Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-24 / 301. szám
7973. déeemSer 2?. KELET-MAGYARORSZÄG — ÜNNEPI MELLÉKLET 9. oldal Meglepetés Kinek gazdagabb, kinek szerényebb az idei karácsony. A fenyőfa alá '.elhelyezett „meglepetések” ma már nem is olyan meglepetések. A mi szerkesztőségünk „meglepetése" sem meglepetés ma már... íme itt van, egy kicsit új köntösben az ünnepi melléklet, amely nem biztos, hogy minden olvasónak megelégedettséget okoz. Kockázatos dolog az újságról újságot írni, hadd tegyük most mégis ezt. Az sem biztos, hogy minden olvasónk kíváncsi rá, miként készül lapunk, mert őt csak az eredmény érdekli. Talán mégsem érdektelen ha egy kicsit bepillantunk a kulisszák mögé és elmondjuk, hogyan született az itt következő nyolc oldal A főszerkesztői szobában van egy se nem hosszú se nem rövid asztal, körülötte székek- Kel. Ezen az asztalon igen gyakran együtt v^n a szűkebb és a tágabb haza: a legfrissebb hírek, az örömteli események és a bosszantó gondok — természetesen kéziratban. Nem volt szándékunkban holmi rendkívül meglepő ünnepi mellékletet készíteni, mégis amikor pzámbavettük a lehetőségeket, szinte egymástól kérdeztük: lesz-e erőnk karácsony után majd az új esztendőben is folytatni a megnövekedett igények színvonalasabb kielégítését. Válaszoltunk is rá: itt, a Zrínyi Ilona tót 3—5. alatt kevés erre az erő de megsokszorozódhat nyomban, ha kilépünk szűkebb Világunkból segítségért.' Nem kellett sokáig töprengéni, hogy magunk is meglepődjünk: az utóbbi években, a hétköznapok taposómalmában szinte észre sem vettük, vagy csupán éreztük, de nem fogalmaztuk meg a bizonyosságot, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye ma már nem csak al- mát és más mezőgazdasági terményeket, vagy külföldön is keresett ipari árukat ad az országnak, világnak hanem mind értékesebb az a szellemi produktum is, amely túlnő a megye határán, melyekre nemcsak 600 ezer szabolcsinak van szüksége, hanem milliók felfigyelnek rá. Mert terveztük és szándékunk, hogy új köntösbe öltözött mellékletünk a jövőben fórumot ad az itt élő agrárértelmiségnek, tudományos kutatóknak, ipari, kulturális, egészségügyi és más szakembereknek, akik — mint területük jeles képviselői — úgy látják szűkebb hazánkat, hogy közben nem tévesztik szem elől az országos igényeket sem. Tervezgetni kezdtük, hogy az itt olvasható almarekonstrukció után milyen, tartalmilag is kiemelkedő témák következhetnek, s hogy kik szólhatnak felelősséggel ezekről a kérdésekről. Talán egy szűk órányi időbe tellett, s máris 52 vasárnapra elegendő „tipp” született: szólunk majd az itt, Szabolcs-Szatmárban élő dolgozó műszakiakról, a közgazdászokról, a modern építészet megyei követelményeiről, alakuló munkásosztályunkról a megye százezret számláló ifjúságáról. \ S míg „megszületett” karácsonyi számunk, a felfedezés örömével döbbentünk rá, hogy Szabolcs-Szatmár ma már csak a térképen az ország széle, a valóságban a közepében van a gazdasági és társadalmi változásoknak. Felélénkül a közélet, országos érdeklődést kiváltó rendezvények, s ha nem is a nagy világ-lapokba való, de mindenképpen figyelmet érdemlő hétköznapi szenzációk színhelye is. Szép terveket szőnek városaink, megújulnak az árvízi tragédiát átélt fálvaink, főiskolánk nemzetközi érdeklődés színhelye, aztán tovább: van téeszünk, ahol 25 éve ugyanaz az elnök, és már 20 éves a Tiszalöki Vízierőmű: több embert hoztak vissza a klinikai halálból a megyei kórház intenzív osztályán. Mind többen vannak szabolcs-szatmáriak. akik nemcsak a táj szépségéért, a tenger kékjéért utaznak „világjáróként”, a határon túlra, hanem a Szovietuniótól Peruig, a Skandináv államoktól Olaszországig .üzletkötésre, li- cenc-vásárlásra, piackutatásba mennek. Aztán a leghétköznapibb, mégis a mi legértékesebb szenzációnk: a szép, de igen sokszor fárasztó munka az üzemcsarnokokban, az, izgalom, a „szorítás” a házgyári lakások szerelésénél, vagy a beregi lányok- asszoriyok tétova tekintete.: amikor átlépik a frissen nyitott üzem kapuját. így élünk az örömeink mellett ezernyi gonddal, s amikor a szerkesztő asztalán _ halmozódnak a kéziratpapíron a hírek, tudósítások, riportok, s amíg összeáll a napilap, talán néhány ránccal több van az arcon, egy kicsit fáradtabb ,a kulisszák mögötti gárda — mégis úgy érzi az ember: ez így szép, ezt így érdemes. Talán illetlenek ezek a sorok az ünnepi hangulathoz, de az ünnepek nem önmagukban vannak. Az ünnepeket a hétköznapok .»telik angyal Sándor VÁLTOZÓ VILÁGUNK A szabolcsi alma jövője Magyarország almatermelésének volumenét összehasonlítva más országokéval megállapíthatjuk, hogy a lakossághoz viszonyítva sehol a világon nem termelnek annyi almát és egyetlen ország sem exportálja almatermésének akkora hányadát, mint Magyarország. Az alma termelési értéke ma azonos a szántóföldön termelt zöldségfélék együttes értékével. Az alma külkereskedelemben elfoglalt jelentős helyét igazolja az is, hogy például 1969-ben az évi összes kivitelnek 2,5, az élelmiszerexportnak 11 százalékát az alma tette ki. Devizaértékben azonos a híradástechnikai termékekkel, vagy a bor exportjával. Az elmúlt tíz évben végzett nagyarányú telepítés és az ültetvények nagy részének termőre fordulása azt eredményezte, hogy az almatermés a háború előttinek mintegy tízszeresére nőtt. A felszabadulás előtt az egy lakosra jutó almatermés öt kilogramm volt, ma pedig eléri a 60 kilogrammot. Ezzel a termelési eredménnyel túlhaladtuk az európai és tengerentúli almatermelő országokat. Az almatermelés azonban nemcsak hazánkban növekedett, hanem Európa más országai és a tengerentúli világrészek országai is fokozták almatermelésüket. hatjuk, hogy a szocialista országokban az almafogyasztás az Utóbbi években növekea'ett és várható, hogy ez a tendenciává jövőben is tartós marad. Alapul véve a szocialista államok lakosságának és az almatermés növekedésének üteme alapján készített számításokat, 1975- ben 1,3 millió, 1980-ban pedig 2,3 millió tonna hiánnyal lehet számolni. Ez a megállapítás számunkra rendkívül fontos, mert almatermesztésünk a szocialista országok felé irányuló exporttermelésre van alapozva. Ez a megállapítás megfelelő kontrollja annak a célkitűzésnek is, hogy Magyarországon megtermelhető az 1 millió tonna almamennyiség. Az almatermelés korszerűsítésének szükségességét kormányzati szerveink is támogatják, amit bizonyít, hogy ismét állami támogatással létesíthetjük és korszerűsíthetjük almaültetvényeinket. • • Ot százalék, de... Az almatermelés az ország mezőgazda- sági bruttó termelésében csak 2,5—3 százalékot képvisel, a növénytermelés bruttó értékének pedig csak öt százalékát adja, mégis kell, hogy foglalkozzunk e termék közgazda- sági és termesztési kérdéseivel, már csak azért is, mert az ország devizahozamában félmilliárd forintot képvisel, s mert Szabolcs-Szatmárban tízezrek élnek meg belőle. Ez is kötelez bennünket arra, hogy megyénk legfontosabb gyümölcskultúrájának — az almának — 15—20 éves távlati termesztési programját megfogalmazzuk. jen. Váljon a hózikert a család és a helyi igényeket kielégítő területté, a többi gyümölcsfajból is. Területi koncentráció Lényeges kérdés tovább az almatermelés — tágabb értelemben — a gyümölcstermelés területi koncentrációja. A területi koncentráció fokozza a termelés nagyüzemi jellegét. Ennek jelentőségét az önköltség alakulásán keresztül szemléltetjük (dr. Vig Péter aa'atai). Az alma önköltségének alakulása a te-» rület koncentráltsága alapján. Önköltség forint/mázsában Területi a gazdaságok a szélsőértékek kategóriák számtani átlaga kizárása utáni kh. szerint átlag szerint 20-ig 647 451 21— 50-ig 1094 424 51—100-ig 779 448 101—150-ig 404 ,1 . 151—200-ig 371 )2201—300-ig 438 438 301—400-ig 390 338' 401—600-ig 327 327 601—800-ig 225 173 Egymillió tonna A gyümölcstermelés szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az alma aránya minden országban magas. A szocialista országok almatermelése ma eléri az 5,3 . millió tonnát, ami a világ almatermelésének 26 szá- zaléka, Európáénak pedig 42 százaléka. A szocialista országok almatermelésére jellétn- ző, hogy egyik évről a másikra 30—40 százalékkal is változhat a termelés volumene. Jellemző továbbá, hogy még mindig sok a kevésbé értékes almafajták aránya. A szocialista országok almatérmése (FAO-adatok alapján) 196Í—63 . 1970 Bulgária 315 363 Csehszlovákia 126 232 NDK 206 198 Magyarország 396 661 Lengyelország 372 691 Románia 164 176 Szovjetunió , 1750* 2200* Albánia 9* 10** Jugoszlávia . • 219 277 *1963—66 évek átlaga *‘Becslés A szocialista országok almaegyenlege viszonylag egyensúlyban van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségek kerülnek felhasználásra. A Konjuktura- és Piackutató Intézet az állami gazdaságok kereskedelmi irodájánál: megbízása alapján tanulmányt készített és számításaik szerint a szocialista országokban — a Szovjetuniót is beleértve — az egy főre jutó almafogyasztás 10 kiló körül alakult 1970-ben. Ezen belül természetesen nagy a szóródás. Általános tényként elfogadA Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete által felkért bizottság 1972-ben elkészítette Szabolcs- Szatmár megye almatermesztésének korszerűsítési tervét. A tervet véleményezés céljából megkapták az országos szervek és intézmények. állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakemberei, akiknek részvételével 1973 februárjában megvitattuk a terv fontosabb irányelveit. A hozzászólások és írásban rögzített vélemények alapján a bizottság ■ által összeállított korszerűsítési elv alkalmas arra, hogy megyénkben az almatermesztés korszerűsítésének alapjául szolgáljon. A Szabolcs-Szatmár megyében meglévő több évtizedes termelési tapasztalat az almatermelés, mint legfőbb jövedelmi forrás,. az állami támogatás* arra kötelez minden szakembert, hogy mai ismereteink alapján olyan ültetvényeket létesítsünk, amelyek lehetővé teszik a maximális gépesítést és a területegységre eső minél nagyobb tiszta jövedelmet biztosítják. Melyek azok a tényezők, amelyek döntően befolyásolják almatermelésünk jövőbeli eredményességét? Termeléspolitikai kérdésként kell megemlíteni, hogy tovább kell fokozni a termelés nagyüzemi jellegét. Ezen belül állást kell foglalnunk a szocialista szektorok és az egyéni, úgynevezett házikerti terület arányában. A Szabolcs-Szatmár megyében tervezett 500 ezer tonna almát a jövőben 25 ezer hektár területen kell megtermelni. Ezt a mennyiséget mindenképpen szocialista nagyüzemeinkre kell alapozni. Megfelelő propagandával, szakigazgatási szabályokkal el kell érnünk, hogy az alma házikerti területe ne növekedA terület koncentráltsága, illetve tagoR^ sága az ország területén rendkívül különböző mértékű. így például az állami gazdaság goknál kimutatott országos 156 hektáros átlagos almaterület megyei soron 16 hektártól (Fejér megye) 345 hektárig (Szabolcs-Szatmár megye) terjedő területnagyságot takarnak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek-» nél országosan meglévő 30 hektáros átlag almaültetvény nagysága a minimális 3,5 hek-» tártól (Fejér megye) 72 hektárig terjed (Szabolcs-Szatmár megye). Az a tény. hogv az országban mind, az állami gazdaságok, mird a termelőszövetkezetek terén megyénkben a legnagyobb az almaültetvények területi koncentrációja, nem szabad, hogy megnyugtasson bennünket. A területek további koncent-J rációjának ma az alábbi útjai lehetségesek. 1. A kapcsolódó területű termel őszövet J kezetek egyesülése és ezen belül a legalkal-» masabb területek kiválasztása. 2. Egyszerű társulás a kertészeti vágyj csak a gyümölcstermelés intenzív és gazda-» ságosabb fejlesztése érdekében. 3. Az állami gazdaságok összehangoltabbj megfelelő területkiválasztással párosuló ül-» tét vény létesítései. Alapos mérlegelés és helyismeret alapján még a nyírbátori járás homokbuckás területén is van lehetőség 400—500 hektár ösz-J szefüggő jobb minőségű terület kiválasztására. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a teJ rületi koncentráció együtt kell. hogy járjon a természeti adottságok alaposabb tanulmányozásával. Különösen fontos a jégeső gyakoriságának ismerete. Korszerűsítési terv Termeléspolitikai és részben szocialpo-J litikai szempontból szükséges, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei koordinálják a termelőszövetkezetek ültetvénylétesítéseit. Az adott terület termelési körzetekre történő felbontásával elő kell segíteni az almatermesztés területre lebontott korszerűsítési tervének elkészítését. Ezt célozza a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ilyen irányú munkája is. Ahhoz, hogy célkitűzéseink valóra váljak nak, még több szakemberre van szükség termelőszövetkezeteinkben és az állami gazdaságokban. A kertészmérnökök mellett több szakmérnökre, gépészmérnökre, közgazdászra és üzemmérnökre van szükség. A területi koncentráció mellett — a CPS és egyéb rendszerekhez hasonlóan — a szellemi koncentrációra is szükség van. A szellemi koncentrációt termelőszövetkezel eki egyesítése, vagy meghatározott termelési cél érdekében történő társulása teszi lehetővé! Az almatermesztés érdekében végzett szenvedélyes munka egyenes következménye annak, hogy megyénkben a növénytermeszté-J sen belül az alma a legfontosabb növény, á! megyében eddig megtermelt alma bruttó termelési értéke több. mint 1 milliárd forint, s ez mintegy egynegyede a növénytermesztés bruttó termelési értékének. Ez a termelési érték nemcsak a gazdaságok jövedelmezőségében, hanem a megyében élő emberek életszínvonala folyamatos emeléséhez is nélkülözhetetlen bázis. Ezéríj érdemes dolgozni, céltudatosan cselekedni. DR. PETHÖ PERENQ 4
