Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

If. OlM ftüEW-*TÄÖTÄÄORS2XÖ — TfAÄHtwÄrt SnsCEBKE« ■ffltonr «BBr *1 í'Sy 19. OULX-ISH SAM. BÖS ■ ... MŰVÉSZI SZEMPONT — És tesséh mondani, mosható? SPORTSZERŰSÉG •V^o»ÍOo0e — Csak beljebb, beljebb! Nem a győze­lem. 'latora a részvétel a fő! A KÍVÁNCSI CLEV/­— Mit is csináltunk, drágám, mielőtt nem vol événk?... TECHNIKA SS Tudomány ■ TECHNIKA M Tudomány SS TECHNIKA ■ Tudomány Laboratórium a hegyek között Ai orvosi gyakorlat betegségként Ismeri a légszomjat Ez a betegség rendszerint nagy magasságokban keríti hatalmába az embert, és légzési nehézségekkel, szívdobogással, fej­fájással jár. A hirtelen beálló és gyorsan fej­lődő légszomj komoly következményekkel járhat. , Az első reakció után, amikor az oxigén hiány a szervezettől óriási erőfeszítést köve­tel, az emberi szervezet lassan alkalmazkodik hozzá. Régóta nyitott kérdés, hogy a belső szervek, a sejtek, hogyan viselik magukat eb­ben az esetben, milyen változások mennek végbe a légszomj esetén. Ipollit Davidovszkij, neves szovjet or­vostudós annak idején rájött, hogy a lég­szomj a szív külső részében gyakran jelen­tős alaki és működésbeli lökéseket idéz elő. Ezt a hipotézist igazolták azok a kutatások, amelyeket Tadzsikinsztánban végzett Jakov Rahimov professzor, a Tadzsik Orvostudomá­nyi Egyetem anatómiai tanszékének vezető­je, társa, Lev Etingen professzor segítségével. Ezt a tudományos munkát a Tadzsik SZSZK állami díjára terjesztették fel. A két tudós és munkatársai egészen egyedülálló kísérlete elméleti és gyakorlati szempontból rendkívül érdekes és fontos a biológia és az orvostudomány szempontjából. A szívkoszorúérszövet reakcióról alkotott kö­vetkeztetéseik alapul szolgálnak ahhoz, hogy kellő megelőző intézkedéseket dolgozzanak ki arra az esetre, amikor az emberi szervezet természetes körülmények között oxigénhi­ánnyal küzd. A viszonylag vékony könyvecskében óri­ási munka van, a könyvecske megírásához a tudósoknak maguknak is hosszú időn keresz­tül nagy magasságokban kellett tartózkodni­uk. A Szovjetunió egyik különleges magas­hegyi orvostudományi laooratóriuma éveken át működött oxigénhiány körülményei kö­zött, ibolyántúli sugárzásban, igen erős hegy­vidéki ion sugárzásban, rendkívül erős hő- mérsékleti ingadozások között és nagy lég- nedvességben. A tudósok a közép-tadzsikisz- táni hegységet választották ki működésük szinteréül, mégpedig egy olyan pontot, amely 3372 méter magasan fekszik a tenger szintje felett. Itt a magasban, a sátorvárosban minden nyáron újabb és újabb kísérleti adatokat gyűjtöttek. Állatokon végezték a kísérleteket, amelyeknek módszertanát külön meghatá­rozták, s ez lehetővé tette, hogy necsak a belső szervek anatómiai struktúráját, hanem azok szövettanát és szovetkémiáját is tanul­mányozzák. Megfigyelés alatt tartottak 400 felnőtt kutyát és nyulat, amelyek szakaszon­ként 60 napig tartózkodtak az előbb említett magasságban. A monográfiái adatok meggyőzően bizo­nyították, hogy mennyire nem közömbös a szervezetnek a rendkívüli magasság. Mindé nekelőtt egy sor általános eredményt kaptak, amelyek a belső szervek változásaira vonat­koztak. Bebizonyosodott, hogy az oxigénhi­ány körülményei között a szövetek gyorsan sorvadnak, sérülést szenvednek a hajszále­rek, vérzés áll be, mivel a nyirokrendszer nem tud megbirkózni a túlságos megterhelés­sel, s csupán 20—30 nap elteltével követke­zik be a viszonylagos azonosulás, akiimati- zálódás. A tudósok arra a gondolatra jutottak, hogy rendkívül fontos pontosan tudni a szer­vi változások bekövetkezésének pillanatát ahhoz, hogy megkülönböztethessék a szoká­sos alkalmazkodó reakciókat a kortan! vál­tozásoktól. A szívelégtelenségben szenvedő embereknél még a helyváltoztatást is előze­tesen az orvosoknak kellett jóváhagyniuk. Ezek gondos orvosi vizsgálata feltétlenül szükséges még a magashegyi üdülőkben tör­ténő gyógykezelés esetén is. A tadzsik tudósok kísérlete alapul szol­gál a különböző betegségi reakciók megelő­zésére. Az egyik ilyen intézkedés a fokoza­tos megelőző edzés. Különösen időszerűek ezek a megállapí­tások Tádzsikisztánban, ahol a terület 93 szá­zaléka hegyvidék. A következtetések lehető­vé teszik, hogy megőrizzék a geológusok, az építő- és villanytelepi munkások, a bányá­szok egészségét és munkaképességét a magas hegyi viszonyok között. , Oleg Szoboljev APN A& *4 -^BESZERZÉST anyagot gépet, berendezést stb. közület.ek és lakosság részére, speciális szállítóeszközökkel fuvarozást vállal a-MPO KSZ anvagbeszerző részlege 1054 Bp V. Bajcsy-Zs út 56 T ' 310-188, 124-556. 117-428 (Bp. 3004) A TAURUS Transit nyíregyházi kirendeltsége az alábbi munkahelyekre felvételt hirdet: ADMINISZTRÁTOROK (érettségizett női munkaerő) RAKTÁRI ANYAG- MOZGATÓK (férfi) TAKARÍTÓNŐ' Jelentkezés az Expedíció vezetőnél: Nyíregyháza Derkovits út 107. (1287) „V ezetékes “számítógép Kezdetben vala Bell és telefonja. Ezzel a telefonnal két pont között lehetett telefo­nálni. Ha másjk ponttal, valaki mással kel­lett beszélni, újabb telefonvonalra volt szük­ség és így tovább. Elképzelhetjük, hogy akár­csak 5—10 „előfizető” esetében is milyen ha­talmas dróttömegre, vezetékrengetegre volt szükség ahhoz, hogy mindenki mindenkivel beszélhessen. így aztán Puskás Tivadar ta­lálmánya valóságos megváltás volt. Puskás javasolta ugyanis, hogy az „előfizetők” tele­fonvezetékei egy központi helyre fussanak össze, és ott kössék össze ideiglenesen az ép­pen szükséges vezetékeket. Ezzel a műszaki újítással azonban nemcsak a telefonközpont őse született meg, de lehetővé vált egy se­reg egyéb szolgáltatás, például az üzenetköz­vetítés bevezetése is, A szolgáltatás jellegen van a hangsúly, azon tehát, hogy egy vi­szonylag nagy központi apparátus biztosítot­ta előnyöket igen egyszerűen, egy kis (fekete vagy újabban színes) készüléken igénybeve- heti az előfizető. AZ ÖTLET UGYANAZ Amikor a számítógépek megjelentek a piacon és a gyárak, intézmények felismerték a benne rejlő lehetőségeket, egymás után vá­sároltak, helyeztek üzembe gépeket és ala­kultak a vállalati számítóközpontok. Termé­szetesen a gépvásárlásokba hibák is csúsztak, de a gépek a számottevő műszaki és -üzemel­tetési problémák mellett egyre inkább bevál­tották a hozzájuk fűzött reményeket. Ez a helyzet, amikor mindenki maga elégíti ki sa­ját igényeit, sok tekintetben a telefonálás Puskás Tivadar előtti korszakával analóg. A történeti fejlődés érdekessége az, hogy ez az analógia a továbbiakban is érvényes. Kiderült ugyanis, hogy az önellátó üzemelte­tés távolról sem a legjobb. Pl. igen sok eset­ben gazdasagtalan, mert nehezen biztosítha­tó, hogy a gépet a nap 24 órájában állandó­an teljes kapacitásában kihasználják. Gyak­ran adódhat olyan feladat is, amelyik túl ki­csi a gépnek, vagy éppen túl nagy és ez esetben nem tud vele megbirkózni. Ennek a felismerésnek a nyomán jelent meg a „pia­con” egy újfajta szolgáltató, aki fölajánlja számítógépét és számítástechnikai tapaszta­latait. A megrendelőnél, az „előfizetőnél” egy végállomást helyez el, a telefonkészülék tá­voli rokonát, amely a központi helyen üze­meltetett számítógéphez vezetékkel, pl. egy­szerű telefonérpárral összekapcsolható. Ez az új szolgáltatás az un. távadatfeldolgozás, amely természetesen nemcsak azt jelenti, hogy egyféle, meghatározott műveletet vagy műveletsort (un. feldolgozási programot) le­het a hálózattól „megrendelni”, hanem azt is, hogy maga az előfizető szabja meg, írja elő a feldolgozás menetét, szempontjait, stb. Vagyis szaknyelven szólva, nemcsak választ­hat a programok között, de írhat is prog­ramot. A HATTÉR HÁTTERÉNEK A HATTERE A kezdeti megoldásnak volt még leg­alább egy további hiányossága. Gyakran elő­fordult ugyanis, hogy a saját gép éppen ak­kor volt rossz, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. Ezért ma már olyan szolgálta­tóhálózat építésére törekszenek, amelyfteí több távadatfeldolgozó rendszer van össze* kötve egymással. így, ha az egyik meghibá­sodik, vagy éppen foglalt, vagy nem alkal­mas a feladat megoldására, a hálózat auto­matikusan átadja a feladatot az un. háttér­gépnek. Építhető természetesen olyan ren<J- szer is, amelyben még a háttérgépnek is van háttérgépe. Ezzel gyakorlatilag hibamente» és igen rugalmas rendszer alakítható ki, lé­nyeges többletberuházás és így „előfizetői díjnövekedés” nélkül. Sőt éppen az ilyen távadatfeldolgozé hálózatok teszik lehetővé, hogy pl. „éjszakai tarifát” vezessenek be — újra csak a teű>>- nos analógia — mint az éjszakai helyközi hí­vásoknál. így akinek nem sürgős az ered* mény, mondjuk ráér másnap reggel, az oL* csobban dolgoztathat LEHET A BANKBETÉTET IS* .Magyarországon a Számítástechnikái Koordinációs Intézet (SZKI) üzemeltet ilyen távadatfeldolgozó hálózatot. PL a tervező mérnököt segíti munkájában az a kérdés-fe­lelet „játék”-ra emlékeztető eljárás, amely az IPARTER.V-ben elhelyezett „végállomás” segítségével használható a tervező munká­ban. A m' lök kérdez, a gép válaszol vagy visszakérdez, és a tervezés részben ennek a dialógusnak keretében folyik, miközben a számítógék a nehéz és fárasztó számításokat és ellenőrzési feladatokat, a mérnök által ki­választott programok szerint önműködően el­végzi. Ugyanígy felhasználhatja ezt a szol­gáltatóhálózatot pl. az OTP takarékbetétek vagy éppen devizaszámla kezelésére, nyil­vántartására, amelynek megoldásán éppen most fáradoznak a szakemberek. A szekrényke hűt vagy fűt Másfél évszázaddal ezelőtt érdekes felfed dezésre jutott egy német fizikus: rájött, hogy két különböző fémet összeforrasztva és a forrasztás helyét melegítve, villamos árain keletkezik. Nem sokkal később Peltier fran­cia tudós megfordítva végezte el a kísérlete^ áramot vezetett a két fémből álló áramkör­be, amire az egyik fém' felmelegedett, a má­sik pedig lehűlt. Megfordítva az áram irá­nyát, a meleg és a hideg oldal is felcserélő^ dött. Mivel igen kis hőmérséklet különbség gek adódtak a drótvégeken, több mint egy évszázadon át nem tudtak mit kezdeni ez­zel a jelenséggel, amit azután a hatvanas évek elején újból „felfedeztek” a kutatók. Ma már számtalan olyan kis készülékei ismerünk, amelyek sorbakapcsolt Peltier- elemekből állnak: hideg és meleg előállítá­sára mindenütt alkalmasak, ahol elektromos energia rendelkezésre áll. Jó példa erre a képen látható kis szekrényke, amellyel újab­ban az NSZK vasúti motorkocsijait látják eV A vezető vagy a kalauz ebben helyezheti el a hűtésre vagy melegentartásra szánt élelmi­szert, a Peltier-jelenség alapján minusz hal és plusz hetven fok között bármilyen hőmért sékletet elő lehet állítani a szigetelő falakká! ellátott szekrényke belsejében. KERESZTREJTVÉNY 1882. december 16-án született Kodály Zoltán zeneszerzőnk, Dunapataj község művelődési házának alapkövét ö tette le. Akkor mondta: „Ez ugyan az egvetlen ház, ahol anyagi, való­di kő letételét bízták rám,... folyt, a beküldendő vizsz. 1. iügg. 10. és 13 sorokban. VÍZSZINTES: 11. ... mint Marci Hevesen, 12, A dohányos teszi a cigarettával. 1*. Személyes névmás. 15. Folyó Ausztriában. 17. Névelővel a »xiunkafolyamat egyik fázisa. 19. Szolmizációs hang névelővel. 21 Kétjegyű mássalhangzó. 22. Szel lcmi munkás. 23. Angol fiúnév 24. Igekötő. 25. A másik oldalon .27. Névelős gyermekjáték. 30 Iparos 31. Kvarc. 33. Nóták. 34 Az amerikai öt tó egyike. 35 Árhatár, értékhatár. 37. Tagad szó. 38. Támasztékom. 39. Ma ró anyag. 40. Nagyképűsködés 41. A régiek vágás és döfés el leni védőfegyvere. 44. Szólít. 46 Nógrád megyei község. 49. S^.o cialista szigetország. 50. Rajz ár nyék. 52. Fát gallyaz. 53. Gyil kolja 54. Orvosi műszer (-F) 56. Zavarj! 57. Kettétört váza 58. Érzékszerv 59. Munkadíj. 60 Ellentétes kötőszó. 61. Becézett női név 63 Készenléti szolgálat. 66. Főzeléknövény. 67. Megint figyelmeztet 69. Szavazóládák 70. Cipész szerszám. 72. Egyez­kedő. alkudozó. FÜGGŐLEGES: 2. Him állat. 3. Hamis. 4. Csúcseredmény 5. Vágószerszám része. 6 Kohászatunk egyik bá­zisa. 7. Birtokos névmás. 8. La­tin kötőszó. 9 GEA. 16. Ne iz­gulj! 17 Menyasszony. 18. Egy­más mögött, vagy mellett elhe­lyezett tárgyak összegüggő fo­lyamatos rendje 20. Ész. okos­ság 26 íme 28 Volt francia ter­rorszervezet 29. Lombik fele! 30 Károsan hat. 32. Volt miniszter- elnökünk. az I. világháború ide­ién 34 Fluoreszcein származék: erős hatású vörös színű festék. 36. A hét vezér egyike. 38. H«**­határozó rag. 42. Dísztermet. 43. JBI. 44. Számnév. 45. Világ If­júsági Találkozó. ’ 47. Indulatszó 48. Nincs gyakorlata. 50. össze a falevél. 51. Ritka női név. 54 KRÜ. 55. Mező 62. Angyalrang 64 YRE. 65. Vizenyős terület. 6fi A függ. 30. fordítva. 68. Labda rúgó mérkőzés eredménye lehet 70. Keresztül« 71. Szolmizáció? hang. A megfejtéseket legkésőbb de cember 23-ig kell beküldeni CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK ELI December 2-i rejtvénypályáza­tunk Megfejtése: „Gondolat a nap alatt munkádnak cím je. Ne tré­fálj, bújj pad alá vele s leszi gondolat a pad alatt.” Nyertesek: Felszeghy Gábori né, Gábor Gyuláné, Izsáki Bélá- né, Kádár Lászlóné. Pampuch Erzsébet Pataky Csaba nyír­egyházi, özv. Fábián Dénesné tengeri Sávéi Istvánná nyírte- jki. Szabó Barna tyukodi, Joó Károly vásárosnaményi kedves re j tvényf e jtőink. ) A nyereménykönyveket postttl elküldtük I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents