Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

Í9T3. 3ecemSer SE RítíBT-MAeYARÖRSZ'A« * <M A gazdasági együttműködés társadalmi előnyei írta: dr. Csizmadia Ernő, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője A X. pártkongresszus határozatai alap­ján kedvező feltételek nyíltak a gazdasági kooperáció fejlődéséhez. A közös vállalatok­ról az Elnöki Tanács új törvényerejű rende­letet adott ki és megfelelő súlyt kapott a kérdés más jogszabályokban, például a szö­vetkezeti törvényben is. Az együttműködés szorosabbá válása ta­pasztalható az állami vállalatok között is, a fejlődés azonban itt lassúbb ütemű. A koo­perációk az utóbbi években főleg a szövet­kezeti szektorban értek el figyelemre méltó eredményeket. Ez részben összefügg azzal is, hogy a szövetkezetekben általában kisebb üzemi méretek alakultak ki, fejlesztési lehe­tőségeik szűkösek. Ha viszont összeadják fej­lesztési forrásaikat, társulva olyan feladatot is előnyösen megoldhatnak, amelyre külön­élőn egyiküknek sem lenne elég erejük. A gazdasági összefogásra irányuló törek­vés következik a szövetkezés általános alap­elvéből is, tehát abból, hogy a szövetkezetek az állampolgárok által önkéntesen létreho­zott, a tagok személyes és vagyoni közremű­ködésével vállalati gazdálkodást és társadal­mi tevékenységet folytató, egymást kölcsönö­sen támogató közösségek, A szövetkezeti iparban 714 ipari szövet­kezet részvételével jelenleg 40 társulás mű­ködik. Ezek közül Í7 társulás a szövetkeze­tek anyagbeszerzését, 0 társulás a szövetke­zetek exporttevékenységét, a többi pedig szolgáltatásaival a szövetkezetek egyéb te­vékenységét segíti. Erősödik az ipari szövet­kezetek együttműködése a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetekkel is. A fogyasztási szövetkezetek 400 résztve­vővel 85 egyszerű társulást, 15 megyei be­szerző vállalatot hoztak létre, s ezenkívül 5 országos közös vállalatot működtetnek. Mintegy 80 ÁFÉSZ vesz részt tsz-ekkel kö-. zösen alakított egyszerű gazdasági együttmű­ködésben, továbbá 459 ÁFÉSZ működik együtt a termelőszövetkezetekkel a zöldség­gyümölcs értékesítésben, az újjászervezett MÉK-ekben. Az Ipari szövetkezetekkel közö­sen vesznek részt az ÁFÉSZ-ék a gyomai kö­töttárut termelő társulásban és a Budapesti Szövetkezeti Áruház építésében. A fogyasz­tási szövetkezetek egyszerű társulásai általá­ban a közös beszerzés és részben az értéke­sítés, továbbá a több szövetkezet érdekeit szolgáló beruházás, karbantartás, szolgáltatás ellátására, illetve helyi nyersanyagok feldolgo­zására és értékesítésére alakultak. Jelentős mértékben hozzájárulnak az egyes körzetek ellátási színvonalának javításához. 1 A mezőgazdaságban 1973 év elején 477 társulás működött. Egy-egy társulásban átla­gosan 13—14 résztvevő található, túlnyomó többségük termelőszövetkezet. Több száz tsz nem egy, hanem több társulásnak is tagja. A társulásokban részt vesznek az állami gazda­ságok is és néhány élelmiszeripari állami vállalat is. A mezőgazdasági társulások termelése az trtóbbi három évben megkétszereződött, 1972-ben 8 milliárd Ft-ra rúgott. Jelentős szerepet töltenek be a termelés korszerűsíté­sében, az ipari, termelési rendszerek elterjesz­tésében. a mezőgazdasági építkezésekben, gépjavításban és szolgáltatásokban. Nő a szerepük a lakosság élelmiszerellátásában is. 1972-ben több mint 100 ezer hl tejjel, 1537 tonna hús és szalonna készítménnyel, 2700 tonna vágott baromfival, 11 500 tonna tartó­sított zöldség és gyümölcskészítménnyel já­rultak hozzá a lakosság jobb ellátásához. A kooperáció nem öncél, hanem a több és hatékonyabb termelés eszköze. A társu­lások alapításában és fejlesztésében követ­kezetesen érvényesíteni kell az önkéntesség elvét, továbbá azt is. hogy a társulások mind­azokat az előnyöket és jogokat élvezzék, ame­lyekben bármely szövetkezet és vállalat ré­szesülhet. Vagyis a társulok ne legyenek hátrányosabb helyzetben amiatt, mert vala­milyen célt közösen valósítanak meg. Azt a helyes elvet, hogy az állam szükség esetén az egyes tevékenységeket — nem pedig az egyes üzemi formákat — részesíti előnybe, a jövőben célszerű lesz kiegészíteni a szövetke­zetekből és állami vállalatokból álló vegyes jellegű társulások, továbbá a vertikális irá­nyú kooperációk fokozottabb támogatásával. Az eddigi eredményekre alapozva a jö- vőben főleg a következő irányban célszerű fejleszteni a gazdasági együttműködést: — a műszaki fejlődés, a korszerű technika, technológia, ügyvitel és termelésszervezés el­terjesztésére, ezen belül a mezőgazdaságban az iparszerű termelési rendszerek fokozatos térhódításának elősegítésére; — a vertikális irányú együttműködés bő- vítésére; a szövetkezetek egymás közötti kap­csolatainak fejlesztésével egyidőben a szövet- kezetek és állami vállalatok kooperációjának erősítésére; — a gazdálkodó egységek gazdaságii te­vékenységét segítő szolgáltatások előmozdí­tására; — a dolgozókat közvetlenül érintő lakos­sági szolgáltatások fejlesztése érdekében. A tapasztalatok jól mutatják, hogy a ter­melés növelésének, koncentrálásának és ha­tékonysága fokozásának bevált útja hazánk­ban is az együttműködés erősítése, a gazdál­kodó egységek közötti kapcsolatok szorosabb­ra fonása. Ezt a folyamatot a társadalmi és műszaki fejlődés egyaránt ösztönzi. Ered­ményeként javul a termelőeszközök kihasz­nálása, a dolgozók foglalkoztatása és gyorsul a gazdasági fejlődés. További, fontos tapasztalat, hogy a koo­peráció erősödése kedvezően hat nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi viszonyokra is. Mennyiben szolgálja az állami vállala­tok és a szövetkezetek, illétve az ipari és a mezőgazdasági nagyüzemek együttműködése a szocialista társadalmi-gazdasági viszonyok továbbfejlődését? Annyiban, amennyiben a kooperáció kedvezőbbé teszi a feltételeit an­nak, hogy az egyes üzemeket és település­körzeteket tekintve csökkenjenek a termelés koncentrációjában, szakosodásában, a cseré­ben. az elosztásban a termelőerők alacso­nyabb fejlettségi fokán kialakult különbsé­gek és az ebből származó feszültségek. A kooperáció nem törli el automatikusan a szo­cialista tulajdon, két formájának különbsé­geit. de egyengeti közeledésük útját, elő­mozdítja a gazdálkodás azonos, szocialista vonásainak erősödését. Kedvez» feltéteteket teremt a ma még meglévő társadalmi különb­ségek csökkentéséhez minden olyan esetben amikor a kooperáció révén a termelőerők é' a termelékenység valóban lényeges mérték­ben növekszik. Annak eredményeként ugyanis, Ka Iparo sodik a falu, erősödik az urbanizáció, gyor­sul a falusi társadalom és a parasztság át­alakulása. A gazdasági együttműködés erő­södése tehát közvetve kihat a falu és város közötti eltérések, a munkásosztály és a szö­vetkezeti parasztság közötti különbségek csökkenésére is. Mindez jól mutatja, hogy a gazdasági kooperáció ösztönzése és fejlesztése nemcsak szűk termelési érdek, hanem fontos társadal­mi és politikai érdek is. Megmondja, mi a jobb Számítógéppel készül a terv Komputer az üzemszervezés szolgálatában. A gépet Gyimesí Valéria keze«. (Hammel József felvétele) Az írógép magától kopog­tatja a betűket, számokat. Ki­írja, mi volt az eredeti feltétel és választ ad arra, hogy ennek nyomán hogyan fog alakulni a vállalatnál a bérfejlesztés adózatlan része, mennyi lesz a nyereségrészesedés, a fej­lesztési alap, egy munkásnak az éves jövedelme. Az írógép biUentyűit elektromos úton mozgatja a mellette levő szá­mítógép, amely zümmögéssel, apró lámpáinak villogásával mutatja, hogy dolgozik, „gon­dolkozik” az emberi agy he­lyett. — Nem a gép dönt, hanem az ember — cáfolja rögtön Jeszenszki István, a megyei építő és szerelő vállalat igaz­gatója. — A gép csak az utasításnak megfelelően mondja meg, mi a jobb, de az utasítást az ember adja. Kidolgozza a variánsokat Októbertől az ÉPSZER az első tanácsi vállalat a me­gyében —' s talán az ország­ban — amelynek saját, számí­tógépe van. A több mint másfélmillió forintba kerülő Fracticomp 4000 jelű irodai kis számítógépet a vállalati munka megkönnyítésére vá­sárolták. A próba után máris munkára fogták. A jövő évi válllalati terv variánsait dol­gozhatják ki géppeL — Amíg a gép 40 másod­perc alatt dolgoz ki egy sort — magyarázza Szívós József matematikus —- .addig ugyan­ezt az eredményt elektromos számológéppel legalább egy fél óra alatt lehet kiszámítani. Aztán ott az ötödik, hatodik számításnál már elfárad az ember. A gép többszáz va­riációt is kidolgoz. Nemcsak, hogy kidolgozzad variációkat, hanem megmu­tatja azt is, hogy melyik a legjobb a sok közül. A válla­lat vezetőinek érdekes ma­gyarázatot adott: megmutat­ta, hogy adott nyereséget fel­tételezve mikor lesz a bérfej­lesztés a legkedvezőbb. Mel­lette pedig arra is választ adott, ha ettől magasabb lesz a béremelés jövőre, akkor éppen saját dolgozói zsébé- ből húzzák ki a pénzt: a kü­lönböző adók miatt a része­sedéssel együtt vizsgált össz­jövedelem egy-egy embernél éves szinten akár százasokkal is kevesebb lehet. — A gép feladata a terme­lés programozása és a válla­latnál előforduló gazdaságos- sági számítások elvégzése — folytatja az igazgató. Egy vastag füzetet kitevő táblázatsort mutat, amelyben a már leszerződött jövő évi munkákat szakmánként fel­bontotta a gép, építésvezető­ségenként megadta, hogy mennyi munka vár a kőmű­vesekre, a vasbetonszerelők­re, a festőkre és így tovább, „Gondolkozó típusu Ä számítógépes program az ÉPSZER-nél még 1967-ben kezdődött. Ekkor kezdték meg a nyilvántartás, a köny­velés egyes részeinek számí­tógépes feldolgozását buda­pesti bérmunkában. A pon­tos és gyors információk pe­dig a vállalat vezetését segí­tették a döntésekben. Az adatfeldolgozás gépesítése — ami inkább monoton, de sok hibát rejtő, munkaigényes folyamat — továbbra is Bu­dapesten történik. A most megvett gép viszont inkább „gondolkozó típus”, az össze­függéseket lehet vele keres­ni, ha jól programozzák . ad választ, hogy milyen hetőségei vannak a vállal; nak a döntések meghozat! előtt. — Van egy környezet, am ál vizsgálni kell a vállalatnál. Hiába hozná ki a gép, hogy. nagy létszámnöveléssel lehet­ne még jobb eredményt el­érni, amikor tudjuk, hogy az építőiparban ennek a megye- ben határai vannak — szól a magyarázat. — A gazdasá­gi szabályozók rendsz szintén olyan alapkő mény, amit programozni a gépbe, hiszen ezek s ján kell gazdálkodó Aztán vannak különböze várások is *— mint a műn kások bérének fokozatos emelése, a lakásépítési prog­ramban való részvétel —- aminek szintén eleget kelt tenni. Vagyis a gép csak a lehetőségeket adja meg. * döntést mindig a vállalat kollektíva hozza. Segíti as embert Vagyis a gép az adott fel tételek mellett segíti az em­bert. Megmenekíti a monoton számítási munkáktól, és mel­lette rávilágít olyan össze­függésekre. amelyeket csak több ember hoszadalmas munkája után tudnának! meg, jóval több idó =>' ‘t,‘ Márpedig a gazdálkodót „Az idő pénz” közmondás egyre inkább érezteti hatá­sát. így lehet, hogy az FP- SZER-nek a számítógépre fordított pénz nem kiadást jelent, hanem megtakarítást, olyan termelési feladatok megvalósítását, ahol a leg" gyorsabban, a legharékonyab-’ ban tudnak dolgozni. Lánj A szeretet otthona p aucsó Gábor a lát- ványtól, az élménytől, e szerencsétlen gyermekek él- niakarásának a tanúságától, ragaszkodásuktól olyan lett, mint a megszállott. Érezte, tudta, itt csak akkor érhet el sikert, akkor számíthat az emberek, a szocialista brigá­dok emberségére, ha ők is látják, miért is kell, miért is szükséges innen Tuzsérról, kétszázhúsz kilométer távol­ságból segíteni. Sokszor átgondolta ezt, amióta megbízták a munka szervezésével, irányításával. Maga sem tudja, hányszor járta meg Egert. De ment, hol ezt, hol azt vitt a szere­lőknek, vizeseknek, festők­nek, amire szükségük volt. hogy tovább épüljön-szépül- jön az otthon, a műhely, ezeknek az embereknek a mentsvára. Emlékszik, Szó­nok Gyuszi milyen nagy igyekezettel készítette az üve­gezést. Menydörgős István szakadó esőben végezte a földmunkákat a víz és fűtés- szereléshez. Révész Béla, mi­előtt bevonult katonának ki­vette a szabadságát, s elment Egerbe segíteni. Elvégezte a szabadságideje alatt az egész villanyszerelési munkát. Sok­szor tíz-tizenkét órákat dol­goztak az emberek. Senki nem kérdezte, ki és hol ad meleg ebédet? Főz­nek-e részükre s hogyan jut­nak el Tuzsérból Egerbe. Hét­végeken motorkerékpár ka­ravánok indultak el. Sok-sok fatelepi munkás, kétkezi fi­zikai dolgozó töltötte szabad­szombatját és vasárnapját Egerben az egészségügyi gyermekotthonban. Néhány hónapja valóság­gal hozzájuk tartozónak ér­zik ezt a gyerekotthont az ÉRDÉRT tuzséri üzeméinek szocialista brigádjai. Az Angela Davis brigád kezdte. És még őket megelő­zően a szocialista brigádok vezetői, akikkel együtt uta­zott ide a csúcstitkár Légrá- di József, Andrikó Ferenc szb titkár és a sok energiát kifejtő Paucsó Gábor. Ök a vezetők már látták ezeket a gyerekeket. Olyan hatással volt rájuk is, hogy nem tudtak tőle szabadulni. Itt mindenki azt érezte, segí­tenie kell. Üj otthont terem­teni, ahol azokat a csodálato­san szép szőnyegeket nyugod­tan szőhetik, megfelelő kö­rülmények között. De, ho­gyan? Ki és mivel segítsen? Elvitték a szocialista brigád­vezetőket. Harmincöt ember. Ennyi beszélt itthon az üzemben a láttottakról. És nem maradt hatástalanul. Pénzt gyűjtöttek. A har­mincöt szocialista brigád hat­vanezer forintot! Számolgat­tak. Kevés. Mit kellene ten­ni? Érdemes lenne a többi ERDÉRT-telephez fordulni a központon keresztül. És meg­született a felhívás az ipar­ágon belül. Közzé tették az üzemi lapban. Hatezer dol­gozó fogott össze a tuzsériak kezdeményezésére. Központi számlát nyitottak az egri ott­hon javára. Mozgásba jött az egész vállalat. Az ÉRDÉRT műszaki tervezési osztálya társadalmi munkában tervez­te meg az egri egészségügyi gyermekotthon szövő- és bar- kácsműhelyét. Paucsó Gábor olyan szere­tettel beszélt most arról, hogy már tető alatt van, • 6,60 * 17,80-as lesz, s mi hol lesz benne, kényelmes, kellemes lesz a gyerekeknek, szinte mintha a sajátját dicsérné. Desz benne barkácsműhely, szövőműhely, kéziraktár és a szükséges mellékhelyiségek. Még a központi fűtés szere­lése hiányzik. Ezt is végzik. A faházat a dunaharaszti munkások készítették. Ide szállították, s a többi min­dent; fűtést, villanyt, vízve­zetékszerelést, festést, üvege­zést stb. a kezdeményező tu­zsériak. Ajándék kétszázhúsz kilo­méter távolságból. Ajándék az új esztendőre. Segítség Egernek, az itt élő-dolgozó egészségügyi gyermekotthon lakóinak. Úgy készült el, hogy ennek az „otthonnak”, nem volt meghatározó terve­zője, kivitelezője, építésveze­tője, művezetője. Szülte, épí­tette az emberi humanizmus, az emberi összefogás. Ebben van többek körött a szocialis­ta brigádok ereje. Nen zi senki, ki mennyit radt, ki szaladgált ei után, ki jelölte ki az helyét, senki nem kért mon a munkát. Az új esztendő, 1974. > napjaiban avatják. Tudat mindazokkal, akik nem, hetnek ott. Köszönet i mindenkinek, akik segite Kérdezi a kedves o hogyan jutottak a tűz.- Egerbe? Jutalomkirám ra mentek a Mátrát Egerbe. Huszti Jánosíié . ÉRDÉRT tuzséri üze-néne dolgozója meglátogattc se - gornőjét, aki a gyerme! ott­honban dolgozik, ö kikísert .• az autóbuszhoz. Itt szüléiét c a gondolat, s két hónap múl va az Angela Davis brigád már látogatást tett az ott­honban. És ma már áll a SZERF TÉT OTTHONA. PufcM Kát!» \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents