Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

WtZ. aeeémKer SK; S^g^-WAéTAItÖttSílSXf? f. éKNt Táti) Géza Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása Megyei tanácskozás a népesedéspolitikai feladatokról Ä Magyar Népköztársaság S.974. évi fejlesztési törvény- javaslatában szeretnék rövi­den foglalkozni Szabolcs­Szatmár megye helyzetével, fejlődésének várható alaku­lásával és feszültségeivel. Megyénk 1973-ban is ered­ményekben gazdag esztendőt fog zárni. Ipari termelésünk mintegy 16 százalékkal ha­ladja meg az előző évi szin­tet. Az ipari termelésen belül a nehézipar előreláthatólag 46 százalékkal, a könnyűipar 86 százalékkal, az élelmiszer­ipar pedig 28,6 százalékkal termelt többet, mint 1970- ben. A foglalkoztatottak szá­ma ez évben mintegy 4 százalékkal, ezen belül az iparban foglalkoztatottak száma 8,6 százalékkal lesz magasabb, mint a múlt év­ben volt. A különböző központi bér- intézkedések, a növekvő tár­sadalmi juttatások, a terme­lés általános emelkedése kö­vetkeztében tovább fejlődött lakosságunk életszínvonala. A múlt évihez viszonyítva a lakosság összbevétele várha­tóan mintegy 12 százalékkal fog emelkedni. A szocialista ipar dolgozóinak átlagbére 8 százalékkal, az építőiparban 6 százalékkal lesz magasabb, mint egy évvel korábban. A felsorakoztatott számok, a társadalmi, gazdasági élet­ben elért eredmények bizo­nyítják, hogy Szabolcs-Szat­már megye egyértelműen el­indult a fejlődés útján. Me­gyénk élő bizonyítéka a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt gazdaságpolitikája azon tö­rekvéseinek, hogy a gazdasá­gilag elmaradt területek fo­kozatosan felzárkózzanak. A progresszív fejlődés ellenére is sok még a tennivaló. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy megyénk társadalmi, gazda­sági helyzetének feszültségeit rövid időn belül felszámolni nem lehet. Helyzetünket reálisan ta­lán úgy lehetne megítélni« hogy létezik egy korábbról — a múlt rendszertől örökölt — elmaradottságunk, és a szo­cializmus építése során az országos átlagtól is kedve­zőbb fejlődési dinamikánk. Ez a fejlődés — elsődlegesen az urbanizációs folyamatok­ban — újabb és újabb igé­nyek magasabbszíntű kielé­gítését kívánja meg. A termelőerők fejlődése, a társadalmi viszonyok javulá­sának hatására az elvándor­lás az utóbbi években jelen­tősen csökkent. De még min­dig igen számottevő az ingá­zók száma. A természetes szaporodás kedvező alakulása egy kedvezőtlen foglalkozta­tottsági viszonyt teremtett, melyet fokoz még az is, hogy lakosságunk több mint 40 százaléka az iparnál alacso­nyabb jövedelmet biztosító mezőgazdaságból él. Demográfia helyzetünket vizsgálva, úgy érzem, szá­A pénzügyminiszter ex­pozéjában szerdán többször is gzóbakerült Szabolcs- Szatmár megye. Érthető, hogy ez volt a téma az or­szággyűlés szüneteiben me­gyénk képviselői között is. Gáspár Istvánná mondta: — Jó volt hallani, hogy me­gyénk egészségügyével _ a miniszter az országgyűlés előtt foglalkozott és szá­momra külön öröm. hogy a kisvárdai kórház építéséről kedvezően beszélt. Az_ ipar, országos eredményeiről és terveiről szóló adatok halla­tán a mi szűkebb kollektí­vánk eredményei is eszembe jutottak. A Kisvárdai Vul­kánban karácsonyra a jó eredmények alapján több jutalmat tudnak kiosztani, mint a tavalyi egész évi nyereségrészesedés volt. Az ülés szüneteiben jóné- hányan faggatták Szabó Gusztáv Szabolcs szatmári képvisel* egyrészt a nagy- •csedi tsz-beruházás miatt. munkra különös jelentőségű a kormány népesedéspoliti­kai határozata, és annak fo­kozatos végrehajtása. Ehhez azonban a feltételeket is meg kell teremteni, amihez külön is kérem kormányunk meg­értő támogatását. Elsősorban gondolok itt a gyermekintéz­mény-hálózat fejlesztésére, a munkaképes korú nők foko­zatos munkábaállítására, az egészségügyi- és kommunális hálózat gyorsabb fejlesztésé­re. Míg országos szinten ezer lakosra 14,7 élveszületés jut, addig megyénkben átlagosan 19,4 fő a gyermekáldás. Ezzel szemben ezer bölcsődéskorú gyermekre országosan 97, megyénkben 59 bölcsődei hely jut. (A vidéki átlag 74.) Az ötéves terv végére több, mint 2100 bölcsődei hellyel számolunk, ez mintegy 6 százalékos ellátottságot biz­tosít. Óvodai hálózatunk az el­múlt időszakban, de különö­sen a negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában je­lentősen fejlődött. 1952—72 között az óvodába járó gyer­mekek száma megháromszo­rozódott, mintegy 15200 főre nőtt. Jelentős társadalmi ösz- szefogás eredményeként a negyedik ötéves terv elő­irányzatait túlteljesítettük azonban így is a jelenlegi or­szágos 62 százalékkal szem­ben az óvodáskorú gyerme­keknek csak 55 százalékát tudjuk elhelyezni. A rendel­kezésre álló pénzalapokból bölcsődéink és óvodáink fenntartási, működési költ­ségeire megfelelő fedezet van. Problémát elsősorban a meglevő gyermekintézmé­nyek állaga okoz. Sok kö­zöttük a régi, elavult épüle­tekben működő, amelyeknek felújítása, korszerűsítése nem mindenkor felel meg a gazdaságosság követelmé­nyeinek. A megoldás új be­ruházások létesítése volna, melyeknek megvalósításá­ban a helyi erőforrások moz­gósításán túl központi támo­gatás is indokolt. Ezt most, az ötödik ötéves terv előzetes összeállításánál kérem, hogy korma nvzati szerveink a ko­rábbiakhoz kénest fokozot­tabban vegyék figyelembe. Hasonló problémával kez­dünk az általános iskolai ok' tatás területén. Megyénkben az egy tanteremre jutó ma­gas, — 1,51 — tanulócso­port-arány miatt a negyedik ötéves tervben 135 tanterem megépítése volt a célunk, s ebből az év végéig előrelát­hatóan 87 tanterem el is ké­szül. Sajnos, fejlesztési ter­vünk maradéktalan megva­lósítása nem látszik biztosí­tottnak, mivel az iskolaépí­tés helyi feladat és települé­seink nem rendelkeznek olyan anyagi eszközökkel, amit a létesítmények meg­valósítása igényel. ami a miniszter expozéjában is szerepelt. Többen érdek­lődtek viszont a zártrend­szerű burgonyatermesztésről amelyről az országgyűlés előző ülésén szólt a fiatal képviselő, s hogy akkor reá­lis gondokat említett, arra bizonyíték: egy sor intézke­désre volt már is szükség burgonya ügyben. Rubóczki Istvánná a ráka- mazi Győzelem Tsz jól szer­vezett beruházásairól öröm­mel beszél és nagy elisme­résnek tartja, 1 gy az or­szággyűlés előtt is dicséretet kapott a szabolcsi közös gazdaság. Bánóczi Gyula, az ország­gyűlés honvédelmi bizottsá­gának tagja, a bizottság leg­utóbbi ülésén is felszólalt. Mint az ülés szünetében mondta; Jó volt látni a tör­vényjavaslatban, hogy töb­bek között a honvédelmi bi­zottság ülésén elmondottak is helyet kaptak. Nemcsak a sorállomány életkörülmé­A középiskolai érettségi­vel rendelkezők aránya az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt. Középisko­láink — a szakirányú okta­tás ellenére — döntően még mindig gimnáziumi képzést biztosítanak. 1970-ben orszá­gosan az érettségi bizonyít­ványok 46 százaléka volt gimnáziumi jellegű, nálunk ez az arány 52 százalék. Ala­csony a szakközép iskolát végzettek aránya is: — 12,2 —, országosan 19,5. Ezért a negyedik ötéves tervben a szakközépiskolai hálózat bő­vítését, és ezzel új szakcso­portos képzés igényeit akar­tuk kielégíteni. A tervidő­szak végéig előreláthatóan elkészül egy 16 tantermes kereskedelmi oktatási köz­pont, 120 személyes diákott­honnal. Mátészalkán a gé­pész-technológiai szakkö­zépiskola, 200 személyes di­ákotthonnal és tanműhe­lyekkel. Ezt a folyamatot az ötödik ötéves tervben is to­vább kívánjuk folytatni. Zá­honyban például vasútfor- galmi és rakodásgépesítési szakot kívánunk létesíteni. E térségben előbbre kell lépni a női munkaerő foglalkozta­tási gondok enyhítésében is. A MÁV, mintegy 6 ezer fős — főleg férfiakat — foglal­koztatva, a megye legna­gyobb üzeme. Viszont a va­sutas feleségek, családtagok foglalkoztatása egyáltalán nincs megoldva. A térség fejlesztésével a Tervhivatal­nak — úgy érzem — sokkal összehangoltabban kellene foglalkozni, mivel Záhony nemcsak vasúti, hanem el­sősorban népgazdasági érde­keket szolgál. . ' Terveinknek elsődlege­sen lakosságunk - ellátottsági színvonalát kell javítaniuk. Az 1974. évi tervünkről el­mondhatom, hogy elsősorban lakosságcentrikus, figyelem­be veszi az ellátási színvonal különbségek mérséklésére való törekvés. Céljainkat megyénk dolgozói ismerik. Továbbfejlődésünk megva­lósításának feltételeit a párt által folytatott általános po­litika megvalósításában lát­juk, amelyben fejlődésünk gondjai, problémái nemcsak beilleszthetők, hanem a meg­oldás politikai, gazdaság' eszközei is adottak vág«' fokozatosan megteremthe tők. Jól bizonyítja ezt az 1974 évi költségvetési előirányza' is, aminek végrehajtásáéi' érdemes és megtisztelő köte lességünk jól dolgozni. Ezér‘ a törvényjavaslatot elfogc dóm, és végrehajtásáér munkálkodom — mondta be fejezésül Tóth Géza, Sza bolcs-Szatmár megyei or szággyűlési képviselő. nyelnék javítására hozott intézkedésekben, hanem például a rendőrség körzeti megbízottainak munkakö­rülményeit is javítják —ami vég6Ő soron a lakosság ( ügyeinek jobb intézését is elősegíti. Széles Lajos azt hangsú­lyozta: a miniszter expozéja jól tükrözte a Párt Központi Bizottságának legutóbbi ülé­sén elhangzottakat, főként az életszínvonal emelésének érdekében hozott intézkedé­seket és természetesen ezen kívül egy sor más költség- vetési tényezőt is. Erénye volt a beszámolónak — mondta a szabolcs-szatmári képviselő —. hogy nemcsak a lehetőségeket, kilátásokat összegezte, hanem jónéhány konkrét feladatra is rámu­tatott. amelyek a járások­ban dolgozó szakemberek számára is nagy segítséget jelentenek. Marik Sándor A megyei pártbizottság népesedéspolitikai intézke­dési tervében foglaltak vég­rehajtása céljából december 19-én délelőtt a megyei ta­nács nagytermében társadal­mi aktívák pedagógusok, or­vosok, gazdasági vezetők, szülői munkaközösségi ta­gok részvételével megyei ta­nácskozást tartottak. Gyúró Imre. a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitot­ta meg á tanácskozást, szólt a népesedéspolitikai pártha­tározat jelentőségéről. sza­bolcsi feladatairól, majd két előadás következett. Dr. Magyar János megyei főorvos beszámolt azokról az intézkedésekről, melyeket a nagyjelentőségű határozat megjelenése óta tettek me­gyénkben. Hangsúlyozta a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője; a kedvező szabolcsi népesedési helyzet ellenére vannak tennivalók különösen a városokban születik kevés gyermek. Nem mellékes az sem. milyen utódok születnek, elég ma­gas a koraszülések száma, amely összefügg azzal, hogy a gyermekek egy része testi­leg és szellemileg nem min­dig felel meg az egészséges Tapasztalatcserével egy­bekötött kétnapos országos ankétot rendezett december 18—19-én a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának várospolitikai munkaközös­sége Tiszalökön. Az érte­kezlet napirendjén a társa­dalmi és gazdasági szerve­zetek együttműködése szere­pelt a nagyközségekben. Az ország valamennyi megyéjé­ből érkeztek nagyközségi vezetők, akik kedden dél­után munkacsoportokat al­kotva felkeresték Tiszalök ipari és mezőgazdasági üze­meit, művelődési intézmé­nyeit. Ezt követően a közsé­gi tanács nagytermében Alexa Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára és dr. Borivó László Tiszalökről, dr. Gombás Sándor, a járási hivatal elnöke pedig a nyír­egyházi járás többi nagyköz­ségéről adott rövid tájékoz­tatást. A tanácskozás szerdán reggel dr. Raft Miklósnak, a Szerdán, Nyíregyházán, a '1ISZÖV székházában ülést tartott a szövetség küldött- közgyűlése. Megjelent a ta­nácskozáson Zalavári Ala­jos, az OKISZ főosztályveze­tője. A megye ipari szövet­kezeteinek ezévi munkájáról és az 1974-es tervekről Czim. balmos István, a KISZÖV elnöke tartott beszámolót. Tárgyalták a szövetség, az irodák jövő évi költségveté­sét. a szövetkezeti bizottság valamint a munkavédelmi és szociális bizottság 1973 évi tevékenységét. Elfogad­ták a küldöttgyűlés által vá­lasztott bizottságok 1974-es munkaterveit. Elemezték azt a fejlődést, amelyet az utóbbi években Szabolcs-Szatmár megye ipari szövetkezeteiben vég­bement, s amely meghatá­rozza a további előrelépés lehetőségeit ég feladatait. Az ipari szövetkezetek vagyona például 1961-ben 30 millió forint volt, 1968-ban 126. a tervidőszak elején már meg­haladta a 200 milliót, s ez év végén várhatóan eléri a 380 milliót. Ennek megfele­lő arányban növekedett a megye ipari szövetkezetei­nek a termelése és a nyere­ség is. A tárgyalt időszak­ban ez a következőképpen alakult: termelési érték fejlődés követelményeinek. A születések arányát és a szü­lő anyák életkor szerinti megoszlását elemezve el­mondta: eltolódott az arány, huszonöt éves kortól fokoza­tosan csökken a szülések száma. Ez a népesedés szem­pontjából negatív tendencia, mert az első és a második gyermek után — éppen a legtermékenyebb 20—30 év közötti nők szülési kedve csap­pan meg. melyet a határo­zatból eredő szociális és egyéb intézkedésekkel re­mélhetőleg sikerül növelni. Elmondta a megyei főorvos hogy a rendelet értelmében létrehozták a nővédelmi ta­nácsadókat, megszervezték a házasságelőtti kötelező ta­nácsadást, megalakították az első és másodfokú abortusz­bizottságokat. Nyíregyházán négy ilyen bizottság kezdi meg munkáját, míg a na­gyobb községekben és váro­sokban, Kisvárdán, Ujfehér- tón, Vásárosnaményban. Ti­szalökön, Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Csengerben, Kemecsén és Baktalóránt- házán, ahol kórházi nőgyó­gyászati osztályok, illetve szülőotthonok vannak. az abortusz bizottság ezeken a tanácsigazgatási szervezési intézet igazgatójának veze­tésével folytatta munkáját. Az elnökségben helyet fog­lalt Buda Gábor, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökhelyettese. Alexa László, a megyei pártbizott­ság titkára. Gulyás Emilné dr, a Hazafias Népfront me­gyei titkára, dr. Fábián Fa. jós, a megyei tanács titkára, Nyéki József, a várospoliti­kai munkaközösség titkára, valamint a járás és a nagy­község párt- és tanácsi ve­zetői. Az értekezlet célja az volt, hogy a meghívott nagyközségek vezetői meg­ismerjék azokat a jó ered­ményeket, amelyek a tanács alá nem rendelt szervek vezetőivel kötött együttmű­ködési megállapodásokon ke­resztül előre vihetik egy-egy nagyközség kommunális, gazdasági és kulturális fej­lődését. A megbeszélés szer­vezői azért választatták a 1961-ben 232 millió, 1970- ben 970 millió és az ezévi, várható 1 milliárd 180 mil­lió forint. A 44 ipari szövet­kezetben jelenleg 12 ezer ember dolgozik, közel két­harmadával többen, mint 1961-ben, s ezek közül 4200 a nő. Az idén sikeres évet zárnak az ipari szövetkeze­tek. Az iparba sorolt szövet­kezetek 14 százalékkal, az építőipari szövetkezetek 13 százalékkal, a szolgáltató ipar pedig 9,5 százalékkal fog többet termelni, mint egy évvel korábban. A könnyűiparnál például az átlagosnál lényegesen na­gyobb, a fémtömegcikkipar­ban pedig még ennél is erő­teljesebb felfutás várható. A lakossági javítás-szolgálta­táson belül a kiemelt tevé­kenységek közül. leggyorsabb a fejlődés a gépkocsi-motor­kerékpár javításánál, míg a háztartási és elektroakuszti­kai javítások értéke alig ha­ladja meg az előző évit. A termelés és az értékesí­tés fejlődése lendületes. A nyereség megfelelően ala­kul a termelés felfutása di­namikus. a szövetkezeti te­vékenység helyesen igazo­dik a piaci viszonyokhoz. Azonban probléma továbbra is a lakossági szolgáltatás fejlődésének lassúsága. Az építőiparban visszaesett a helyeken kezdi meg a mun­kát. A család szerepéről Hor­váth Miklós, nyugalmazott művelődésügyi osztályvezető tartott előadást, amely szo­rosan összefügg a népese­déspolitikai határozattal. a szemlélet formálásával. Ki­emelte többek között a csa­lád megnövekedett felelőssé, gét a felnövekvő fiatal nem­zedék nevelésében. Külön i» utalt a nagycsaládok. a csonkacsaládok és a több generációs családok helyze­tére, a velük való fokozol, tabb gondoskodásra. A felszólalók a népesedés-; politikai határozat különbö­ző feladataival foglalkoztak, a gazdasági vezetőkre, a munkahelyekre háruló ten­nivalókkal, a társadalmi szervek nevelő, felvilágosító tevékenységével, a gyer­mekintézmények és a kór­házi szülészeti és gyermek, osztályok fejlesztésének igé­nyeivel. Gyúró Imre össze­foglalójában a társadalmi aktivitást, a probléma komplex jellegét hangsú. lyozta és kérte a részvevő­ket. legyenek támogatói a határozat minél eredménye, sebb megvalósításának Sza­bolcs-Szatmár megyében. tanácskozás színhelyéül TU szalököt, mivel ez a község országosan is kiemelkedő eredményeket ért el ezen a téren, hiszen a 28 együttmű­ködési megállapodás össze­sen több, mint ötmillió fo­rintot eredményezett. Ha ehhez az összeghez a hatmilliós társadalmi munka értékét is hozzáadjuk, kitű­nik. hogy ez az összeg két­szerese a nagyközség fej. lesztési alapjának, s olyan feladatok megvalósítását is lehetővé tette, amelyet sa­ját erőből a tanáé« soha. vagy csak hosszú évek múl-' tán tudott volna megvalósí­tani. A megállapodások értékét növeli az a tény is, hogy községen, sőt megyén kívüli üzemekkel és vállalatokkal is kötöttek, ami az ország­ban szinte egyedülálló. A tanácskozás Buda Gá­bor összegző zárszavával ért véget. Doszlop Miklós lakásépítés, csökkent a la. káskarban tartási tevékeny, ség. Szervezett termeléssel azonban biztosítani kell, hogy a megye szövetkezeti ipara is vállalja a ráháruló részt a párt lakásépítési ak­ciójának végrehajtásának. Fontos az export, de a me­gye lakossága is kapjon ezekből a világmárkás ter­mékekből, nagyobb gondot szükséges fordítani a belke­reskedelmi igények kielégí­tésére. Éppen ezért is fon. tos a hatékonyság rejtett tartalékainak — az üzem. és munkaszervezés, az állóesz­közök — jobb kihasználása. Korszerűsíteni kell a gyárt­mányösszetételt. van tenni­való a minőség javításában, de a beruházások hatékony­ságának fokozásánál is. Jövőre az ipari szövetke­zetek 1 milliárd 300 millió forint termelési érték eléré. sét tervezik. Számítások szerint a szövetkezeti va­gyon is meghaladja a 420 millió forintot. Mindezt elő­teremteni, csak az eddigi­eknél is jobb munka- és üzemszervezéssel. előrelátó tervezéssel lehet. A beszámolókat hozzászó­lások követték. Felszólalt a vitában Zalavári Alajos, az OKISZ főosztályvezetője is, T. ÁJ Megyénk és az expozé Tiszalök; Befejeződött a nagyközségekről rendezett országos tanácskozás Egymilllárd 300 milliós termelés megyénk ipari szövetkezeteiben Ülésezett a KISZÖV küldöttközgyűlése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents