Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
fcr (te 1tünPTJ W?f. 3eeets5«r SR « Újdonságok •& Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban MI ÍGY CSINÁLJUK: Szakemberek a burgonyatermesztésről Tudnivalók az állatértékesítéshez: Közösön át a háztájiból Az Állat forgalmi és Húsipari Vállalat tájékoztatása Fontos népélelmezési feikk a burgonya, mindennapi ét- rendünk velejárója. Ha kevés van belőle, ha nem a megszokott fajtát vásárolhatjuk, a burgonya termesztés — mint most is — negatív előjelű közüggyé válik. Beszél- >_ííetésünk a Balkányi Állami Gazdaság főagronómusával Kuritár Jánossal és a Kisvár- dai Rákóczi Termelő Szövetkezet üzemgazdászával Fucs- Sándorral azt szolgálta, hogy némi képet alkothassunk a burgonyatermesztés holnapjáról, arról, hogy vajon egy-két év múlva milyen burgonyát termesztünk és lesz-e elegendő belőle közfogyasztásra. Az áj fajták Elsősorban arra a sokak űltal feltett kérdésre kell vá- aszolni, vajon mi okozta a argonyalermesztés egy hely- oen topogását. A szakemberek egyértelmű véleménye volt, hogy a hazai fajták erősen leromlottak, elvesztetlék ellenállóképességüket, igy köztermesztésben a termésátlag erősen csökkent. Hosz- . szú éveken keresztül a burgonyatermesztésben „sláger” a GUI Baba, .valamint, a “Isyárdai Rózsa volt. A régi íöíégböl csak az maradt •g, hogy a piacon ezek a iták ma is keresettek. A .poritg ^gazdaságok mint a üatkányi Állami Gazdaság,, és a kisvárdai Rákóczi Ter-- melőszövetkezet évekkel ez-' előtt még nagy mennyiségű vetőgumót termelt ezekből a fajtákból, de 1972-ben és ebben az évben már a holland burgonyák vették át helyüket. Vajon miért? — Gazdaságunk 25 éve ■ termeszt burgonyát — mond- - ta Kuritár János — ezalatt az idő alatt olyan fajták kerültek tőlünk a mezőgazda- sági üzemekbe mint a Gül Baba. Kisvárdai Rózsa, Marcit, "Boldogító, Mindenes. A burgonya hogy megtartsa ellenálló képességét, bő termő tulajdonságát, rendszeresen fel kel! újítani, szelektálást kell végezni. A hazai burgonyanemesítés véleményem szerint, az utóbbi 20 esztendőben nem Sokat produkált, ezért kellett külföldi fajtákkal kísérletezni. Egyébként a különböző fajtákkal elért idei termésátlag mindent bizonyít. A Gül Baba hektáronként 102 mázsás, a Kisvárdai Rózsa hektáronként 219 mázsás átlagtermést adott. Ilyen termésátlag mellett a burgonyatermesztés nem kifizető, az elmúlt esztendőben ezért is volt másfélmilliós veszteségünk. Az idén termesztett holland fajtákból az Ostara 308, a Resy 306, a Desire 317. a Jearla 219, a Radósa 238 mázsás átlagtermést adott hektáronként. Ez a termés már megfelelt a követelményeknek, az ágazat nyereséggel zárt. Egyébként a holland fajták köztermesztésben kiválóan megállják helyüket, tárolhatóságuk megfelelő. Versenyben a Desire Az új fajtáktól a vásárlók ma még idegenkednek. Erről is beszélgettünk illetve arról, vajon indokolt-e a holland fajták mellőzése. A szakemberek , véleménye az hogy például, a Desire konyhai fel- használásban állja a versenyt a Gül Babával, vagy a Kisvárdai Rózsával, sőt ízletesebb és adott az a nagy előnye, hogy változatosan, többféleképpen lehet elkészíteni. Természetesen a termelő gazdaságokat elsősorban az érdekli, hogy a burgonyatermesztés az ő „konyhájukra” mit hoz, másszóval nyereséges, vagy veszteséges-e az ágazat. — Az új burgonyafajtákkal nem lehet ráfizetni a termesztésre — jelentette ki Fucsku Sándor, — Mi 230 hektáron termesztettünk burgonyát 509 vagon termést takarítottunk be. Hogy megalapozzuk az elkövetkezendő évek burgonyatermesztését 12 fajtával kísérleteztünk. Összehasonlításképpen néhány adat. Azonos körülmények között száraz műveléssel (nem öntözött) a szuper- elit vetőgumó Gül Baba hektáronként 267, a Kisvárdai Rózsa 282 mázsás átlagtermést adott. A holland fajtákból a 280 mázsás hektáronkénti átlagot csak a Marike-vel értük el. A többi fajta jóval kevesebb átlagtermést adott. Hangsúlyozni szeretném hogy mi az intenzív fajtákkal hatóanyag vonatkozásában nem lettünk különbséget. A balkányi és a kisvárdai példák nem tartalmaznak ellentmondást. A fajták termésátlagának elérése függ attól, hogy milyen fokozatú vetőgumót használtak fel tovább szaporításra, mennyi hatóanyagot adagoltak. Nagy lomb, sok tápanyag — A holland burgonyafajták hatalmas lombfelülettel rendelkeznek éppen ezért, nagy mennyiségű tápanyag felhasználásra képesek. Mi -*• a balkányi állami gazdaságban — átlag 20 mázsa vegyesműtrágyát, és 300—350 mázsa szervestr^gyát adagoltunk hektáronként. A bó termésnek ez volt az egyik alapja továbbá az, hogy az ültetéshez, a betakarításhoz speciális holland gépeket Vásároltunk, vetés előtt a gumókat osztályoztuk, í^y optimális tószámmal ültethettük ki a burgonyát. Egyébként a vegyszeres növényvédelem megegyezik a korábbi fajtáknál végzett növényvédelemmel, azzal az eltéréssel, hogy a dús lombozat miatt a fitoftóra elleni.; w^ekezést gondosabban: kell "végezni. A véleményék abban megegyeznek, hogy az új Intenzív fajtákkal pár év alatt helyreállítható a burgonyatermesztés megbillent egyensúlya. Abban is bíznak, hogy a magyar fajtákat nem szorítják ki teljes egészében a holland és német burgonyák a termesztésből. Mindkét gazdaságban kísérleteznek új hazai fajtákkal, és ezek jó eredményeket ígérnek. A Nyírségi Rózsa, a Szabolcsi Rózsa, és a Kisvárdai Korai megközelítően 200 mázsás hektáronkénti termést ad. Ha ezekre a fajtákra, termeszté-; sük fejlesztésére nagyobb1 gondot fordítanak, úgy a: szabolcsi burgonya visszanyerheti rangját. Seres Ernő A háztáji állatok felvásárlásában nem ritkán okoz problémát a félreértés, a tájékozatlanság. Éppen ezért fordultunk felvilágosításért az állatforgalmi vállalat fel- vásárlási főosztályának vezetőjéhez Lénárt Istvánhoz. Az alábbiakban az ő mondanivalóját idézzük. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló 1967.' évi III. törvény, valamint a végrehajtását szabályozó 35. számú kormányrendelet és az. ugyanaz évi 6. számú MÉM rendelet tette lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek közös állományukkal együtt értékesíthessék a tagjaik háztáji gazdaságából származó állatokat. A megyei vállalat 1968- évi állat- értékesítési szerződései első ízben tartalmazták, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaik háztáji gazdaságából származó értékesített állatok után is részesülnek a nagyüzemi felárban. Feltétel volt. hogy a termelőszövetkezet a tagokkal előzetes megegyezés alapján értékesítési szerződést kössön és a tagok e szerződé« szerint adják át állataikat. Az eltelt öt év tapasztalatai azt bizonyítják hogy. a közös gazdaságok élnek is a törvényben biztosított lehetőségekkel. Különösen nagy számú állatot segítenek a háztájiból értékesíteni ott, ahol az adottságok miatt az állam még támogatást Is folyósít számukra az érté-kerítés után« . Néhány kitagadott számfe bizonyítja ezt. Az első 1970- es évben 259 sertést értékesítettek a közös gazdaságok saját tagjaik háztáji gazdaságából- Az 1971-es adat már 1318. Az 1972-es pedig 9996. Az idei év ismét emelkedést mutat, mert csak az első félévben 7735 volt. Szarvasmarhából az első, 1968-as háztájiból közösön át értékesített állatszám megyénkben a vállalatnál 999 volt. Tavaly már 1710. És idén csak az első félévben már 1833. A fellendülés nem lehe- tett volna ilyen gyors, ha az adminisztráció egyszerűsítésével nem igyekezett volna a vállalat is a forgalom gyorsabb lebonyolítására. A tröszt 1972 május elseje óta eltekint a korábban kötelező névsortól, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. De ugyanakkor a közös gazdaság a háztájiból értékesített állatmennyiségért is ugyanúgy felel a szerződés szerint, mint a közösből értékesítésre szántakért. A rendelet ugyanis • feltételezi, hogy az említett jogszabályok szerint a közös gazdaság előzetes szerződést kötött tagjaival a háztáji állatok értékesítésért.. Az értékesítés ütemessége érdekében pedig három hónappal az értékesítés előtt meg kell kötni a vállalattal a szerződést, mégpedig súlyra, nemre és várható minőségre is. Az eredeti szabályok szerint a termelőszövetkezetek csak saját tagjaik háztáji gazdaságából származó állatokra köthetnek értékesítési szerződést. Sok termelőszövetkezet munkaegységként írja jóvá az állatneveiéssel kapcsolatos munkát, ingyen fuvart biztosít a tag állatának szállításához és fele-fele arányban megosztja a háztáji gazdával a nagyüzemi felárat. legfontosabb azonban az előzetes megállapodás. Ennek' hiánya esetleg hátrányba juttatja a háztáji állat tulajdonosát. (Például megA rádíoaktív izotópokat ma már sokféle módon hasznosítják az iparban, a mezőgazdaságban, az orvosi gyakori atban. A sugárzások biológiai hatásainak pontos ismerete tehát nélkülözhetetlen. Az emberi szervezet bizonyos szövetei, a vérképző szervek — a csontvelő — különösen érzékenyek a sugárártalomra: percek alatt csökken a csontvelősejtek száma, s csak 7—8 nap múlva indul meg a regeneráció. A kutatók vizsgálják, hogy sugárzás hatására csökken-e vagy megáll a Vérsejt-termelés. illetve károsodriak-é a vérképzés szabályozásában résztvevő anyagok. Ehhez szorosan kapcsolódó kutatás: állapodás hiányában a vágóhídon észrevett betegség miatt elkobzott állat után nem kap kártérítést.) Általános tapasztalat, hogy ahol nem kampányszerű a közösön át történő háztáji állatértékesítés megszervezése, hanem egész év. ben törődnek vele. ott javulnak az eredmények. A megállapodásban foglaltakat egy külön háztáji agronó- mus, vagy más. ezzel a feladattal megbízott termelőszövetkezeti dolgozó ellenőrzi, szervezi. ★ A fentiekben ismertettük a felvásárló vállalat adatait, Véleményét. Természetesén — egyenlő jogú partnerekről lévén szó — ez csak „az érem egyik oldala”. A közös gazdaságokban tájékozódva az általános jó vélemény mellett sok tájékozatlanságot és kifogást is hallottunk. Főleg áz adminisztrációra vannak panaszok. A megállapodás fontossága pedig igen sokszor csak akkor derül ki. amikor már késő. Éppen ezért szívesen vess- szűk, ha olvasóink, akár * közös gazdaságok irányítói.1 vagy tagjai megírnák vélH ményükét. Az így kapott információk birtokában foly-i tatnánk a tájékoztatást ég szívesén megválaszol jufc kérdéseiket, (gnz) gyógyszerek hatására csöte* kenthető-e a sugárérzékeny*: ség. Az állatkísérletek bízta* tők, a gyógyszerrel kezelt álJ latok olyan sugáradagot la túléltek, amelytől egyébként elpusztultak volna. Az állatkísérletek azzal a tanulsággá! is szolgáltak, hogy nagy gáradagok esetén a szervezet elveszti ellenanyagtermelfl képességét, s védtelenné válik egyéb fertőzésekkel szernaJ ben. Ez utóbbi vizsgálathoz a kísérleti állatot olyan heri metikusan elzárt üvegkamrában helyezik él, ahová nem férkőzhetnek be ellenőrizhetetlen hatások. Csak ekként kaphatnak egyértelmű tapasztalatok levonására alkalmas kísérleti eredményeket m kutatók. SiigifBiöíí5gtai állatkísérletek Sokfelé látni ilyen képet megye szerte. A dohány feldolgozás egyik mozzanata, amikéi a páréra fűzött doháayleve leket így összefogva viszik a s imí tó házba. A nyírturai Zöld Mező tsz dohányosa! simítják a doh ányt. Képen: Makó Györgyöd, Nagy János, Cs. Nagy Itnréné, Zsíros István, Kovács József, Buszlai Jásosné és Papp Bej zsebet, (Hamme! József felvétele*)
