Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

4. cäetäi ^DET-MAGYARORSZAO 1973. december tíl * HERNYÓTALPAS „HÓMOBIL”. A tartós, nagy havazások területén a hótakaró hosz­szú hónapokra beborítja az utakat, s tisztításuk reménytelen vállalkozásnak tűnik. Ré­gebben az állatokkal vontatott szán volt az egyedüli közlekedési eszköz e vidékeken, me­lyeket egyre inkább motorizált járművek, „hómobilok” válténak fel. Ezek egyike a ké­pen látható, „Hóvihar” elnevezésű modell. Kéthengeres, 35 lóerős, léghűtéses motorjával 60 km-es óránkénti sebességet képes elérni, viszonylag kis üzemanyagfogyasztással. Ve­zetése semmivel sem igényel öbb szakértelmet, mint egy motorkerékpáré. Párnázott ülé­sén két személy számára van hely, és kisebb teher szállítására is átalakítható. A jármű a magas hóréteg tetején siklik, nem süpped bele, mert a súly jól eloszlik a nagy felületű, gumis hemyótalpakon. BELÜL NAGYOBB, MINT KÍVÜL. Megszoktuk, hogy az utasszállító repülőgépek­ről szóló ismertetések egyre nagyobb meretű, gyorsabb és nagyobb távolságok berepü­lésére képes „jumbókról”, légibuszokról vagy éppen szuperszónikus gépcsodákról szólnak. Pedig az újdonságok között akadnak kisebb, hagyományos — ám a nagyobbakkal kénye­lem és biztonság tekintetében egyenrangú — gépek is. Ezek közé tartozik a csehszlovák „L—410 Turbóiét” mini-liner (a rövidebb, főként belföldi szárnyvonalak számára terve­zett gépek megjelölésére terjedt el ez az angolos elnevezés.) Az „L—410” nagyon egyszerű, „tiszta” konstrukció. Törzsét úgyszólván teljesen ki­tölti az utaskabin. Különféle változatokban készítik. Az alapváltozat 17 személyes kis utasgép, de van „turista” változata 19, első osztályú 15, végül „szolgálati” változata 8 utas számára. Emellett 18 köbméter befogadó terű teherszállító változatban légi térképészeti munkára vagy éppen egészségügyi gépként is használható. E kis gép lelke a két, egyenként 715 lóerős teljesítményű gázturbina, amelyek há­romágú, 2,6 méter átmérőjű légcsavarokat forgatnak. A két turbinával 8100 méterre képes felemelkedni a gép, melynek utazósebessége 380 kilométer óránként. Általában 400 kilomé­teres vagy azon belüli távolságú utakon használják, de ha kell, 1300 kilométert is megtesz megállás nélkül. A gép törzse olyan alacsonyan van a földtől, hogy a be- és kiszálláshoz nincs szükség magas lépcsőzetre. FEJVÉDÖ HALÓ A GÉPKOCSIBAN. A világon évente mint­egy három millió embert érintenek súlyosan a közúti gépko­csi-balesetek: életüket vesztik, megsérülnek. Ez a megdöb­bentően magas szám az eddiginél jóval biztonságosabb gépkocsik kialakítására sarkallják a konstruktőröket. A gépkocsi egész felépítését érintő konstrukciós változtatások mellett azonban kisebb horderejű, olcsón megvalósítható ötletek is születnek. A Mercedes gépkocsik ülései mögött újabban — függőleges síkban — a mennyezetig érő erős nylonhálót helyeznek el. Ha hátulról ütés éri a kocsit, a bennülők feje a hálónak feszül, s így az ütközés nem okoz a fej hátracsuklásából eredő csigolyatörést. A háló sokkal ol­csóbb, és kevésbé zavar, mint az ilyen célt szolgáló eddigi ifejtámaszok. Az első ülések utasait továbbra is fejtámasz vé­di az említett baleseti következményektől, azzal a módosítás­sal, hogy a fejtámaszt egybeépítik a háttámlával, és elkes- kenyítik, hogy minél kevésbé zavarja a vezetőt. ' BÚTORLAP — SZALMÁ­ÉUL. A faforgácsból, fakö- szörületből sajtolással ké­szült lemezek használata szin­te forradalmasította a bútor­gyártást és a belsőépítészetet az elmúlt évek során. Elő­nyei közismertek: könnyű megmunkálhatóság, kis súly, vetemedés-mentesség. A dán mérnökök által kifejlesztett újfajta lemez még egy továb­bi jótulajdonsággal is rendel­kezik: törésveszély nélkül hajlítható. A lemez alapanya­ga gabonaszalma. A feldara­bolt szalmát megfelelő kö­tőanyaggal keverik össze és nagy nyomású berendezés­ben lemezzé sajtolják. Meg­felelő vegyi adalékanyaggal még a gyúlékonyságát is csök­kentik. Minthogy a szalma­szál külső rétege viaszszerű bevonatú, a belsőépítészetben különleges dekoratív hatás érhető el a préselt szalmale­mez alkalmazásával. Dániá­ban mindeddig évi kétmillió tonna szalmát tüzeltek el évente. Ez a mennyiség most hasznos ipari alapanyaggá .vált. KÉPES KRÓNIKA FUTÖSZALAGOS ÉPÍT­KEZÉS. Szovjet mérnökök olyan új építési eljárást dol­goztak ki, amely üzemcsar­nokok, kiállítási épületek, mezőgazdasági építmények stb. gyors felépítését teszi lehetővé. Az eljárás lényege az, hogy a nagyméretű, ma­ximálisan 360 négyzetméter területű blokkokat az épülő objektum mellett működő különleges futószalagon sze­relik őssé. s azután daru se­gítségévei emelik helyére az 50—60 tonnás szerkezeti egy­ségeket. Előbb a blokk fém­vázát készítik él, majd fes­tik. beszerelik a csöveket, elektrsiTios vezetékeket, a padló-, illetve tetőelemeket. Az építők naponta 3—4 ilyen óriás élemet készíthetnek el és szerelhetnék helyére. Ez­zel a módszerrel 40 százalék­kal növelhető az építők mun­kájának termelékenysége a korábbi technológiához ké­pest A SZOVJET TUDOMÁNY ÉS KULTÜRA HAZA™ A Szovjetuniónak a világ 32 nagyvárosában működő kulturális intézete közül a Semmelweíss és Kossuth Lajos utca sarkán megnyílt Tudomány és Kultúra Háza a legnagyobb és leg­modernebb. 220 személyes filmvetítő és előadóterem van, egy; 60—80 személyes kamarazene terem és egy 50 ezer kötetes könyvtára, ezen kívül audio-vizuális nyelvi laboratórium áll a látogatók rendelkezésére. Az épület utcai frontján aján­dékbolt, könyv- és lemezszaküzletet nyitottak. (MTI fotó —■ Kovács Sándor) TANREAKTOR A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT. A Bt*: dapesti Műszaki Egyetem tanreaktora 1971 óta működik.? egyetem 18 tanszékének diákjai itt szerezhetik meg a magfi­zikai ismeretekhez szükséges gyakorlati képzésüket. Az egye­temi reaktor az oktatási és tudományos feladatokon kívül, bekapcsolódott a környezetvédelmi kutatómunkába is; a fel­színi vizek szennyezettségét és az élővizi halak szerveze­tének higanytartalmát mérik az aktivációs analitikai módi szerrel. (MTI fotó — Kovács Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents