Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-11 / 289. szám
ftTS. Seeensfeer IC fcELET-MAGYARORSZÄQ 5. oltfM IVégyeier éra szolgálat Önkéntes rendőrök köszöntése Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. Ezekben a hetekben értékelik megyénkben az önkéntes rendőrök 1973. évi munkáját. A legtöbb megbeszélésen személyre szóló dicséretek és bírálatok hangzanak el, de összegezik az önkéntes rendőri csoportok általános munkáját és soronkövetkező feladatait is. Szombaton délután a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya által foglalkoztatott önkéntes rendőrök munkáját értékelték. Mint Kondor József főhadnagy, forgalomellenőrzési alosztályvezető elmondta- jó munkát végeztek az önkéntes rendőrök. Szabad idejükből csaknem négyezer órát kitevő szolgálatot vállaltak, szakszerűen segítették a hivatásos állomány munkáját De ugyanilyen értékes az a segítség is. amelyet szaktudásuk révén munkahelyükön — köztük sokan közlekedési vállalatoknál, több gépjár művet foglalkoztató szövetkezetnél, vállalatnál — a közlekedésbiztonság fokozása érdekében felvilágosító mun kával végeztek. Erre hívta fel a figyelmet Rózsa Gyula, a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnökségének tagja is. Sz. Nagy János alezredes, a közlekedésrendészeti osztály vezetője számadatokkal igazolta, hogy az ittas állapotban történő járművezetés ellen kell legjobban fellépni mert megyénkben is minden ötödik közúti balesetnél közrejátszik az alkoholfogyasztás. Sok baleset történik kerékpárosok miatt is: gyakran ittasan és szürkületben, sötétben pedig kivilágítatlan járművel közlekednek. Sok balesetet okoznak szabálytalan közlekedéssel a gyalogosok. Az idén eddig tizenöt halálos baleset történt megyénkben gyalogosok szabálytalan közlekedése miatt. Mindezek megelőzésében és a hamarosan nyilvánosságra kerülő — és várhatóan 1975. január 1-től életbe lépő — új KRESZ ismertetésében továbbra is rendkívül értékes munkát végezhetnek az önkéntes rendőrök. Az éves értékelésen kitüntetéseket és jutalmakat is átadtak. A belügyminiszter Puskás Lászlónak, Dankó Mihálynak és Veress Józsefnek a tíz év önkéntes rendőri szolgálataiért kitűntető jelvényt és oklevelet adományozta. Harmincegyen pénzjutalomban részesültek. SZABOLCSI GYALUPAD DÉL-A MERIK ÄB A. A Nyírbátori Faipari Vállalat a közelmúltban 30 darab különleges gyalupadot szállított perui megrev. lelésre. A jövő évre 200 darabos megrendelést kap tt a vállalat. Képünk: Lajti Miklós facsavarok megmunkálásán dolgozik. (Elek Emil felvétele) Ismerősünk: Anonymus Anonymus, a Gesta Hun- garorum — a Magyarok története — szerzője immár 700 éve rejtőzik az ismeretlenség homályában. Hiteles személyének kiderítés- évszázadok óta a magyar irodalomtörténeti kutatások egyik fő témája. Magánál az Anony- mus-kutatásnak is külön irodalma van. Kiadtak egy olyan könyvet is, amely csak azt tartalmazza, hogy milyen művek foglalkoztak Anony- mussal. Dr. Karsay Géza főiskolai tanár, neves irodalomtörténészünk a több, mint 300 ezer kötetes pannonhalmi vár főkönyvtárának vezetője 1847 óta foglalkozik Anonymus hiteles személyének kiderítésével. Nem is eredménytelenül: Húsz évig tartott, míg rájött a megoldásra és további öt esztendőt a bizonyításnak szentelt. Először a tartalomból vett belső érvek alapján próbáltam megoldáshoz jutni — mondja Karsay doktor. Ilyen irányú kutatásaim azonban nem hozták meg a döntő eredményt. Ezért a külső érvek keresésére fordítottam a figyelmet. Tudni kell, hogy a mű, a Gesta Hungarorum első, úgynevezett 1/a oldala üres; a szöveg az 1/b oldalon kezdődik. Az 1/a oldalon a szöveget kikaparták. Nagyításokkal sikerült azonban megállapítanom, hogy ezen a kapart oldalon lényegében az a szöveg volt, mint az 1/b oldalon. A kódex 1/b oldalán látható díszes „P” betűről már korábban amikor négyszeres nagyítást készítettem róla — észrevettem, hogy az iniciálé díszei nem öncélú tollrajzok, hanem valamit ki akarnak fejezni. Először a ,,P” betű tojásdad ölében lévő nyitott könyv, majd a liliom, utána pedig két csillag tűnt fel. A díszítések halmazát apránként tíz motívumra sikerült felbontani. A motívumok a Domonkos rend hagyómányos jelvényéi; a kutya fáklyával a szájában, csillagok, amelyek besugározzák a földet, a szüzességre célzó liliom stb. MIRŐL TUD A BRIGÁD? Körnvezetünk A* információ titkai A Magyar Agrártudományi Egyesület Sza- boIcs-Sza'tmár megyei A szervezések könnyen indultak három évvel ezelőtt, de akik csak formális tri- gáa'mozgalomra számítottak nagyot csalódtak. A szigorú értékelés után a kilenc brigádból három nyerte el a szocialista címet. Nem bántuk. Inkább kevesebb cím legyen, de jobb brigádmunka. A mezőgazdaságból az iparba Ebben a pár mondatban Volkó Géza, a vásárosnamé- nyi forgácslapgyár szb. titkára fogalmazta meg a helyi brigádmozgalom jellegét. Nem formális közösségeket akarnak, hanem értékes' tartalmi — gazdasági, politikai és nevelési — munkát várnak a brigádoktól. Annál is inkább, mert mindegyik közvetlenül a termelésben vesz részt. Adminisztratív munkakörökben dolgozók közül egyetlen brigád sem alakult. A tmk-s brigádok — a Jablokov, a Dimitrov —példájára még három jött létre, a Petőt' a laboratórium ifjúsági brigádja és az új, a villanyszerelőké. — Sok gond után jutottunk el idáig. A gyárunk is fiatal még, így a mozgalom is — mondta Volkó Géza. A gyárba került emberek nagy része a mezőgazdaságban dolgozott és jó pár év kellett ahhoz, hogy megismerjék az ipari termelést, a munkaidő kötöttségétől a bérezés formájáig. Aki az elképzeléséi nem találta meg rövid idő alatt, nem sokáig gondolkodott,. hanem kikérte a munkakönyvét. A munkásvándorlás nagy volt és megállíthatatlannak látszott. A helyzet a brigádmunka fejlődésével kezdett megváltozni. Aki beilleszkea'ett a brigádba, megtalálta a vállalatnál is a helyét, már nem gondolt a munkahelyváltoz- tatásra. Látták, hogy törődnek velük, figyelemmel kísérik munkájukat és segítik egyéni életüket is. Az „információs lépcsőt” — a brigádtagok és a gyár vezetői között — alaposan megszervezték. • • Önértékeléssel kezdik — A brigádokért a művezető felelős — mondta Balogh Béla, művezető, őket minden intézkedésről idejében értesítik, a tanácskozásokon személyesen részt vesznek. Mi adjuk tovább a brigádvezetőknek az anyagokat. A vállalati javaslatot saját vállalásaikkal egészítik ki, hisszen ők tudják, mennyit bírnak, az előző évhez képest mennyi pluszt tudnak adni. Értékelésnél először önértékelést írnak a naplóba, ezt vizsgálják, majd a központi vállalatnál történik a már szám szerinti értékelés. A forgácslapgyárban a munkaverseny mozgalom egyetlen formája a brigálok versenye. Három év tapasztalatait, hogyan értékeli a gyár vezetősége? — A naményi gyár műszaki színvonala magas, a szervezettség átlagon felüli. Az adottságok megvannak, ezért a munkaversenyben is nagyobb szervezettséget kellene megvalósítani — mondta Panka Márton, igazgató. Igaz, a tmk-s brigádok munkája alaptan a következő évben a TMK-bói várhatóan szocialista üzemrész lesz, — még harminc ember bevonása szükséges — de ez még csak az egyik oldal. A mércét a brigádok állították elég magasra még 1972 augusztus-decemberében. A múlt év öt utolsó hónapjában ugyanis az egész gyár területén megindult a mun- kaverseny-mozgalom. Ekkor végeztük a forgácslapgyártó gépsor nagyjavítását és fontos volt, hogy a javítás után teljesítsük az éves tervet. Sokat számított a munka mennyiségé és minősége. A brigádok között pontosan le lehetett mérni a teljesítéseket, mivel műszakonként egy-egy brigád dolgozott a gépsoron. A jutalom is magas volt. Az eredmények bámulatosak voltak. Ez az a bizonyos mérce, ekkor mutatták meg a brigádok, hoev mire képesek. Az idei év már nem hozott ilyen teljesítményeket, aminek oka részben a szervezés néhány hiányossága. Tapasztalatcsere Tuzséron A javításra, a vállalati tapasztalatcserére jó alkalom kínálkozott a hónap közepén. Az ország ERDÉRT-telepei- nek brigádvezetői találkoztak Tuzséron. Jó néhány javaslattal a tarsolyukban in- tak a namányiak. A Martos Flóra brigád vezetője Pancsira Lászlóné: — Három műszakban dolgozunk és elég sok a kismama. Számukra szeretnénk több szabad időt biztosítani. Annyit már el tudtunk érni. hogy nem fizikai munkát végeznek és az otthoni munkájukon is könnyít szabadnapokon a brigád. A megoldás azonban a két műszak lenne, ehhez kérnénk segítséget és tanácsot a brigádtalálkozón. A Jablokov brigád tagja Balogh Béla: —t A brigádvállalások ösz- szeállítása legtöbbször gyors munka, nincs idő az alapos megbeszélésekre, mert csak márciusban tudjuk meg, hogyan alakul a gyár éves fejlesztése, milyen az ütemterv. Jó lenne, ha a tájékoztatást már januárban megkapnánk, így hasznosabb vállalások születnének. Balogh Júlia szervezete tisztújító küldöttgyűlésén dr. Madas András miniszterhelyettes a környezetvédelem néhány aktuális kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta., hogy sokan divatos témakörnek tartják a környezetvédelmet. Ez így nem helytálló, mert ma már nemcsak beszélnek a környezetvédelemről, hanem gyakorlati intézkedéseket valósítanak meg. A természeti és művi környezet elemei szoros kapcsolatban vannak egymással. Különös gond és feladat a zaj, a víz és a levegjszennyezettség, a víz- és a szél eróziós erőinek a csökkentése. Nem helyesek azok a szélsőséges nézetek, melyek szerint „mindent alá kell rendelni a környezetvédelemnek’, — illetve „nem is keil vele foglalkozni”. Köztudott, hogy szocialista államunkban az életszínvonal emelése törvény. Ez kapcsolódik számos területen a környezetvédelemhez is, ezért meg kell találni a helyes arányokat. A művi környezetvédelemben az új létesítményeknél már meg kell akadályozni a szennyeződés lehetőségét. A régi a megépített gyáraknál, üzemeknél javítani szükséges a szennyeződés elleni védekezést. A jövőben be kell illeszteni a tervezési rendszerbe a környezet védelmét is. A mezőgazdaságban a talaj tisztaságának a megóvására kell nagyobb gondot fordítani. A kemizálássa! nem csak 8. talajt Jehet tönkre.tenni. A nem szakszerűen adagolt különböző kémiai anyagok beépülnek a növénybe, állaíba, ami káros hatást 'fejthet ki. Kiemelte a miniszter- helyettes, hogy a kemi- zálás területén ott állunk, ahol a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok. A magyar mezőgazdaságban csak olyan vegyszert használnak, amely egy vegetációs időszak alatt Iebomlik. Az is tény, hogy a termésátlagok növelése csak a műtrágya mennyiségének fokozásával érhető el. Agrotechnikával tycll biztosítani, hogy a műtrágya mindenképpen bekerüljön a növénybe. Nagyon kell vigyázni a biológiai egyensúly fenntartására. ' Feladata a mezőgazdaságnak, hogy megvédje a pusztulóban levő állati és növényi fajokat. Különösen fontos a hib- rizidáeió okozta fajta- csökkcnlést ellensúlyozni. Az erdőtől a jövőben nem csak azt várják, hogy,fát adjon, hanem, hogv lásson el körnvo- zetvéftelmi és szociális feladatokat is. (sigér) 7 Ezek azt bizonyítják, hogy a Gesta Hungarorum Domonkos-rendű kolostorban készült. Szerzője — a másoló tudomása szerint — „P”-be- tűvel kezdődő nevű Domonkos-rendű szerzetes volt. Vezető embernek kellett lennie rendjében, mert a legaprólékosabban ismerte a rend eseményeit és azokat jelképesen is ki tudta fejezni. Az Országos Széchenyi Könyvtár, majd pedig a Párttörténeti Intézet ultraviola sugarakkal dolgozó átvilágító gépein több ízben is megvizsgáltattam a Pannonhalmán őrzött eredeti kéziratot. Több, sokszorosan felnagyított felvétel készült a kivakart 1/a oldalról Is. A felvételek mindent kihoztak, amit erre az oldalra eredetileg írtak, vagyis azt, amit kivakartak róla. Az 1/a oldalon Is kifestették a szövegkezdő iniciálét, fej- és oldallécszerű díszekkel látták eL Ebben az iniciáléban is megtaláltam a Domonkos-rend jellegzetes szimbólumait. Az iniciálé ölében előkerült magának a szerzőnek a mellképe is, püspöksüveggel a fején és jobb oldaláról mellette a pausa betűk. Pausa — mai kiejtéssel Pósa — Djakovári püspök a keresett szerző. Erről a püspökről oklevelek bizonyítják, hogy 1238—1271 között a boszniai, majd később a Djakovárinak nevezett egyházmegyét kormányozta, mint térítő püspök. Á végső következtetés tehát, hogy a Gesta Hungarorum szerzője Pósa Domonkos-rendű szerzetes. Királyi jegyző nem lehetett, mert IV. Béla jegyzői között ilyen név nem szerepelt. Pósa püspök — feltehetően akkor már magas kora miatt — lemondott a terhes püspöki hivatalról és egy Domonkos-rendű kolostorba vonulva megírí.i. Magyarorszag királyainak és főnemeseinek genealógiáját. Lehetséges az is, hogy még IV. Béla uralkodása alatt, 1273 előtt megírta művét, de közben Béla király meghajt és IV., vagy Kun Lászlónál ajánlotta fel. Erre utal az 1/a oldal bal sarkában láthat ) felajánlási kép. A pannonhalmi kutató felfedezéséről tudományos körökben már tartott előadást és nyomdában van tanulmánya is, amely a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelenik meg.
