvasmarha tenyésztésünk fejlesztése korszerű legelők nélkül szinte elképzelhetet­len. A könyv elsősorban állat- tenyésztésünk közép- és fel­sőfokú képzettségű szakem­bereinek szól, de az oktatás- na kis segédkönyvéül szol­gálhat. A mondanivalót 10 ábra és 30 kép teszi szemléletessé. Holdanként 250—300 mázsa Istálló trágyái szárnak szét a gépek — a Timári Béke Tsz föld­jén. (Hammel József felvétele) l’ukozotl gondossággal A MEZOGEP Tröszt tájékoztatója (l.) Az £lelmiszei*-gaz- daság gépgyártása A közelmúltban sajtótájé­koztatót tartott Pesti László, a Mezőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalatok Tröszt­jének vezérigazgatója. Tájé­koztatóját kél cikkben, ki­vonatosan közöljük. Az első cikkben ismertetjük az eddig gyártott és forgalomba ho­zott. gépekről Szóló tájékoz­tatót a második részben fő­ként a tröszt terveivel fog­lalkozunk. Élelmiszergazdaságunk di­namikus fejlődésével előse­gítette egész népgazdaságunk erősödését. A IV. ötéves terv előírásait nemcsak teljesíti, de bizonyos ágazatokban tuí is teljesíti. A nagyszerű ered­mények eléréséhez nagy len­dítőerőt adtak a zart terme­lési rendszerek. E rendszerrel strukturális változást hoztak sok egyéb mellett a gépesí­tésben is­Meggyorsították a nagy teljesítményű erő- és mun­kagépek iránti igényt. 1973- ban az élelmiszergazdaság gép- és berendezés beruhá­zásából 31°/o származott ha­zai forrásból, addig a közeli években el kell érni. hogy a belföldi és import arány megközelítse az 50—50%-ot. A nagyüzemi termelést jel­lemző úgynevezett alapgépe­ket (traktorok, gabonakom­bájnok és egyes magajáró célgépek) nemzetközi meg­állapodások szerint a baráti országokból szerezzük be. Az ezekhez kapcsolódó és az ezeket kiegészítő nagy telje­sítményű gépeket, hazai gyártásból kell élelmiszer­gazdaságunk rendelkezésére bocsátanunk. Ismeretes, hogy a kormány 1973. júniusi határozata sze­rint 1974. január 1-től a me- zőgépipa# g MÉM felügyéle- ■; ríd. alatt á MEZÖfJÉPTHÖSZT keretében, egységes mező- gépipari bázissá feilesztetite, E határozat megteremtette a szervezeti előfeltételét an­nak. hogy az iparág egységes irányítása mellett az anyagi és szellemi kapacitás kon­centrálásával segítse elő az élelmiszergazdaság mindin­kább növekvő szükségletei­nek kielégítését. A legutóbbi időben tett in­tézkedéseink már ezt a célt szolgálták. Cukorrépa-termesztés hazai gépekkel Megoldottuk a nagyüzemi cukorrépatermesztés és beta­karítás komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. Im­portra tehát csak a speciális igények kielégítéséhez szol­gáló gépekből lesz szükség. A kombájnra szerelhető kukoricabetakarító adapte­rekből teljes választék áll gazdaságaink rendelkezésére. Az aratócséplőgépek telje­sítményéhez igazodva a leg­korszerűbb 4—6—8 soros adapterekből minden meg­rendelést teljesítünk. A növekvő szállítási fel­adatok több. nagy befogadó- képességű pótkocsit és spe­ciális szállítóeszközt követel­nek. Egészen a 14 tonnás pót­kocsiig válogathatnak az üzemek gyártmányainkból. Közöttük is újnak számít, a továbbfejlesztett HAMS­TER—MAJOR" típusú önfel­szedő pótkocsi. 1973-ban még szállítási nehézségek merül­tek fel e típusnál. 1974-re már az eddigi import rész­egységek helyett megszervez­tük minden alkatrész és fő­darab hazai gyártását. A szá­lastakarmány betakarítás e fontos gépénél tehát kikü­szöböltük az import zavaro­kat, ami az idén ebből a ter­mékből 25%-kai jobb ellá­tást jelent az 1973. évinél. A nagy hozamok előtérbe állították • szárítás, tárolás problémáját. Trösztünk idő­ben felkészült erre, s ter­méstől és üzemnagyságtól függően, szárítókból, taroló és tisztító telepekből többfé­lét, a kicsiktől a nagy telje­sítményűig. különböző ter­ményféleségekre. határidőre szállítunk. A széles választék szükségtelenné teszi az eddi­gi importot. Gépek a keitiiza.u$hoz A növényvedelem es íójv anyagutánpótlás anyagainak kijuttatására is újabb tech­nológiák honosodtak meg. Az ismert KERTITOX gépcsalad mellett ezért bővítettük a gyártmányskálát a már so­rozatban gyártott szántóföldi növényvédővel, a NOVOR­ral. amely ár és minőség te­kintetében joggal tart számot széleskörű érdeklődésre. Nagyszerűen beváltak mű- trágyaszóró géptípusaink é» adaptereink. De mert az ag­rokémiai központok gépesíté­si igénye is módosul, ehhez igazodva, kialakítottuk a mű-j trágyafelszedő őrlő és rakó­dó gépeket, melyek a kezelés és előkészítés teljes gépsorát! adják. Hasonlóképpen rendelke­zésre állnak az öntözéshez szükséges különféle öntöző-; csövek és szórófejek. A csé­vélhető műanyagvezetékes öntözőberendezések mellett megszerveztük a gördüld szánnyvezetékes öntözőbe­rendezések g-ártását. Talajművelő gépekből ige!* sok típust gyártunk, melyei* minőség és teljesítmény te­kintetében kielégítik a köve­telményeket. E gépek gyár­tásában a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárnál* nagy hagyományai vannak. Határainkon túl is ismerj a Lajta-ekecsalád. A vetőgé­pek js tovább korszerűsödő tek a licenc alapján sorozat­ban gyártott Accord-dab fontos kötelességünknek tart­juk a kormány kiemelt prog­ramjaiban a tröszti részvét telt. Különösen vonatkozik ea az állattenyésztés, a zöldség^ és gyümölcstermesztés prog­ramjaira, mivel itt igen sola a műszaki tennivaló. A könnyűszerkezetes program 1971. évben merült fel arWJ nak szükségessége. hog$ résztvegyünk a könnyűszer­kezetes épületek kialakitásá«j ban. Ennek érdekében hozLilé létre a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat központi gyártelep pén a minden művelet tekinő tétében mechanizált könny ű<i szerkezet-előállító üzemet. Ugyanakkor három vállai latnál szerveztük meg e szeri kezetek helyszíni szerelését; Közülük a Nyíregyházi MEi ZÖGÉP Vállalat már teljes kapacitással dolgozik mely a tervek hatósági engedélyezé­sétől számított 1 éven belül üzemeltetésre készen. ..kulcs­átadással” adja át a szarvasi marha telepeket. A sertéstelepek technolói giai szerelését sem hányái golhatjuk el. Ezt a feladatot a felsőzsolcai és kecskeméti vállalataink látják el. A zöldségtermesztés gépei sítésére különösen a Budai pest; Mezőgazdasági Gépgyáff fordított jelentős energiát és összeget. A zöldbab, az ubor­ka betakarító gép nyugati vásárokon szerzett sikere után exportmegrendeléseket is kapott. Rendelkezésre áll a paradicsomtermesztés be­takarítás és termelőüzemi el öíeldolgozó* gépsora M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents