Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-28 / 302. szám
1. dial ' ffltST-' Í973. tfecemEer St, Egy születésnap margójára Mai kommentárunk bizonyos mértékig rendhagyó. Kié sé szokatlan, hogy egy amerikai közéleti személyiség születésnapjáról megemlékezünk. Még szokatlanabb, hogy az illető — nagyiparos. Ahogy mondani szokás: multimilliomos. S az sem tartozik a mindennapos hírek közé, hogy egy amerikai nagyiparost születésnapján — noha a 90. megünneplé_ se nem mindenkinek adatik meg — washingtoni szovjet nagykövet személyesen köszönt. Nemcsak a maga nevében, hanem a szovjet vezetők jókívánságait tolmácsolva, mindenekelőtt Leonyid Brez6nyevét. aki személyes szívélyes üdvözletét küldte. Igaz, az is rendhagyó, hogy egy amerikai nagyiparos a nemzetközi Lenin-békedíj kitüntetettje. Mint Cyrus Eaton, akmek a 90. születésnapjáról szó van. Eaton azonban nemcsak nagyiparos, hanem közéleti ember is. mi több haladó személyiség akinek oroszlánrésze van a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálásában, a két nagyhatalom gazdasági együttműködésének megteremtésében. Még javában süvöltött a hidegháború jeges szele, amikor a tekintélyes üzletember felemelte szavát a nemzetközi kölcsönös megértés, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése mellett. Üzleti érdekből sokan és gyakran változtatják politikai nézetüket. Cyrus Eaton nem tartozik a politikai köpönyegforgatók közé. Elsók között ismerte fel a nukleáris fegyverkezés iszonyú veszélyeit, azt a katasztrofális veszedelmet, amit az atom-versengés az egész emberiség számára jelent. Nem egy megnyilatkozásában rá is mutatott, hogy az atomn_ kísérletek megszüntetése a földkerekség népeinek közös érdeke. Sokat tett azért, hogy 1947-ben összehívják az első Pugwash-konferenciát, amelyen tíz ország — köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok — tudósai megvitatták a nukleáris leszerelés problémáit. Három évvel később — nem utolsó sorban ezekért az érdemeiért, valamint haladó nézeteinek nyílt megváltásáért nemzetközi Lenin-békéd íjjal tüntették ki. ,A Szovjetunió és az Egyesült Államok jó kapcsolatai — a világbéke sarkköve” — nyilatkozta most a TASZSZ tudósítójának. Tehette ezt jó lelkiismerettel: életének jelentős szakaszát éppen e kapcsolatok fejlesztésének, kiépítésének szentelte. A 90 esztendős nagyiparos — aki egyébként hazánkban te ’árt már — jószívvel készíthet mérleget kivételesen hosz- szú és eseményekben gazdag életéről. Amiért oly sokat tett, amitől soha el nem tántorodott: a szovjet—amerikai kapcsolatok mindinkább szélesednek, mélyülnek. Egyezményekben politikai és gazdasági megállapodásokban jut ki_ fejezésre egy tevékeny élet megannyi fáradozása. NyikoVaj Patolicsev a szovjet—Nyugat-Európa kereskedelmi kapcsolatról Nyikotaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter a Szovjetunió és Nyugat_ Európa kereskedelmi-gazdasági kapcsolatairól írt cikket - -*• • - csütörtöki ■ * “Pravdái»» mint megállapítja, a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítésere és a kölcsönösein előnyös együttműködés fejlesztésere irányuló politikája pozitív változásokat eredményezett a í Szovjetunió és számos nyu_ gat-európai ország kapcsolataiban. A Szovjetunió teljes külkereskedelmi forgalmának több mint 16 százalékát és a fejlett kapitalista országokkal való áruforgalmának 70 százalékát Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaival bonyolítja le. Az utóbbi években «-írja Patolicsev — a Szovjetunió és a nyugat-európai országok közötti gazdasági kapcsolatok új szakaszukba lép tek. Erre a szakaszra az jellemző, hogy áttérték a , komplex és tartós, kölcsönösen előnyös együttműködésre. A Szovjetunió a Nyugat- Eurőpához fűződő kapcsola_ tok eredményeképpen teljesebben és ésszerűbben használhatja ki tartalékait -ás—tehetőségeit, ugyanakkor beszerezhet más országokból olyan árukat, amelyeket a Szovjetunióban nem termelnek, vagy termelésük többe kerül mint az import — mutat rá a külkereskedelmi miniszter. A külföldi gazdasági kapcsolatok viszonylag új formájának nevezi Patolicsev azokat a megállapodásokat, amelyek alapján együttműködnek nyugat-európai cégekkel a Szovjetunióban lévő természeti kincsek kiaknázásában és kompenzációs alapon létesítenek ipari vállalatokat. A külkereskedelmi miniszter példaként megemlíti hogy a Montecatini—Edison olasz konszernnel együttműködésben hét nagy vegyipari komplexum épül a Szovjetunióban, továbbá finn cégek részt vesznék egy dúsító kombinát és faipari komplexum létesítésében. Nguyen Huu Tho visszaérkezett Hanoiba Moszkvában közös közleményt hoztak nyilvánosságra KOMMENTÁR Katonai integráció Nyugat-Európában Hétfőn Jerevánból visszautazott Hanoiba a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítá- si Front és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány Nguyen Huu Tho vezette küldöttsége, amely december 18. ég 24. között' hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban Moszkvában közös közleményt hoztak nyüvánosság- ra Nguyen Huu Tho-nak, a DNFF elnöksége elnökének és a DIFK konzultatív tanácsa elnökének Szovjetunióbeli látogatásáról. A Nguyen Huu Tho vezette küldöttség, találkozott LeA Chilei Dolgozók Egységes Központja (CUT) az akció- egység és az osztályszolidari- tas fokozására szólítja fel a chilei hazafiakat. A latin- amerikai ország betiltott szakszervezete bizottságok létrehozását javasolja a fasizmus áldozatainak védelmére és a junta által kivégeztetett hazafiak hozzátartozóinak megsegítésére. A CUT Rómában közzétett nyilatkozata élesen elítéli a katonai junta vérengzését. Chilében — folytatódik a onyid Brezsnyewel az SZKP KB főtitkárával is, A felek megelégedésüket fejezték ki a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egyetértésről és együttműködésről aláírt megállapodással kapcsolatba és kifejezték szolidaritásukat a kambodzsai hazafiakkal. A Szovjetunió, valamint a DIFK és a DNFF meggyőződése. hogy a jelenlegi körülmények között különösen fontos a békeszerető, haladó és az antiimperialista erők egységének megszilárdítása szerte a világon. CUT nyilatkozata — „A legbarhárabb bűncselekmények ismétlődnek meg, azok, amelyekhez hasonlókat a hitleri időkben követtek el. A chileiek most a saját bőrükön tapasztalhatják mit jelent a fasizmus”. A junta politikájának következtében súlyosbodott a chilei dolgozók anyagi helyzete. Rendkívüli mértékben növekszik a drágaság. A dolgozók egységes központja végül kifejezi meg győzödését, hogy Chile ismét szabad ország lesz. — Szövetségesek maradunk, vagy vetélytársakká válunk — kérdezte Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter a NATO legutóbbi miniszteri tanácsülésén. A kérdésfeltevés nem volt alaptalan. A brüsz- szeli tanácskozás rávilágított: nem csökkent a szakadék az Egyesült Államok és legfőbb nyugat-európai NATO partnereinek álláspontja között. A vita a közel-ke leti válság kiéleződése kapcsán robbant ki. A nyugat- európai kormányok kifogásolták, hogy Washington katonai akcióinál, fegyverszállításainál nem kérte ki NATO partnerei véleményét az olajellátási gondok is alapvetően más-más álláspontra kényszeritették a N A TO-országokat. A NATO válságáról cikkező nyugat-európai polgári lapok vészjósló hangon figyelmeztetik a belső ellentétektől amúgy sein mentes közös piaci országokat: ez az utolsó alkalom, hogy bebizonyítsák a közösség élet- képességét. Az aggódó saj- tókommentárokban azonban mind gyakrabban és sürgetőbben bukkan fel egy. a hidegháború korszakából visszacsempészett követelés : Nyugat-Európának ki kell alakítania önálló kalo_ nai arculatát, minthogy epéikül — gazdaságilag bármilyen erős legyen — nem játszhat számottevő szerepet a világpolitikai döntések ki a 1 aki f ásában. A nyugat-európai országok katonai integrációja létrehozásának gondolata nem ma vetődött fel. Kontinensünk nyugati felében az idők folyamán a két, vagy több állam közötti fegyvergyártá- si együttműködés valóságos szövevénye jött létre. Különösen aktív szerepet játszik ebben Nagy-Británia és Franc.aország. valamint az NSZK. Az NSZK és Franciaország között szórt* együttműködés alakult ki a nem NATO-megbizás alapján készülő katonai repülőgépeik. a Transall és az Alpha Jet létrehozásában, továbbá az irányított rakéták területén. A NATO-megbizás alapján készülő repülőgé- eknél mindenekelőtt a rit-francia kooperáció keretében gyártott gépek, a Jaguar és három helikoptertípus számottevő. A nyugatnémet és a brit ipar a hajtóművek kifejlesztésében működik szorosan együtt. A nyugatnémet Messerschmitt Bölkow-Blohm. a Britisch- Aircraft Corporation és az olasz Aeritalia nemzetközi konzorciuma állítja elő a NATO megbízás alapján készülő MRCA—7 típusú harci repülőgépet, amely hagyományos és nukleári« bevetésre egyaránt alkalmas. A nyugat-európai burzsoá sajtó egy része azt hangsúlyozza. hogy a Közös Piacot — úgymond — osaik az emelheti világpolitikai rangra, ha kiépíti saját nukléá ris erejét és kibújik az amerikai „atomernyö” alól. Ezt az ötletet a legerőteljesebben Nagy-Britania támogatja, minthogy Nyugat-Európában lényegében a vezető nukleáris hatalom. A brit elképzelések lényege: a brit-francia nukleáris együttműködés alapjára kellene kiépíteni a nyugat-európai közösség atom- ütöerejét. Ennek azonban politikai gazdasági akadályai vanak. Lord Carrington, brit hadügyminiszter a közelmúltban az alsóház ülésén panaszkodott hogy pillanatnyilag lehetetlen bármilyen nukleáris együttműködés Franciaországgal. A hadügyminiszter két érvet említett: egyfelől azt, hogy a francia hadügyi politika teljes egészében a nemzeti szuverenitáson nyugszik és Párizs nem hajlandó megosztani senkivel sem döntési jogát. Másfelől az az akadály. hogy a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos brit ismeretek nagyrésze amerikai eredetű, s az Egyesült Államok nem engedélyezi, hogy harmadik országgal megosszák ezeket. Nyugat-Európa önálló katonai integrálódásának folyamatát tehát jónéhány objektív és szubjektív tényező gátolja, Hoz_ zátehetjük: egy ilyesfajta tömörülés nem illik be a napjainkat jellemző enyhülés irányvonalába sem. A szocialista országok békepolitikája nyomán ikialakul- nák a békés együttélés viszonyai, amelyekkel az említett tervek ellentétben állnak. A londoni Stratégiai Kutatások Intézete az enyhülési politika előretörésé, bői azt a következtetést vonja les. hogy Európában as „elrettentés mind kevésbé kényszerítő, s a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatok é* érdékek egyre inkább töL- haladottá teszik.” A Zycie Wársznuoy cikke A diplomáciai kapcsolatokról A csütörtöki Zycie Warezawy okmány aláírása azonban fontos lépés. A magyar—nyugatnémet és a bolgárr—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvételének jelentősége az NSZK és a szocialista országok közötti viszony rendező- . si folyamatának történelmi I súlyából adódik. Tanácskozás Moszkvában „Bonn—Szófia és Budapest" című kommentárjában a többi között ezeket írja: Mngvarorszaj? és áz NSZK nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatot létesített. Hasonló megállapodásról érkezett hír Szófiából és Bonnból is. Az NSZK úgynevezett keleti politikájának utolsó programpontjaként megállapodás jött létre újabb két szocialista országgal az államközi viszony rendezéséről. Ezek az egyezmények nem jelentenek meglepetést a nemzetközi közvélemény számára. A megkötésükre vonalkozó elvi megegyezés már régebben létrejött. Drámai feszültségektől mentes aláírásuk azonban nem csökkenti nemzetközi jelentőségüket. „Magyarország és az NSZK kapcsolatai már most minden területen jók” — mondotta a közelmúltban Nagy János magyar külügyminiszter-helyettes. A diplomáciai viszony rendezését rögzítő Az SZKP Központi Bizottságában december 24—26-án megtartották a külföldön működő szovjet intézmények képviselőinek és az SZKP Központi Bizottsága szervei és osztályai vezetőinek együttes értekezletét. Az értekezlet résztvevői megvitatták a XXIV. párt- kongresszuson elfogadott békeprogram propagálása további aktivizálásának kérdéseit, kicserélték az SZKP ég a szovjet kormány béke- szerető külpolitikája és a Leonyid B rezsnyev beszédeiben kifejtett fontos tételek ismertetése során szerzett tapasztalataikat. Pjotr Gyemicsev én Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, valamint Pjotr Abraszimov és Vaszilij Sau- ro, a-z SZKP Központi Bizottságának osztályvezetői tartottak beszámolót az értekezleten. Felhívás a chilei hazafiakhoz Gerencsér Miklóst S0. Kimondani is dermesztő, hogy alig egy hét alatt száznál több embert ítéltünk halálra. A végrehajtásról még semmi hír. Egyelőre senkinek az életéhez nem nyúltak október hatodika óta. Reménykedem. Ennyi irgalmatlan bűn után is reménykedem, bármennyire gyermekded megalapozatlan reményem. ___ ★ Komárom kapitulál ása óta gyorsult fel ennyire a hadbí- rósági buzgalom. Különös módon a százával hozott halálos ítéletek ellenére megszűnt az a feszültség, amely a tábornokok megöletése előtt és alatt már-már a pattanás Végpontjához érkezett. Amenyivel enyhült a fagyos légkör, annyival ízléstelenebb is a viselkedésünk, ha egyál- |aian szabad ízlést emlegetni a jogászi technikával űzött emberirtásnál. Látni való, a nagy fordulópont a lázadó vezérek fizikai megsemmisítése volt. Attól kezdve szorongásaiktól, félelmüktől megszabadulva működnek a hadbírók. Fellélegzésüket különösen élvezetessé tette Komárom visszavételének, Klapka György elvonulásának tüdőtágító hatása. Voltaképpen ettől a pillanattól dolgoznak lelkileg zavartalanul a hadbírók. Szó sincs náluk morális konfliktusról. Végre gazdagon szüretelhetnek a katonai jogászok, meghálálhatják feletteseik bizalmát kiérdemelhetik az előmenetelt beosztásban és rendfokozatban. Nem tudni miért, de nagyon sietnek. Es ez nem használ az ünnepélyességnek a tekintélynek. Már csak azért is iparszerűvé kellett válnia a hadbírósá gi működésnek, amely pedig szívesen venné, ha nyüszítve pillantanának zordon fen- sőbbségére. De hasztalan. Minél több halálos ítéletet hoznak, annál jobban réununk mi is, a vádlottak is, hogy tiszteljük őket. Minél siető- sebb a katonabírák dolga, annál nyilvánvalóbb, hogy bíráskodásuk sokkal inkább sunyi haszonlesés, mint az igazság szolgálata. De a formák — egyszerűsített változatukban is — épp oly komolyak, mintha a jog legtisztább tartalmát hordoznák. ★ Ernst törzshadbíró ordo nánca ma felkeresett és átadta az üzenetet, hogy az őrnagy úr beszélni szeretne velem. Tisztában voltam a kívánság céljával, ezért egy cseppet sem lepődtem meg, amikor a törzshadbíró néhány udvarias közhely után Len- key Jánost hozta szóba. — Ez az ügy a különleges hadbíróság kellemetlen restanciája — nyflgösködött. — Ismételten érdeklődnek a főhadiszállásról, hogy mikor folytatjuk le végre a függőben levő tárgyalást. Hiába emlegetjük válaszainkban a vádlott beszámíthatatlan állapotát, az érdeklődés újra és újra megismétlődik. Mindebből igazan könnyű levonni a következtetést — Ha óhajtja őrnagy űr, én nagyon szívesen megfogalmazom az orvosi véleményt a vádlottról. Ezzel eloszlathatnánk a magas főparancsnokság aggodalmait A törzshadbíró nem lelkesedett ötletemért Kedvetlenül hunyorgott — ön is másra gondol, meg én is, százados űr. Érzésem szerint meg vannak arról győződve a magas főparancsnokságon hogy a vádlott szimulál. Ha támogatná ezt a meggyőződésüket az ön szakvéleménye, nos, akkor értelme lenne megfogalmazni, — De hiszen semmi bizonyítékom arra, hogy szimulál... Ellenkezőleg. Mivel lágyan kerekded a törzshadbíró arca, a bosszúság megduzzasztotta, s ettől inkább dűrcásnak hatott, mint a gond kínzott jának. — Márpedig tovább kell mozdulnunk a holtpontról. Arra gondoltam, megkísérlem értésére adni, hogy a hadbíróság számára is előnyösebb, ha ragaszkodik az igazsághoz. Mert, ha váratlanul ráfognánk Lenkeyre, hogy semmi baja, a hadsereg főparancsnoka (Haynau nevét mindketten óvakodtunk kiejteni) az eddigi rászedett- ség miatt dühöngene, márpedig ebből Emst törzshadbíró úrra semmi kedvező nem származna. De beláttam, az ilyen érvelés árnyalati kiterjedése ellentétes az őrnagy szellemi alkatával. Ezért csak ennyit mondtam: — Fölösleges minden kétely. Lenkey rövidesen be- végzi. — De nem a hóhér kezétől! — ragadta el az indulat a törzshadbírót. Mindjárt rájött, az efféle indulatokat szemérmesebben illik kezelni ezért higgadtan, mondhatni nyájasan beszélt tovább. t— Howiger tábornok úr véleménye tökéletesen megegyezik az enyémmel. Ha jól emlékszem főorvos úr. említette már hogy nem képes megbízható képet alkotni Lenkeyről, ha csupán jelenlegi viselkedésére van utalva. — Említettem valami hasonlót — Nézze százados űr, nekünk az a véleményünk, hogy meg kell könnvítenünk az ön vizsgálódását, Bizonyosra vesszük, őn is fneg fog győződni Lenkey Tánc* alakoskodásáról. Vallomást jegyzőkönyvben rögzítettük egész pályafutását Minden oka megvan arra, hogy rettegjen a legszigorúbb fele- lősségrevonástól. Howiger tábornok űr, tisztelt várparancsnokunk ötletét tolmácsolom a magam legteljesebb helyeslésével. Szíveskedjék elolvasni a vallomást jegyzőkönyvet Hasonló kenetességgel próbáltam válaszolni. — Az ötlet bölcs felfogásra vall. Nekem nem jutott volna eszembe. Kötelességem élni vele. Vártam, hogy nyomban elolvashatom a jegyzőkönyvet De a törzshadbíró nem szerette a rögtönzéseket. Mint közölte, a hivatali kötelmek szerint föl kell keresnem a hadbíróság irattárát. Ott majd a rendnek megfelelően betekintést nyerhetek a lerakott iratkötegbe. •k Éppen a hadbírósági tár^ gyalások iparszerű elg^nie- sedése. erőszakolt irama miatt esett sérelem a sémán.' ("Folytatjuk)
