Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
1 oldal ftELET-MAGYARöRSZÄfi 1973. december 2d. Gáspár Sándor felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) meg nem épített takarmány- szárítójára is 4,5 millió forint állami támogatást vett igénybe, úgy, hogy a pénzügyi ellenőrzésnek kellett rendet teremteni. Szerencsére a követendő példák mesz- sze túlsúlyban vannak; ez a természetes és méltó szocialista nagyüzemeinkhez. A növénytermesztés korszerűsítésében szép eredmények születtek, de a munka dandárja még hátra van. A gazdaságoknak, a gabona- és a kukorica-termesztéshez hasonlóan, más terményeknél is ki kell választaniuk azokat a fajtákat, terrnry-si módszereket, amelyek révén e termények átlaghozamával 1974-ben is folytatjuk azt a bevált gyakorlatot, hogy megszüntetünk néhány, a népgazdaságban kialakult béraránytalanságot.' A II. negyedévtől a kormány 8. illetve 6 százalékkal emeli az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások bérét; 5 százalékkal az állami ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző kisegítő dolgozóiét. Természetesen a vállalatoknak jövőre is lehetőségük lesz saját forrásaikból a bérek növelésére. 10—15 százalékos béremelés jut a gazdasági és igazgatási helyi költségvetési szerveknek: ide tartoznak többek között a tanácsi költségvetési üzemek, az állategészségügyi intézmények és a növényvédő állomások dolgozói. Átlagosan 20 százalékkal emelkedik a költségvetési és vállalati kutatóintézetek kutatóinak, 10 százalékkal az egyéb munkakörben dolgozóknak a bére. Számottevő lesz a bérnövekedés a színházaknál és a színház jellegű intézményeknél. Az államigazgatás új bér- és címrendszerének bevezetésére is sor kerül július 1-én, a tavaszi országgyűlésen szövetett kérdés megoldásával, a tanácsi dolgozók bérének 15 százalékos emelésével együtt. A béremelés mértéke 5—15 százalék, a többi helyi állami igazgatási szerveknél és az igazságügyi adminisztratív dolgozóknál. A bérrendezés sikeres végrehajtásához a példa adott, hiszen az ez évi jó eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a bérezési különbségeket a vezetők és a dolgozók megbeszélték és érvényesítették az előnyben részesítés nép- gazdasági és vállalati szempontjait. A központi és a vállalati béremelések, a mezőgazda- sági áruértékesítésből származó jövedelem, valamint a pénzbeni juttatások 14 száA IV. ötéves terv két legnagyobb szociálpolitikai programja a népesedéspolitika és az idősekről történő gondoskodás. Ez utóbbiak tekintetében 1974-ben is növeljük a társadalombiztosítási kiadásokat, támogatjuk a szociális otthonok, klubok működését, a szociális segélyek kifizetését, de a régi nyugdíjrendszerből eredő problémák átfogó rendezését csak 1975-re ígérhetjük. A jövőben a kormány által meghirdetettek végrehajtásaként 550 millió forintot folyósítunk a költségvetésből a osaládi pótlék, 460 millió forintot a gyermekgondozási segély. 250 millió forintot az anyasági segély növelésére és mintegy 100 millió forintot azért mert a gyermek- ápolási táppénzt szélesebb körben lehet igénybe venni A gyermekintézményi hálózatot is olvan mértékben kell bővíteni hogy a népese, désoolltikai intézkedések ne növeli ék az amúgy is meglévő feszültségeket. Jövőre a gyermekgondozási segély és a hólesődéi ellátás a 3 évesnél kisebb gyermekek több mint felénél oldja meg az is felzárkózhatunk az élenjáró európai szinthez. Tisztelt képviselő elvtársak! A gazdálkodási kilátások, amelyeket csupán körvonalaztam, minden állampolgárunkat azzal a bizonyossággal tölthetnek el, hogy biztosítottak a jobb életkörülmények anyagi feltételei. 1974- ben — mint azt már említettem — 5—5,5 százalékra tervezzük a reáljövedelem növekedésének ütemét. Nem állítjuk, hogy ez az ütem elegendő lenne minden ma ismert társadalmi, szociális gond megszüntetésére. Mégis lényeges rámutatni, hogy gyorsabb a növekedés, meghaladja a IV. ötéves terv átlagát’ s ami a fő, összhangban vap a közös munkánk várható eredményével! zalékos bővülése alapján a lakosság pénzbevételei 9 százalékkal emelkednek. Ebben szerepe van annak Is, hogy a törlesztési tervnél korábban, az év végéig folyamatosan visszafizetjük a békekölcsönöket. E gyors jövedelemnövekedés a kiskereskedelmi áruforgalom lendületes fejlődésén kívül a lakossági megtakarítások gyarapodását is elősegíti, ma« oldalról a lakossági hitelek iránti kedvet élénkíti. Némelyeknél nemcsak gyors a jövedelemnövekedés hanem indokolatlanul magas is. A lakossági adóztatás szabályozásában ezért a jövőben Is tovább haladunk azon az úton. amely a szocialista társadalom elveiből fakadó, igazságosabb jövedelemelosztást érvényesíti a gyakorlatban. A kormány az idén kötelezettséget vállalt arra. hogy a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékkal nagyobb mértékben nem emelkedik, s ezt az ígéretet betartottuk. Év közben kisebb árleszállításokat hajtottunk végre. Egyes, a lakosság ellátásához szükséges téli termékekből^ hiány mutatkozott, nehány cikket.' például 10 ezer vagon burgonyát importból szereztünk be. Az 1974. évi népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A világpiacon éleződő infláció miatt — mint említettem — ez csalt úgy lehetséges, ha a költségvetés az import drágulás túlnyomó részét közömbösíti. Ezt azonban nem lehet minden cikknél megtenni és ezért számolni kell egyes — nem alapvető — fogyasztási cikkeknél esetleg kisebb áremelkedéssel. A kormány 1974-ben is csökkenti egyes termékek árát. főleg Olyanokét, ahol új kapacitások lépnek életbe és ahol az alacsonyabb ár foly. tán emelkedő kereslet is biztonsággal kielégíthető. elhelyezésükkel, nevelésükkel járó gondokat. Nehéz, hosszantartó feladatra vállalkoztunk a közoktatás fejlesztési programjának kialakításával és megvalósításával. A közoktatási rendszer korszerűsítésével összhangban a közművelődés is előtérbe kerül, hiszen a tudás olyan hatalom, amelyet nem elég megszerezni de meg is kell őrizni. meg is kell újítani. A kulturális élet és az oktatási rendszer általános fejlesztése mellett a következő esztendőben ismét további minőségi javulást segítünk elő: 140 millió forinttal támogatjuk az általános iskolák anyagi ellátási színvonalának emelését, a felszereltségben lévő színvonalkülönbségek mérséklését. A fizikai dolgozók tehetséges gyertuskelnek továbbtanulására — a folyó tanévben először — tízezer ifjú számára évi 2—4000 forintos középiskolai tanulmányi ösztöndíjat alapítottunk. Nagy a politikai és társadalmi szerepe a tanácsi irányítás alá kerülő szakmunkásképzésnek és a szakmunkásokat felső fokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamoknak is. A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül, 1974-ben pedig 85—80 ezer lakás készül el. Ez erősíti várakozásunkat, hogy minden bizonnyal felépítjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A többszintes lakásépítkezésekhez nyújtott kedvezményes hitelek, az új pénzügyi feltételek, az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása egyaránt hozzájárult ehhez az eredményhez. Ahhoz, hogy fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb legyen, az szükséges, hogy a jövő évi terv és költségvetés végrehajtásának legfőbb tennivalóit a gazdasági vezetés és végrehajtás minden posztján jól ismerjék és érvényesítsék. A törvény- javaslat bemutatásakor ezeket szeretném a tisztelt országgyűlés plénumán a közvélemény figyelmébe ajánlani: 1. Jelentősek és tovább növekednek a népgazdaságnak azok a terhei, amelyeket a fejlesztési terveknél számításba vett, de a megváló- sításnál nem realizált vállalati jövedelmek pótlása jelent, vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségeiből adódnak. Ezek olyan veszteségek, amelyek csökkentik az új célokra fordítható forrásokat és végső soron fékezik a gazdaság növekedési ütemét. Alapvető érdekünk, hogy e helyzeten változtassunk, aminek egyetlen útja a befektetések1 hatékonyságának az eddiginél gyorsabb növelése. 2. Mai fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégítési szintjének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk, anyagi erőforrásainkkal pedig szerényen gazdálkodjunk, a takarékos megoldásokat válasszuk. 3. A gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyásoló tevékenységnek, a költségcsökkentésnek, az ésszerű kapacitáskihasználásnak, a vásárlási és értékesítési árak előnyös alakításának. 4. A gazdaságosabb — minden piacon versenyképes — termelési szerkezet kialakításában az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a nemzetközi termelési kooperációnak, mindenekelőtt a szocialista integráció keretében, de más viszonylatokban is. 5. A jövő évi terv és költségvetés néhány tekintetben az eddiginél is összetettebb feladat elé állítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalatok, szövetkezetek és költségvetési intézmények gondosan mérjék fel a gazdálkodásukra ható tényezőket, előrelátó és jól megalapozott végrehajtási programot dolgozzanak ki terveik megvalósításához. Az 1974. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés ennek a programját tartalmazza és új sikereket ígér, ezért kérem a tisztelt országgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. A pénzügyminiszter expozéja után szünet következett, majd Varga Gáborné elnökletével folytatódott az ülés. Elsőnek Kurucz Márton (Csongrád megye) a terv- és költségvetési bizottság előadója szólalt fel, majd dr. Havasi Béla (Borsod), dr. Kaposvári Júlia (Budapest) és Hever Lajos (Heves megye) mondotta el beszédét. Ezután szünet következett. Szünet után az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a szünetben — az országgyűlés Ipari bizottsága ülést tartott: tagjai közül a bizottság elnökévé választotta Csépányi Sándort, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatóját, Borsod megye 13-as számú választókerületének kéoviselőjét. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tsgia. a SZOT főtitkára szólalt fel. Tisztelt országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs által ismertetett számok és tények azt bizonyítják, hogy hazánkban a szocializmus társadalmi, gazdasági alapjai gyarapodnak, erősödnek. Gazdaságunk, minden gond» és nehézség ellenére, töretlenül fejlődik. Népünk jóléte növekszik. Termelési és életszínvonal-emelési elképzeléseink. terveink megalapozottak, a IV. ötéves terv időarányos követelményeinek megfelelően alakulnak. A jövő évi terv- és költségvetési javaslatnak is egyik legfontosabb jellemzője. hogy a realitáson alapszik. Pártunk mindig ügyelt és ügyel arra, hogy olyan program kerüljön az ország- gyűlés elé, amely a valóban elérhető célok és a tényleges lehetőségek legteljesebb összhangjára épül. Ezért az előterjesztett javaslatot megalapozottnak. végrehajtható- nak tartjuk. Mindannyian tudjuk, hogy eddigi eredményeinkben — munkásosztályunk, dolgozó népünk áldozatos erőfeszítései mellett milyen érdemei vannak a társadalmi-gazdasági élet különböző területein dolgozó vezetőknek. A munkásosztály, a dolgozó nép velük és általuk is bizonyította, hogy nemcsak az urak nemcsak a tőkések képesek és alkalmasak a gazdaság, a társadalom, az ország vezetésére. Az elmúlt csaknem három évtizedes — történelmünkben egyedülállóan gyorsütemű — fejlődés, a dolgozó néptömegek felemelkedése, emberibbé, egyre jobbá és szebbé váló élete ékesen szóló bizonyság. Bizonyítja, hogy a munkásosztály pártja politikájának szellemében dolgozó, a szocializmus építésén munkálkodó vezetők — a meglévő sok gond és nehézség ellenére is — jobban és eredményesebben szolgálják a haza, a nép ügyét, mint a régi kiváltságos osztályok iképviseiői valaha is tették. A mi vezetőink túlnyomó többségé' a‘ munkásosztály, a dolgozó parasztság soraiból került felelős posztra és megbízatását tisztességgel, becsülettel, felelősséggel igyekezett ellátni. Vannak általános irányelveink, hogy egy vezetővel szemben mik a követelmények. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy valaki képes-e megfelelni a szocialista vezető iránt támasztott sokrétű követelmények ösz- szességének. A mérce magas. De engedményeket nem tehetünk. Vannak vezetők, akik csak úgy képesek dolgozni. ha minden nap megmondják nekik: ezt és így kell csinálni. Ha elvégzik a munkát ez önmagában nem is rossz. De amikor önállóan kell dönteniük és intézked. niök, akkor már jelentkeznek a nehézségek, megáll a tudományuk. Nagyon sok követelményt kell figyelembe venni, amikor mércét állítunk. Azt gondolom, a mi viszonyaink között elengedhetetlen követelmény: a vezető úgy végezze a munkáját, hogy a szocializmus ügyét a legjobb tudása szerint képviselje és előre vigye! Tartson fegyelmet, teremtsen olyan emberi viszonyokat és olyan légkört, hogy mindenki szívesen dolgozzék és lássa el a rábízott feladatokat. A vezetőtől minden szinten meg kell követelni, hogy merjen állást foglalni és véleményt mondani befelé is felfelé is. Merjen tehát irányítani, vezetni. Régi munkásmozgalmi tapasztalat, hogy a dolgozók azt a vezetőt fogadják el, azt támogatják igazán, és azzal haladnak együtt, akiről érzik, hogy felfogásában, magatartásában olyan mint ők, vagy amilyenek ők szeretnének lenni. Minden vezetőnek meg kell értenie, hogy nemcsak a szakmai tudása, hanem politikai érettsége, meggyőződése, emberi mivolta is naponta mérlegre van téve. Képletesen szólva: nem elég, ha csak a kocsi rúdja mutat vezérlő csillagunk, a szocializmus felé. Az egész kocsinak kell, minden utasával lendületesen a kitűzött cél felé haladnia. Tisztelt országgyűlés! Ügyünk megvalósításának legfontosabb hajtóereje a gördülékeny, fegyelmezett és hatékony munka. Ez elsősorban nem a rendszabályoktól, hanem a kedvező feltételek következetes megteremtésétől függ. Olyan közszellemet és munkahelyi légkört kell kialakítanunk, amely ,az embereket alkotókészségük kibontakoztatására, a közös célokért vállalt erőfeszítésekre ösztönzi. Nyilvánvaló, hogy ebből a szempontból alapvető szerepe van a munkahelyi demokratizmusnak. önkritikusan meg kell állapítanunk —, s ezt most a SZOT főtitkáraként Is mondom —, hogy az elmúlt időszakban többet beszéltünk a munkahelyi demokrácia fejlesztésének szükségességétől, mint ahogyan érdemben előre vittük ezt a nagyon lényeges kérdést. A párt nem egy határozatában rögzítette az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos álláspontját, de még mindig nem sikerült megfelelő haladást elérni. Vannak még szép számmal „bátor emberek”, akik a dolgozók igényelt, a párt álláspontját, a kormány ezirányú törekvéseit figyelmen kívül hagyják és megsértik a dolgozók demokratikus jogait. A Magyar Szocialista Munkáspárt már 1957-ben meghirdette, hogy népi rendszerünk hatalmi szervei nem uralkodnak, hanem szolgálnak. A munkásosztály ügyét szolgálják. Ez egyénekre is vonatkozik. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ma is, holnap is csak azt tehetjük amit a munkásosztály ügye igényel és követel. Csak ezt tehetjük, mert a munkásosztály és népünk mást nem is támogat nem is fogad el. Az üzemi demokrácia fejlesztésének lehetőségeit vizsgálva minden valószínűség szerint arra a következtetésre jutunk, hogy nem lehet csupán valaki jóindulatára bízni, melyek ezek a kérdések, amelyek eldöntése előtt a párt- és a szakszervezeti szervek közreműködésével kötelesek tanácskozni a dolgozókkal. Világosan kell látni hogy a közösség, a tömegek igényei, társadalmunk szocialista jellegének és szocialista vonásainak erősítése olyan politikai döntést igényel, amely több demokráciát és még határozottabb, céltudatosabb munkát kell, hogy eredményezzen. Népünk közös munkájának eredményeként az egyes ember számára is minden több jut az anyagi javakbóL Ez a szocialista társadalomban törvényszerű. De az már nem törvény- szerű, hogy jónéhány ember-' nél a forintban, tárgyakban- és szolgáltatásokban kifejezhető gazdagodás együttjár a szocialista emberi értékek megkérdőjelezésével, a bezárkózással, a közösségtől való elszakadással, egyszóval a kispolgári szemlélet- és életmód terjedésével. Vezérelvünk mindig, minden kérdésben az, hogy a munka társadalmi hasznosságát növeljük. így van ez a gazdasági életben, de így van a kulturális területen is. A csak helyenként jelentkező, de mégis kárt okozó jelenségek ellen a közösség erejével, a politikai tömegmunkával, a neveléssel, a művészetekkel — tehát minden lehetséges eszközzel — fel kell lépnünk. Ezért a társadalmi morált úgy kell alakítanunk, hogy csak a közösség iránt elköttelezett, a saját érdekeit ennek alárendelni képes, a szocialista erkölcs követelményeit mércének tekintő embert övezze megbecsülés és ez legyen a legbiztosabb út az anyagi boldoguláshoz is. A költségvetés jóváhagyása fontos politikai és gazdasági döntés. Az MSZMP Központi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy a beterjesztett 1974. évi költségvetés mind tartalmát, mind arányait tekintve megalapozott és végrehajtható .összhangban van alapvető társadalmi céljainkkal. A tennivalókat az Országgyűlés, most meghatározza, törvénybe foglalja. Ezután már a mind eredményesebb, cselekvő megvalósítás kerül sorra. A beterjesztett költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom. Gáspár..Sándor nagy tans- sal fogadott beszéde után folytatódott a vita. Felszólalt Tóth Géza Szabolcs-Szatmár megyei képviselő (beszédet lapunk 3. oldalán közöljük). Kelemen Sándor (Bács-Kis- kun), Pályi Sándorné (Veszprém), Káli Ferenc (Fejérj, dr. Lukács János (Zala), Oláh János (Szolnok), Weisz- böck Rezsöné (Győr-Sooron), Kapilier Imre (Vas), Bálint Istvánná (Békés), Sümegi János (Nógrád) és Riss Jenő (Budapest) képviselő, majd ezzel az országgyűlés szerdai tanácskozása befejeződött. Ma délelőtt a jövő évi költségvetés feletti vitával folytatja munkáját az ülésszak. Magyar vezetők táv’rata a DNFF évfordulója alkalmából DR. NGUYEN HUU THO úrnak, a Dél-viétnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnökének. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megala. kulásának 13. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ég a dolgozó magyar nép nevében szívből jövő őszinte jókívánságainkat küldj’lk önöknek a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának és Dél-Viet- nam hős népének. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front a megalakulás óta eltelt időszakban meggyőzően bizonyította életerejét, tevékenyen szervezte és irányította Dél-Viet- nam testvéri népének hősi harcát, nemzeti függetlenségéért szabadságáért és társadalmi haladásáért, őszintén örülünk nagy sikereiknek, amelyek elősegítették, hogy létrejöjjenek a béke feltételei Vietnam földjén. A magyar nép továbbra is szolidáris a vietnami nép harcával és a jövőben is megadja a szükséges támogatást annak érdekében, hogy a párizsi megállapodások érvényesítésével elősegítse a békés, független demokratikus Dél. Vietnamért, a nemzeti egyetértésért folytatott küzdelmét. Az évforduló alkalmából szívből kívánjuk a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának és a frontban tömörült hazafiaknak, hogy eredményes munkájukkal sikeresen valósítsák meg nemes célkitűzéseiket Vi. etnam és Indokína békéje, a vietnami nép társadalmi haladása javára. Budapest, 1973. december 20. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PA L, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁLLAI GYULA, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke Intézkedések a bérarány- talanságok megszüntetésére Népesedéspolitikai feladataink
