Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-04 / 283. szám

8 eíSa? KOMMENTÁR Válság Szöulban * Ügy tűnik Dél-Korea a legsúlyosabb belpolitikai vál­ságot éli át, amire a jelenlegi államfő, Pák Csöng Hi tá­bornok uralma alatt sor ke­rült Amióta a generális elődjét, Li Szin Man-t elűz­ték az elnöki bársonyszékből — ég egyben az országból — Bem Írtak és beszéltek a leg­főbb szövetséges székhelyén, Washingtonban ilyen nyil­vánvaló aggodalommal a dél­koreai rezsim jelenéről és jövőjéről. Az immár hatvan napja tartő sorozatos diák-megmoz­dulások nyomán az államfő kénytelen volt leváltani húsz- tagú kabinetjéből tíz minisz­tert Formailag ugyan „le­mondásról” volt szó, még­hozzá olyan indokolással, hogy a búcsúzó miniszterek éppen azért távoznak, mert érzésük szerint „nem szol­gálták elég jól Pák Csöng Hi elnököt — ez azonban senkit nem téveszthet meg. A jelentős személyi válto­zásokra egyértelműen azért került sor, mert „Dél-Korea erős embere”, Pák Csöng Hi, kénytelen volt látványos lé­péssel kísérletezni, amellyel legalábbis megpróbálja csök­kenteni a feszültséget, A legfontosabb fejlemény vi­tathatatlanul az, hogy me­nesztették hivatalából Li Hu Rak-ot, a mindenható közpon­ti hírszerző ügynökség veze­tőjét A hírhedt ügynökség, a KCIA, nemcsak nevét, hanem felépítési és működési elveit is az amerikai CIA-től vette át Valóságos állam az állam­ban. amely biztonsági érde­kekre hivatkozva a legbrutá- lisabb bűncselekményektől sem riadt vissza. A legutóbbi és legnagyobbnak bizonyult belpolitikai krízis éppen ilyen ügyekkel kapcsolatban robbant ki. Már az elmúlt esztendőben !s számos példa volt arra, hogy a KCIA, vagyis Li Hu Rak emberei külföldön is el­raboltak és hazaszállítottak ellenzékinek tartott dél-ko­reaiakat, a közelmúlt csak­nem húsz. Nvusat-Németor- szágban tanuló diákkal tör­tént meg ez. Később egy is­mert zeneszerzővel. A pohár a Kim De Zsung- üeevel telt be. Ez a mérsé­kelten ellenzéki politikus Janánban folytatott tárgvalá- sokat. amikor hirtelen nyo­ma veszett. Erre a hírre robbant ki a nyílt zendülés az aműgvis forrongó szőni' egyetemeken. Ez néhánv éve sőt néhány bónania is. elkép­zelhetetlen lett volna Dél- Koreában. A hatésávok mos* is nagv erőket rnozeésftat+ak de a zavargások nem értek véget, sőt vidékre is átter­jedtek. Li Hu Rak menesztése nvilván taktikai húzás Pák Csöng Ki részéről. Ez azon­ban nem változtat azon „ t*5- fivew. ti után fcénv­SZPrffaW ki ♦állónak V**- zslm gyengeségéről árulkodé intézkedéseket. Hus*k Indiában Gustáv Husák, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a csehszlovák nemzeti front központi bizottságának elnöke hétfőn Indira Gandhi Indiai miniszterelnök meg­hívására hivatalos és baráti látogatásra Delhibe érke­zett. A repülőtéren a CSKP KB főtitkárát és kíséretét Indira Gandhi, kormány több tagja, valamint az ország számos vezető és közéleti személyi- gége fogadta. ■ W9. ifeéémüer í Willy Brandt és Walter Scheel Prágába utazik Aláírják a csehszlovák-nyugatnémet államközi szerződést Prágában hétfőn délután hivatalosan bejelentették, hogy a csehszlovák kor­mány meghívására Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár és Walter Scheel kül. ügyminiszter december 11- én és 12-én látogatást tesz Csehszlovákiában. A két kormányfő ebből az alkalomból írja alá az or­száguk kapcsolatait norma- lizáló államközi szerződést, s egyúttal sor kerül a dip. lomáciai viszony felvételére Csehszlovákia és az NSZK között Emlékezetes, hogy a szer­ződést június 20-án a kül­ügyminiszterek már parafái, ták Bonnban, de a kancellár eredetileg szeptember ele. lére tervezett prágai útját és az aláírást elhalasztották azt követően, hogy a nyugat­német fél az augusztus 9-én és 10-én Prágában. majd 20-án és 22-én Bonnban megtartott tárgyalásokon nehézségeket támasztott a nyugat-berlini kérdésben. A csehszlovák politikai élet képviselői ezután is többször kifejezték egyértel­mű jószándékukat a viszony mielőbbi normalizálására vo­natkozóan. A továbbiakban Walter Scheel külügyminiszter moszkvai, majd Günter van Well nyugatnémet külügyi osztályvezető novemberi prágai tárgyalásai előbbre vitték a probléma megoldá. sát és megnyitották az utat a szerződés aláírása előtt. Hétfőn délután — a prágai bejelentéssel egyidejűleg — a nyugatnémet fővárosban is közölték, hogy december 11-én Willy Brandt szövetsé­gi kancellár és Walter Scheel külügyminiszter két­napos látogatásra Prágába utazik. A két politikus — közölte Grünewald nyugat­német helyettes kormány­szóvivő — a csehszlovák kormány meghívásának tesz eleget. A kétnapos látogatás célja az NSZK és Csehszlovákia kapcsolatait szabályozó szer­ződés aláírása és a diplomá­ciai kapcsolatok felvétele — mondotta a szóvivő, s kije­lentette. hogy a csehszlovák —nyugatnémet tárgyalások eredményesen lezárultak. Vacsora 02 Országhczban (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, á Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya hétfőn este va­csorát adott a Todor Zsiv- kov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának e’ső titkára, a Bolgár Köz­társaság államtanácsának el­nöke vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tiszte­letére az Országház Vadász­termében. Részt vett a vacsorán Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczf Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke; Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula. Nemes Dezső, Németh Ká­roly, Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, a kor­mány és az Elnöki Tanács tagjai, a politikai élet több más vezető személyisége. A szívélyes baráti hangu­latú vacsorán Kádár János és Todor Zsivkov pohárkö­szöntőt mondott. Az izraeli tüzérség libanoni falvakat ágyűzott Az elmúlt 48 órában az izraeli tüzérség ismét tüzet nyitott több libanoni falura. A lövedékek lakóházakat rongáltak meg. Beiruti sajtó­jelentések szerint izraeli ka­tonák 20 li’ moni parasztot hurcoltak át Izraelbe, Aita Saab határmenti faluból és csak napokig tartott kihall­gatás után engedték vissza őket falujukba. A WAFA palesztin hírügy­nökség damaszkuszi Jelenté­se szerint az izraeliek töme­ges letartóztatásokat hajta­nak végre a megszállt terü­letek lakossága körében. így Ramallah városban elfogtak több szakszervezeti vezetőt. Letartóztatásuknak az volt az oka, hogy az arab mun­kások nem voltak hajlandók felvenni a munkát azok­ban az izraeli üzemekben, amelyekben az októberi há­ború kirobbanásakor leállt a termelés. A líbiai hírügynökség hét­főn ismertette Jasszer Ara- íatnak vasárnap este Tripo libán elhangzott sajtónyilat­kozatát, amelyben a palesz­tin felszabadítási szervezet vezetője határozottan leszö­gezte, hogy az ellenállási mozgalomnak nincs tudomá­sa a palesztin állam közeli létrehozásáról szóló hírekről. Kijelentését Arafat cáfolat­nak szánta egyes európai hírügynökségek vasárnapi je­lentéseire, amelyek olyan ér­telmű nyilatkozatot tulaj­donítottak a PFSZ VB veze­tőjének, hogy a palesztin ge- riUgy^xtősé^ t]gy palesztin állaró m ég a 1 aki fását elő­irányzó tervet fogadott volna él. A palesztin felszabadítá­si szervezet soha sem fogad­ta el az ENSZ 1947-es Pa­lesztinái határozatát — mon­dotta vasárnap Arafat —, ezért a palesztin forradalom célja Palesztina teljes fel­szabadítása és egy demok­ratikus palesztin állam lét­rehozása. 37. Görgey igen sokra becsülte őt. Megkülönböztetett szere­tettel bánt vele, dicsérte és nyájasan kezelte, holott a leg­kevésbé sem jellemezte holmi kedélyeskedő hajlam a zár­kózott, örökké kritikus főve­zért. Leiningen pedig minden áldozatra kész odaadással igyekezett meghálálni a ritka bizalmat. A tavaszi hadjá­rat minden csatájában kitün­tette magát. Budavár ostrománál sűrű golyózápor közepette ő jutott fel elsőnek a fal ormára a Bécsi Kapu­nál. Aztán hadtestparancsnok lett, Knézich Károly helyére állította Görgey; amikor el­vesztették a peredi ütközetet. Többé nem nyílott alkalma győztes babérok szerzésére. Tábornokként csak a világo­sig tartó, szakadatlan elő- és utóvéd harcokkal keserített nagy hátrálásukban vehette hasznát katonai • rátermett­ségének. De változatlan ra­gaszkodással és tökéletes fe­gyelemmel kitartott leáldozó­ban lévő napja, Görgey Ar­tur melett. A főparancsnokot annyira meghatotta ez a hű­ség, hogy módot keresett a legifjabb tábornok menekü­lésére. Ekkor, a legvégső pillanatá­nál tagadta meg az engedel­mességet. Csalódottan, felhá­borodva utasította vissza Görgey segítőkészségét. Visz- szatért hozzánk, hogy meg­mutassa: így, kiszolgáltatottan sem fél tőlünk. Pedig Nagy­sándor Józsefhez hasonlóan Illúziók nélkül bízta magát sorsára. A megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta. Amikor a foglyunk lett, tisztjeink szem­rehányásaira büszkén vállal­ta tetteit. A magyarok Te­mesvár melletti döntő veresé­gére utalva kijelentette: — Csakis a bekövetkezett szükségnek engedtünk. Vagyis tovább harcolt vol­na ellenünk, ha a körülmé­nyek rájuk nézve alakulnak kedvezően. Nem hagy tisz­tázatlanul semmi félreértést. Részéről csakis a mi katego­rikus tagadásunk lehetséges. Részéről, akit a tenyerünkön hordoztunk, akit minden jó­zan érdeke hozzánk fűzött. Mégis így beszél: — Elveimmel összeférheti.1 len, hogy a veszély pillanatá­ban hűtlenné legyek az ügy­höz, amely mellé odaálltam. Rólunk kellett vona így be­szélnie a mi veszélyünk pil­lanatában. Igen, ha szeretne bennünket. Dehát miért nem szeret? Azt hiszem, ha erre őszintén és osztrák alaposság­gal megkeresnénk a választ, soha, de soha nem kellene ilyen jó katonákat felakasz­tanunk. ★ Alig képzelhető, hogy va laki nyugdíjba kívánkozzék a hadseregből harminchét esz­tendős korában, ha egészsé­ges, szerencsés, szereti a pá­lyáját és mindennek tetejé­be a híres Radeczky-huszá- roknál szolgálhat. Dessewjf) Arisztidesz mégis így csele­kedett, Igaz, harminchét esz­tendejéből huszonegyet szol­gálatban töltött. Tizenhat éves korában már hadapród volt és még mindig fiatalnak szá­mított, amikor kapitányként, századparancsnokként haza­tért obsitjával. Azóta, 1839-től csak a birto­kával törődött a távoli Abauj- ban. Mindenei azt hihette róla, hogy soha többé nem fog katonáskodni. Mert olyas­valakinek, aki a Radeczy-hu- szároknál vitte valamire és még többre vihette volna, kí­nálhatnak-e még csábítóbb alkalmat a katonai szolgálat­ra? 1848 tavaszán hirtelen kicserélődött. A firtatásra, hogy miért kapta fel fejét ott a messzi Abaujban Kos- suth-ék első hívó szavára, rö­viden válaszolta: — Nem tehettem másként Különös válasz. Én, az osztrák, azt hiszem, másként is tehetett volna. Ha nem tar­totta visszásnak, hogy ifjú fej­jel, egészségesen nyugdíjba menjen, holott a magyar ne­mesi alkotmány szerint fó dolga a katonai hivatás, ak­kor bizony az sem lett volna visszás, ha 1848 márciusa után marad gazdálkodónak a birtokán. Dessewffy nem tartozott a lázadó magyar hadsereg sze­rencsés parancsnokai közé. Éppen ezért még különösebb a rebellióban megtett pálya­futása. Oly sokszor alul ma­radni a nyomasztó túlerővel szemben, s mégsem száláéi el a küzdőtérről. Bizonyos ér­telemben nagyobb hősiesség kellett ehhez, mint a győzel­mekhez. Hiszen, aki diadal­ra vergődik a csatamezón, annak helyzeti energiává ala­kul át sikerélménye, és a következő ütközetben kato­nák százaival, néha ezreivel ér fel önbizalma. (Folytatjuk) I Elhunyt Darvas József Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Dar­vas József elvtárs, kétszeres Kossuth-díjas író, pártunk és 3 magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Népköztár- saság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront alelnöke, országgyűlési képviselő, a Magyar írók Szövetségének elnöke, december 3-án hajnalban, rövid szenvedés után, szívroham következtében elhunyt. Darvas József elvtárs temetése de­cember 7-én, pénteken fél 3 órakor lesz a Mező Imre úti te-' mető munkásmozgalmi panteonjában. Munkatársai, elvtársai, barátai és tisztelői 14 órától róhatják le kegyeletüket az el­hunyt ravatalánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa; s Magyar írók Szövetsége. Tragikus a hír: hétfőn haj. ■italban. 'Szívinfarktus követ- kéziében elhunyt Darvas Jó­zsef, kétszeres Kossuth-díjas író. a Magyar írók Szövet­ségének elnöke. Élete regénybe illő: apja béres, az első világháború halottja. A fiú Kiskunfél­egyházán nyomorogva vé­gezte a tanítóképzőt. Már diákként megismerte a marxizmus klasszikusait. Ifjúkori, önképzőkörben fel­olvasott írása miatt ki akar- íóíc csapni az iskolából. Ok. levelét megszerezte, állást azonban nem kapott. Buda­pestre jött. Kommunista szervezkedéshez csatlakozott. Lebukott. A gyűjtőfogház rabja, majd öt esztendeig .,ref”.es, rendőri felügyelet alatt élt. Volt kőműves, lap- kihordó. szellemi szükség­munkás. Közben verseket írt. Első novellája — 1934. ben jelent meg a Szabad írás fél-legális sajtóorgánu­mában — ismét lázit a Horthy-idők társadalmi rendje ellen. Perbefogták. Az ügyésznek azt felelte a tárgyaláson: a novellában leírt események családjává történtek meg, s az 6 írói célja az, hogy mindenkinek megmutassa a szegénypa. rasztság sorsát. Ars poéticája: „Mindig a nyers valósággal való talál­kozás vagy ütközés inspirált arra. hogy íróilag is tennem kell valamit”. Egyidejűleg lépett a forradalmi cselekvés és a cselekvő, szolgálatot vállaló irodalom útjára. Tör. ténelmi materialistának val­lotta magát: a proletár tö­megekkel való sorsvállalást hirdette. Már legelső írásai­ban a zsellérek életének megrendítő képei komorla- nak. lázadó indulatai izza­nak. Regényeinek riportjai, nak. karcolatainak, naplójá­nak mozaikkockáiból a han, mincas évek Magyarországi. nak körképe rakható össze. Darvas József egyik veze. tő egyénisége volt a népi . írói mozgalom bálszárnyá­nak. Ma már klasszikusnak nevezhető szociográfiái — A legnagyobb magyar falu és Egy parasztcsalád története — rideg tényszerűségükben is felforrósodó lírájukkal a marxista tudatosság megvi­lágításában mutatták a nép életét. Lelkületét, karakte­rét. Regényei a parasztábrá­zolás új módszereit jelentet­ték irodalmunkban kompo­zíciójukkal, hősalkotásaik, kai. A felszabadulás előtti években Darvas József az illegális kommunista párt ál­tal irányított folyóirat, * Gondolat aktív munkatársa. A felszabadulás pillanatá­ban született Város az inga, ványon című. nemzedékeket eszméltető. számvevő írása pedig a mai magyar iroda­lom. nyitánya: a nemzeti ön­ismeret irodalmi elindítója. 1945-től az újjáépítés egyik vezetője. A varasztnárt poli­tikusa, később, 1956-ig mi. niszter. Az utóbbi eszten­dőkben ismét „csak” író. Cikkei, elbeszélései, regényei jelentek meg. Drámáit ját. szották a budapesti és a vi­déki színházak. Filmjei a mozikban és a televízióban nagysikernek. Uj munkái­ban, tanulmányaiban a számvető forradalmár szólalt meg. Korszerű válaszokat keresett a mai idők közéleti és emberi gondjaira. Hittel, szenvedéllyel felelősségtu. dattal... Tragikus a hír: bátor for. radalmár, népét szerető, szolgáló politikus távozott. A nagyszerű ember, a kitűnő író: Darvas József meghalt. Hatvanegy éves volt. Harrte Saarinen köszöntése Aamo Saarinent, a Finn Kommunista Párt köztisz­teletben álló elnökét, a finn és a nemzetközi munkásmoz­galom jelentős személyiségét köszöntjük ma hatvanadik születésnapja alkalmából, Aarno Saarinen 1913. de­cember 5-én Helsinkiben született. Életpályája kora ifjúságától szorosan kapcso­lódik a finn munkásmozga­lomhoz. Eredeti foglalkozása kőfaragó munkás. A finn szociáldemokrata párt ifjúsá­gi szervezetében ismerkedett meg a munkásmozgalommal. A harmincas években az SZDP-ben és az Emberi Jo­gok Ligájában tevékenyke­dett. Már ebben az időben felismerte, hogy a finn nép­nek két fő ellensége van: a hazai burzsoázia és a hitleri Németországból egyre ag­resszívebben kiáradó fasiz­mus. A háború éveiben egyik vezető alakja volt az antifa siszta illegális tevékenység nek. A háború után szorgal­mazta a finn—szovjet kap­csolatok békés és tartós ala­pokra való helyezését, a szovjet—finn barátsági szer- zódés megkötését Még a háború idején, 1944» ben lépett be a Finn Kom­munista Pártba. 1957-ben » Központi Bizottság tagjai kö­zé választották, 1964 óta pe­dig a politikai bizottság tag­ja. A Finn Kommunista Párt 1966-ban választotta meg el­nökévé. Hazai tevékenységé« kívül a nemzetközi fórumo­kon is gyakran szerepel, a képviseli pártja politikáját Az SZKP XXIV. kongresjs- szusán, 1971. áprilisában ezt a következő szavakkal fej­tette ki: „A jelenlegi hely­zetben a legfontosabb a kö­zös harc erősítése a békéért azért, hogy az imperialistákat rákényszerítsék a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésére. Számunkra, kommu­nisták számára rendkívül fontos a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének erősítése az im­perializmus elleni harcban, » széles anííimperialísta erők egységes frontba tömörítése az egész világon, együttmű­ködésük létrehozása”. Hatvanadik születésnapján meleg baráti üdvözletünket, szívélyes köszöntésünket küldjük Virn > Saarinen- nak. (KB) Gerencsér Miklóst

Next

/
Thumbnails
Contents