Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
fc'EtET-MAGYA'ROÍtSZAa 4 flTM. janulr 26 i. am, Az országos átlagtól nagyobb 4 lakásprogram Szabolcs-Szatmár megyében (L) termelésfej lesztés a megye mezőgazdaságában Interjú dr. Soős Gábor államtitkárral Január 17-én Nyíregyházán járt dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár. A megye párt- és tanácsi vezetőivel tartott megbeszélést az időszerű élelmiszer-gazdasági kérdésekről. Az államtitkárt megkértük, hogy nyilatkozzon lapunk olvasóinak néhány, a fejlődés szempontjából is fontos kérdésről. — Hogyan látja Sza- bolcs.Szatmár mezőgazdaságának, élelmiszeriparának fejlődését? A megye élelmiszer-gazdasága az országos tendenciának .megfelelő módon fejlődött. Egyes ágazatoknál pedig — örvendetes módon — még nagyobb javulást ért el. Megvizsgáltuk a megye élelmiszeripari üzemeinek a tevékenységét is. itt szintén az állapítható mea. hogy a vállalatok teljesítették vagy túlteljesítették termelési és felvásárlási terveiket. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az egészet tekintve az országos éleimiszer-gazrtvsági követelményeknek eleget tudtunk tenni. — Mj a véleménye » megye élelmiszer.gazdasá- Oa 1974. cvi terveiről? — Szabolcs-Szatmár az országos átlagtól nagyobb, mintegy 2,5—3 százalékos termelésfejleszt/ssel számol. Ezzel alapvetően egyetértünk arányaiban pedig a következőket javasoljuk: a burgonyánál és a napraforgónál a múlt évi területi szintet tartsák, vagy még növeljék a termesztési területet. Az állattenyésztésnél a szakosított szarvasmarhatelepeknél indokolt, hogy végleges program alaoján dolgozzanak a gazdaságok, elhárítva minden, a gazdálkodást akadályozó pénzügyi és más jellegű problémát. — Az élelmiszer.gazda- síig enges ágazatainál je. szültsegek vannak. Melyek azok az ágazatok amel'iekn'l változást kell elérni a következő évek gazdálkodásában? — Egyik alapvető kérdés a húsellátás fejlesztése. Bár a megyében ez kedvező képet mutat, a sertésállomány növekedett, a száj- és körömfájás okozta veszteségeket már pótolták a termelők. Ugyancsak nőtt a szarvas- marha és a tehénállomány itt Szabolcs-Szatmárban. A másik gondunk a cukorrépa- termelés. Itt 197‘,-höz képest nőtt a vetésterület, de a termésátlag csökkent, ezért a termelt mennyiség nem érte el az 1972-es szintet. Ahhoz, hogy elég cukorrépa teremjen, azt kérjük a termelő gazdaságoktól, növeljék a vetésterületet. Különösen azokban az üzemekben, ahol már korszerű géprendszer van. a gép kapacitásának megfelelő területet szerződjenek le. A harmadik gondunk a megyét is jobban érinti. Ez a zöldség- és burgonyatermesztés és ellátás. Ismeretes, hogy hiányok voltak a piacon, s a zöldségárak emelkedése az átlagostól jóval magasabb volt Csak á termelés fokozásával lehet megoldást találni. Előtérbe kerül az iparszerű termelés, de a megyei szakembereknek kell megvizsgálni gzt például a burgonyánál, hogy az itteni kutatók tudnak-e olyan faitákat elterjeszteni — a hagyományos rózsafaitákra gondolok — amelyek legalább a gazdaságosságot biztosítják. — A mezőgazdasági termelösznncivezetek na. gyobb része a menycoen kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Étinek Ismeretében honnan látja a tsz- ek fejlődését Szäbolcs- Szatmárban? — Úgy ítéljük meg. hogy a tsz-ek gazdálkodásánál javulás. előrehaladás van a megyében. Országosan a részesedési alapra 3—4 százalékkal nagyobb pénzösszeget tudnak fordítani, ami a dolgozó tagok számának csökkenése mellett egy tagnál 6—7 százalékos jövede. lemnövekedést mlent. A me- gyével kapcsolatban ezeknél a számoknál nagymértékben bejátszik az 1972- es nagy összegű szanálás, ami miatt az átlag nem nőtt. Éppen ezért véleményünk szerint a veszteséges és a viszonylag gyenge szövetkezeteknél az államirányítás követelményeivel való fellépéssel kell érni- A nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezetnél például addig nem lett volna szabad zárszámadást csinálni, amíg a bizonylati fegyelem nem tiszta. hogy a szanálási bizottság tisztán lássa munkáját. A jövőben a módszeresség, a szervezettség, az indirekt ráhatás az állami irányításban még fontosabb, hiszen mil- 'üós támogatások {elhasználásáról van szó. — Mi vörhe'ó a gyenge termőhelyi adottságú tér. melöszövetkezetek tésenél? — A gyenge tsz-ék támogatásánál gyökeres változtatások lesznek. Ehhez viszont az kell. hogy részletesen kidolgozott. fejlesztési tervekkel készüljenek fel ezek a gazdaságok az V. ötéves terv időszakára. —■ Az iparszerű terme, lési és tenyésztési rendszerek elterjesztéséért sokat fáradoznak a megye szakemberei. Mennyiben szolgálják ezek — véle. ménye szerint — a fejlődés útját? — A tanácsi vezetésnél van olyan gond — s ez általános tapasztalat —, hogy minden gazdasági nehézséget a zárt rendszerekkel kívánnak megoldani. Az üzemeket azonban mind a területnagyságban, mind a gazdálkodási szint szempontjából fel kell készíteni az inarszerű termelésre. Ahol anyagi, műszaki háttér van — akár társulás útján, akár a szövetkezetek egyesülése révén jön e? létre — ott lehet a nagy értékű gépekkel az új módszerek »t alkalmazni. A rendelkezésre álló fejlesztési eszközök kifejezik ennek a programnak a nagyságát. Például a burgonyánál a hektáronként 150 mázsa az alsó határ, amikor iparszerű termeléssel lehet számolni. Ebben tpbb helyi kezdeményezésre is szükség van. — Milyen iíj beruházáshoz nyújt segítséget még ebben az ötéves tervben a tárca? — Az élelmiszer- és vegyvizsgáló állomás létesítését kérték korábban is a megyei vezetők. Ennek az építésére a pénz megvan, elkezdődhet a tervezés, K ha kivitelezői kapacitást is tud biztosítani a mpoye, akkor 1975-ben vagy legkésőbb 1976 elején elkészülhet az élelmiszer- és vegyvizsgáló állomás. Lányi Bolond Egy anya levele az ünnepi munkásőrgyűléshez A Rákóczi-indulóra öt munkásőr diszlépésben hozta be a zászlót hogy előtte 52 előképzés munkásőr letegye az esküt és e el tagjává váljon a nyírbátori .Stefkó József” önálló munkásőr egységnek. Ezt követően mindenki várta hogy következzék a vezényszó: ..Eskühöz” — de nem ez történt. Csend Uralta a termet, mindenki érezte. hogy itt valaminek történnie kell. És egy levelet olvastak fel.., Többek között ez állt benne: „Boldog vagyok. mert nemsokára elistrr ést kapok, előre lépek a kétgyermekes anyák sorába, de úgy gondolom. nincs szebb annái amikor esv új élettel gazdagítunk egy olyan szép társadalmat. amilyen a mienk. Ugyanakkor hagyó« fáj bogy »nőst nem tudok ott lenni ünnepig egyenruhába öltözve, eskübe emelve kezem a csapatzászló előtt. Kérem önöket, ogadjákel igazoltnak táyollétemet. s azt is. hogy gondolatban szívvel-lélekkel gyermekemmel ott állok én is a sorban, és amikor az esküt tevők az eskü szövegét mondják: „Én esküszöm, hogy a munkásőrség hű. fegyelmezett tagja leszek” — akkor mondják ki az én nevemét is. ..Kiss La- joené előképző* munkásör” mert én is innen a lakásomból küldöm eskümet e levelemen keresztül.” Felkerestem Kiss Lajo&nét otthonában. Érdekelt a fiatal édesanya hogyan került kapcsolatba a munkásőrséggel hosrvan határozta el magát, hogy belépjen a munkásőrök sorába. Így mondta; — 1969-ben végeztem el Budapesten a Felsőfokú Könnyűipari Technikumot. Ott történt, hogy az egyik nap Dani bácsi, a mi kedves tanárunk azt mondta: — ..Na lányok, ma nyugodtan alhaltok..’ Mi csodálkozva néztünk rá és megkérdeztük. miért. Mire ő mosolyogva válaszolt: — „Ma éjjel én leszek az ügyeletes munkásőr a kerületben.” Később sokat beszélt nekünk a munkásőrségről, ez volt -z első ismerkedés. — Később amikor — még diákként hallottam és olvastam. hogy Vietnamban 14— 15 éves lányok milyen hősiesen harcolnak — akkor határoztam el. és talán akkor tettem el6ő eskümet: kérem a felvételem. Á második félidő A* elmúlt években jóné- hányszor irányult a közvélemény figyelme a lakásépítésre. 1960-ban tizenötéves lakásfejlesztési program készült a nyolcadik pártkongresszus határozatának valóraváltása érdekében. Szabolcs- Szatmár megyében ez azt jelentette, hogy a tizenöt év alatt — 1975-ig — közel minden harmadik személy új tálcásba költözhet. Jó tíz esztendővel később az új lakásügyi jogszabályok megjelenésekor ismét reflektorfénybe került a lakás, és megyénkben éppen 1970—71- ben a Szamos-közi árvíz miatt szinte napi téma volt a lakásépítés. Most újra gyakrabban kerül szóba a lakásépítés; jelenleg az állami erőből épülő lakások váltanak ki a szokásosnál nagyobb érdeklődést. Az okok sokrétűek. Terv: 21800 lakás Érdemes egy kissé visszatekinteni a korábbi esztendőkre. A harmadik ötéves tervben 15 800 új lakás megépítése szerepelt Szabolcs- Szatmárban. Csaknem húszezer épült, az árvíz által romba döntött ötezer lakás újjáépítését is számítva. Ebben a tervidőszakban kezdődött a koncentrált lakásépítés korszerű építési eljárásokkal, Nyíregyházán például a déli és az északi városnegyed, a körút jelentős szakasza. A lakásépítés szempontjából sikeres öt esztendő volt, mert megyénkben csaknem négyszázzal több állami lakás épült meg, mint amennyit a tervidőszak elején reálisnak tartottak. A negyedik ötéves terv megyei lakásépítési előirányzata 21 800 lakás, amely a korábbi évenkénti háromezerrel szemben mintegy évi 4400 lakás megépítését igényli. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigi legmagasabb igényű lakásépítési terv a mostani, amely a tizenöt éves program befejező esztendeje. Rendkívül sok gond és probléma előzte meg ennek a tervnek a jóváhagyását, hiszen az emelkedő építőanyag- árak, az indításnál még éppen csak „kóstolgatott” újabb nagyüzemi módszerek, a házgyári és az alagútzsalus építési módok megannyi ismeretlent jelentettek a tervezés időszakában. A terv félidejében, tavaly két jelentős következtetést lehetett levonni az eredmények alapján. Az egyik: a lakásprogramot meg5rei szinten jelentősen túlteljesítjük. Erre engednek következtetni a számok is: az 1971—73-as évekre tervezett 11791 laAmikor hazajöttem Nyírbátorba, az Aurora Cipőgyárban helyezkedtem el. mint szakoktató tanár. A férjem a gyárban villanyszerelő. Ha a 4 éves Andreát — kislányunkat — látja, biztos megérti, hogy miért csak most tettem eleget a budapesti fogadalmamnak. Férjemnek már tavaly előtt mondtam, hogy én belépek a munkásőrségbe. ö mindig viccesen bólintott é6 csak annyit mondott: „Te meg a géppisztoly...” Az egyik délután megkértem őt, hozza haza a gyereket az óvodából, mert nekem valami sürgős dolgom van. Akkor volt az első kiképzési napunk. Férjem akkor rámnézett, elmosolyogta magát és csak annyit mondott: Miért mástól kell megtudnom, hogy te beléptél a munkásőrségbe?” Este kislányommal kíváncsian vártak haza, hogy meséljek nekik. Most úgy döntöttünk, jövőre férjemmel együtt állunk majd az esküt tevők között v ftecskovszkl tőrnél Házgyári lakások épülnek Jósavárosban. kassal szemben a három esztendő alatt 14 293 épült fel. Ez tehát kedvező tapasztalat, s biztató a következő két esztendőre. Hiányzó kulcsok A másik következtetés azonban már kedvezőtlen: az 1971—73-as évekre tervezett 2457 tanácsi célcsoportos lakást a rendelkezésre álló pénzekből nem lehet megépíteni. Ezt igazolta az első három esztendő teljesítése is, 1767 lakás épült fel, s a jelenlegi számítások szerint — bár összességében megyénkben őt év alatt a tervezettnél több lakás épül —t körülbelül ezeregyszáz tanácsi célcsoportos lakás kulcsát nem adhatják át az épí- tők. Ez a tény irányítja rá most a figyelmet a megye lakásépítésére. Amikor az okokat keressük, elsőként kell leszögezni: az országos normatívákat megtartották megyénkben, s túl költséges megoldásokat sem alkalmaztak. A gondokat alapvetően nyíregyházi példák szemléltetik, mert itt épül a legtöbb lakás cél- csoportos eszközökből, s itt különösen számottevőek a lemaradások. Nézzük a tényeket. Az eredeti tervben háromezeregy- száznégy állami célcsoportos lakás építését tervezték Nyíregyházán. Az évenkénti megoszlás: 500, 473, 593, 636, 902. Ennek fele házgyári, harmada alagútzsalus a többi blokkos és hagyományos építési módot feltételezett. A megvalósításhoz közművesített területre építőipari kapacitásra és természetesen a tanácsnak kellő mennyiségű pénzre volt szüksége. Jöhet a házgyári Már az indításkor nem volt gondnélküli egyik sem; ekkor született az elhatározás Jósa város gyors megépítésére, (ahol ma már körülbelül hatezer ember lakik), amely- lyel körülbelül háromezer — zömmel házgyári — lakás építését indították az első fordulóban, s további területelőkészítéssel .ebben a körzetben ennél több lakás építhető — még az ötödik ötéves tervben is. Néhány más területen is építési helyet biztosítottak — előkészített terület hiánya tehát nem akadályozta az építkezéseket. Rendeződött az építőipari kapacitás témája is, az építők esetenként több lakáshoz is hozzákezdtek, mint amennyire fedezet volt, de végül is egyenesbe kerültek. A pénzzel időközben többször baj történt. A megyében a negyedik ötéves terv indításakor központi célcsoportos lakásépítésre egymilliárd-egyszáz- hatvannyolcmillió forintot jutattak állami költségvetésből, s háromszáztizenötmillió forint bankhitel állt rendelkezésre, tehát összesen mintegy másfélmilliárd forint. A központi szervek intézkedtek az összeg néhány százalékos emeléséről, az áremelkedések kiegyenlítésére. Néhány adat erről. Az 1972. évi lakásépítésről készített jelentésben ez áll: a házgyári elemek átlagosan 304 ezer forintba, az alagútzsalusok 285 ezer forintba kerülnek. Az 1973-as évet összegezd jelentés ugyanezen adatam házgyári 316 ezer, alagútzss • lus 373 ezer forint. (Ezek az adatok a szakmai nyelv sze ■ rint nettó költségeket jelölnek, tehát csak az épület költségei. Ennél lényegesen nagyobbak a bruttó költségek, amelyek a kapcsolódó és járulékos létesít* ményeket is tartalmazzák: óvodák, iskolák, áruházak, orvosi rendelők és más, lakótelepekre előírt intézmé nyek költségeit. Ez a bruttó összeg az építési költségeknél jóval nagyobb arányban növekedett.) Amikor a tanácsok célcsoportos lakásépítését értékel - jük, összegezzük, az ilyen áremelkedésekre is gondolunk, de ennél sokkal összetettebb a gond. Közismert, hogy Nyíregyházán a távfűtési rendszer további építése nélkül új lakások már nem kapcsolhatók a hálózatra. Jelenleg több olyan nagy épületen dolgoznak a szakemberek, amelyeket — ha meggyorsítják a munkát — beköltözhetővé tudtak volna tenni. Üjabb- bekapcsolások a már meglevő lakások fűtését veszélyeztették volna — tehát nem igyekeztek. Hasonló a helyzet a vízművel: a már bekapcsolt üzemek, lakásos fogyasztása az elmúlt évben is elérte a csúcsterhelést, újabb bekapcsolások könnyen kritikussá tehetik a helyzetet. Mindezek visszahatnak a lakásépítkezésekre: a tanács a rendelkezésre álló pénzből sokkal többet kényszerül a fűtési és vízmű rendszerépítésére költeni, mint korábban bármikor. A lakásépítési keretet terhelik még a kapcsolódó intézmények, amelyeknek meglétét és jó hatását már élvezik Jósaváros és más új lakóterületek családjai: áruházak, boltok, szolgáltató helyiségek, óvodák, bölcsődék, iskolák amelyek megépítése ilyen helyzetben szintén erőfeszítéseket okoz a tanácsoknak. Költségelemzés Mindezek azonban együttesen sem csupán azt jelentik, hogy törvényszerűen lényegesen kevesebb célcsoportos lakást építhessünk a negyedik ötéves tervben. Már az 1972-es évet értékelő megyei összegezésben is szerepelt, hogy a tanácsoknak hatékonyabb költségelemzési munkát kellett volna kifejteni. Nem minden esetben sikerült megvalósítani a tervezők, lebonyolítók és beruházók közötti tökéletes összhangot sem. Egyes helyeken a válaszfalaknál, homlokzati kiképzéseknél, alapterületeknél, szintszámok megválasztásánál a költségesébe) megoldásokat alkalmazták. A kellő, esztétikus városkép kialakítása sem mindig párosult a gazdaságossággal. Ezek gyakorlatilag az 1973-as évre is jellemzők voltak. A lakásépítésnek jó néhány „titka” van még, amely hozzájárul a jelenlegi gondokhoz. Ezek azonban már nemcsak a célcsoportos építkezésekkel függenek össze. Balogh József—Marik Sandát ÍFolytaíiulö
