Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-17 / 13. szám
xxxi Évfolyam. 13. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1974. JANUÁR 17, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL» A községi igazgatás modellje (3 ildalj A rádió- és a tv jövő heti műsora Kupasorsolás (4. oldd)' (7 oldal)' Zárszámadások Ma délelőtt ünneplőbe öltözött emberek tanácskoznak a nyírtéti művelődési ház nagytermében, ahol év végi zárszámadó közgyűlését tartja a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet. Ezzel kezdetét veszi megyénkben a következő hetek nagy eseménysorozata, a termelő- szövetkezetek 1973-as esztendőt értékelő számvetése. A szövetkezeti irodákban — 203 tsz, 35 szakszövetkezet, 2 halászati szövetkezet és 14 tsz-társulás — könyvelők rótták heteken át a számokat — egyre több helyen számítógépek kopogták — amelyekből összeállt több mint 100 ezer család évi munkájának mérlege. Az 1973-as év mezőgazdasági termelését egy mondatba sűrítve így jellemezhetnénk: jó esztendő volt. A jó az átlagot jelenti, amiben vannak jobb és kevésbé eredményes szövetkezetek. A zárszámadások ösz- szesítése, a statisztika még nem készült el. A termés- eredmények, az állatlétszám, a beruházások, és az értékesítés növekedéséből azonban már következtetni lehet. A gabonafélékből az előző évi rekordot is túlszárnyalták, jó a kukorica-, cukorrépa- és a dohánytermés. A szövetkezetekben dolgozók szorgalma, egyre fokozódó szakmai hozzáértése, az állam támogatósa és a kedvező időjárás eredményeként a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is túlteljesítették a termelőszövetkezetek ez évi gazdaságpolitikai céljaikat. Van miről tanácskozni, van mit értékelni az év végi számvetések alkalmával, ott is ahol jó eredményt értek el —, ez a döntő többség — és azokon a helyeken még- inkább, ahol kedvezőbb is lehetne a számvetés. Nagy felelősség hárul a szövetkezeti vezetőkre és a kommunistákra, akik előbb párttaggyűlésen megvitatják a közgyűlés elé kerülő javaslatokat. A zárszámadási beszámolókban olyan arányokat javasoljanak a különböző alapokra való tartalékolás, valamint a jövedelemre fordítható összeg tekintetében, ami megfelelően dotálja a szorgalmas munkát, de messzemenően figyelembe veszi a következő évi gazdálkodást, a termelés fejlesztését. A szövetkezetek többségében több jut tartalékolásra és kiosztásra is, mint a múlt évben. A zárszámadó közgyűléseken azonban nemcsak a múlt évről kell dönteni. Tegyenek javaslatot a szövetkezeti tagok a jövő évi még fejlettebb gazdálkodás segítésére. Magyarország és a KKDK 1974. évi árucsere-forgalma A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi delegációi között a barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt tárgyalások eredményeképpen szerdán Budapesten aláírták az 1974. évi magyar—koreai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A mostani megállapodás a tavalyhoz képest a kölcsönös áruszállítások mintegy 10 százalékos növelését irányozza elő. Magyarország különféle műszereket, híradástechnikai cikkeket, gyógyszereket, vegyszereket és egyéb árukat szállít a KNDK-ba, s onnan többek között szerszámokat magrezit künkért, vegyicikkeket, könnyűipari árukat vásárol. A megállapodást Tordai Jenő és Pang Gi Jong külkereskedelmi miniszterhelyettesek írták alá. A koreai miniszterhelyettest fogadta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. A megbeszélésen értékelték a magyar—koreai árucsereforgalom kedvező alakulását, valamint megvizsgálták a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeit. ENSZ de’egicift tanulmányozza a magyar számilásfechnikai oktatás eredményeit Sikeres évet zárt a számítástechnikai szakemberek magyarországi képzésében a nemzetközi számítástechnikai oktató központ — állapította meg Leonce R. Bloch, az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) európai hivatalának helyettes .igaz-, gatója, akinek vezetésével ENSZ-delegáció érkezett Magyarországra. Mint ismeretes, Budapesten három éve alakult meg a nemzetközi számítástechnikai oktató központ. A SZÁMOK célja, hogy néhány éven belül a hazai szakemberek képzése mellett nemzetközi oktatóbázissá váljék. Erre a célra 1973 és 1977 között 2—2 millió dolláros támogatást kap az UNDP-től a központ az oktatógárda továbbképzésére és az oktatás berendezéseinek korszerűsítésére. Az 1973-as oktatás; év befejezése alkalmával az ENSZ-szakértők most tájékozódnak az eddigi eredményekről és tárgyalnak a továbbfejlesztésről, valamint az ENSZ hozzájárulásainak ki terjesztéséről. Az 1973-as oktatási évben csaknem 8 ezer hallgató vett részt a SZÁMOK tanfolyamain. s már a gyakorlatban hasznosíthatják a tanultakat. A tervek szerint a jövő évtől a fejlődő országok számítástechnikai szakemberei is részt vesznek a tanfolyamokon. elhelyezésükre az új székház mellett 300 ágyas, korszerű szálloda is épül. | Ezer új munkahely Szeptembertől indul az iparitanuld-képzés a szálkái kötöttárugyárnál Mátészalkán kötöttárugyár épül,, adták hírül ■ a lapok röviden tavaly novemberben a minisztertanácsi határozatot. Ekkor két egyedi nagyberuházás jóváhagyásáról döntöttek. Az egyik egy Kiskunhalason felépülő kötöttárugyár; a másik egy Debrecen—Mátészalka székhelyű beruházás, amelynek révén a Budapesti Finom- köttárugyár egyrészt bővítve debreceni gyáregységét, másrészt Mátészalkán egy új gyárat építve egy évente 500—550 tonna kapacitású. 2,1—2,2 millió darabot kibocsátó felsőruházati kötöttárugyárat épít. A beruházás menetéről, az előzetes Intézkedésekről .kértünk tájékoztatást Zoles Józseftől, a Budapesti Finomkötöttárugyár műszaki igazgatójától. A beruházási engedélyokirat közel 800 millió forint fejlesztési költségről döntött, amit a BFK három gyáránál használnak fel. A rákospalotai gyárban a fonalfestő kapacitást bővítik, Debrecenben a beruházás eredményeképpen a kötés történik, míg Mátészalkán a konfekcióüzemet helyezik el. Az építkezések 1975-ben indulnak, a végleges befejezés és teljes üzembehelyezés 1978 végén történik meg. A szálkái konfekcióüzem építésének, gépekkel való ellátásának költsége 175 millió forint. Emellett mintegy 20 millió forintot fordítanak arra. hogy a szakembereket letelepítsék. Debrecenben és Mátészalkán 20—20 lakást építenek, s az óvodák bővítéséhez 2—2 millió forinttal járulnak hozzá. A gyár teljes felépülése után Mátészalkán közel ezer munkást — javarészt nőt — a műszaki és egyéb alkalmazottakkal együtt több, mint 1100 embert foglalkoztatnak. A mátészalkai ipartelepen az új gyár a városi tanácstól mintegy 60 ezer négyzet- méteres közművesített területet kap. Itt építik fel a konfekcióüzemet, amely egy hatalmas méretű — 61 méter széles és 91 méter hosz- szú — földszintes üzemcsarnokból áll, s ehhez egy nyaktaggal csatlakozik az emeletes szociális és irodaépület, amely 61x16,5 méteres. Egy különálló épületben kerül elhelyezésre az üzemi étterem és konyha, valamint az orvosi rendelő, mintegy 1500 négyzetméteres alapterületen. Mivel a határidők a beruházót igen sürgetik, ezért a jobb előrehaladás érdekében már többször tárgyaltak Mátészalkán és Nyíregyházán a városi és megyei illetékesekkel. A gyár elképzelése aA hogy, a modern gépekkel felszerelt konfekcióüzemben javarészt szakmunkások fognak dolgozni, s ezért már most megteszik az első lépéseket. Szeptembertől 150 mátészalkai és környékbeli lányt vesznek fel az iparitanuló- _ intézetbe, akik a kötőszakmával fognak megismerkedni. A képzés kétéves, az elméleti oktatáshoz a szaktárgyaknál a BFK ad segítséget, míg a gyakorlati oktatást a saját tanműhelyükben oldják meg. Ennek alapfeltétele, hogy egyáltalán e!- készüljön szeptemberre a tanműhely. Több variáció megvizsgálása után az ipar» területen egy 54x12 méteres tanulócsarnok felépítése mellett döntöttek. A megyében dolgozó vállalatok segítő szándékának köszönhető. hogy a NYIRTERV vállalta a csarnok terveinek elkészítését május 31-ig, a kivitelező Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat hat hónap alatt elkészül az építéssel, míg a csarnokhoz a vasszerkezeteket a Csepel Motorkerékpárgyái* nyírbátori gyára készíti el. A tanulócsamok építése mintegy 4—4,5 millió forintba kerül. Itt modem varrógépeket, vasalóasztalokat, gőzvasalókat helyeznek el. A szálkái gyárat a Kony- nyűípari Tervező Vállalat tervei alapján a megyei építőipari vállalat készíti el. Gondolnak arra, hogy aa építkezések gyorsításával, szakaszos tervszolgáltatással már 1976-ra, amikor az első szakmunkások végeznek, részleges üzem behelyezéssel birtokukba vegyék a gyárat a munkások. Erre azért is szükség van, mert 1976- ban már 100 tonnás termelést terveznek, s évente 100 tonnával emelve 1979-ben. érik el a teljes kapacitást, Mátészalkán az üzemi épületek úgy készülnek, hogy lehetőség legyen a későbbi bővítésre, nem csak konfekcionálásra, hanem a kötésre is. (lányi) Vasutas újítók tanácskozása Csaknem negyedmillió újítás, több mint 900 millió forint népgazdasági megtakarítás a hasznosított javaslatokból. 50 millió forint újítási díj, nyolcezer aktív újító. Ezekkel az adatokkal bizonyította a MÁV újítómozgalmának eredményeit Oroszvári László vezérigazgató- helyettes a vasutas újítók és feltalálók szerdán kezdődött országos konferenciáján, amelyen meghatározták a vasút űjítómozgalmának további feladatait is. A tanácskozás állásfoglalása szerint a legkorszerűbb technika alkalmazása is igényli az újítók ötleteit, a feltalálók javaslatait. A vasúti újítómozgalom egyik döntő feladata a szállítások hatékonyabb és gazdaságosabb megoldása, a vasút üzemi folyamatainak ésszerűsítése. a vállalati eredmény gyarapítása. A nyíregyházi vasúti rakodón a zord hidegben Is zavartalan a kirakodás. Fekete Győző és Zarubinszki Mihály cementet rak ki. Munkaközben forró teát kapnak, s időnként beugranak pár percre a melegedőre. (Hammel József íelv.) . Újra befagyott a Tisza A Kárpát-medence keleti részében uralkodó rendkívül hideg időjárás hatására újra befagyott a Tisza felső szakasza. Szerda reggelre szinte már összefüggő jégpáncél borította a folyót — Tokajtól egészen az országhatárig, így például hét-nyolc centiméter vastagra hízott a jég a folyó balsai szakaszán, ahol csak néhány nappal ezelőtt sikerült szétbontani egy huszonhét kilométer* hosszú és mintegy hat méter vastagságban összetorlódott álló jégdugót. A Tisza déli szakaszán lassúbb a jegesedé«, de Le- ninváros és Tiszakeszi térségéből már közepes zajlást jelentettek. Ezért az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság a kiskörei és tisza- löki vízlépcsőknél kialakít tott téli kikötőkben újra készenlétbe helyezte hat jégtörőhajóját, hogy szükség esetén azonnal bevethessék azokat, j C*. B.
