Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-18 / 14. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJ ETEKl Magyarorszag AZ MSZMP. SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. JANUAK 18., PÉNTEK. LAPUNK TARTALMÁBÓL! Ifjúságpolitikánk megvalósítása (3. óidul) A zárt rendszerű burgonyatermesztés eredményei (4. óidul)’ Nők az iparban (5. oldal) Gazdálkodásunk fő tartaléka a korszerűség, hatékonyság Aktív a értekezletet tartott a Nyírségi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége Napirend0!! a küliínyminiszíer heszámo'ója, a levegő tisztaságának védelme, a húsipar fejlesztése • e Illést tartott a Minisztertanács Csütörtökön a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetség ?hez tartozó szövetkezetek elnökei, párttitkárai és nőbizottsági vezetői részvételével aktívaülést tartottak Nyírbátorban. Major József, a szövetség elnöke megnyitójában a vendégek sorában üdvözölte Ekler Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát. dr. Fábián Lajost, a megyei tanács titkárát, és a járási pártbizottságok. hivatalok képviselőit, majd felkérte Makrai Lászlót, a szövetség titkárát bevezető előadásának megtartására. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága a múlt év decemberében megtárgyalta a negyedik ötéves terv időarányos teljesítéséről szóló jelentést, és az 1974. évi gazdaságpolitikai feladatokat — kezdte a beszédét Makrai László. Az előadó ismertette azokat a főbb megállapításokat, amelyek a megyei pártbizottság határozatában szerepelnek Szabolcs iparáról, majd áttért a termelőszövetkezeti élet értékelésére. Elmondta, hogy ä Központi Bizottság 1972 novemberi határozatának vég. rehajtása során a nyírségi szövetség területén jelentős eredményeket értek el á tér-. melőszövetkezetek. Megkezdődött a zárt termesztési rendszerek e’terjedése a Nyírségben is. A szarvasmarhaprogram keretében több szövetkezet csatlakozott az úgynevezett Dália programhoz, részt vesz néhány szövetkezet a burgonya, illetve a kukorica termesztési rendszerekben. Sajnálatos azonban, hogy a növekedés üteme a megyei átlagtól elmaradt. A termelőszövetkezetek bruttó termelési értéke három év alatt a megyében 36 százalékkal emelkedett. a szövetség területén mindössze 13 százalékkal. Nőtt a szakszövetkezetek termelése és közös vagyona Is. Fejlődött a háztáji gazdaságok termelése, azonban még ezen a területen sem használtunk ki minden tartalékot. Kedvezően alakult a kenyérgabona és a kukorica termésátlaga. Ezzel szemben a burgonya termésátlagai az elmúlt három évben inkább csökkentek. A kertészeti növények közül a nyírségi tájon a legjelentősebb _ az almatermesztés. A színvonallal itt sem lehetünk elégedettek hiszen szövetségi átlagban hektáronként 70—75 mázsás termést takarítottak be. holott az élenjáró téeszek hasonló homokterületen 170—180 mázsás termésátlagokat érnek el. A termelőszövetkezetek gazdasági, pénzügyi helyzetét értékelve elmondta az előadó, hogy az eddigi ismeretek szerint 1973-ban megyei szinten a termelőszövetkezetek nyeresége mintegy 16 százalékkal haladja meg az előző évit. a nyírségi szövetség területén ez csak 4—5 százalékra tehető. A bruttó jövedelem is előreláthatólag csupán 3—4 «zúzalékkal fog nőni a megyei 7 százalékkal szemben. A részesedési alap országosan 1973-ban 3—4 százalék, kai nőtt az előző évhez képest. A szövetség területén a növekedés üteme 4—5 százalék lesz. ami indokolt is, hiszen a közösből származó részesedés jóval az országos alatt van. Nem indokolt azonban hogy néhány szövetkezet fő céljának a részesedés növelését tartja, a gazdálkodást elősegítő alapok terhére is. Az 1974-es feladatokról szólva többek között elmondta, hogy olyan gazdasági fejlődést kell biztosítani, amelyben érvényesülnek a negyedik ötéves terv. a Központi Bizottság 1972 novemberi és a megyei pártértekezlet határozatainak gazdaságpolitikai irányelvei. Az ötéves terv hátralévő éveiben várhatóan tovább fog csökkenni a kézi munkaerő. Ezért feltétlenül törekedni kell a termelés gépesítésére, a géppark korszerűsítésére. A fejlődés alapja ez évben is elsősorban a belső üzemi forrásokban rejlik. Törekedni kell az üzemen belüli munkaerő feltárására, a termelői kapacitások jobb kihasználására. az üzem- és > .íunkaszer- vezés javításában rejlő lehetőségek kiaknázására. Tovább kell javítani a vezetés színvonalát. Alkalmazzanak minél több jól képzett fiatal szakembert, de szükség van a vezetők szervezett továbbképzésére is. A mezőgazdasági termelést 1974-ben 2—2,5 százalékkal kell növelni. Ez reális és teljesíthető. Cél, hogy a növénytermesztést az elért szinten tartsuk, ahol lehet növeljük. Központi feladatnak az állattenyésztés fejlesztését tekintsék. Kiemelten kell kezelni a szarvasmarha tenyésztést, illetve a húsprogram végreBkler György megyei párt- bisottság nevében köszönetét mondott a szövetkezetek vezetőinek. rajtuk keresztül az egész tagságnak az 1973-ban elért eredményekért. Foglalkozott a legfontosabb gazdasági teendőkkel, majd a következőket mondta: — A hatékonyság növelésének fontos forrása a vezetés korszerűsítése, a jobb üzem- és munkaszervezés. A növekvő tennivalók, a korszerűsítés. az iparszerű termelési rendszerek térhódítása a vezetőktől i« többet kíván. Bármilyen jól gépesített gazdaságról is van szó. a döntő szerep mégis az emberé. aki az egész termelési folyamatot végzi, irányítja. Nagyon fontos kérdés a. szövetkezeti tagokkal, az emberekkel való törődés, a t^- gok erkölcsi-, politikai es kulturális nevelése. A szövetkezeti parasztság egyre inkább elsajátítja a haladó gazdálkodási módszereket, a fejlettebb teci’ -ika használatát. Többségük ma már nemcsak megélhetési alapjának tekinti á közös gazdahajtását. A hústermelést a szövetség területén a Dália program bevezetésével jelentősen lehet növelni. Ez azonban intenzív gyepgazdálkodást tételez fel. A közhiedelemmel szemben a homokterületeken is megvan a lehetősége a magas színvonalú gyepgazdálkodás megteremtésének. Néhány szövetkezet ezt rhár példával is bizonyította. A munkaigényes növények termelése közül a dohány és a zöldségtermesztésben adottak a lehetőségek. Itt van az ország dohánytermésének 30 százaléka. Előbbrelépést a dohánytermesztésben is gépesítéssel érhetnek el a szövetkezetek. Elsősorban a zöldségtermesztés biztonságosabbá tétele érdekében az eddiginél sokka! jobban ki keli használni a meglévő öntöző kapacitást. Ha táp- anyagpótlásról és vízről gondoskodnak, akkor a nyírségi homok termőképesség szempontjából nem marad el az ország más vidékétől. A múlt évben az öntözőkapacitásnak csupán 40 százalékát használták ki. Az „előadó . továbbiakban szólt a zártrendszerű bur- gonyateimesztésről és a szakosított állattenyésztő telepek üzemeltetéséről. Majd a szakszövetkezetek vezetésére térve ismertette, hogy a közelmúltban megjelent határozat következetes végrehajtásával jelentős előrelépés történhet gazdasági, szervezeti megerősödésük, egyben élet- és munkakörülményeik javításában. Végül felhívta a megjelentek figyelmét, hogy 1974-ben fokozottabban törődjenek a szocialista munka versennyel és a szocialista brigádmoz- galommal. A beszámolót vita követte, aminek során felszólalt Ekler György. a megyei pártbizottság titkára is. ságot. hanem életformájának is elfogadja a szövetkezeti közösséget. A szocialista gondolkodással együtt mindikább utat tör magának a szocialista erkölcs és magatartás. Uj társadalmi értékmérő honosodik meg: a műnk« és a közelségi magatartás. Ezt a folyamatot azonban segíteni kell. A gazdasági és pártvezetés együttesen felelős a dolgozók szocialista neveléséért. A vezetőknek példát kell mutatniuk a szocialista életmódban, a szocialista vagyon védelmében. Meg kell tanulni az egyéni, csoport és népgazdasági érdeket szocialista módon egyeztetni. Elmondta: a párt igényli hogy a szövetkezetekben dolgozó kommunisták lépjenek fel határozottabban az időnként és helyenként tapasztalható önzés, anyagiasság, a szocialista erkölcs normáit sértő jelenségek ellen. Végezetül sok sikert, egészséget kívánt az 1974. évi célok, eléréséhez. Cs, B. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter tájékoztatta a kormányt a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásáról. Leonyi d Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával és An&'rej Gromiko külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. A szívélyes légkörben és a teljes elvtársi. egyetértés szellemében folytatott tárgyalásokon áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. A miniszterek megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország sokoldalú együttműködése a szocialista internacionalizmus elvei alapján minden területen termékenyen fejlődik, Hangsúlyozták á szocialista országok összehangolt nemzetközi tevékenységének kiemelkedő fontosságát. Az időszerű nemzetközi problémák megvitatása során különös figyelmét szenteltek azoknak a feladatoknak, amelyek az európai biztonság fenntartására és megerősítésére irányulnak. Megegyeztek afce ban,, hogy a. szoros együttműködés érdekében folytatják és szélesítik a különböző szintű konzultációk és munkamegbeszélések körét. A tárgyalások megerősítették a két fél álláspontjának és nézeteinek teljes azonosságát minden megtárgyalt kérdésben. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari, a nehézipari, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszterek elő. terjesztését a levegő tisztaságának védelmével összefüggő hazai ipari háttér létrehozásának programjáról. A Minisztertanács egy korábbi rendeletében meghatározott, a levegő tisztaságát védő követelményeknek csak megfelelő műszaki színvonalú szűrőberendezésekkel és eljárásokkal. tüzelő- és tisztítóberendezésekkel, valamint ellenőrző műszerekkel lehet eleget tenni. A program célja, hogy átfogóan szervezze a levegővédelmi berendezésék, műszerek készítését és az országos szervizhálózat kiépítését. A hazai gyártás kifejlesztésénél figyelembe veszi a KGST együttműködés és szakosítás előnyeit, valamint a készülékek kooperációs gyártásának lehetőségeit más országokkal is. A program megvalósítása még ebben az évben megkezdődik. széles körű kibontakozására azonban csak az ötödik ötéves tervben kerül sor. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatóját a beruházásokkal kapcsolatos hatósági jogkörök jegyzékéről. Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében a jegyzék meghatározza a beruházások előkészítésének és megvalósításának időrendi folyamata és a létesítmény- fajták szerinti hatósági jogköröket és jogosítványokat, valamint az azokat gyakorló szerveket. A kormány felhívta az érdekelt szervek vezetőit, hogy fokozottan szerezzenek érvényt a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsítéséről szóló célkitűzéseknek. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára jelentést tett a kormánynak a társadalomtudományok helyzetéről és fejlesztésének problémáiról. Hazánkban meggyorsult a társadalomtudományok fejlődése. Jelentősen megnőtt azoknak a kutatási feladatoknak a száma, amelyek társadalmunk mai fő kérdéseinek megoldásához segítséget nyújtanak. A kutatók eredményesen közreműködnek az állami, gazdasági és kulturális fejlődést segítő döntések előkészítésében. A kormány úgy határozott, hogy az irányítás javításával, tudományos viták szervezésével, a kutatóbázis tervszerű fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításával és fokozott anyagi támogatással tovább kell erősíteni a kedvező folyamatot. A szakszerű ellenőrzés az adatgyűjtés nyilvántartása érdekében a szociológiai felmérésekre is • alkalmazni kell a statisztikai, .törvényt.. Az építésügyi és városfejlesztési, valamint a belügy- és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az épületek tűzvédelmének korszerűsítéséről szóló javaslatot. A korábban megállapított tűzvédelmi követelményeket még jórészt a hagyományos Szerdán délután Nyíregy- házára érkezett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár a minisztérium több vezető munkatársa kíséretében. Az államtitkár csütörtökön délelőtt a megyei pártbizottságon a megye párt- és tanácsi vezetőivel tárgyalt. A megbeszélésen részt vett dr. Tar Imre. a megyei pártbizottság első titkára. Kállai Sándor, a pártbizottság titkára. dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. A megbeszélésen dr. Tar Imre tájékoztatást adott a megye, s ezen belül az élelmiszer-gazdaság 1973. évi eredményeiről és az 1974. évi tervekről. Érintették azokat a gondokat, melyek megoldásában a megyének és a Kétnapos nyíregyházi iá. togatásra érkezett szerdán délután dr. Tallós György, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A vendéget az MNB megyei igazgatóságán Farkas Ferenc, az igazgatóság vezetője fogadta. Csütörtökön délelőtt nyírépítési mód, épületek és épületszerkezetek alapján dolgozták ki. Az építési technológia nagyarányú fejlődése szükségessé tette egyes tűzvédelmi előírások módot , sitását. Uj követelmények: 1 alapján dolgozták ki a középmagas és magas épületek tűzvédelmi előírásait tartalmazó országos szabványt, továbbá a könnyűszerkezetes épületekre vonatkozó új tűzvédelmi szabályokat. A kormány az előterjesztést elfogadta és úgy határozott, hogy fokozni kell a tűzoltóság felszereltségét a4 tűzoltás technológiájának korszerűsítését. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszternek a gyulai húskombinát egyedi nagyberuházása építésére vonatkozó javaslatát. Az előterjesztés megállapítja, hogy Békés megye az ország legjelentősebb sertéstenyésztő központja, ahol a felvásárolt állatok mennyisége már 1972-ben meghaladta az ötéves tervidőszak; végére előirányzott szintet. A gyulai vágóhíd ennek a mennyiségnek csak kis részét képes feldolgozni. Az állattenyésztésnek a tervezettnél gyorsább ütemű fejlődésével a korábbi beruházási cél megváltozott és emiatt szükséges a már jóváhagyott költségelőirányzat módosítása. A kombinátnak Gyulán történő felépítését indokolja az is, hogy a gyulai és csabai kolbász a magyar húsipar külföldön is keresett tér, méke. Az építkezés még ebben a félévben megkezdődik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) miniszteriurrmak közösen kell cselekedni. Igv többek között az iparszerű termelési és tenyésztési módokról, a burgohyatermesztósről. a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek támogatásáról esett szó. Dr. Soós Gábor a minisztérium álláspontját ismertette a vitás kérdésekben, megbeszélték azokat a tennivalókat, amelyek közös cselekvést iglé-' nyelnek. Délután dr. Soós Gábor a3 MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Oktatási Igazgatósága rendezésében előadást tartott szőve tkezetpoü tikáruk időszerű kérdéseiről, az önállóság hatásáról a mezőgazdasági üzemek vezetésében és az üzemi demokráciáról. Csütörtökön az esti órákban az államtitkár elutazott Nyíregyházáról. egyházi vállalatoknál telt látogatást dr. Tallós György, majd délután az MSZMP megyei oktatási igazgatósága által rendezett speciális tanfolyamon a vállalati pénz- gazdálkodásról és a hitel- rendszerről tartott előadás*, Ekler György felszólalása Dr. Soós Gábor államtitkár Nyíregyházén Dr. Tallós György látogatása
