Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

8. oldal KELET-MAGYARORS7AG 1973. december 13: Magyar—dél-vietnami barátsági nagygyűlés Dunaújvárosban {Folytatás az 1. oldalról) szóló egyezményeket ír alá az ideiglenes forradalmi kor­mánnyal. gyorssegélyt ad az árvíz-sújtottá dél-vietnami lakosságnak, újabb szép meg­nyilvánulása a magyar és a dél-vietnami nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mánya közötti baráti kapcso­latnak és testvéri együttmű­ködésnek. A tisztelt Ho Si Minh elnök szent végakaratát teljesítve, a dél-vietnami nép óhajának megfelelően, a nép, a dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front és a Dél-vietnami Köz- tá-saság Ideiglenes forradal­mi kormánya nevében, leg­őszintébb és legmélyebb há­lánkat fejezzük ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar kormánynak és a testvéri magyar népnek. A dél-vietnami nép végte­len örömmel látja, hogy a dél­vietnami és a magyar nép kö­zötti forró barátság és testvéri szolidaritás egyre erősödik és fejlődik. Még egyszer köszönetét mondok magyar testvéreink­nek és mindannyiuknak sike­reket és boldogságot kívánok — fejezte be viharos taps köz­ben beszédét dr. Nguyen Huu Tho, aki ezt követően zászlót nyújtott át a megye vezetői­nek. A díszes zászlón ez a fel­irat áll: „Éljen a magyar és a dél-vietnami nép közötti megbonthatatlan harci szo­lidaritási és testvéri barát­ság.” Losonczi Pál lépett ezután a mikrofonhoz. Losonczi Pál beszéde Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak és elv­társnők! Barátaim! Őszintén köszönöm a ba­ráti és bensőséges fogadta­tást, amelyben bennünket részesítettek, és amely min­denekelőtt szeretett, nagyra becsült vendégeinknek, a hős vietnami népnek szól. En­gedjék meg, hogy szívből köszöntsem Dunaújváros nagyszerű munkásosztályá­nak és népének itt megje­lent képviselőit, a magyar- vietnami barátsági nagygyű­lés minden résztvevőjét és közvetítésükkel az egész vá­ros lakosságát. Nagygyűlésünk minden résztvevője és a magam ne­vében szeretettel köszöntőm a vietnami nép küldötteit és képviselőit, tisztelt barátun­kat, Tho elnök urat, a Dél-vi­etnami Nemzeti Felszabadítá­si Front központi bizottsága elnökségének és a Dél-Viet­nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormány tanács­adó testületének elnökét, va­lamint Binh asszonyt, a Dél- Vietnami Köztársaság ^ideig­lenes'" kormányának' fcülügy-' miniszterét. Számunkra rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy hazánk­ban — és most itt Dunaújvá­rosban — üdvözölhetjük a sok megpróbáltatást és még ennél is több dicsőséget megélt hős vietnami nép je­les képviselőit. A barátsági nagygyűlé­sünknek örömmel számol­hatok be arról, hogy a dél­vietnami nép magasrangú képviselőivel folytatott meg­beszéléseink mindenben megfeleltek várakozásaink­nak: szinte egyenes és kö­vetkezetes f lytatásai annak a hosszú évekre visszanyúló felhőtlen és termékeny ba­rátságnak, amely kapcsola­tainkat, érzéseinket jellem­zi­Mostani tárgyalásaink jó alkalmat kínálnak arra, hogy tapasztalatot cserél­jünk, áttekintsük kapcsola­taink alakulását és kijelöl­jük továbbfejlesztésük meg­járandó útját: testvéri ba­rátságunkat még inkább szo­rosabbra vonva, elmélyítve ezzel. Vietnami barátaink látogatásának mi rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk. Tisztelt elvtársak, bará­taim! Ha valahol hazánkban, ak­kor itt, Dunaújvárosban iga­zán és méltán mondhatjuk el, hogy országunk népe ér­deklődéssel, odaadással és cselekvő támogatással ki­sérte figyelemmel vietnami testvéreink hősies harcát. Magyarország és Vietnam között a kilométerekben mért távolság meglehetősen tetemes. Országaink távol fekszenek egymástól. Mi mégis mindannyian úgy érezzük, hogy — érzelmein­ket, segítőkészségünket, ba­rátságunkat illetően — nincs közöttünk távolság. Népünk szíve együtt dob­ban a Dél vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal, a dicső vietnami néppel Azóta hogy 13 esztendővel ezelőtt meg­alakult e fő»--'-dMmi szerve­zet kibontott zászlajára a betolakodók, a gyarmatosí­tók. a hódítók és kiszolgálóik elleni küzdelem jelszavát ír­ta. örömmel látjuk, hogy az azóta eltelt idő kemény küzdelmei, megpróbáltatásai és nagyszerű győzelmei egy- gyé kovácsolták a különböző néprétegek, nemzetiségek, politikai núrtok, szervezetek, vallási közösségek hazafias érzelmű személyiségek törek- vését és akaratát: acélke­ménnyé kovácsolták össze Vietnam népét az amerikai betolakodók és bábjaik el­leni nemzeti felszabadító horcban. Ebben a küzdelemben Vi­etnam népe maga mögött érezte és tudhatta a világ haladó közvéleményének és mindenekelőtt a szocialista világ országainak erkölcsi, politikai, gazdasági, katonai és anyagi támogatását. Erőnkhöz és lehetőségeink­hez mérten mi is részesei voltunk ennek a nemes kam­pánynak. Akik itt ülnek e teremben —, jól tudják — mert maguk is cselekvő ré­szesei —, hogy csak Dunaúj­városban milyen széles hul­lámokat vetett a Vietnam­mal való szolidaritás. A vietnami nép a segítség és a szolidaritás megnyilvá­nulásaiból erőt merített igaz­ságos harcához. Nagyszerű helytállásukkal meghátrálás­ra kényszerítették az ameri­kai agresszorokat, kivívták a világ tiszteletét és elismerését, önvédelmi, honvédő, nem­zeti felszabadító háborújuk dicső fegyverténye kilátásta­lanná tette a hódítók számára a további nyílt beavatkozást; tárgyalóasztalhoz kénvszerí- tette a világ legerősebb hó­dító hatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat. A viet­nami amerikai agresszió be­fejezéséről aláírt párizsi meg­állapodások a vietnami nép történelmi jelentőségű győ­zelmét hozták el. Bár ezek a megállapodások nem hozták meg a békét Vietnamnak, de megadták a lehetőséget a bé­ke megteremtésére. ­Az egvezménvek megkötése óta eltelt rövid időszak ta­pasztalatai is arról győznek meg bennünket, hogy Dél- Vietnamban még hosszú, ne­héz és bonyolult harcnak néz­nek elébe . fegvvertársaink és barátaink. Reméljük, hogy a küzdelemnek az a kevésbé fájdalmas formája kerül elő­térbe, amely visszaszorítja a katonai megoldást, és he­lyette a politikai, a gazdasá­gi és az eszmei harci formák kerekednek felül. Vietnamban is azért kerül­hetett sor az ellentétek politi­kai megközelítésére, mert a világban egyre erősebbé válik a békés egymás mellett élés gyakorlata, mindinkább ki­bontakozik a tartós enyhülés irányzata. Ennek alapja a szocialista világrendszer erejének gya­rapodása, a nemzetközi kom­munista mozgalom, a nem­zeti felszabadító mozgalmak és más imperialista ellenes erők befolyásának növekedé­se, az imperializmus és a re­akció erőinek viszonylagos gyengülése. Európa történelmének leg­hosszabb békeidőszakát éli. A szocialista Magyarorszá­gon — élvezve a Szovjetunió erejének és védőpajzsának jó­tékony hatását — immár há­rom évtizede zavartalanul folytatjuk békés alkotó mun­kánkat. Ennek köszönhetjük a szocialista építő tevékeny­ség nagyszerű eredményeit; szocialista társadalmi, poli­tikai, gazdasági, eszmei és művelődési vívmányait. Építőmunkánk eredményeit behatóan értékelte központi bizottságunk legutóbbi ülése. Megállapíthatjuk, hogy jó úton és jó ütemben haladunk a X. pártkongresszus határo­zatainak, ötéves tervünk előirányzatainak végrehajtá­sában. Valóra válnak célki­tűzéseink az ipari, a mező- gazdasági termelés és a dol­gozók életszínvonalának eme­lése terén. Kedves elvtársak! Tisztelt nagygyűlés! Hazánk, a nagyvilág és Vi­etnam helyzetének alakulása, a Dél-vietnami Köztársaság jeles és nagyrabecsült kül­dötteivel folytatott megbe­széléseink eddigi eredménye megerősíti azt a szándékun­kat. hogy erőteljesén fejlesz- szük kapcsolatainkat. A mai nagygyűlésünk adta lehetőséget is felhasználom arra, hogy vietnami baráta­ink jc'en!étében újból meg­erősítsem azt a megmásítha­tatlan szándékunkat, hogy — miként a háborúban, aként a békés időszakban is — szá­míthatnak ránk számít­hatnak egész népünk és kormányunk együttérzésére és hathatós támogatására. Híven (eddigi politikánkhoz, mi a jövőben is erőnkhöz mérten segítünk a vietnami népnek a háború ütötte se­bek begyógyításában, a bé­kés építőmunkában. Ezt az elvi, marxista-leninista, munkás nemzetközi politi­kánkat semmi sem befolyá solhatja. Tudjuk, hirdetjük és vall juk, hogy a vietnami né: ügye igaz ügy. A világ vals mennyi becsületesen gondo’ kodó embere ezért tart a vietnami néppel. A szocia­lista országok legyőzhetett" ereje és harci szolidaritása is ezért áll vietnami barátaink mögött. Meggyőződésünk, hogy Vitnam népének igaz ügve győzedelmeskedni fog! Éljen a vietnami nép for­radalmi harcokban edződött egysége! Éljen Ho Si Minh útját követő élcsapata, a vi­etnami nép legjobbjait tömő rítő Vietnami Dolgozók Pári ja! Éljen a Dél-vietnanv Nemzeti Felszabadítási Front Éljen a Dél-vietnami Köztár­saság Ideiglenes Forradalmi Kormánya! A barátsági nagygyűlés Grósz Károly zárszavával, s az Internacionálé hangjai­val ért véget. A sen fi konferencia előtt Ecytpfom és Szíria egyeztette álláspontját Egyiptom és Szíria egyez­tette álláspontját a Közel- Kelettel foglalkozó genfi nemzetközi konferenciával kapcsolatban. Szadat egyip­tomi és Asszad szíriai ál­lamfő kétnapos tanácskozá­snak ez volt a legie'entő- ;ebb eredménye. A tárgya­sokról kiadott közlemény azonban nem bocsátkozik részletekbe. Asszad kedden este . Kairóból hazautazott Damaszkuszba. A közös egyiptomi—szíriai álláspontról még kedden tá­jékoztatta Szadat elnök Vi­nogradov szovjet nagykövetet és Eilts amerikai misszióve­zetőt. Később fogadta el Ri­táit; Husszain jordániai ural­kodó személyes megbízottját, aki átnyújtotta neki a király üzenetét. Az egyiptomi ál­lamfő Waldheim ENSZ-főtit- kárt is tájékoztatta Magúid Egyiptom állandó ENSZ-kép- viselője útján. üapiremlen: az 1874. évű iiépiazifasígl tervre! szálé ürvéaviavislat 4 Srovjeiunió Legfelsőbb Tanácsa két kamarájának együttes ü'ése Szercián délben a nagy Kreml palotában megtartot­ták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két kamarájának együttes ülését. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, Nyikola) Podgornij, Alekszej Koszi­gin, valamint az S2KP és a szovjet kormány számos más vezető személyisége is részt Vett. Az ülésteremben több­száz szovjet és külföldi meg­hívott vendég foglalt helyet, köztük Rapai Gyula, hazánk rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete és a diplo* máciai testület több más tag­ja is. Az ülést Mihail Silyikov, a Legfelsőbb Tanács Szövetsé­gi Tanácsának elnöke nyitot­ta meg, majd Nyikolaj Baj- bakov, a Minisztertanács el* nökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke a kor­mány nevében előterjesztette az 1974-évi népgazdasági tervről szóló törvényjavasla­tot. A tervelőirányzatokat korábban jóváhagyta a Szov­jetunió minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsá­gának hétfőn és kedden le­zajlott plénuma. A Legfelsőbb Tanács mint­egy másfélezer küldötte, va­lamint a meghívott vendégek és a jelenlévő szovjet és kül­földi újságírók nagy figye­lemmel hallgatták meg Nyi­kolaj Bajbakcv egy óra húsz perces beszámolóját. Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió miniszter tanácsának elnökhelyettese, az Állami. Tervbizottság elnöke, szer­dán a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé terjesztette a szovjet gazdaság 1974. évi fejlesztésére vonatkozó terv- javaslatot. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta: „a Szovjetunió nemzetközi te­kintélye évről évre emelked’”- és ebben fontos szerepet töl- tanok be a gazdasági és kul­turális építésben' kivívott si­kerek.’* Nyikolaj Bajbakov közölte a küldöttekkel, hogy at alap­vető mutatókat tekint v? „tel­jesítik és túlteljesítik majd” az 1973. évi feladatokat. Az ipari termelés 7,3 százalék­kal emelkedik, a tervben elő­irányzott 5,8 százalékkal szemben. Szemestermények­ből ebben az évben rekord- termést értek el: több mint 220 millió tonnát, ami 52 százalékkal haladja meg a múlt évi eredményeket. A gazdasági sikereket ta­núsítja a nemzeti jövedelem emelkedése. Ez az emelkedés* az ötéves terv három éve alatt (1971—1973) 44 milliárd rubelt tett ki. Ez az összeg meghaladja a háború előtti, 1949-es esztendő egész nem­zett jcvsdelmét. Az ülésszak elé terjesztett javaslat egyes iparágak fejr lesztési ütemének növelését, a mezőgazdaság anyagi-mű­szaki bázisának erősítését, a műszaki haladás me-gvorsí- tását és a lakosság életszín­vonalának emelését, iránvoz- 2a elő 1974-re. Az ipari ter­melést 6,8 százalékkal növe­lik. (1973-hoz viszonyítva). Ezen belül a fogyasztási cik­kek termelése növelésének üteme meghaladja a termelő­eszközök termelési növekedé­sének ütemét. A kőolaj és a sűrített gáz termelése 30 millió tonnával (7 százalékkal), a gázterme­lés 20,8 milliárd köbméterrel (8,8 százalék) emelkedik. A A bolgár hírközlő szervek gyorshírben jelentették, hogy a bolgár és a nyugatnémet külügyminisztérium delegá­ciói .szgrdáfvj^pf iában. megál­lapodtak a két aw-ág.kü^öt.ti diplomáciai kapcsolatok fel­növekedés döntő részét Nyu- gat-Szibéria, Kazahsztán, Közép-Ázsia. az Ural és az ország északi körzetei adják: összesen 104,2 milliárd ru­belt ruháznak be a népgaz­daságba, ez csaknem kétsze­rese a háború' előtti összes beruházások volumenének'. 1974-ben tovább fejlődnek a Szovjetunió külföldi gaz­dasági kapcsolatai is. A külkereskedelmi forgalom 1973-hoz képest 10 százalék- kai emelkedik. A forgálöm legnagyobb része a szocialis­ta országokkal és elsősorban a KGST tagállamaival 'bo­nyolódik le. A KGST-országokkal való együttműködés a szocialista gazdasági integráció folya­matainak átfogó fejlesztésén alapszik. Nyikolaj Bajbakov rámu­tatott: további fellendülés várható" a Szovjetunió és a fejlődő országok gazdasági kapcsolataiban. és előirá­nyozták a gazdasá-i kaocsö- latok továbbfejlesztését a ka­pitalista államokkal is. Szünet után a Legfelsőbb Tanács meghallgatta Vaszi- lij Garbuzov oánzü-ymin’«- ter előitarjesztését az 1972. évi költségvetési terv teljesí­téséről és az 1974. évi költ­ségvetési tervről. Délután a szovjet Parla­ment minőkét kamarájában egyidejűleg kezdődött mega terv- és a költségvetés vi­tája. vételével összefüggő vala­mennyi kérdésben. A nyugatnémet küldöttség szerdán érkezett a bolgár fő­városba Günther van Well- nek. a bonni külügyminiszté­rium politikai osztálya igaz­gatójának vezetésével. Sofgér-MSZK megállapodás Be£@fezddt©k a csehszlovák — fISZJC tárgyalások Brandt és Scheel sajtóírtekeilete A prágai várban szerdán délelőtt befejeződtek Cseh­szlovákia és az NSZK képvi­selőinek tárgyalásai. ■ Cseh­szlovák részről a tárgyaláso­kon részt vett Gustív Husák, a CSKP KB főtitkára, a Nemzeti Front Központi Bi­zottságának elnöke, L,ubomir Strougal miniszterelnök Va­si! Bilak, a CSKP KB titkára, Jindfich Zahradnik, a kor­mány elnökhelyettese. Bohus- lav Chnoupek külügyminisz­ter és Jiri Götz külügyminisz­ter-helyettes. Nyugatnémet részről jelen volt Willy Brandt kancellár, Walter Scheel alkancellár, külügyminiszter. Rüdiger von Wechmar, a kormány sajtó­főnöke, államtitkár, dr. Paul Frank külügyi államtitkár és Otto Erich Heipertz, az NSZK ideiglenes ügyvivője Cseh­szlovákiában. Délután a prágai Intema- cional-szállóban Willy Brandt kancellár és Walter Scheel külügyminiszter elutazása előtt nemzetközi sajtóértekez­letet tartott, mintegy kétszáz hazai és külföldi újságíró jelenlétében. Rüdiger von Wechmar nyu­gatnémet szóvivő bevezető­jében felidézte a szerdai tár­gyalásokat, s elmondotta hogy Brandt kancellár a megbeszélése^ során hangsú­lyozta: a Nyugat-Berlinrő) kötött négyhatalmi megálla­podás fontos megtartása a Német Szövetségi Köztársaság politikájának fontos része. Bejelentette, hogy Brandt kancellár meghívta Strougal miniszterelnököt hivatalos lá­togatásra az NSZK-ba­Ezután először Scheel kül­ügyminiszter válaszolt a fel­tett kérdésekre. Reményét fejezte ki. hogy az immáron Prágában kormányfői szinten szentesített államközi szerző­dést a parlamenti eljárás után 1974. tavaszára parafálják a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet állampolgárok túlnyomó többsége kedvezően fogadta a csehszlovák—nyu­gatnémet szerződést. Arra a kérdésre, hogy az NSZK milyen lépéseket kí­ván tenni az európai bizton­sági értekezlet sikeréhez va­ló hozzájárulásként, azt vá­laszolta, hogy szerinte ezt a konferenciát a jelenleg Bécs- ben folyó haderőcsökkentési tárgyalásokkal összefüggésben kell látni. Mindezeknek "a tár­gyalásoknak az a célja, hogy elmélyítsék az európai együtt­működést és eközben a fenn­álló szövetségek létéből kell kiindulni. A konferencia fel­adata. hogy általa fejlesszük az együttműködést a konti­nens két része az egyes or­szágok között tekintet nélkül a társadalmi rendszerek kü­lönbözőségére. Egyik fél sem kíván beavatkozni a másik belügyeibe­Brandt kancellár a cseh­szlovák—nyugatnémet szerző­dés aláírásával kapcsolatban a további lehetőségekről szól­va megállapította, hogy a dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­le Magyarországgal és Bulgá­riával már csak rövid idő kérdése. "Most — jelentette ki —, hogy a Szövetségi Köztár­saság keleti politikája végig­járta a megkezdett utat, a bilaterális kapcsolatokkal szemben előtérbe kerülnek a multilaterális kapcsolatok * kelet és nyugat között. A szerződés gazdasági jelentő­ségét méltatva kiemelte: Ab ötödik cikkely második be-1 kezdése előirányozza a gaz* ciaságj és m ű szaki - tudomá- nyos együttműködést. Az il­letékes minisztériumok a külügyminiszterekkel együtt kezükbe veszik a kérdés ta­nulmányozását és ilymódon már 1974. második felében mérleget készíthetnek,, az eddigi eredmények alapián az együttműködés alakulásáról. Kilátásaink kedvezőek, bár eddig sem voltak rosszak. Az államközi szerződés általános jelentőségét méRatva hang- súlyzta: nehéz külön rámu­tatni, hogy melyik a szerződés legfontosabb pontja. Az ok­mány fontossága azonos a többi, korábban megkötött szerződésével- A múltat nem tudja ugvan megnemtörténtté tenni, de alapig lehet a jö­vendő együttműködésnek.. Brandt úgy vélte, hogy most az a fontos, ne esek egymás gyártmányait, áru­cikkeit ismeritik meg hanem egymás országát, embereit, társadalmi berendezk=dé«*5l függetlenül. Az a lényeges, ami a lövőbe mutat lesen, ami szavatolja a békét, in ton-ívebbé tes-i az együtt­működést, és ilv módon az emberiség érdekelj is «-^’--1- ia — jelentette ki a kancel­lár. ★ Willy Brandt, az N<7K kancellárja és Walter c-heel külügymmiszter szerdá- dél­után, kétnapos látogató-'• ak befejeztével, hazautazott Präg gábóL

Next

/
Thumbnails
Contents