Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
rxx Évfolyam 397. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1973. DECEMBER 20. CSÜTÖRTÖK LArtrKK TARTALMÁBÓL» Megyénk és aa expozé (3. oldali A jövő heti rádió- és tv-műsor (4. oldal)' Egy kiállító» képei (5. oldal) Sportélet a Rétközben (9. oldal) Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden: a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetése Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Á tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke. Fehér Fajos. Gáspár Sándor, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai,, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, s ott voltak a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Darvas József kétszeres Kossuth-díjas íróról, az Elnöki Tanács tagjáról, országgyűlési képviselőről. Hangsúlyozta: Darvas József halálával közéletünk és a jelenkori magyar irodalom egyik kimagasló alakja távozott el sorainkból. Életműve politikai és szellemi életünk maradandó értéke. Emlékét hűen megőrizzük. Az országgyűlés néma felállással adózott Darvas József emlékének, s emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. A jelentést az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vette. Az elnök ezután bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes indítvány érkezett, az országgyűléshez a megüresedett alelnöki tiszt betöltésére. Az átirat — amelyet dr. Pesta László ismertetett — Péter Jánost javasolta alelnöknek. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, s Péter János képviselőt egyhangúlag alelnökké választotta.A Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslatot terjesztett elő egyes bizottsági tagok — időközben kapott új beosztásuk miatti — felmentésére, valamint a bizottságokban felment esek és elhalálozás folytán megüresedett' tagsági helyek betöltésére. Az országgyűlés a javaslatnak megfelelően Karakas László képviselőt miniszterré választása miatt külügyi bizottsági tagságából, dr. Beckl Sándor és Gácsi Miklós képviselőt pedig — államtitkárt kinevezésük miatt — külügyi, illetőleg ipari bizottsági tagságukból egyhangúlag felmentette. Eredményes bizottsági tevékenységükért az országgyűlés nevében Apró Antal mondott köszönetét. Az országgyűlés a benyújtott javaslat szerint az ipari bizottság tagjává Fáik Miklós és Gorjanc Ignác képviselőt, a külügyi bizottság tagjává pedig Bencsik István, Ispánovits Márton és dr. Káldy Zoltán képviselőt választotta meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alko- tott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, amelyet az országgyűlés tudomásul vett. Közölte Apró Antal azt is, hogy több képviselő interpellációt nyújtott be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László ismertette. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, pénzügyminiszter, emelkedett szólásra. lyek a hazai termelői árak számára iránymutatóak, azokat, ha néha az állami szabályozás közbejöttével is, de nyomon kell követni. Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű feladatunk, hogy a szocialista országokkal a KGST-partnereinkkel szemben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul, tervszerűen teljesítsük. Ez 1974-ben a kivitel 3—5 százalékos bővülésével jár. Erről szólva azonban fontos hangsúlyozni, hogy a nem korszerű és nem gazdaságos export visszaszorítása minden relációban megfellebbezne Cetien kötelemény. Ezzel egyszersmind a költségvetés túlzott támogatási terhei is csökkenthetők. Nem árt tehát arra felkészülni, hogy néhány vállalatnál, ahol ez különösen indokolt, az export támogatását ilyen okokból mérsékeljük. Fontos célunk jövőre az, hogy a szocialista országokból származó import az ideinél jobban bővüljön és még inkább igazodjék népgazdasági szükségleteinkhez. Százmilliárdon felüli beruházás 1974-ben Falu végi Lajos pénzügyminiszter expozéja A beruházások 1974. évi terve folyóáron 117—118,5 milliárd forint, 10 százalékkal magasabb az idei várható teljesítésnél. Az 1973-ban folyamatban levő 61 egyedi nagyberuházásból 28-nak kellene e hó végéig befejeződnie. Közülük 24 elkészül; olyanok is. amelyeket már az előző években használatba vettek, de még befejező és pótmunkákat végeztek rajtuk. Esész sor kimagasló ienagyberuházásaink — például a paksi atomerőmű, a magyar viscosagyár új üzeme, az adriai kőolajvezeték — is igen költségesek és magas műszaki-gazdasági fel- készültséget kívánnak. Sok tehát a tennivaló beruházási tevékenységünk tervszerűségében, szervezettségében, gépesítettségé^ ben. Erre figyelmeztet, hogy az egyedi nagyberuházások megvalósítási ideje sokszor Tisztelt Országgyűlési Az 1974. évi állami költségvetés kidolgozásakor áttekintettük a IV. ötéves tervidőszak eltelt három évének gazdasági folyamatait és a következő két év várható változásait. A közelmúltnak és a jövőnek ez az elemzése, a szocialista építés helyzetképe arról győz meg, hogy haladásunk világos, egyértelmű társadalmi és gazdasági céloknak, a középtávú tervekben testet öltött gazdaságpolitikának és az előnyeit egyre jobban megmutató irányítási rendszernek köszönhető. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén vizsgálta a tavaly novemberi határozat megvalósítását, az 1974. évi népgazdasági terv és a költségvetés irányelveit. Kiemelte, hogy meggyorsult és újabb lendületet kapott a X. kongresszus határozatainak végrehajtása, s — e folyamat részeként megállapította, hogy a gazdasági építőmunkában az 1973. évi és a IV. ötéves terv eredményes végrehajtása folyik. Társadalmunkban széleskörű egyetértésre találtak az életszínvonalpolitikai intézkedések . Ami mindannyiunknak nagyon fontos, a munkásosztály, különösen a nagyüzemi munkásság megelégedéssel fogadta gazdasági helyzetének javítását, és abban munkájának fokozott megbecsülését látja. Növekedett a reáljövedelem Az 1974-es esztendő pénzügyi előirányzatait, főleg ezék változásait vizsgálva két körülményt kell nyomatékosan érzékeltetni. Az egyik az, hogy népgazdasági tervünk szerint fokozni akarjuk a felhalmozás és fogyasztás ütemét A világpiaci infláció fennmarad, a nyersanyagárak rendkívüli módon emelkednek. Ebből következően, a költségvetésben a szokásosnál több a bizonytalanság az előirányzatok összeállításánál és a költségvetés egyenlege a nagyobb hitelfelvétel ellenére is alig lesz jobb az 1973. évinéL 1974-ben a költségvetés hiánya: 2,3 milliárd forint, amit a szokásos módon, hitelforrásokból fedezünk* A törvényjavaslat szerint a bevételek 12,8 százalékkal növekednek, és 261,4 milliárd forintot érnek el. Ezt követően beszélt külkereskedelmi helyzetünkről, majd így folytatta: — Noha a világpiaci áremelkedés a magyar gazdaságban is költségnövelő tényező, ezt elsősorban a költségvetés érzi. A vállalatok belső költség- és árkalkulációja nem eléggé követi a valóságot, ennyiben bizonyos termékeknél téves információkat adhat a vásárlási és az értékesítési helyzetről. A termelő, aki leginkább illetékes az alapanyagok, alkatrészek helyettesíthetőségének megítélésére, ha kevésbé érzékeli az import árnövekedését, azt is olcsónak vélheti, ami a népáazdasá gnak, valój ában tehát mindannyiunknak drága. A nem átmeneti, nem spekulációs okokra viszavezet- hető, hanem tartós világpiaci áremelkedésből azokat, amelentőségű beruházással is gyarapodtunk. Technikai adottságaink mai színvonalán a termelés egységnyi növeléséhez egyre több állóalapra van szükség, bár a különböző ágazatokban erősen eltérő mértékben. A termelékenység tehát mind nagyobb és nagyobb befektetések árán emelkedik. Oj egy évvel, másfél évvel is hosszabb a tervezettnél, ami jövedelem kiesést okoz és még a költségeket is növeli. Siettetnünk kell tehát a nép- gazdasági hatékonyságot növelő korszerű eljárások elterjedését beruházáspolitikánk azon törekvésének érvényesítésével együtt, hogy gyorsítsuk a kivitelezés ütemét. A mezőgazdaság támogatása A gazdaságos termékszerkezet, az olcsó és korszerű beruházás, az ésszerű munkaerőgazdálkodás és kapacitás-kihasználás nemcsak az iparban követelmény. A mezőgazdasági támogatásoknak, beleértve a fejlesztéseket is, fontos szerepük van a fogyasztói és feldolgozóipari szükségletékhez igazodó meNégy év adataiból az körvonalazódik, hogy az ötéves tervben számítottnál nagyobb nemzeti jövedelem- növekedés ellenére a belföldi végső felhasználás bővülése a várttól elmarad. Nem egyirányú változás hatása ez. 1971-ben még a termelt nemzeti jövedelemnél többet fogyasztottunk, s halmoztunk fel hazánkban. Mondhatnám úgy is. hogy túl sokat, s így tudatos intézkedéseink való- raváltása az, ha 1972—73- ban és még a következő esztendőben is alacsonyabb a belföldi végső felhasználás mint a megtermelt nemzeti jövedelem. Mindez külkereskedelmünkben is megmutatkozik. Kivitelünk gyors ütemben növekedett, behoza tálunk viszont, különösen a? idén. nem volt annyira len dületes, mint az ötéves tér elején. A házai felhasználást illetően az a fő kérdés. hog> mennyit fordítunk a termelés bővítésére és mennyit s lakosság fogyasztási igényeinek kielégítésére. Az 1971 évi kelleténél nagyobb fel- Sjalmozási tevékenységet — említett intézkedéseinket követően — 1972-ben már csökkenő ütem, 1973-ban szerény bővülés és jövőre élénkülés jellemzi. Várható, hogy a IV. ötéves tervidőszakban a beruházások — tényleges árakon számolva — közel 80 milliárd forinttal meghaladják az eredetileg tervezettet, örvendetesen javul a készletgazdálkodás. Ami a lakossági fogyasztást, az életszínvonalat illeti, 1973-ban, főként központi intézkedések hatására, gyorsult az egy főre jutó reáljövedelem növekedése: 4—4,5 százalékos. Jövőre 5—5,5 százalékot akarunk elérni. Az ország pénzügyi helyzete és egyensúlya — 1972- höz képest — jobbá vált az idén. Egész sor tényező enged arra következtetni: kül- kereskedelmi és fizetési mérlegünk többlete; a némileg mérséklődő költségvetési hiány; a fizetésképtelen vállalatok számának csökkenése ; a lakossági jövedelmek és kiskereskedelmi készletek tartós összhangja; az immár 60 milliárd forintos lakossági betétállomány. Tanácskozni az országgyűlés. (Kelet-Magyarország-telefotő) zőgazdasági termelési szerkezet kialakításában. Különösen a cukorrépa- a zöldség-, és a burgonyatermelés, valamint a szarvasmarha- és lertéstenyésztés az, ahol a kormány a támogatásokon és hiteleken túl felvásárlási áremeléssel is fokozta a termelők érdekeltségét. Arra is gondoltunk a hitelkedvezrfié- nyek megállapításánál, hogy jövőre az olyannyira gazdaságos üzemen belüli feldolgozás is lendületesen bővüljön. A szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek létrehozásával egyidőben sokhelyütt nem számoltak az állatállomány-bővítés anyagi-pénzügyi szükségleteivel. Nagy megtakarítást, hatékonyság- növekedést hoz majd, ha például a szarvasmarha-állomány oly mértékben szaporodik, hogy a ma még 20—25 százalékban üres férőhelyeket teljes egészében kihasználjuk. Hadd említsem meg," a rakamazi „Győzelem” ísz-t, amely a 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telepét saját kivitelezésben megépítette, az állatállományról gondoskodott, sőt növény- termelési szerkezetét a szakosított telep takarmányellátása érdekében átalakította. Sajnos azonban nem minden szövetkezeti beruházás ilyen. A nagyecsedi „Rákóczi” termelőszövetkezet például a szakosított sertés- tenyésztő és hizlaló-telep (Folytatás a Z. oldalon)
