Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

\ MÍ8. ÜéeemSer 24 WBLET-WAéTAnÖRSZÁG - ÜNNEPI MELLÉKÚT? ¥5 má A feleség mondta: Begyógyulok a sebek Tanuló munkások. Ki milyen és mennyi áldozatot vállal ezért ? Berta Antal HAFE. géplakatos: „Ha ál­dozatnak nevezhető, hogy este 10-kor a fe­leségem lefekszik, s én még éjfélkor a köny­vet bújom. Tv-műsorok közül csak arra jut időm. ami a tanulással kapcsolatos. Ez van amióta megkezdtem, s ha sikerülnek a vizs­gák. továbbra is ilyenek lesznek a kilátá- Kaim.” Tamás Gyula, KEMÉV, gépköcsiszerelő: „Először is az anyagiak. Ha felmérem, hogy legalább kell hat fajta vonalzó, grafosz-fel- szerelés, körzőkészlet, könyvek, ez már leg­alább 900 forint. És „megy” a szabadidő. Igaz. hogy nem minden este tanulok, de a szombat—vasárnap a könyveké.” Csikós Lászlóné, VOR, a 19-es szalag mű­vezetője: „Bizony, elég sok áldozatot köve­tel. Negyven ember tartozik hozzám, csupa nő. elképzelhető, hogy itt aztán van gond, teendő.” Berki Ferenc, BEAG Universil gyáregy­sége, esztergályos: „Feltétlenül kell áldoza­tot hozni. Enélkül nem megy. Két műszakra járok, a Kozmosz szocialista brigádnak va- gyök a vezetője, mellesleg marxista—leninis­ta esti középiskolába járok, szakszervezeti bizalmi is vagyok. Nem is beszélve arról, hogy nős vagyok, van egy szép kisfiam, most 2 éves.” Lemondani a szórakozásról Újvári Gábor né, VOR. meós: Időt rabol el. Hetenként háromszor járok iskolába. A délelőttös héten kevesebb ia'ő jut a kislá­nyomnak, aki most 7 éves, másodikos. A szóra­kozásról meg le kell mondani.” És mégis vállalják. Berta, a lakatos sok lemondás, éjszaká­zás után jutott el odáig, hogy elmondhat ja: érettségi előtt áll. Negyedikes a Kossuth le­velező tagozatán, s ezt a munka mellett csi­nálta végig. Hetedik esztendeje lakatos. & tovább akarja csinálni. Újságíró: Miért? A lakatos: Megszerettem a tanulást. Ér­dekel, amit tanulok. Különösen a történelem és a magyar. Le tud kötni. No. de ennyi élég, mert nagy fába vágtam a fejszét, s nem akarom elárulni. Újságíró: Egyetemre készül? A lakatos: Igen, de elégedjen meg eny- nyivel. (Mint „magán” embernek elárulja, hová készül, s miért, de megígérteti ve’.om^. , hogy erről hallgatok.) Kérem erről ne írjon1 semmit. Újságíró: És utána? Újságíró; Szükséges e szép szakmához az érettségi ? Az esztergályos: Ahhoz szükséges, hogy elmondhassam, jó esztergályos vágyok. Ez ebben a szakmában nagy szó! Igaz" a gya­korlat sokat számít, de azt mirtdig fel kell tölteni. Ezt teszem most. • Ö, a két Értei testvér. László és István a „vizesek”, aztán Kővári Jancsi már rutinos vetélkedő versenyzők. Nyertek a gyáron be­lül és a városban is. Valami köze van a brigádnak is ahhoz, hogy az esztergályos brigádvezető érettségizni fog. Rábeszélték, s így három érettségizettjük lesz. Újságíró: Sokat tanul? Az esztergályos: Hát kell eleget, hogy helyt tudjak állni. Ott az iskolában, a marxista középiskolában . is, s este a fiam csak „zavar”, amikor oda jön, s megkérdezi: te mit csinálsz apa? Még szerencse, hogy a brigád is segít. Hét esztendeje dolgozok itt, testvéries a gárda. Ez nem üres szólam. Ma­tekban. Értei Laci szokott segíteni, a po­litikai tantárgyakban pedig Salamon József, a marósunk. A lehetőségekhez képest min­dent biztosítanak a tanuláshoz. Az erkölcsi sikerért Otthon, a kis Ferit kivéve mindenki ta­nul. Felesége is, aki most gyermekgondozá­sin van. Berki Ferenc az esztergályos nem azért-' tanul elsősorban, hogy vezető legyen. Mint ő mondta: az erkölcsi sikerért, önbe­csülésért. Ezért is áldozni kell. Ezt vallja Ujváriné. a meós. egy kis­lány édesanyja is. Ö a ruhaipari szakközép- iskola esti tagozatának II. osztályát végzi most. Újságíró: Gyerek mellett miért vállalta a tanulást? A meós: Régebben szerettem volna már tanulni. Ehhez a vállalat most tudott hozzá­segíteni. Szüleimmel lakunk együtt. élvált vagyok, nehéz így. de nagy szükségét ér­zem, ha azt akarom, hogy helyt tudjak állni az életben. Kell az általános műveltség is, a szakmai is. És gondolnom kell gyermekem jövőjére, tanulására, segítésére is. Évente 300 forint tdnszersegélyt szoktunk kapni. Itt a gyárban kifejezetten számítanak azokra, akik iskolát végeztek. Figyelembe ve­szik az előléptetéseknél. kinevezéseknél. Ezért is vállaltam a gyerek nevelése mellett ás,, az ő érdekét is számítva. * " *'v,v*n FARKAS KÁLMÁN A HATÁR FEHÉR. Mintha habos mész- szel lenne kenve egészen frissen. Alig érinti a földet a hó. á könnyű téli fá­tyol, mely csak ujjnyi vastag. A Szamos der­medt. A Tisza is. A Túrban meg olyan ke­vés volt most a víz, hogy máris fenékig fa­gyott. A három folyó Panyolánál annyira megközelíti egymást, hogy a Tisza és a Sza­mos között csak egy kilométernyi a távolság. S köztük a Túr. Nem az új, hanem a régi A Szamos jegén átjárnak az emberek. Régen volt ennyire és ilyen korán befagyva a Szamos. Panyoláról most kurta az út Sza- mosszegig. A község fő utcáján — már Szombathely utca — autóbusz jön-megy. naponta hatszor is fordul Panyola és Fehérgyarmat között. A folyók szögletébe épült Panyólának soha­sem volt olyan jó kapcsolata a járási köz­ponttal, mint most, az utóbbi időben, ariiióta Fehérgyarmaton termel a „Hódiköt” üzeme. Az égbolt és a levegő tiszta. Reggelen­te visítanak á disznók. Estelente hangosak a házak. Forró és zsíros a disznótor. Az embe­rek jókedvűek. Panyola a karácsonyra s az év végi ünepekre készül. Surányi Amália, a községi tanács elnöke mondja az adatokat. Teljesen új 175 ház. Felújított 63. A többi ház — húszegynéhány — régi. Átvészelték az árvizet. A falu összedőlt, 217 ház rogyott bele a vízbe. A tsz-ben egyetlen istálló maradt. El­pusztult öt tehén, 135 sertés és 130 juh. Az anyakocák egy része éppen fialt. Az apró malacokat meg se tudták számolni, beleful­ladtak a vízbe. Azok a kocák, amelyek még nem fialtak — mind elvetéltek. Az állat is érezte a veszedelmet, nemcsak az ember. A tsz-nek 16 millió forint kára keletkezett. El­pusztított a víz 20 hold almást, 20 hold dióst és 10 hold szilvást. Az erdőből elsodort 1200 köbméter kitermelt fát. A vetésekből egy szál se' máradt, hiszen Panyola környékén átlagosan két méter, néhol négy méter mély volt a víz. A gépek is mind elpusztultak. Az Állami Biztosító nyolcmillió forintot fizetett. A Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége 3 100 000 forintot adott anyagban és készpénzben úgy, hogy fizette az újjáépítési számlákat. A tsz még így is négymillió forint veszteséggel zárta az évet. Ennek felét az állam vállalta — másik felét ki kellett gazdálkodni. Meghaladta a 60 millió forintot a lakos­ság kára. Biztosítása kevés embernek volt. Az Összedőlt házakban. elpusztultak a búto­rok és a berendezésék" is. Egy szál ruhába!) mentek el áz emberek,. Panyola semmi nél­kül maradt. M egrongálódtak a középüle­tek. Iskolák, tanácsháza, pártház, művelődési ház, óvoda — mindent újjá kel­lett építeni. A művelődési ház csak most ké­szült el, november elején avatták, de olyan, de olyan, annyira szép, kényelmes és kelle­mes — bár nem nagy —, hogy aligha akad párja a járásban. Másfél, millió forintba ke­rült — árvizes számlára. Panyolát egészen újjá kellett építeni. Juhász Imre. a panyolal Szikra Terme­lőszövetkezet elnöke nem hagyta el a falut. Ö így emlékezik: — 1967-ben kerültem Panyolára Fehér- gyarmatról tsz-elnöknek. Kiesi ez a tsz, alig 1500 hektár, de 1969-ben már jól álltunk. Megszűnt a mérleghiány és tartalékunk is volt több. mint kétmillió forint. De a víz mindent elvitt, legalább hatmillió forint ér­tékű épületét és gépet. Tízmillió forintnyi kár keletkezett a termelésben, hiszen csak őszei lett ismét egy kis • bevételünk, amikor hazatértek az állatok. Azt hittük akkor, hogy évek telnek el. mire egészen talpra állunk... Mások is azt hitték. Hiábp hirdették, bizonygatták, hogy esztendő végéig minden ház felépül. Legkevésbé azok hitték, akiknek valamilyen módon megmaradt a házuk. Le akarták bontani azokat is, de a tulajdonosok nem engedték. Féltek a víztől, féltek minden­től, leginkább attól, hogy semmi sem termett. pANYÖLÁ ÖT HÓNAP ALATT épült fel. Ma meg csak olyan nyoma van az árvíznek, hogy egészen új utcák, szebbnél szebb házak sorakoznak Panyolán. A Rá­kóczi és a Dózsa utcákat megszüntették. A dombosabb, belvizektől mentes részre tömö­rítették az új falut. Minden új házban van fürdőszoba. Elkészült a vízmű és a Vizvsze- tékhálózat. Eddig 136 ház udvarára vezették be a vizet s 19 helyen a lakásban is bent van a vízvezeték. Panyolán most legkereset­tebb cikk a vízmelegítő boyler és a fürdő­kád. Fürdőszoba van s azt mondják az em­berek, hogy a fürdőkád akkor is jó. ha fa­zekakban melegítik bele a vizet. így is jobb, mint a lavór. S azok, akik nem engedték lebontani s újjáépíteni házaikat — most már bánkódnak. A régi házak szinte furcsák az újak között. Mintha egy rég eltűnt világból maradtak volna itt. És állandóan baj van velük. Repedeznek, rogyadoznak, gyúródik falaikon a vakolat, elcsúsznak a gerendák A víz ezeknek is ártott. »— Bár összedőlt "volna mind — mondta egy ember.) — Ezek már nem, házak. Mások, a falu népének nagy többsége már el lejtette az árvizet, mi- viszent; akik ragasz­kodtunk a régi házhoz, most nyögjük.. . Kerékpáron hazafelé Sok hozzám hasonló munkást látok, akik tanulnak, tanultak, s vezető beosztásba ke­rültek. Hogy én vezető beosztásba kerülök-e vagy sem, nem tudóm. Nem csak tőlem függ. Ha mégis, nem szeretném egyesek, pél­dáját követni, akiknek a fejébe szállt a gőz. Berta Antal géplakatos, negyedikes gim­nazista tanulmányi eredménye 4,5. De ami­ből az egyetemi felvételre szüksége lesz. az Ötös. Tamás a szerelő olajos kezét törölgeti. Éppen egy fék szerelését fejezte be. Keme- csérpl jár be dolgozni. Első éves a Kossuth gépjárműtechnikai tagozatán. Újságíró: Ki biztatta a tanulásra? A szerelő: Magamtól nem mertem volna nekivágni. Feleségem biztatott, menj. tanulj, képezd magad. így történt. Neki megvan az érettségije a vasúti technikumban végzett. Baja van velem, mert ő segít. Különösen matematikában, földrajzban. Újságíró: MiéoÉ tanul? A szerelő: Hol is kezdjem? Megkéstem egy kissé. Fél akarok nőni a feleségemig. Meg több ákarök lenni. Más az. ha azt mondják: érettségizett gépkocsiszerelő. Per­sze, még nagyoii a kezdetén vagyok. He­tenként egyszer hétfőn járok iskolába, ilyen­kor este a 8,10-essel megyek haza. Megvolt á negyedévi vizsga. Nem valami „híres” je­gyeket szereztem, közepesek, de ha nézem, hogy sokat meghúztak, nem szólok semmit. Elégedettek munkájával, magatartásá­val is. Csikósné. a művezető a középiskola II. osztályát végzi. Hét végeken 18—20 kilomé­tert kerékpározik. Szülei Alsóbaduron lak­nak. Otthon a húgát ő istápolja. s hazafelé karikázva még belátogat anyósáékhoz Csá­szárszállásra is. És otthon is sokat dolgozik Újságíró: Ha ilyen nehéz, miért vállalja? A művezetőnő: A munkám, a munka­köröm ezt megköveteli. Nyolc hónapja let­tem művezető. Tavaly végeztem a szakmun­kásképzőt. Korábban a férjem nem akari engedni. Mikor művezetőnek kineveztek anyósommal a férjem elé álltunk, s meg­mondtuk neki. szeretnék tanulni. Ketter meggyőztük. Jó erős 4-essei vizsgáztam Ha gyerekünk lesz — / Újságíró: Segítik-e s tanulásban? A művezetőnő: Itt a gyárban minden lehetőséget biztosítanak. Tanszersegélyt is kapnak akik tanulnak. Nekünk. nőknek meg különösen szükséges, hogy tanuljunk, s ez úgy lehetséges ha támogatnak bennün­ket. Még nincs gyerekünk. Most kaptunk la­kást is. De ha lesz gyerekünk, akkor legalábt tudom segíteni. Erre is gondolni kell egy anyának. Berki, sa esztergályos büszke á szakmá­jára. Berki a szakközépiskola gépész fezá-J kán elsős. Jármi fő utcája — a Kossuth út — legújabb és legrégibb háza. (Elek Emil felvétele) Többen is hangsúlyozták, hogy Panyo­lán mindig — már az árvíz előtt is — ma­gas volt a lakáskultúra. De most kell meg­nézni a panyolai lakásokat. Minden új — az összes bútor és berendezés, alig látható né­hol egy-egy régi lóca. láda, asztal, vagy szék. Azokat is csak emlékként őrzik, hiszen az apáké, nagyapáké volt. A mosógép és centrifuga szinte természetes tartozéka a la­kásoknak. de körülbelül minden második háznál van már hűtőszekrény és november­ben 235 tv-készülék után Szedett díjat a pos­ta. Ki lehet számolni. Uj lakás: 175. Felújí­tott: 63. Ez összesen 238. De van még vagy 25 régi lakás is. De még így is! A panyolai családok 90 százalékának van televíziója ... És A TSZ? Az árvíz okozta mérleghiányt mind kigazdálkodta és a kapott hitelt az utolsó fil­lérig visszafizette. Az összes közös vagyon most 23—24 millió forint körül alakul. (Még nem kész a zárszámadás.) Tízmillió forinttal több, mint az árvíz előtti évben. Az árvíz után. 1970-pen és 1971-ben 13 millió forin­tot költöttek beruházásokra, részben hitelek­ből, de tartozásulNnincs, minden esedékes hi­telt visszafizettek. A termelési érték az idén — várhatóan — 27 millió forint lesz. jó tíz- milió forinttal több. mint az árvíz előtt. Igaz, a jövedelem nem emelkedett ilyen arányban, mert az egy tagra jutó átlag 18 000 .forint s csak 2000 forinttal több, mint 1969-ben. De- hát valamiből építkezni, fejleszteni is kel­lett. hiszen egy egész esztendő termelése ki­esett — elpusztult — s a nagy sebek lassan gyógyulnak. Alighanem ritkaság: ebből a kis faluból évente öt-hat fiatalt is felvesznek egyetem­re. főiskolára. A tsz-elnök viszont alig tu­dott négy fiatal szakembert szerezni, hogy megfelelő szinten irányíthassák a termelést." Kettő közülük nem is panyolai. A lakosság öregszik. Évente csak 1°—12" gyermek születik s ugyanennyi a házasság- kötések száma. Az 1970. évi népszámláláskor 1223 lakost számoltak össze Panyolán. Ma sincs több. Amennyien születnek — annyian meg is halnak. A tsz-ben 55 év az átlagos életkor és a tagok száma csökken, mert senki se lép be. A tsz-tagok fele nyugdíjas ás járadékos. Most drága külföldi — nyugati — gépeket vásárolnak, mert a földet meg kell művelni kevés emberrel \ís. Munka van, a jó kereset, a jólét biztosított Panyolán. A. fiatalok mégis elmennek, vagy eljárnák, utak­nak, fáradnak feleslegesen, de nem marad­nak otthon. Mi az oka ennek? Panyolán senki se tudott a kerdesre vá­laszt adni. A megkérdezett fiatalok se. SZENDRE1 JÓZSEFI „Menj, tanulj, képezd magad!”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents