Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

fc'EtET-MAGYA'ROÍtSZAa 4 flTM. janulr 26 i. am, Az országos átlagtól nagyobb 4 lakásprogram Szabolcs-Szatmár megyében (L) termelésfej lesztés a megye mezőgazdaságában Interjú dr. Soős Gábor államtitkárral Január 17-én Nyíregyházán járt dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár. A megye párt- és tanácsi vezetőivel tartott megbeszélést az időszerű élelmi­szer-gazdasági kérdésekről. Az államtitkárt megkértük, hogy nyilatkozzon lapunk olvasóinak néhány, a fejlődés szem­pontjából is fontos kérdésről. — Hogyan látja Sza- bolcs.Szatmár mezőgaz­daságának, élelmiszeripa­rának fejlődését? A megye élelmiszer-gazda­sága az országos tendenciá­nak .megfelelő módon fejlő­dött. Egyes ágazatoknál pe­dig — örvendetes módon — még nagyobb javulást ért el. Megvizsgáltuk a megye élel­miszeripari üzemeinek a te­vékenységét is. itt szintén az állapítható mea. hogy a vál­lalatok teljesítették vagy túlteljesítették termelési és felvásárlási terveiket. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az egészet tekintve az országos éleimiszer-gazrtvsági követel­ményeknek eleget tudtunk tenni. — Mj a véleménye » megye élelmiszer.gazdasá- Oa 1974. cvi terveiről? — Szabolcs-Szatmár az or­szágos átlagtól nagyobb, mintegy 2,5—3 százalékos termelésfejleszt/ssel számol. Ezzel alapvetően egyetér­tünk arányaiban pedig a következőket javasoljuk: a burgonyánál és a naprafor­gónál a múlt évi területi szintet tartsák, vagy még növeljék a termesztési terü­letet. Az állattenyésztésnél a szakosított szarvasmarhate­lepeknél indokolt, hogy vég­leges program alaoján dol­gozzanak a gazdaságok, el­hárítva minden, a gazdálko­dást akadályozó pénzügyi és más jellegű problémát. — Az élelmiszer.gazda- síig enges ágazatainál je. szültsegek vannak. Me­lyek azok az ágazatok amel'iekn'l változást kell elérni a következő évek gazdálkodásában? — Egyik alapvető kérdés a húsellátás fejlesztése. Bár a megyében ez kedvező ké­pet mutat, a sertésállomány növekedett, a száj- és kö­römfájás okozta vesztesége­ket már pótolták a termelők. Ugyancsak nőtt a szarvas- marha és a tehénállomány itt Szabolcs-Szatmárban. A másik gondunk a cukorrépa- termelés. Itt 197‘,-höz ké­pest nőtt a vetésterület, de a termésátlag csökkent, ezért a termelt mennyiség nem ér­te el az 1972-es szintet. Ah­hoz, hogy elég cukorrépa teremjen, azt kérjük a ter­melő gazdaságoktól, növeljék a vetésterületet. Különösen azokban az üzemekben, ahol már korszerű géprendszer van. a gép kapacitásának megfelelő területet szerződ­jenek le. A harmadik gon­dunk a megyét is jobban érinti. Ez a zöldség- és bur­gonyatermesztés és ellátás. Ismeretes, hogy hiányok vol­tak a piacon, s a zöldség­árak emelkedése az átlagos­tól jóval magasabb volt Csak á termelés fokozásával lehet megoldást találni. Elő­térbe kerül az iparszerű ter­melés, de a megyei szakem­bereknek kell megvizsgálni gzt például a burgonyánál, hogy az itteni kutatók tud­nak-e olyan faitákat elter­jeszteni — a hagyományos rózsafaitákra gondolok — amelyek legalább a gazda­ságosságot biztosítják. — A mezőgazdasági termelösznncivezetek na. gyobb része a menycoen kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Étinek Ismere­tében honnan látja a tsz- ek fejlődését Szäbolcs- Szatmárban? — Úgy ítéljük meg. hogy a tsz-ek gazdálkodásánál ja­vulás. előrehaladás van a megyében. Országosan a ré­szesedési alapra 3—4 szá­zalékkal nagyobb pénzössze­get tudnak fordítani, ami a dolgozó tagok számának csökkenése mellett egy tag­nál 6—7 százalékos jövede. lemnövekedést mlent. A me- gyével kapcsolatban ezek­nél a számoknál nagymér­tékben bejátszik az 1972- es nagy összegű szanálás, ami miatt az átlag nem nőtt. Éppen ezért véleményünk szerint a veszteséges és a viszonylag gyenge szövetke­zeteknél az államirányítás követelményeivel való fellé­péssel kell érni- A nagykállói Virágzó Föld Termelőszövet­kezetnél például addig nem lett volna szabad zárszám­adást csinálni, amíg a bi­zonylati fegyelem nem tisz­ta. hogy a szanálási bizottság tisztán lássa munkáját. A jövőben a módszeresség, a szervezettség, az indirekt rá­hatás az állami irányításban még fontosabb, hiszen mil- 'üós támogatások {elhaszná­lásáról van szó. — Mi vörhe'ó a gyenge termőhelyi adottságú tér. melöszövetkezetek tésenél? — A gyenge tsz-ék támo­gatásánál gyökeres változta­tások lesznek. Ehhez vi­szont az kell. hogy részlete­sen kidolgozott. fejlesztési tervekkel készüljenek fel ezek a gazdaságok az V. öt­éves terv időszakára. —■ Az iparszerű terme, lési és tenyésztési rend­szerek elterjesztéséért so­kat fáradoznak a megye szakemberei. Mennyiben szolgálják ezek — véle. ménye szerint — a fejlő­dés útját? — A tanácsi vezetésnél van olyan gond — s ez ál­talános tapasztalat —, hogy minden gazdasági nehézsé­get a zárt rendszerekkel kí­vánnak megoldani. Az üze­meket azonban mind a te­rületnagyságban, mind a gazdálkodási szint szempont­jából fel kell készíteni az inarszerű termelésre. Ahol anyagi, műszaki háttér van — akár társulás útján, akár a szövetkezetek egyesülése révén jön e? létre — ott le­het a nagy értékű gépekkel az új módszerek »t alkalmaz­ni. A rendelkezésre álló fej­lesztési eszközök kifejezik ennek a programnak a nagy­ságát. Például a burgonyá­nál a hektáronként 150 má­zsa az alsó határ, amikor iparszerű termeléssel lehet számolni. Ebben tpbb helyi kezdeményezésre is szükség van. — Milyen iíj beruhá­záshoz nyújt segítséget még ebben az ötéves tervben a tárca? — Az élelmiszer- és vegy­vizsgáló állomás létesítését kérték korábban is a megyei vezetők. Ennek az építésére a pénz megvan, elkezdődhet a tervezés, K ha kivitelezői kapacitást is tud biztosítani a mpoye, akkor 1975-ben vagy legkésőbb 1976 elején elkészülhet az élelmiszer- és vegyvizsgáló állomás. Lányi Bolond Egy anya levele az ünnepi munkásőrgyűléshez A Rákóczi-indulóra öt mun­kásőr diszlépésben hozta be a zászlót hogy előtte 52 elő­képzés munkásőr letegye az esküt és e el tagjává váljon a nyírbátori .Stefkó József” önálló munkásőr egységnek. Ezt követően mindenki várta hogy következzék a vezényszó: ..Eskühöz” — de nem ez történt. Csend Ural­ta a termet, mindenki érez­te. hogy itt valaminek tör­ténnie kell. És egy levelet olvastak fel.., Többek között ez állt benne: „Boldog vagyok. mert nemsokára elistrr ést kapok, előre lépek a kétgyermekes anyák sorába, de úgy gon­dolom. nincs szebb annái amikor esv új élettel gazda­gítunk egy olyan szép társa­dalmat. amilyen a mienk. Ugyanakkor hagyó« fáj bogy »nőst nem tudok ott lenni ünnepig egyenruhába öltözve, eskübe emelve ke­zem a csapatzászló előtt. Kérem önöket, ogadjákel igazoltnak táyollétemet. s azt is. hogy gondolatban szívvel-lélekkel gyermekem­mel ott állok én is a sorban, és amikor az esküt tevők az eskü szövegét mondják: „Én esküszöm, hogy a munkásőr­ség hű. fegyelmezett tagja leszek” — akkor mondják ki az én nevemét is. ..Kiss La- joené előképző* munkásör” mert én is innen a lakásom­ból küldöm eskümet e le­velemen keresztül.” Felkerestem Kiss Lajo&nét otthonában. Érdekelt a fiatal édesanya hogyan került kapcsolatba a munkásőrséggel hosrvan ha­tározta el magát, hogy be­lépjen a munkásőrök sorá­ba. Így mondta; — 1969-ben végeztem el Budapesten a Felsőfokú Könnyűipari Technikumot. Ott történt, hogy az egyik nap Dani bácsi, a mi kedves tanárunk azt mondta: — ..Na lányok, ma nyugodtan alhaltok..’ Mi csodálkozva néztünk rá és megkérdez­tük. miért. Mire ő moso­lyogva válaszolt: — „Ma éjjel én leszek az ügyeletes munkásőr a kerü­letben.” Később sokat be­szélt nekünk a munkásőr­ségről, ez volt -z első ismer­kedés. — Később amikor — még diákként hallottam és olvas­tam. hogy Vietnamban 14— 15 éves lányok milyen hő­siesen harcolnak — akkor határoztam el. és talán ak­kor tettem el6ő eskümet: kérem a felvételem. Á második félidő A* elmúlt években jóné- hányszor irányult a közvéle­mény figyelme a lakásépítés­re. 1960-ban tizenötéves la­kásfejlesztési program készült a nyolcadik pártkongresszus határozatának valóraváltása érdekében. Szabolcs- Szatmár megyében ez azt jelentette, hogy a tizenöt év alatt — 1975-ig — közel minden har­madik személy új tálcásba költözhet. Jó tíz esztendővel később az új lakásügyi jogszabályok megjelenésekor ismét reflek­torfénybe került a lakás, és megyénkben éppen 1970—71- ben a Szamos-közi árvíz mi­att szinte napi téma volt a lakásépítés. Most újra gyakrabban ke­rül szóba a lakásépítés; je­lenleg az állami erőből épü­lő lakások váltanak ki a szokásosnál nagyobb érdeklő­dést. Az okok sokrétűek. Terv: 21800 lakás Érdemes egy kissé vissza­tekinteni a korábbi eszten­dőkre. A harmadik ötéves tervben 15 800 új lakás meg­építése szerepelt Szabolcs- Szatmárban. Csaknem húsz­ezer épült, az árvíz által romba döntött ötezer lakás újjáépítését is számít­va. Ebben a tervidőszakban kezdődött a koncentrált la­kásépítés korszerű építési el­járásokkal, Nyíregyházán például a déli és az északi városnegyed, a körút jelen­tős szakasza. A lakásépítés szempontjából sikeres öt esztendő volt, mert megyénk­ben csaknem négyszázzal több állami lakás épült meg, mint amennyit a tervidőszak elején reálisnak tartottak. A negyedik ötéves terv megyei lakásépítési előirány­zata 21 800 lakás, amely a korábbi évenkénti három­ezerrel szemben mintegy évi 4400 lakás megépítését igény­li. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigi legmagasabb igényű lakásépítési terv a mostani, amely a tizenöt éves program befejező esztendeje. Rendkívül sok gond és probléma előzte meg ennek a tervnek a jóváhagyását, hi­szen az emelkedő építőanyag- árak, az indításnál még ép­pen csak „kóstolgatott” újabb nagyüzemi módszerek, a házgyári és az alagútzsalus építési módok megannyi is­meretlent jelentettek a ter­vezés időszakában. A terv félidejében, tavaly két jelentős következtetést lehetett levonni az eredmé­nyek alapján. Az egyik: a la­kásprogramot meg5rei szinten jelentősen túlteljesítjük. Er­re engednek következtetni a számok is: az 1971—73-as évekre tervezett 11791 la­Amikor hazajöttem Nyír­bátorba, az Aurora Cipő­gyárban helyezkedtem el. mint szakoktató tanár. A férjem a gyárban villany­szerelő. Ha a 4 éves Andreát — kislányunkat — látja, biztos megérti, hogy miért csak most tettem eleget a budapesti fogadalmamnak. Férjemnek már tavaly előtt mondtam, hogy én be­lépek a munkásőrségbe. ö mindig viccesen bólintott é6 csak annyit mondott: „Te meg a géppisztoly...” Az egyik délután megkértem őt, hozza haza a gyereket az óvodából, mert nekem vala­mi sürgős dolgom van. Ak­kor volt az első kiképzési napunk. Férjem akkor rám­nézett, elmosolyogta magát és csak annyit mondott: Mi­ért mástól kell megtudnom, hogy te beléptél a munkás­őrségbe?” Este kislányommal kíváncsian vártak haza, hogy meséljek nekik. Most úgy döntöttünk, jö­vőre férjemmel együtt ál­lunk majd az esküt tevők között v ftecskovszkl tőrnél Házgyári lakások épülnek Jósavárosban. kassal szemben a három esz­tendő alatt 14 293 épült fel. Ez tehát kedvező tapasztalat, s biztató a következő két esztendőre. Hiányzó kulcsok A másik következtetés azonban már kedvezőtlen: az 1971—73-as évekre terve­zett 2457 tanácsi célcsoportos lakást a rendelkezésre álló pénzekből nem lehet meg­építeni. Ezt igazolta az el­ső három esztendő teljesíté­se is, 1767 lakás épült fel, s a jelenlegi számítások sze­rint — bár összességében megyénkben őt év alatt a tervezettnél több lakás épül —t körülbelül ezeregyszáz ta­nácsi célcsoportos lakás kul­csát nem adhatják át az épí- tők. Ez a tény irányítja rá most a figyelmet a megye lakás­építésére. Amikor az okokat keres­sük, elsőként kell leszögezni: az országos normatívákat megtartották megyénkben, s túl költséges megoldásokat sem alkalmaztak. A gondokat alapvetően nyíregyházi pél­dák szemléltetik, mert itt épül a legtöbb lakás cél- csoportos eszközökből, s itt különösen számottevőek a lemaradások. Nézzük a tényeket. Az ere­deti tervben háromezeregy- száznégy állami célcsoportos lakás építését tervezték Nyír­egyházán. Az évenkénti meg­oszlás: 500, 473, 593, 636, 902. Ennek fele házgyári, harma­da alagútzsalus a többi blok­kos és hagyományos építési módot feltételezett. A meg­valósításhoz közművesített területre építőipari kapaci­tásra és természetesen a ta­nácsnak kellő mennyiségű pénzre volt szüksége. Jöhet a házgyári Már az indításkor nem volt gondnélküli egyik sem; ekkor született az elhatározás Jósa város gyors megépítésé­re, (ahol ma már körülbelül hatezer ember lakik), amely- lyel körülbelül háromezer — zömmel házgyári — lakás építését indították az első fordulóban, s további terü­letelőkészítéssel .ebben a kör­zetben ennél több lakás építhető — még az ötödik ötéves tervben is. Néhány más területen is építési he­lyet biztosítottak — előkészí­tett terület hiánya tehát nem akadályozta az építkezéseket. Rendeződött az építőipari ka­pacitás témája is, az építők esetenként több lakáshoz is hozzákezdtek, mint amennyi­re fedezet volt, de végül is egyenesbe kerültek. A pénz­zel időközben többször baj történt. A megyében a negyedik ötéves terv indításakor köz­ponti célcsoportos lakásépí­tésre egymilliárd-egyszáz- hatvannyolcmillió forintot jutattak állami költségvetés­ből, s háromszáztizenötmillió forint bankhitel állt rendel­kezésre, tehát összesen mint­egy másfélmilliárd forint. A központi szervek intézkedtek az összeg néhány százalékos emeléséről, az áremelkedé­sek kiegyenlítésére. Néhány adat erről. Az 1972. évi lakásépítésről készített jelentésben ez áll: a házgyá­ri elemek átlagosan 304 ezer forintba, az alagútzsalusok 285 ezer forintba kerülnek. Az 1973-as évet összegezd jelentés ugyanezen adatam házgyári 316 ezer, alagútzss • lus 373 ezer forint. (Ezek az adatok a szakmai nyelv sze ■ rint nettó költségeket jelöl­nek, tehát csak az épület költségei. Ennél lényegesen nagyobbak a bruttó költsé­gek, amelyek a kapcsolódó és járulékos létesít* ményeket is tartalmazzák: óvodák, iskolák, áruhá­zak, orvosi rendelők és más, lakótelepekre előírt intézmé ­nyek költségeit. Ez a bruttó összeg az építési költségeknél jóval nagyobb arányban nö­vekedett.) Amikor a tanácsok célcso­portos lakásépítését értékel - jük, összegezzük, az ilyen áremelkedésekre is gondo­lunk, de ennél sokkal össze­tettebb a gond. Közismert, hogy Nyíregy­házán a távfűtési rendszer további építése nélkül új la­kások már nem kapcsolhatók a hálózatra. Jelenleg több olyan nagy épületen dolgoz­nak a szakemberek, amelye­ket — ha meggyorsítják a munkát — beköltözhetővé tudtak volna tenni. Üjabb- bekapcsolások a már megle­vő lakások fűtését veszélyez­tették volna — tehát nem igyekeztek. Hasonló a helyzet a vízművel: a már bekap­csolt üzemek, lakásos fogyasztása az elmúlt évben is elérte a csúcsterhelést, újabb bekapcsolások könnyen kritikussá tehetik a helyze­tet. Mindezek visszahatnak a lakásépítkezésekre: a tanács a rendelkezésre álló pénzből sokkal többet kényszerül a fűtési és vízmű rendszerépí­tésére költeni, mint korábban bármikor. A lakásépítési ke­retet terhelik még a kapcso­lódó intézmények, amelyek­nek meglétét és jó hatását már élvezik Jósaváros és más új lakóterületek család­jai: áruházak, boltok, szol­gáltató helyiségek, óvodák, bölcsődék, iskolák amelyek megépítése ilyen helyzetben szintén erőfeszítéseket okoz a tanácsoknak. Költségelemzés Mindezek azonban együtte­sen sem csupán azt jelentik, hogy törvényszerűen lénye­gesen kevesebb célcsoportos lakást építhessünk a negye­dik ötéves tervben. Már az 1972-es évet értékelő megyei összegezésben is szerepelt, hogy a tanácsoknak hatéko­nyabb költségelemzési mun­kát kellett volna kifejteni. Nem minden esetben sikerült megvalósítani a tervezők, le­bonyolítók és beruházók kö­zötti tökéletes összhangot sem. Egyes helyeken a válaszfalak­nál, homlokzati kiképzéseknél, alapterületeknél, szintszámok megválasztásánál a költsége­sébe) megoldásokat alkalmaz­ták. A kellő, esztétikus város­kép kialakítása sem mindig párosult a gazdaságossággal. Ezek gyakorlatilag az 1973-as évre is jellemzők voltak. A lakásépítésnek jó néhány „titka” van még, amely hozzá­járul a jelenlegi gondokhoz. Ezek azonban már nemcsak a célcsoportos építkezésekkel függenek össze. Balogh József—Marik Sandát ÍFolytaíiulö

Next

/
Thumbnails
Contents