Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-28 / 302. szám

W?S. (f&eeml»«* 28. RÍLET-KfÁGYSS m A tanácsok kétmilliárdja több MINT KÉTMILM- ■I4110 forinttal gazdálkodnak jövőre megyénk tanácsai — jelentettük a megyei tanács legutóbbi üléséről, amelyen a megye tanácsainak jövő évi költségvetését és fejlesztési tervét hagyták jóvá. Az ösz- ezesített adatokból is kitű­nik, hogy a rendelkezésre álló pénz meghaladja a ne­gyedik ötéves tervben az 1974-re előirányzott összeget, tehát jó helyzetből indul me­gyénk az új esztendőben. Mire költik a pénzt? Erre kerestünk választ a megye tanácsainak költségvetésé­ben és fejlesztési tervében. Mint korábbi években, jövő­re is a szociális és egészség- ügyi. valamint a kulturális celt szolgáló feladatok meg­valósítására szánják a leg­nagyobb összegeket. A költségvetésből’ 445 mil­lió forint jut a szociális és egeszsegügyi ellátásra negy­ven millióval több, mint amennyit 1973-ra tervÄ Ezek az összegek nemcsak ® ^ meglévő létesítmé- hf™ uzen?e„ltetésére, hanem tazönyos bővítésekre is le­li^* adnak. Szeptember orvosi körze­körz^tt^ltenek’ S a véd6női nö^t , S“ma hárommal ,Boví‘ik a szakor­vosi rendelést és az üzem- I2f“®fgu©ri szolgálatot, bzaz agyas részleggel bővítik az ideggyogyintézetgt (Kálló- semjenben, a volt növényvé- obal omas helyén). Szintén Kzaz UJ egészségű gyi ever- «thoni helyettesít a gimnázium volt épületében), B né2v Jíit n íf? naPközi otthon kfeöt^^LA feil«ztések a fontosabb a kis- ! kórház második üte­ségügyi f Az egész' e,latasi színvonal .Mérséklésére * ben 17 millió forintot mmrtek 2;4-milllóval töShS mint az előző esztendőben. Ezt az összeget az egészség­ül40™^ szellemében az vÄtCStre- a körzeti or- ^akm T?t Megerősítésére, «akmac felszereltségének ja­vítására fordítják. adatokLTüRAl,s fel­«42 mm- , megvalósítására am , Í!,° fonntot terveztek, 73,™Illóval haladja S az 1973 évi tervet A £?fTfrtékŰ Növekedést' az isnnkaljaá hogy 1973-ban 1800 ovodai helyet létesítet­ek megyénkben és 50 új ál- talanos iskolai napközis cso­portot szerveztek — terven rőiU • .féknek fenntartásá- ,dén már a költségve- t«.ben gondoskodni kell. Az W^‘hTndSZer - továbbfej- a JOVŐ esztendő io feladata az általános isko- ' Qi^’ktatas színvonalának fsko áT’f^gyebek között az különb el,SZereltsége közötti különbségek csökkentése. Xmó f b\Cél ®rdekében Millió formtot — 2,1 mil­lióval többet, mint 1973-ban — használnak fel. Ebből az összegből jut majd s^ kisiskolába is korszerű szem­léltető eszköz, amelynek hi­ányát az ott tanítóké ta- ^ulok ma meg egyaránt ér­tőé ,költefgvetesi számada- fek,kOZOtt 209 Millióval sze­repe1 a gazdasági-kommuná­fe8bhagazatf (32>r> millióval voté’J? 4 az 1&ei költség­gé!® volt>- A jelentős azt jelzi, hogy a korábbinál több kell a tele- pulesfejlesztésre. a városia- ta^S^S?gltésére- 14 Millióval többet költenek a közvilágí­tás korszerűsítésére. a par­kok építésére, amely elsősor­ban városainkat érinti. Tanácsaink 647 millió fo­rintos fejlesztési alappal ren­delkeznek, amelynek több, mint kétharmadát központi­lag meghatározott feladatok megvalósításara — szaknyel­ven célcsoportos fejleszté­sekre — kell költeni. A fej­lesztési alapok felhasználása jelentősen befolyásolja az •Par. a mezőgazdaság, a ke­reskedelem, a szolgáltatás fejlesztését. EZEKBŐL AZ ALAPOK­BÓL 1974-ben 845 állami la­kás épül megyénkben. (A jö­vő évben összesen 4500 la­kás megépítésére számíta­nak.) Sok más beruházás is befolyásolja a lakásépítést, köztük Nyíregyházán példá­ul a víz és távfűtéshálózat fejlesztése. A tanács egyik legfontosabb fejlesztése lesz 1974-ben is a napi 10 ezer köbméter teljesítményű új vízmű további építése. Az új esztendő nagyjelen­tőségű és régen várt építke­zés előkészítését is jelenti: több, mint 100 millió forin­tos előirányzattal megkezdik Nyíregyházán a művelődési ház építését. Elkezdődhetnek Mátészalkán és Kisvárdán is a városi művelődési házak építési munkái. Vásárosna- ményban 1974-ben sor kerülhet az avatásra is. Folytatják Nagykállóban a művelődési ház és Nyír­egyházán a megyei könyvtár építését. A tervek közül kiemelke­dik a szakközépiskolai háló­zat továbbfejlesztése. Ez Má­tészalkán a gépésztechnoló­giai szakközépiskola befeje­zését jelenti, s egy új nagy beruházás indítását is: Nyír­egyházán megkezdik — 76 millió forintos előirányzattal — a fémipari szakközépis­kola beruházásának előkészí­tését. Kisebb összeggel szere­pel a tervben a záhonyi vas- ú tgépészeti szakközépiskola: 1974-ben tanulmányterv ké­szül, hogy 1975-ben már je­lentősebb összegekkel az építkezésekhez kezdhesse­nek hozzá. Folyamatosan végzik a nyomda és a sütő­ipar rekonstrukcióját, fej­lesztését. SZOROSAN HOZZÁTAR­TOZNAK a megye tanácsa­inak költségvetéséhez és a fejlesztési tervhez a tanácsi vállalatok. A végrehajtó bi­zottság olyan elhatározásra jutott, hogy a felügyeleti rendszer korszerűsítésével egyidőben több tanácsi vál­lalatot értékesít, elsősorban abból a meggondolásból, hogy ezekben az üzemekben a foglalkoztatás és a műsza­ki fejlesztés tekintetében is előbbre lépjenek. Ezért ha­tározták el a nagykállói és a vásárosnaményi vegyesipari vállalatok értékesítését, ahol korszerű szövő-, fonóipari, illetve nehéz híradástechni­kai profilt alakítanak ki, az eszközök, berendezések és az ott dolgozók számának meg­többszörözésével. A kisvárdai bútoripari vállalatnál — a profilt az értékesítés után lé­nyegében változatlanul hagyva — ugyancsak jelen­tősen növelni tudják az ott dolgozók számát. Mindez azt jelenti, hogy az 1974-es esztendő a tanú- j esi gazdaság egészét tekint­ve — megalapozott, kiegyen­súlyozott ütemű fejlődést tesz lehetővé. M. S. R. Helmeczi Károly, a ro_ hódi Űj Élet Termelőszövet­kezet 52 éves borjúnevelője mondja el élete változását: — Tizenkét holdon gaz­dálkodtam egyéni korom­ban. Kis birodalmamnak tartottam, amiben én va­gyok a mindenség. A csalá­dom úgy lehet, ahogy én kormányozok. — Most vissza gondolva, eltöprengek régebbi hely­zetemen. Hogyan figyeltük egymást, gazdálkodók. Hogy semmiképpen le nem maradni. Egy szólást ki­mondatlan, törvény nélkül is tudni kellett: kaparj kur­ta, neked is lesz. Abban ér­vényesült, mai értelemmel kifejezve: rabja voltam a tizenkét holdnak. Ez nem engedett se éjjel, se nappal nyugodt megpihenést. A gyerekek kisebbek voltak. Még a gondolata is fájt, hogy zsenge korban ne­héz munkára fogjam őket. A feleségemnek akadt ezer gondja velük, meg ellát­ni a házkörüü temnivaló­Vitakör Perkedpusztán Az érdekek találkoznak E^kánytól, e dinamikus san fejlődő községtől távol­ságban ugyan messze van Perkedpuszta, de a köves- út. a Villany, a telefon. a rendezett kis utcák, az is- kola, az üzlet, a szakszövet­kezet központja, majorja gépparkja már egyáltalán nem emlékeztet a szó ré­gi tartalmára. Puszta ugyan az elnevezése, de távol a varostól és a falutól is ösz- SflU?gŐ «Stéget képez, szabályszerű lakótelep nem is akármilyen mező-’ gazdasági szakszövetkezet .,,Egyre nagyobb táblán gazdálkodnak, milliókat ru­háznák be saját erőből gé­pekre, a közöst erősítő ki­adásokra, búzából is száz­holdas vetésük van. Termelők és fogyasztók A szakszövetkezet köz­pontjában tizenhat fizikai dolgozo politikai vitakörön az ajánlott témák közül megvitatta az őket is érin­nl’dw5^10 kérdést: hogyan oldhatok meg a termelés növekedéséből és a fogyasz­tás csökkenéséből adódó problémák? . £ fekvők egy része tejtermelő, másik részük fogyasztó. S a vitában el­hangzott vélemények is két részre tagolódtak. Akik te hentartók azt vitatták, ho­gyan lehetne még több te­jet termelni, illetve érté­kesíteni ezen a tanyán is itt ugyanis nincs tejbegyűj- to, bar a 130 családból het­venen tartanak tehenet, s =Khny uleg Öt perc késés ahhoz, hogy az aznapi ér­tékesítésre szánt tejet visz­el1 kell vinniük. Ugyanis a kaÄ01 jár-egy fogat, s karinakba gyűjtve viszik el naponta innen a teiel- kiv,e -yKmajdnem vetekszik a községben felvásárolt meny­nyiseggel. Talán még több tejet is tudnának adni. Jog gal kerték ezúttal is. hogy legyen a pusztán is egy tei- begyujtő helyiség. Azt is szóvá tették, hogy rossz a legelő minősége: ,JU,t rá műtrágya, nem gyom tál anitjak. Alig van azon három hétre való le- gelnivaló. S hogy mégis eg€sz nyáron járatják oda a ;ldszaS°t. azt mondják azért teszik csupán. hogy ne csípje azokat az istálló­ban a légy. Gondjuk az is . fgy a távoli községekbe ^ell a teheneket mestersé- frtj , Megtermékenyítésre hordám, s vagy jut rá idő amikor szükséges, vagy sem es a késés kedvezőtlenül hat az állomány növekedésére. Pedig csak kétszáz forinttal kellene családonként hoz- zajárulni és a közös támo­gatásával, na meg társa­dalmi összefogással szinte azonnal lehetne egy olyan kis helyiséget építeni, ami megoldaná a helybeliek gondját. S nem csak azért szeretnek itt tehéntartással foglalkozni, mert elégedet­tek a tej felvásárlási árá­val. hanem azért is. mert például egy választott bi_ kaborjúért 5—6 ezer forin_ tot kapnak. S ők minél több jószágot szeretnének tarta­ni és tejből is többet akar­nak értékesíteni. • Értékesítés helyben Ezek a gondok is megol­dódnak bizonyára, hisz alig igényelnek befektetést é6 a vitakörön részt vevők is hajlandók pénzzel és tár­sadalmi munkával segíteni az említettek megvalósítá­sában. Ez azonban a dol­goknak csak az egyik ol­dala. Törekvésük egybe­esik a kormány szarvasmar_ ha programjával és a pusz­tabeliek komolyan veszik, hogy több szarvasmarhát tartsanak és több tejet ér_ tékesítsenek. Most sem ez­zel vannak gondok országo­san, hanem a fogyasztással, mármint a tej- és tejtermé­kek forgalmazásával, ami az utóbbi időben vissza­esett. A vitakör tagjai erre is találtak megoldást amit Perkedpusztán kellene és meg is lehetne valósítani. , Elmondták, hogy a csalá­dok egymást ellátják tej­jel, ft bármennyire magas a tehénlétszám a puszta la­kóihoz képest, mégis szük_ ségük lenne helyben vásá_ rolhatótej-. és tejtermékekre. Üzlethelyiségük van. hűtő­gép is található abban, s ha nyáron valaki hűtött italt rendel, kaphat. De poharas tejfel, túró, és még ez a szó ig elhangzott, joghurt az nincs. Nem rendelnek. A Krúdy Gyula és az Ószőlő utca sarkán épül a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkások képzé­sére és középiskolai oktatá­sára az új kereskedelmi ok­tatási központ. A beruházást a Belkeres­kedelmi Minisztérium és a megyei tanács vb közös költ­ségvállalással készítik. A költség előirányzata 38,8 mil­lió forint. Ebből a Belkeres­kedelmi Minisztérium 21,6 millió forinttal járul az épít­kezéshez. Az építkezését 1973 júliusában kezdték. A tervek szerint 1975—70 tanévre ad­ják át rendeltetésének. Az épület három szintes lesz, amelyben helyet kap az iskolaépület és a kollégium is. A kollégium 110 szemé­lyes, leány- és fiú hallgatók részére. A kollégium három szintes. A földszinten egy modem, higiéniai szempontokat tel­pedig a jelenlévők közül többen is kedvelik, azaz szí­vesen fogyasztanának az említett tejtermékekből és a hűtött zacskós tejből is. Hosszú kilométereket gya­logolnak a szomszédos köz­ségig, ha mégis vásárolni akarnak ezekből. A gondolatok cseréje A vitában szinte minden­ki részt vett. Megértve az országos gondokat, keresték azok orvoslásának helyi le­hetőségeit. Nem volt hiány az egyetértő szándék kife­jezésében, a segíteni aka­rásban. a közös állásfogla_ lásban. A szóbeli agitáció- nak ez a jól bevált és nép­szerű formája Perkedpusztán nem csak ezúttal, amikor résztvevőinek közvetlen ér­dekeltségük is volt a vita­tott témával kapcsolatban és a vitavezető is alapos isme­rője. segítője az elhangzat- taknak, hanem máskor is hasonló érdeklődéssel és ak­tivitással zárul. Szívesen fordítják a téli estéken ide­jük egy részét a puszta la­kói az ország és saját gond­jaik vitatására, hogy a rá­dió, a televízió, a napilapok mellett — mert ezek is ott vannak a tanyán — egymás közt is gondolatokat cserél­jenek, ismerjék az ország és a világ eseményeit. Nem olyan pusztai emberek ők már, mint voltak elődeik, akik valóban el voltak zár­va a külvilágtól, 6 nem kö­tötte őket össze jóformán semmi azzal, hacsak egy kö­zös és mindenütt jelenlévő pusztai jelenség nem: a szegénység, a közügyek iránti érdektelenség. Per­kedpuszta lakóira ez már nem jellemző. jesen kielégítő konyha épül, mely a vendéglátó szakmun­kásképzést előnyösen segíti majd. Ia'e kapcsolódnak az elő­készítő helyiségek és a rak­tárak is. Itt kap helyet a kollégiumi társalgó és egy kétszobás. összkomfortos szolgálati lakás. A kollégium első és má­sodik emeletén összesen 26 darab négyágyas és két da­rab háromágyas hálószoba épül. Az épületben szintenként megépül a szükséges beteg­szoba is. Mosdók, vasalószo­bák, nevelő-tanuló szobák. Ehhez csatlakozik még egy 240 személyes, kényelmes és korszerű étterem. 600 adagos konyhával. Jelenleg az ala­pozási munkákat végzi a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Farkas Pál 1----------------------------------------------------------------­---------------­Épül a kereskedelmi oktatási központ A borjúnevelő kát. így esett, hogy örö­kös menés és munka köz­ben többet ettem a sur- comból, mint az asztal­ról. — De mondtam már, így voltunk akkor mind a fa_ luban. Akik egy lépést sem akartunk maradni egy­más után. Nem borotválkoz­tunk akkor kétszer heten­ként. Ügy láthattuk egy­mást csak, végnélküli mun­kában. — Mióta téeszben vagyok, azóta változott meg alapjá­ban az én, és a családom sorsa. Főképp, ahogy jutott előre a közös gazdaság. Ameddig máig is elért. Túlzás nélkül mondhatom — akár a falu nevében is — boldog idő. Sose használtam nagy szavakat. Nem vagyok embere. A szerénységet, őszinteséget becsültem mindig. Erre tanított a sorsom, ezt diktálja a mun­kámat. A magam részéről ezt keresem a vezetőkben is. — Most nézve a helyzete­met, gondom az nincs. Munkám van. Ellátom tisz­tességgel. érdemes. É6 igen bizony, milyen új dolgokat is hozott a tée6z! Régeb­ben jót nevettem volna an­nak hallatán, ahogy pél­dául most a borjúkkal bá­nunk. Azt mondtam volna, aki ilyesmit gondol, nincs az esze a helyén. Kálióba való. Hogy szopós borjút valamiféle tejporral lehet nevelni. Méghogy tej és por!? Vagyis: egyben. Víz­ben feloldva. Szoptatással három hónapi választásra egy mázsa húsz kiló átlag­súlyra neveltük a borjút. Poros használattal! ugyan­annyi időre egy mázsa ki­lencven kiló, két mázsa a választott borjú. Megáll az ember esze! — Tanul az ember. Kedv­vel csinálja a munkáját. Nincs éjjel-nappali haj­sza. Elvégzem a műszako­mat. nyugodtan megyek ha­za. Gondtalanul pihenek. Vagy tetszésem szerint te­szek-veszek a házkörül. Zsebembe rakok a téesz irodán havi átlagban két- háromezer forintot. Nem nyugtalanít se adó, se bank. Kikerül mindenre. A havi fixhez persze, kerül még egyéb is. Háztáji föld. ott­honi jószágtartás. — Két fiúnk van. Az idősebb katonaviselt. Jó szakmája van: autófényező. Nyíregyházán dolgozik. A fiatalabb sem lesz szegé, nyebb. Harmadik éves mű­szerésztanuló. Ha jól vá­lasszák meg élettársukat, boldogan élhetnek. (asztalos)------------------------------------------ , Ortxáqo* «máiét utóm .... ■ ■ ■■ ......... iét * Együtt könnyebb Rendhagyó tanácskozó# résztvevője voltam a minap Tiszalökön. Az ankéton az ország valamennyi megyéjé­ből érkezeti nagyközségi ve­zetők népes tábora vitatta meg a tanácsok és gazdaságú társadalmi szervezetek közöt­ti együttműködés — divatos nevén a koordináció — mi­kéntjét, s kutatta a további lehetőségeket. Jóllehet az idővel való gazdálkodás miatt az érte­kezlet kissé marathoni jel­legű volt, mégsem tapasztal­tam az ilyenkor szokásos le­vegőbe meredést, rajzolga­tást, szódásüveg után nyúlást, ami az utóbbi időben egyre több megbeszélés velejárója, sőt az ankét vezetőjének több ízben a pohár finom kocog- tatásával kellett jeleznie, hogy a felszólaló kimerítette a rendelkezésére álló időt. Ennél is meglepőbb volt azonban, hogy bár magas beosztású állami vezető — Buda Gábor, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nökhelyettese — is jelen volt, a hozzászólók nem ren­deztek „panasznapot”, nem sopánkodtak a fejlesztési alap kicsinységén, hanem azokról a módszerekről be­széltek, amellyel a nagyköz­ségekben élő lakosság igé­nyeit a megvalósítás lehető­ségeihez közelebb lehet hoz­ni. Ezt az egészséges hangú-) latot értékelte Buda Gáboe is amikor összegező, s a jö­vő útját is előrevetítő zár­szavában arról beszélt, hogy ez az ankét az ország lakos­ságának egyötödét érintette, mivel a 287 nagyközségben hazánk állampolgárainak mintegy 20 százaléka élj Ezekből a településekből nem akarnak mindenáron botcsi­nálta kisvárosokat fejleszte­ni. de mint a jövő új falu­ideáljára, ezekre a helyekre hárul az a feladat, bogy a lakosság kommunális, keres­kedelmi, egészségügyi műve­lődési igényeit városi szinten elégítsék ki. A fejlődés ütemét termé­szetesen számtalan tényező befolyásolhatja, hiszen míg például Rétságon 1500, addig Érden 31000 ember él, más­más szinten jelentkezhet az iparosítás mértéke, kisebb vagy nagyobb lehet a kör­nyező községekre gyakorolt vonzóhatás, eltérhet a tele­pülésszerkezet stb. Az együttműködést nem kitalálták, hanem maga az élet alkotta meg — mon­dotta Buda Gábor. — Egyet­len vállalatnak. üzemnek sem lehet közömbös dolgo­zóinak munkahelyi közérze­te, mert ha egy munkát vál­laló anya a gyermekét nap-> közben jó kezekben, bölcső-) dében, óvodában tndja, ezzel megoldódott otthoni gond­jainak egyrésze, s jobban tud koncentrálni a termelés­re. Ehhez azonban újabb és újabb bölcsődei, óvodai cso­portbővítésre van szükség, amelyet a tanács csupán ál­lami erőforásból nem min­den esetben tud megvalósí­tani. Ilyenkor a gazdasági szervek is „nyúljanak a zse­bükbe”, s éppen az együtt­működési megállapodásokon keresztül támogassák a célok megvalósítását. A párt irányitó szerepéről szólva hangsúlyozta a mun­kahelyi alapszervezetek fon­tosságát a tömegbázis meg­teremtésében, az egészséges lokálpatriotizmus felkeltésé­ben. Ma gyakran beszélünk ugyan elidegenedésről, de ezt cáfolja az a tény, hogy országosan sokmillióra rúg a társadalmi munka értéke, amelyet a lakóhelyükön élők a község, a város építéséért, szépítéséért végeztek. S hogy ez így történt, abban nagy szerepe van a Hazafias Nép­front tömegmozgósító tevé­kenységének is. Az együtt­működés nem lehet cél, ha­nem a lakossági igények ki­elégítésének eszközévé kell válnia. Amikor az ankét vezetője bejelentette, hogy jövőre az ország egy másik nagyközsé­gében ismét találkoznak, Vö­rösmarty szavaival búcsúzott: „Ez jó mulatság, férfimun­ka volt”. Dogdop Miklós A ft öSfef

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents