Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-16 / 12. szám
XXXI ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1974. JANUÁR 16, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL» Hűség; a gyárhoz (3 >ldaQ' Olvasóink leveleiből (4 oldali 7 otótanácsadó (7 oldal)' Előnyös pénzügyi feltételek a termelés korszerűsítésére A Magyar Nemzeti Bank elnöke a hitelpolitika kérdéseiről 1974 terveiből Évenként 30® ezer köbméter fa Tízmillió korszerűsítésre — Növekvő nyugati export — A munkások jobb ellátásáért Dr. László Andor államtitkár. a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden tájékoztatta az újságírókat a hitelgazdálkodás eredményeiről és az 1974. évi hitelpolitika kérdéseiről. Elmondotta, hogy a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete javult, ritkább az egymás közötti késedelmes fizetés, mint korábban. A megfelelő időben nem teljesített fizetések száma példám a múlt év októberében 31 százalékkal volt kisebb, mint két évvel korábban. A forint iránti bizalom is tovább nőtt. A lakosság minden 100 forint bevételéből 1972-ben 3,35 tavaly pedig 3,60 forintot tett takarékba. E megtakarítások nyújtottak fedezetet lakás- építési és vásárlási hitelekre. A forgalomban lévő készpénz az áruforgalom növekedésének arányában emelkedett, ami a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának jele. Beruházási célokra tavaly mintegy 13 és fél milliárd forint hitelt nyújtott a bank csaknem kétmilliárd forinttal többet, miht 1972- ben. Az iparban egyes kiemelt fejlesztési programok végrehajtása azonban a tervezettnél lassúbb volt. s e célokra nem használták fel a vállalatok a teljes hitellehetőséget. Viszont a tervezettnél több hitelt vett igénybe a mezőgazdaság, mégpedig főként gépek beszerzésére. Jelentősen fokozódott az érdeklődés a gazdaságosan exportálható árualapok bővítését szolgáló fejlesztések iránt és élénkült a lakosság számára javításszolgáltatást végző ágazatok fejlesztése, e célokra a hitel felhasználása. A vállalatok egyre inkább élnek azzal a tehetőséggel is hogy hitel segítségével fokozzák a gépek importját a szocialista országokból. E célra csaknem másfél milliárd forint hitelt vettek igénybe a vállalatok. A tőkés exportot bővítő beruházásokra mintegy kétmilliárd forint értékű devizahitelt engedélyezett az MNB és a Külkereskedelmi Bank. A hitelpolitikai irányelvek az idén is változatlanok. Megértek a feltételei annak, hogy a gazdasági élet meghatározott területein tovább élénküljön a beruházási tevékenység. s ezt a kormány a hitel eszközeivel is támogatja. A beruházási hitelke. rét az idén körülbelül 20 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, s a többlethitelből elsősorban a bel- és külföldi szükségletek kielégítését biztosító, jól jövedelmező fejlesztéseket, a szocialista országokból származó gépek behozatalát, a minden viszonylatban értékesíthető export-árualapok növelését seeítő fejlesztéseket finanszírozzák. A bank különösen nagv segítséget nvújt a központi programokkal, a rekonstrukciókkal. a komplex integrációs programmal ösz- szefüggő beruházásokhoz. Az éves kontingensből több. mint öt és fél milliárd forintot az iparnak folyósítanak. elsősorban a textilruházati ipari rekonstrukcióhoz. a közúti járműgyártás. a számítástechnikai gépgyártás. valamint az építőanyag-ipar fejlesztéséhez. Az építő- és az építőanyag-ipar — különösen a lakásépítés fejlesztéséhez — 1,6 milliárd beruházási hitelben részesül, ezen felül a lakásépítéssel összefüggő víz- és csatorna- hálózat bővítését is hitellel támogatják. Növekszik a javításszolgáltatás fejlesztéséhez nyújtott támogatás is, mégpedig kedvezményes feltételekkel. A szolgáltatások fejlesztéséhez 10—12 évre is nyújtanak hitelt, a szokásos 8 százalék helyett 6 százalékos kamatra. A bank ugyancsak előnyös feltételekkel támogatja a termelési szerkezet korszerűsítését. Kedvező feltételekkel nyújt hitelt azoknak a vállalatoknak, amelyek szocialista országokból vásárolt gépkkel cserélik fel az elavult berendezéseket. Az 1974-re tervezett beruházási hiteleken felül a szocialista gépimportra külön másfél- milliárd forintot irányoztak elő. A hitelkedvezmények bővítése lehetővé teszi, hogy a vállalatok az eddigieknél nagyobb támogatást kapjanak a folyamatban levő beruházások gyors befejezéséhez, az élelmiszer-gazdaság üzemei a vertikális fejlesztéshez, a feldolgozó kapacitások bővítéséhez, a szőlő- és gyümölcstelepítések korszerűsítéséhez. A korábbinál nagyobb támogatást nyújt a bank a beruházások befejező szerelő munkáinak gépesítéséhez. az építőanyag-ipar fejlesztéséhez s az olyan jól jövedelmező beruházásokhoz, amelyek a többlet fejlesztési alapból bizonyos időn belül megtérülnek. A Nemzeti Bank a múlt év november 30-ig 1974-re 10 milliárd forint hitel folyósítását vállalta, a hitelösszeg azonban ennél jóval nagyobb lesz hiszen az említett időpontban még mintegy 540 fejlesztési hitelkérelem volt a banknál elbírálás alatt, amelyeknek összege eléri a 6 milliárd forintot A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatok és szövetkezetek készletei tavaly kisebb mértékben nőttek, mint 1972-ben ami annak köszönhető, hogy a termelés dinamikusan fejlődik, s egybevág a kereslet alakulásával. A lakosság pénzbevételei a múlt évihez hasonlóan az idén is erőteljes ütemben nőnek. A népgazdasági terv végrehajtása nyomán ennek megfelelően fejlődik az áruellátás színvonala is. így a fogyasztói piac egyensúlya továbbra is fennmarad. A bankjegy-forgalom is ehhez a kiegyensúlyozott helyzethez igazodik. A bank elnöke- utalt arra hogy javult az ország ex. portképessége, s az import az utóbbi időben mérsékelten nőtt. Devizakészleteink eredményesen védték népgazdaságunkat a tőkés valutaválság káros hatásai ellen. Az 1971—73-as években a népgazdaság külkereskedelmi mérlege körülbelül 2,8—3 milliárd devizaforint aktívummal zárult. Javult az export gazdaságossága, csökkent az állami visszatérítés egységre számított összege. Devizabevételeink egyik forrása az idegenforgalom ugyancsak emelkedett, annak ellenére, hogy a múlt év első felében éppen a legnagyobb forgalmat lebonyolító magyar—csehszlovák határ- szakaszon állategészségügyi okok miatt a személyi for- ' galom egy ideig szünetelt. Tavaly több mint 7 millió külföldi járt Magyarországon, kereken 10 százalékkal több. mint 1972-ben. (Közülük 6 millió a szocialista országokból, 1,1 millió a tőkés országokból.) Egy év alatt csaknem 2 millió magyar állampolgár járt külföldön. 20 százalékkal több. mint az azt megelőző évben. Az ide- denforgaiomból származó devizabevételek tavaly 5 százalékkal nőttek. A külföldre utazó magyarok valutaellátására 20 százalékkal többet fordítottak tavaly, mint 1972- ben. A magyar állampolgárok külföldit utazásait 1974- től a már ismert kedvezményekkel is segítik. Például a KGST-tagországokba utazó turisták személyenként az eddigi évi 6000 forint helyett 8000 forintos keretben vásárolhatnak valutát. Mivel 1974. január 1-től a Magyar Nemzeti Bank tizenegy európai konvertibilis valuta árfolyamát csökkentette, az ezen tőkés országokba utazó magyar turisták a személyenkénti 3300 forintos keretből e valutákból az árfolyamcsökkentéssel arányos mértékben több valutát kapnak. A tőkés piacon tapasztalható ugrásszerű áremelkedésekről szólva a Nemzeti Bank elnöke elmondotta hogy az áremelkedés elleni védekezés egyik eszközeként a bank hiteleket nyújt a vállalatoknak olyan termékek beszerzésére, amelyek ma előnyösebben megvásárolhatók, mint egy későbbi időpontban. A bank figyelemmel van arra is. hogy az árváltozások nyomán a tőkés valuták reálértéke csökken, azonos összegért egyre kevesebb árut lehel kapni. A jelenségnek mint mondotta, tükröződnie kell a forintban kifejezett árfolyamok csökkenésében is. A forintárfolyamoknak követniük kell a tőkés valuták értékarányait. Mint ismeretes. már eddig is több árfo- lyamváitoztatással védték a forint értékét, legutóbb január 1-én értékeltek le néhány nyugati valutát. Ha a tőkés világban állandósulnak az értékváltozások, úgy az említett eszközt nálunk is gyakrabban alkalmazzák majd. Egyébként a hazai árak stabilitása szempontjából igen előnyös, hogy külkereskedelmünknek mintegy kétharmadát a KGST.orszá- gokkal bonyolítjuk le. huzamosabb időre rögzített árakon. Egy-egy ilyen_ árrögzítési szakasz általában öt esztendő ennek elteltével azonban ebben a körben is követik az árak a tartósnak ítélt világpiaci árváltozásokat. Ezután arról szólt, hogy a kelet—nyugati pénzügyi kapcsolatok gyors ütemű bővülése — s ezen belül a Nemzeti Bank tőkés pénz- és hitelműveleteinek fejlődése — napirendre tűzte külföldi bankhálózatunk szélesítésének kérdését. Végül a Magyar Nemzeti Bank munkájának korszerűsítéséről szólt. Négy év óta legjobb esztendőt zárta a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1973-ban. A teljes termelési érték 400 millió forint volt, melyet az idén egykét százalékkal teljesítenek túl, elsősorban a hatékonyság növelésével. A gazdaság célja az 1973. évi eredmények tartása, a hajdúhaohá- zi üzem tovább fejlesztése, az erősen elhasználódott géppark korszerűsítése, az exportlehetőségek fokozása, a dolgozók szociális körülményeinek javítása. A beruházások a saját termelésű akácfa fajú termékek faipari megmunkálására irányulnak. Ennek érdekében már a múlt évben befejezték a nyírbátori fa- feldolgozó üzem rekonstrukcióját és ez évben tovább fejlesztik a gazdasághoz tartozó hajdúhadházi üzemet is. Megépítik a második szociális épületet, befejezik a fűrészüzemet és a szárítót. 1974-ben a fafeldolgozás korszerűsítésére mintegy 10 millió forintot fordítanak. A gazdaság évente átlag 300 ezer köbméter fa kitermelését,; szállítását, feldolgozását és értékesítését végzi 23 egységében. A ládagyár- tás 1974. évi hgzai szerződéseit most kötik meg. Az almaládák mellett tartályládákat is készítenek a nyíregyházi MÉK részére, mintegy 3 ezer darabot. Ezen kívül két telepükön — Baktaló- ránt'názán és Hajdúhadhá- zon — szovjet import fe- nyőgömbfa feldolgozását végzik az ÉRDÉRT megbízásából évente mintegy 200 —220 ezer köbmétert. Zárólécet, faragott fát, parketta frizt, akác papírfát, ipari ládákat, rakodólapot, elsősorban tőkés exportra készítenek. Ezekből minden évben jelentős szállítmányt küldenek az NSZK-ba, Görögországba, Ausztriába, Olaszországba és a múlt évben próbaszállítást végeztek Norvégiába és Svédországba. Az export értéke 25—30 millió forint volt, ami azt is jelenti, hogy 1972-ről 1973-ra megháromszorozódott a gazdaság exporttevékenysége. Ezt a szintet az idei évben tartani szeretnék. Tőkés exportra zöldséges ládák kísérletezésével is foglalkoznak, ez évben. Nagy gondot jelent az elhasználódott géppark — elsősorban a szállító és rakodó gépek — kicserélése, de rossz állapotban vannak a vásárosnaményi és a tisza- löki feldolgozó üzemek faipari gépei is. A korszerűsítés technológiáját már kidolgozták, de a megvalósítás nemcsak anyagi kérdés, az erdőgazdasági munkának megfelelően kialakított célgépek hiánya is gátolja a fejlesztést. A munkások szállítása gondot okoz, hiszen több száz helyen dolgoznak, sokszor szinte járhatatlan utakon lehet csak megközelíteni a A mezőgazdasági újító- mozgalom negyed százados eredményeit és a következő időszak legfontosabb tennivalóit összegezték kedden a Borsod, Békés. Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves és Sza- bolcs-Szatmár megye állami gazdaságaiban dolgozó újítók és feltalálók Debrecenben megtartott területi tanácskozásukon. A hat megye nagyüzemeiben, mint a beszámolóból kiderült. 1970-ben 14.2, 1973- ban pedig 284 újítást fogadtak el. Gazdasági eredményük 197Q-ben öt, tavály pedig tíz millió forint volt. A dolgozók évente átlagosan fél millió forint újítási díjat vettek fel. A Hajdú-Bihar különböző • munkahelyeket; ahol egy-egy csoport dolgozik. A terepviszonyok és a kis létszám miatt kis buszokkal oldják meg a szállítást. 1974-ben egymillión felüli összeget fordítanak busz vásárlására, amelyből 10—12 jármű beszerzését fedezhetik. Ugyancsak gondot kell fordítani itt az étkeztetésre, ezeken a távolesö területeken. A múlt évben éppen ezért vezették be kísérletképpen a konzervétkezte» test Nyírbélteken. A vágásterületeken tovább javítják a dolgozók szociális körülményeit, munkásmelegedőket) állítanak fel. Egy-egy hordozható fabódé 20—25 ezen forintjába kerül a gazdaságnak. Kidolgozták a gazdaság üzem- és munkaszervezési programját, mely szerint a 23 egységet fokozatosan - álcsoportosítják és nagyobb, hatékonyabb termelőegységeket hoznak létre. megyei allami gazdaságoké ban négy év alatt kereken tízmillió forint értékű újítást fogadtak el. Ezek közül több országos jelentőségű. Bírálóén szóltak viszont ajs ülésen arról, hogy a beadott újítások között csak elvétve található olyan, amelyik az egészségüggyel és a munkavédelemmel kapcsolatos. A következő időszak legJ fontosabb tennivalóit összeé gezve hangsúlyozták, hogy ai jövőben e téren is nagy’óbb mértékben kell támaszkodni a szocialista brigádokra. Kívánatosnak tartották annaki elérését, hogy minden szocialista brigád évente nyújtson be legalább egy-két újítást. ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT. A nyírmeggyest Petőfi Termelőszövetkezet irodájában ezekben a napokban kora reggeltől késő estig dolgoznak- Készítik az 1973-as év mérlegét. Az ünnepélyes közgyűlésre február közepén kerül sor, de már ma tudják, hogy az elmúlt gazdasági évet is hasonló jó eredménnyel zárják, mint a korábbi években. Elek Emil felvétele B. S; Tízmillió forint haszon újításból
