Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

8. oiiaS irat rr-MAQYAnoR§zA(S fS74. január 14’ VDK ­Fehér könyv A VDK külügyminisztéri­uma Fehér könyvet adott ki, amelyben elemzi a Vietnam­ról kötött párizsi megálla­podás első évének tanulsá­gait A vietnami és angol n vélvén Hanoiban akkredi­tált tudósítók rendelkezésére bocsátott és mintegy tízezer szót tartalmazó dokumentum a tények felsorolásával bi­zonyítja a VDK és a DIFK békés törekvéseit, és ugyan­csak a tények hosszú sorá­val leplezi le a saigoni re­zsim és az USA kormányá­nak állandó aknamunkáját a megkötött egyezmény meg­torpedózására.' A Fehér könyv rámutat, hogy a párizsi megállapodás végrehajtásának első éve két ellentétes irányzat létezését igazolta: a VDK és a DIFK készségét arra.' hogy szigorú­an betartsa a megállapodás betűit és szellemét, és az USA és a saigoni adminiszt­ráció állandó törekvését ar­ra. hogy megtorpedózzák az általuk is aláírt megállapo­dás végrehajtását. A dokumentum második részének első pontja a pá­rizsi megállapodás eddigi végrehajtásából eredő té­nyekét foglalja össze. Egye­bek között emlékeztet arra, hogy a VDK kormánya 538 amerikai és más nemzetisé­gű katonai és polgári sze­mélyt engedett szabadon. A DIFK pedig 5016 személyt. A saigoni kormány 26 508 ha­difoglyot engedett szabadon. A Fehér kj-nyv bőséges bi- zopyitékot ' szolgáltat arra, hogy Dél-Vielnamban máig sem állt helyre a béke, mert a saigoni hatóságok soroza­tosan njegsértik a tűzszüne­tet. A Fehér könyv részletesen foglalkozik Dél-Vietnam bel­ső helyzetével és tényekkel bizonyítja, hogy a sagioni rendszer semmit sem tett a párizsi megállapodás végre­hajtása érdekében. Az or­szág demokratizálása terén. Nguyen Van Thieu ugyan — többek között VI. Pgl pápá­hoz. írt levelében is ta­gadja. hogy Dél-Vietnamban politikai foglyok lennének, mindössze 21 ezer közönsé­ges bűnözőről és 5081 kom­munistáról ad számot — ez utóbbiakat nem tekinti poli­tikai foglyoknak. A dokumentum rámutat hogy a saigoni ellenőrzés alatt álló területeken a pá­rizsi megállapodás aláírása után tovább fokozódott a terror és az önkény. ‘ Nem sokkal a megállapodás alá­írása után egyetlen rende­lettel 26 pártot és szerveze­tet oszlattak fel és az újsá­gok tucatjait tiltották be. Megállapodás történt az egyiptomi—izraeli csapatok szét vá lasztásá ra KAIRÓ—JERUZSÁLEM— WASHINGTON Csütörtökön közép-euró­pai idő szerint 20.00 órákor a kairói rádió adását meg­szakítva jelentette be, hogy Egyiptom és Izrael megálla­podott a szuezi fronton állo­másozó csapatok szétválasz­tásában. Egyidejűleg hasonló bejelentést tettek a Jeruzsá­lemben összehívott nemzet­közi konferencián és Wash­ingtonban,-' áh ob’Nixon el­nök a televízióban közölte a megállapodás tényét. Három fővárosban egyide­jűleg nyilvánosságra hozott közlemény szerint á csapá­tok szétválasztásáról szóló okmányt január 18-án, pén­teken helyi. idő szerint déli 12 00 órakor írja alá az egyiptomi illetve izraeli hadsereg vezérkari főnöke a Kairót Szuezzel összekötő or­szágút 101-es kilométerkövé­nél levő ÉNSZ megfigyelő ponton. Jelen lesz az aláírás­nál Siilasvou tábornokÍz ENSZ közel-keleti békefenn­tartó erőinek főparancsnoka is. Bécsben megkezdődtek a haderőcsökkentési tárgyalások A közép-eurppai kölcsönös haderőcsökkentésről folyó tárgyalások részvevői csütör­tökön plenáris ülést tartottak. Az ülésen a Szovjetunió és Kanada delegációjának veze­tője szólalt fel. AZ MTI TUDÓSÍTÓJA JE­LENTI: Egyhónapos téli szünet után csütörtökön Bécsben folyta­tódtak a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentésével foglalkozó tárgya­lások. A kongresszus nagyter­mében ültek össze a küldött­ségek: 17 európai ország, to­vábbá az Egyesült Államok és Kanada delegációjának tag­jai. Az időjárás okozta áram­zavar miatt gyertyafény vilá­gította be a termet, amikor á küldöttségek gyülekeztek, köztük a magyar delegáció is. A fotóriporterek és a televízi­ók operatőrei felvételeket ké­szítettek a teremben. Amikor minden delegáció tagja elfoglalta helyét a te­remben, pótvezeték beiktatá­sával ismét megindult az áramszolgáltatás és kigyulad- tak a csillárok. Az idei első munkaülésen azonban a sajtó munkatársai már nem vehet­tek részt, mivel az érdemi ülések bizalmasak és zártkö­rűek. Az ülés után nagy érdeklő­dés mellett került sor dr. Ra­í Újabb szovjetellenes koholmány Az elmúlt napokban egyes országok sajtójában olyan — nyilvánvalóan tendenciózus — hírek jelentek meg, .hogy a Szovjetunió víz alatti atomrobbantásra készül az Indiai-óceán térségében. A hír szerzői a „hitelesség” ér-, dekében még azt is hozzá­fűzték, hogy állítólag úi szovjet -bomba kipróbálásá­ról van szó, ami része egy új nukleáris fegyver létre- hozására irányúló program­nak. becsmérlik a Szovjetunió ázsiai és nemzetközi politi­káját, kétségbe vonják, hogy a Szovjetunió tartja a nem­zetközi megállapodásokat, így például az atomcsend- egyezményt. doslav Klem nagykövetnek, a csehszlovák küldöttség, veze­tőjének sajtó tájékoz latojára. A nagykövet rámutatott arra, hogy Európában a politikai enyhülést katonai enyhülés- , nek kell követnie, s ebből a szempontból a bécsi tárgyalás edcjigi szakasza eredményt nem hozott. A résztvevők megismerték egymás állás­pontját és a plenáris ülések hasznosak voltak. A szocialis­ta országok javaslatát, ame­lyet négy ország — a Szovjet­unió, az NDK, Lengyelország, és Csehszlovákia — dolgozott ki, reálisnak és olyan alapnak rievezte, amely lehetőséget nyújt a katonai értelemben vett közép-európai térségben a kölcsönös csökkentésre. Klein nagykövet a NATO országok által benyújtott ja­vaslatot nem tartót!a elfogad hatónak, mert az egyoldalú katonai előnyök biztosítására ■törekszik most olyan közös megoldást kell találni, amely- lyel a fennálló nézetkülönb­ségek kiküszöbölődnének. A sajtótájékoztató után be­jelentették, hogy a következő plenáris ülést jövő héten, kedden tartják. Varsó felszabadulásának napján... Csak sejteni lehet — írja a TASZSZ kommentátora —, hogy ki repítette fel ezt az újabb szovjetellenes kacsát, amelynek többek között be­dőlt a Hindusktan Times cí­mű indiai lap, valamint a Madagascar Press hírügy­nökség is. Nyilvánvaló, hogy a szerzői jog azoknak az erőknek a képviselőit illeti, amelyek szakadatlanul mér­gezik á nemzetközi légkört, Varsó felszabadulásának napján — január 17-én — másfél évitzede minden év­ben különleges szépségver­seny eredményhirdetésére kerül sor 3 lengyel főváros­ban. A „Zycve Warszawy” szerkesztőségének közvéle­ménykutatása alapján „Mis­ter Varsó” címmel tüntetik ki azt a lakó-, vagy középü­letet, amely az előző eszten­dőben készült el és a külső képe. valamint belső elren­dezése alapján legjobban megnyerte a szakértők és ál­talában az emberek tetszését. A „Mister Varsó 1973” cí­met most a lengyel főváros­ban működő magyar külke­reskedelmi kirendeltség ta­valy felavatott új székháza kapta meg. Az épületet Jan Zdanowicz építész és mun­kacsoportja tervezte. Sxüts László: — Kisregény — • I. — Olvastam, amit rólam irt — mondta — messze járt maga az igazságtól. Nem nézett rám. mereven maga élé bámult. Arcán he­gedő sebek éktelenkedtek, de markáns vonásai így is őriz­ték a megnyerő férfi emlé­két. Bepólyált bal karja a nyakába kötött kendőben nyugodott. Nadrágot, cipőt még nem húzhatott, kék csíkos köntösben, papucsban ült mellettem, ölében a bottal. — Magával nem beszél­hettem. Azt írtam meg, amit a társai elmondtak. — Mit tudhatnak rólunk mások?! Minden különösebb hang­súly nélkül mondta ezt. Mégis úgy értelmeztem a szavait, mint valami öreges bölcselkedést. Huszonhat, huszonhét éves lehetett. De hosszú időn át feküdt moz­dulatlanul q kórházi ágyon. — Ugv történt, ahogy a? újságba került? —- Úgy történt! — Hát akkor?... Miért mondja, hogy messze jártam az igazságtól? — Mert az bele se került az újságba. Ezúttal mintha rám nézett volna. Nem fordult felém, csak a feje mozdult kissé. Még mindig azt hittem, hogy tetszeleg magának a bölcsesség -pózában, s türel­mesen bántam vele. mint egy megrögzött öreggel. Kü­lönben sem volt még gyó­gyult állapotban. A testét másodfokú égési sebek bo­rították. De hányadfokú égést szenvedhetett a lelke? — Nézze! — kezdtem rá- beszélően. — Amit mag' véghezvitt, arra csak igen kevesen vállalkoznak. Ahhoz, bátorság kell, a veszély vál­lalása és ugyanakkor felelős ségerzetj Frázisnak hangzik tudom, de az ilyesmit hős­tettnek szokás nevezni. Vagy legalábbis hősies helytállás p.ak. — Ezt ők mondták? — A társai?... Nem! Va­gyishogy lényegében ezt mondták. Én csak megfogal­maztam. Rosszul fogalmaz­tam volna? Hallgatott. A pad, ame­lyen ültünk, a park egy fél­reeső sarkában állt. Senki nem sétáit el idáig, tisztes távolból leskelő yjak felénk a betegek és a látogatók. A park pompázott a véna sz- szonyok nyarában. j.i bá­gyadt napsütésben. Csalt az a nagy kórházi csend hatott nyomasztóan. — Hozzátartozó ja nincs? — kérdeztem. — Van! — mondta. — De én ilyenkor jobb szerelem, ha békén hagvnak. Amikor leiszom magamat és hány­nom kell. akkor is elbú­jok. mint a kölkedző macska. — A társai meglátogatták már? — Meg! Elküldtem őket a fenébe. Engem ne bámuljon itt senki. Maga sem nagyon gyönyörködhet bennem. — Nem azért " jöttem — mondtam. Beszélgetésünk megint el­akadt. Kezdtem niagamat ké­nyelmetlenül érezni. nem bántam volna, ha az ápolók diVozásra' szólítják "fel a lá­togatókat. Másrészről hatá­rozottan éreztem, hogy ma­radnom kell. valamit meg kell még tudnom erről az emberről, ami nélkül most már igen bizonytalan len­nék felőle. S mintha ő sem hagyott' volna szívesen eb- bgjt a bizonyfulartságöan. egyszercsak^ megszólalt: — Akarja tudni az iga­zat? Ha van egy kis ideje, elmondhatom — köbben nagy nehézkesen felém fordult. — Akarja ? Most láttam rajta, hogy neki nagyobb szüksége yan erre. mint nekem. — Akarom! — mondtam. — De nemsokára lejár a lá­togatási idő. — Addigra végzek — mondta türelmetlenül. Mégis, hallgatott még egy darabig. Aztán lassan elkezdte. ■A Második hete voltunk éj­szakások, a nappalokon a két másik brigád osztozko­dott. Éjfélkor álltunk mun­kába. s reggel nyolpkor vál­tottak le bennünket. Azon a szombatra virradó éjszakán hajnalig szemerkélt ránk az eső, akkor elállt, s a váltás idejére felhőtlen lett az ég. Levetettük a csuklyás, víz­hatlan köpenyeket. De a bosszúságunkat nem tudtuk levetkezni. Szidtuk Flóriánt, hogy miért kellett neki má­sodik hétre is vállalnia az éjszakai műszakot. A töb­biek mindig jó időben dol­gozhattak. Augusztus vége volt, s ha esett, csak éjsza­ka esett. Szóval, nem vol­tunk valami virágos ked­vünkben. Kivéve Flórit. Alighanem, aznap semmi sem tudta vol­na elvenni a kedvét. Meny­nyire ugrattuk pedig ezért! Akkor is. amikor váltás utáp szétszéledtünk. F.mlék- szem. Kelemen megkérdezte: folytatjuk) Kongresszusra készül a JKSZ Ha valaki ezekben a na­pokban valamelyik jugoszlá­viai nagyüzemben a terme­lés kérdéseiről, á munkálok élétéről érdeklődik; előbb- utóbb a JKSZ (a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége) kongresszusának témájára terelődik a szó. A kongresz- szüst az idén tavasszal tart­ják, de előkészítése már hosszabb ideje folyik. Meg­tartották a köztársasági párt- konfej.'énciák legnagyobb ré-. szét. s a különböző szintű taggyűlések. eítekeáetek. megbeszélések után más el­mondható. hogy a kongresz. szusi''téziseket megvitatta “a párttagság” döntő többsége. S ha napjainkban oly sok szó esik Jugoszlávia-szer te az üzemekben, gyárakban a munkásak körében ezekről a tézisekről. akkor annak oka. hogy ez a dokumentum rendkívüli alapossággal tár­ta fel a jugoszláv társada­lom kérdéseit, és nagy elvi bátorsággal nyúlt a párt kér­déseihez. i pártlevél Elöljáróban talán essen néhány szó általánosan ezek­ről a problémákról. Mint azt a jugoszláv párt megállapí­totta. a Kommunista Szövet­ség szerepe a szocialista for­radalom jelenlegi szakaszá­ban alapjában véve sikere­sen. de fokozatosan és meg­lehetősen sok nehézség árán jutott kifejezésre. E nehéz­ségeknek rendkívül nagy teret szentelnek a tézisek (hasonlóan ehhez a maga­tartáshoz, jugoszláviai be­szélgető partnereim gyakran mondták: a jelenlegi idő­szakban inkább a hibákról kell beszélni, hiszen az ered­mények általában véve jól érzékelhetők és közismertek). A JKSZ egyszerre küzdött az elmúlt időszakban az ad­minisztratív vezetési mód­szerek ellen, és azok ellgri az crőlp. ellen,. - gmylyek., lekicsi­nyelték a tudafea-szervezetű szocialista erők szerepét -a társadalomban. A liberális jelszavak általában azt cé­lozták, hogy „a Kommunista Szövetséget nevelő és általá­nos iplpyító szervezetté fo­kozzák le, hogy a be nem avatkozás jelszavával lété­rítsék a mindennapi forra­dalmi politikai harc és társa­dalmi döntéshozatal útjáról. ■ Hogy a vállalatokban meg­szüntessék a KláZ-alapszer- vezeteket, vagy elsorvasszák szerepüket.” A JKSZ politikai irányvo­nalával szem ti en az ellenál­lás — miként azt á párt té­zisei megállapították — egé­szen az elnökség 21. üléséig növekedett. Éordulatot az úgynevezett pártleveí hozott. 1972 szeptemberében tette ezt közzé a Végrehajtó iro­da és személyesen Tito el­nök írta alá. Jugoszláv kommunisták körében általában az a vé­lemény. hogy a pártlevél megfogalmazta, kifejezésre juttatta á társadalomban meglévő negatív tendenciá­kat, kimondta azt. amit sokan csak öntudatlanul érez­tek és ezzel bátorítást nyúj­tott ezek leküzdéséhez. Mint most a kongresszusi tézisek kimondták, s mint arról az előkészítések során sok szó esett, a Kommunista Szövet­ség egyes szervezeteinek és vezetőségeinek meghátrálá­sa az olyan erők nyomása elől, amely erők érdekei a munkásosztály érdekeivel állnak ellentétben, gyengí­tette az osztály és a párt kapcsolatait. A KSZ ggyes szervezetei és fórumai szűk, partikulá­ris érdekek szószólóivá vál­tak. Ez az érdek gyakran szembekerült az egész mun­kásosztály érdekeivel. Tá­madták a demokratikus cent­ralizmus elvét, s megpróbál, ták háttérbe szorítani a párt­nak, mint a jugoszláv kom­munisták egységes osztály- szérvezetének szerepét. Vol­tak olyan tendenciák is, amelyek, megpróbálták mes­terségesen megosztani a mun­kásosztályt, a nemzetközi és köztársasági hovatartozás alapján. Ami pedig ezzel járt, s ezekből következett: elkerülték a nyílt eszmei-po­litikai harcot a munkás- és szocialistaellenes erőkkel. A páptlevél ófa — és ezt a folyamatot elemző munkájá­val a kongresszus előkészí­tése elmélyítette — pozitív módon ypifozott ez a ten­dencia. As Ikarus példája Egy belgrádi nagyüzem, äz Ikapps (agiely éppúgy . autó­buszokat készít, mint a ma­gyarországi vállalat) példája ebből a szempontból tanul­ságos lehat- A öjjromezer munkást foglalkoztató üzem­ben négyszázötven1 párttag van. Mint a párttitkár el­mondta, az országra jellem­ző tendenciát itt is tapasz­talták: jelentősen csökkent a párttagok érdeklődése a köz­ügyek iránt. „Hiába voltak összejövetelek. tanácskozá­sok . az önigazgatást szervek­ben, a Kommunisták Szö­vetségében, másutt, az em­berük nem javasoltak, nem is figyeltek. Úgy gondolták., mindegy. Sok tisztességes munkás kilépőit a partból.” A kilépettek száma igen nagy volt, megközelítette a taglétszám egynegyedét. Ez természetesen nemcsak nyílt szakítást formájában történt. Akadtak, akik nyugdíjba mentek és ezzel elbúcsúztak a párttól, akadtak, akik egészségi állapotukra hivat­koztak, voltak, akik azt mondták, nincs idejük gyű­lésekre járni, papíron meg nem akarnak kommunisták maradni. De ‘— és ez már a levél után történt — a vizs­gálóbizottság, amelyet ép­pen a kilépések okainak fel. tárására hoztak létre, meg­állapította: sokan amiatt tá­voztak, mert kijelentették: ha X. és Y. a JKSZ-nek tagja lehet, akkor ők inkább , kilépnek. A vesetök felelőssége — Tudja — fette hozzá a. párttitkár —7 rendkívül nagy a vezetők, a pártfunkcioná- riusok felelőssége. Az 5 esz­mei-emberi tisztaságuk kép­viseli az egész párt tiszta­ságát és nagyon vigyázni kell, hogy a bizalom ne ren­düljön meg. — Mi történt a pártlevél után? — Miként a mondás szól, mindenki először a saját há­za előtt söpörjön. Ejőször a párt sorait rendeztük. A hű- tqgyár 'igázgató j§t leváltot­ták, emberi fogyatékosságai miatt. Zimonyban. ahol” a legtöbb munkás lakik (eb­ben a belgrádi kerületben, van az üzem is),' megvizs­gálták a polgármester ügyeit. Megállapították, hogy éve­ken át a saját zsebére dol­gozott. Kizártuk a Kommu­nisták Szövetségéből, majd bíróság elé került. — A kjlépő párttagok? — Még a párton kívül van­nak. de szinte mind eljárnak megbeszéléseinkre, reméljük, néhányat közülük ismét visz, szaszerzünk. Tíz új tagúnk van, zömében fiatalok. — A pártmunkában mi a legnagyobb változás? — Régebben szinte szé­gyelltük magunkat az örö­kös megjegyzések miatt: ma­guk. kommunisták mindenbe beleavatkoznak. Ma inkább azt mondjuk, ez a jó! Most egy munkásgyűlésen egy ember azt mondta: végre vége a hallgatásnak! Azt hi­szem, ez a nagy különbség: bátrabbak lettünk, bátrabbak lehettünk! A kongresszus előkészítése során ez az, ami legtöbbször szóbakerült. Az az eszmei­politikai akció, amelyet a Kommunista Szövetség je­lenleg folytat. Arról van szó, miként az a köztársasági pártkonferenciákon többször szóbakerült, ,.a Kommunista Szövetségben ’ erősödik az osztálytörekvés. megválto­zik a JKSZ munkamódsze­re, szociális struktúrája és fokozatosan érvényesül a munkásosztály vezető szere­pe a társadalmi, politikai és művelődési élet minden te­rületén. Ez politikai célnak nem kevés”. Keresfty AadraS 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents