Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

WH. lee**hfe M. Itß&J&Kt&xiSbäk^ «i ^dAe#i£? r1 t'dHÉ I *« VÁROS! Könyvtár TlszalökAn Megvédik a „Kiváló” címet SZÍNHÁZ KIÁLTS, A nyíregyházi Mórics Zságmand Szín­házban ebben a hónapban játssza számos estén a jeles írónő, Szabó Magda Kiálts, város! című drámáját a Debreceni Csokonai Színház társulata. A darabot az idei Csokonai-évforduló alkalmából a szín­ház felkérésére írta Szabó Magda, aki első­sorban kitűnő lélektani érzékkel alkotott, korszerű mondanivalójú, stiláris szépségek­ben bővelkedő regényei révén lett igen nép­szerű, s csak most, több mint egy évtized után jelentkezett újra a színpadon. Igen sok szál kötheti, köti ma is az írónői Debrecenhez, születése, tanulmányai, tanár­kodása helyéhez. Szereti ezt az egykor a pusz­ta közepén álló, se folyó, se hegy, se vár vagy kőfal nem védte várost, amely szorgal­mának, komoly keménységének és élete megóvásáért barátnak, ellenségnek egyaránt adót, sarcot fizetni kész hajlékonyságának köszönheti megmaradását. Tiszteli az ősöket, de a város mai életét is, ezért írta meg az év­fordulóra ezt a drámát, s ezért nem Csoko­nairól írta, hanem az ő tiszteletére megmutat­ni a ma élőknek Debrecen egykori arcát, mentalitását. A XVII. század legelejének Debrecenében Játszódik a dráma, 1604 októberében. A há­rom részre szakadt ország viharaiban a város súlyos megpróbáltatásokon ment át. A né­met, a török adóztatta, kóbor seregek sarcol- ták, tűz és pestis pusztította aszály apasztotta. Ennek az októbernak a tizennegyedik napján — amikor a drámai cselekmény elindul — sem nézhetett könnyebb napoknak elébe Debrecen városa, készültségben van most is, a várost támogató Bocskai István fejedelem a hajdúkkal a császári zsoldosok — Belgio- ijoso — készülődik. Ez zavarja meg Gál Nagy István főbíró lányának, Eszternek esküvői készülődését. Borzán Gáspár fiatal szenátor­ral kötne házasságot, nyolc éve várnak már erre az alkalomra, mert már ez idő alatt öt­ször kellett elhalasztani esküvőjüket a városi ért valamilyen csapás miatt. Gál Nagy Esz­ter élete azonos a közösségével, nem vigad­hatott, amikor a város gyászolt. Eszter sor­sában benne van a város élete, áldozata, szenvedése. Jellemében az az életet, örömöt ekaró konokság, amely a várost megtartotta, de amely mégis tehetetlennek bizonyult oly­kor a nála nagyobb erőkkel szemben. Mint most is. Bocskai hajdúi szétverik a császári rsoldoeokat, de a védtelen várost egy meg­vert sereg is meg tudja sarcolni, s túszul vinni két fiatal szenátort. Az egyiket, Borzán Gáspárt a császáriak megölik, mert Bocskai fejedelem megtiltja a városnak a hadisarc megfizetését A városra nem elsősorban a történet jel­lemző. hanem a városbeliek, a különféle hely­setekben tanúsított magatartásuk, amely az egész drámában a kemény debreceni szelle­met sugározza. Azt a megmerevedett kálvi- nizmust, amely védekezésből is fejlődött ki, s amely az egyháznak megtartó törvénye le­het esetleg, de az embernek és a városnak semmiképp. Ezzel a szigorú, merev szemlé­lettel perel Szabó Magda.. A főbíró, Gál Nagy István élete egy a város szolgálatával, a kö­zösség gondjával, védi a közösséget, a töb­bieknél messzebb lát, tudja, hogy nem lehel oly elzárkózottan élni a más vallásuaktól mert ez a gyűlölet végül is a városon, az em­bereken csattan. Gál Nagy István elbukik ugyan — a történelem erőivel szemben tehe­tetlen, nem tudja megmenteni Borzánt, egy­háza is kiközösíti — de mi tudjuk, hogy neki van igaza. Több rétegű ez a mű, nemcsak egyetlen ember drámáját vetíti, nagyítja ki. A főbíró sorsában azt láthatjuk, hogy a legtisztább A VIKTORIÁNUS ANGLIA XIX. száza­di irodalmában Dickens és Thackeray óriás­sá nőtt alakjai mellett szerényen húzódik meg a Bronte név. Ragyogása azonban éppoly fé­nyes, mint a társaké: valamennyien egyaránt részesei a realista társadalmi regényt kibon­takoztató századközép újszerű törekvéseinek. Rájuk gondolva írja Marx, hogy több politi­kai és szociális igazságot tártak fel, mint amennyit koruk hivatalos politikusai, publi­cistái és moralistái együttvéve kimondták. Méltán mondhatja ezt, hiszen Dickens az ár­vaházak megalázó és a dologházak emberte­len körülményeinek társadalmi rugóit bogoz- gatja, Thackeray a „hiúság vásárát”: a pol­gári életmód önzéseit és érdekeltségi kapcso­latait mutatja be, Bronte pedig az új- módi élet megszokásait, mesterkélt megkö­töttségeit és az ezekbe való tunya belenyug­vást veszi célba. A témakörökben egymás nyomdokain haladó írók az ábrázolásmódban azonban lényegesen különböznek egymástól Az utóbbi produkálja a legváratlanabbat és a legkülönösebbet Nemcsak alkotásai különö­sek, ilyen minden, ami a Bronte névhez kap­csolódik. Hat gyermek marad árván a tüdővész- ben összeroskadó anya után, de csak négyet tud életben tartani a sokszor kegyetlen és az állandóan könyvtárába húzódó haworthi tisz- teletes. A gyanútlan olvasó általában azt gon­dolja, hogy közülük való az, akinek nevéhez fűződik a két ismert Bronte-regény. A való­ság azonban ennél jóval bohyolultabb. mert az apa mindhárom leányát regényíróként tartja számon az irodalomtudomány: Char­lotte műve a Jane Eyre. Emily alkotása pedig az Üvöltő szelek. A harmadik lány. Anne re­gényei nálunk kevésbé ismertek, míg a ne­gyedik gyerek. Branwell csak az irodalomtör­ténészek fantáziáját pezsdítette meg olykor­olykor. A három leánytestvér közös kötetben de álnéven mutatkozik be 1846-ban. A ver­skötet híven tükrözi egyéniségüket és tehet­ember sem tud megmérkőzni a nála nagyobb erőkkel, ha egyedül vagy kevesed magával van, de éppen ezért kell tisztának megma­radnia. Gál Nagy Eszter és a színre sem lé­pő Borzán Gáspár sorsában a kiszolgáltatott­ság jelenük meg, tiltakozásképpen az erőszak és a törvények jövőt veszélyeztető merevsé- gg dig* Értékes alkotás a Kiálts, város! Feszült légkört teremt • a szerző a dráma legtöbb pontján a drámai helyzeteikkel, a fordulatos cselekménnyel, a dialógusokkal. Vannak vi­szont olyan részel a darabnak, amelyek epi­kus jellegükkel lassítják hol a cselekményt, hol pedig a párbeszédeket- Sok ismeretet sű­rített bele Szabó Magda a korabeli Debrecen­ről és a történelmi viszonyokról, úgy tűnik többet, mint amennyivel az időnkénti elsú- lyosodást még kikerülhette volna. A darab elé írt előjáték hatásos ugyan, de nincs való­di dramaturgiai kapcsolatban magával a drá­mával, nem igen csorbult volna a mű, ha a színrevitel során elhagyják. Az előadás legkiemelkedőbb alakja Gál Nagy István főbíró Sárosdy Rezső testi mi­voltában. Ezt a hatalmas akarattól, erőtől fe­szülő egyéniséget, akiben minden keménysé­ge mellett a közösség az ember iránti emberség is elfér, Sárosdy hangoskodás nél­kül állítja elénk. Még akkor is ilyen szilárd, amikor már csak a saját keménységébe fo­gózhat. Az értelem uralkodik ennek az em­bernek a gondolatain és a tettein egyaránt. Ezért lát messzebbre a többieknél. A főbíró anyja: Lontay Margit. A szigorú, kálvinista isten rendíthetetlen híve. Oly ke­mény ebben, hogy még fiától is külön vá­lasztja magát, amikor az a jövő érdekében — az egyház tilalma ellenére — befogadja a városba a másvallású görög kereskedőt. Van őbenne is emberség, de nem mutatja, csak egyetlen egyszer tör felszínre benne az érzés, amikor Esztert félti a szörnyű hírtől. Lontay Margit csaknem teljesen azonosulni tud ez­zel a keménységgel, ezzel a bigott vallásos­sággal, következetességgel. Néhol egy kevés­bé találó hangsúlya, hangváltása, egy szem­mozgása egy kicsit külsőséges, de az alak egé­szében jól felépített. Gál Nagy Eszter ezen a héten Horváth Kati volt. A főbíró leányának egyetlen alaphely­zete van, a kiszolgáltatottság, amelyet a sze­relem beteljesülésére való vágyakozás és en­nek többször szertefoszló, most is veszélybe került reménye csak elmélyít. Mindez odáig vezet, hogy Esztert már csak a saját sorsa ér­dekli, az hogy megesküdhet-e végre a szere­tett férfival. Horváth Kati a sorstól való szo­rongást éreztetni tudta ugyan, az apjára és nagyanyjára jellemző kopokságát felfedez­hettük Eszterében ,de mégis adós maradt azokkal a színekkel, amelyek szerelme mély­ségét, remény és reménytelenség közti ver­gődését hihetőbbé tették volna. Az idegent kizáró merev kálvinistaság el­lenpólusa a drámában Jorjcsz Sztariasz gö­rög kereskedő, akinek szavai humanista elve­ket tartalmaznak ugyan a különböző vallá- súak egymás mellett éléséről de eléggé ön­érzetes és kereskedő is ahhoz, hogy a debre­ceni polgár jogának elnyeréséhez kösse a vá­ros által tőle kért kölcsönt. Gerbár Tibor a figura emberségét, ebbe a szigorú közösség­be való őszinte beilleszkedési szándékát és csalódását finom eszközökkel építette fel. Eh­hez a játékhoz kapcsolódott Sarlai Imre, aki az idősb Portörő szenátorban munkáló sokfél le indulatot kevés eszközzel, nagy hatással mutatta be. A előadást Lendvay Ferenc rendezte. Seregi István Hetvenegy április 4-én a megyében egye­düliként a tiszalöki könyvtár elnyert« a ki­váló címet. Nagy elismerés ez, több éves ki­tartó munka van mögötte. Az országban itt 4 legnagyobb az egy lakosra jutó könyvtári kötetek száma. Meghaladja a lakosonként! öt kötetet A tanács elsőrendű feladatának te­kintette évek óta — és tekinti most is — a könyvtár fejlesztését. Ennek köszönhető, hogy Tiszalökön a megyei átlag ötszöröse az egy lakosra jutó könyvbeszerzési összeg. Tavaly minden lakosra 15 forint 83 fillért költöttek... Száz rendezvény A 93 ever kötetes nagyközség! körzeti könyvtárban a 6100 tiszalökl csaknem 28 szá­zaléka beiratkozott olvasó. A gimnáziumban a tanulók 81, az általános iskolában 92 száza­léka a könyvtár olvasója. Ez azért figyelemre méltó, mert mind a két iskolában függetlení­tett Iskolai könyvtáros is dolgozik. Több együttműködési megállapodást kötött a könyv­tár a községbeli vállalatokkal. Intézmények­kel, tm-ekkel. Ezzel függ Össze, hogy a faipari vállalat a Kisfástanyán a könyvtár teljes fel­újítását társadalmi munkában elvégezte. A gimnáziummal társadalomtudományi, termé­szettudományi és kisállattenyésztő szakkört működtetnek közösen. Ezekhez a TIT járási szervezetével előadókat, filmeket biztosítanak. Részt vesz a könyvtár a tsz szakmunkáskép­zésében. Szakkönyvekből ankétot, kiállítást rendeznek. Tavaly több mint 100 rendezvé­nyük volt — az író-olvasó találkozótól a gyermekek mesedélelőttjéig. A tlszalöki könyvtár úgy dolgozik, hogy megvédje a kiváló címet Eddig úgy értékelik, minden vonatkozásban megfelelnek a köve­telményeknek, bár 1971. április 4-e óta lénye­gesen nagyobb lett a munkájuk, a hatókörük. Tizenegy községet „vettek át” a nyíregyházi járásban. Jelenleg 16 község 32 könyvtári egy­sége tartozik a körzeti könyvtárhoz. Jövő ja- nártól pedig Üjfehértó, Kálmánháza és Nyír­telek is; újabb 17-18 könyvtárral gyarapod­nak. Körülbelül őtven könyvtári egység tar­tozik jövő évtől hozzájuk egy 70 kilométer sugarú körben. Nagy a könyv becsülete Nem csak helyben, Tiszalökön vannak tennivalók, hanem a körzetben is. A könyv­tár dolgozói jó kapcsolatot alakítottak ki a községi párt-, tanácsi és tömegszervezeti veze­tőkkel, s ennek tulajdonítható, hogy az utób­bi időben két új könyvtárat sikerült átadni rendeltetésének, Tímáron és Tiszabercelen, Most van folyamatban a tiszaeszlári új könyv­tár létrehozása is. Valamennyi községben a tanácsok emelték a könyvek vásárlására for­dított összegeket Gáva-Vencsellőn 12 ezerről 25 ezer forintra, s itt három helyiséget ren­deznek be korszerű könyvtárnak, külön gyer­mekrészleggel. Rakamazon — ahol a könyv­iár együttműködési szerződést kötött a közsé­gi tanáccsal, a Raeítával, a Győzelem Um-earl író-olvasó találkozók rendezésére — ttaem* forinttal szavaztak meg többet a könyvek vá­sárlására. Mindenütt rendezték a főhivatású könyvtárosok bérét Népszerűvé tették a körzetben a rendha* gyó irodalmi órák szervezését, ahol neves elő­adóművészek tolmácsolásában ismerkednek * fiatalok a mai magyar irodalommal. Jó kap­csolatot alakítottak ki a testvéri országok nagy- követségeivel, kulturális Intézményeivel, ahonnan kiállítási és filmanyagot kapgsk rendszeresen. A könyvtár .művelődési autója az eldugott kisebb településeket keresi fel éa a könyvtárhoz tartozó községekben vesz részt a népművelési programok rendezésében, film­vetítéssel, TIT előadók szállításával,.. ■« Változatlanul nagy a könyv becsülete Ti­szalökön, ahol a nagyközségi tanács jelentő* anyagi támogatással minden évben javítja a személyi és tárgyi feltételeket. A tanács vál­lalta, hogy évi 15 százalékkal növeli a könyv­beszerzési költségvetést, gondoskodik a műve­lődési autó üzemeltetéséről. Jövő év első ne­gyedében 120 ezer forintos költséggel új mű­velődési autót vásárol a könyvtárnak. Ebbe* az évben a Tíszalökhöz tartozó Kisfástanyéa alakítottak ki egy 1790 kötetes, szabadpolcot mintakönyvtárat, ahová a tanárképző főiskola könyvtári speclál-kollégiumának hallgatói im rendszeresen járnak bemutató könyvtári fog­lalkozásokra. Hasonló mintakönyvtárat léte­sít jövőre a nagyközségi tanáé* a Tiszalöb- Üjtelepen is. Gondok is vannak A megnagyobbodott területen — a kiváló cím megvédéséhez szükséges újabb feladato­kat — a korábbi személyi feltételek között látják eL Három fő és két részfoglalkozású könyvtáros foglalkozik az olvasókkal és a kör­zethez tartozó könyvtárakkal. A könyvtár év* költségvetése 400 ezer forint. Elmondták, hogy a járási hivatal 63 ezer forinttal csökkented akarja a költségvetési Nem járul hozzá ab-« hoz, hogy betervezzék a művelődési autóüa»^ melési költségét és a gépkocsivezető bérét Egy főhivatású könyvtáros státuszának csök­kentéséről Is szó van, átszervezés címén, amely meglehetősen nagy létbizonytalanságai okoz a könyvtárban. Érthetetlen, miért »kan, ják elvenni a járásnyi területen dolgozó kör­zeti könyvtár nélkülözhetetlen művelődési autóját, mikor a körzet határa kitágult, a munka több lett, az igények növekedtek. Arra sem találnak magyarázatot, miért keilen« csökkenteni a könyvtárosok számát. A tlszalöki könyvtár a legjobb úton vas afelé, hogy 1974. április 4-ig megvédjék a ki­váló címet Ezért is várják bizakodással, hogy a járási művelődési szervek megnyugtatóan rendezik a problémákat hisz azok megoldása nem egyetlen könyvtár ügye, hanem kö»- ügy Pán gőz* élet színfoltjaiból rakja Baase a kor, WWtws azonban elveseik maga az ember és örökér­vényű érzelmeinek teljes harmóniája, Mi megcsúfolt Heathcliff ezt a világot bünteti^ amikor gonoszságával ugyanolyan módon tar szí tönkre környezetét, mint amilyennel a* vetette őt ki magából. Ezért szánandó ftguxfe de ezért különb is vetélytársaináL Emily Bronte regényéről szólva mlmleaH megemlít valami különös jelleget is. Sgyü* angol életrajzírója azt állítja, hogy az írón# sorira átélte Heathcliff szenvedélyeit egy má­sik szerint az Üvöltő szelek című regény kös* vetlen életrajzi mű. Ismét mások viszont úgV vélekednek, hogy ezt a regényt nem írbatt* nő, az igazi szeyző Emily Bronte bátyja Bran­well. A magyar irodalomtörténészek előtt 1* rejtély e mű indító szándéka ég démoni szen­vedélye. Ebből is adódik, hogy nevezik Heathcliff és Catherine gyötrő széphistóriájá­nak éppúgy, mint a pusztító gyűlölet prózá­ban irt eposzának, valamint Sötér szavaival „eszményi regénynek” is. Akárhogyan fogal­mazunk, báymint is hasonlítgatunk, ez a regény: nemcsak a Shakespeare-hősök végzetességé* vagy Hugo vadromantikus históriáját avagy Dosztojevszkij lélekelemző példáját nyújtja az olvasónak. Emily Bronte éppen azért egyik úttörője a modem regényírásnak, mert vad szenvedélyeket kelt életre, de közben a «ném­tet és gyűlölet regényét írja meg, s úgy tud-« ja bemutatni ennek halálon túli maradandó* ságát, hogy „hosszú és szomorú ez a történet mint a böjti nap: vad és könyörtelen • a szél; amely a kísérletes lápvidék felett nyargal, éa földig hajlított tölgyóriások jelzik örökös őr­járatát: tisztasága pedig: akár az elégetett menyasszonyfátylak hamva.” És mire e ro­mantikusnak érzett történet végére jutunk as a véleményünk, hogy mindez csupa valóság December 19-én lesz 125 éve, hogy e «*- mekmü írónője halott fWfa Sáadag ségükef is. Emily képessége kétségkívűli. Té- pelődést és szemérmességet, boldogtalanágot és filozofálást árulnak el egyéniségéről a köl­temények, ugyanakkor ezeket erősítik fel avagy éppen helyettesítik a magányos zárkó­zottságában is szabadságára büszke lélek ér­zelemvilágának hangjai és a természetet ra­jongásig imádó gondolatsorok álomvilágának képzelődesei. A sikert azonban nem ezek a tersek, hanem a később kiadásra kerülő re­gények y J :zák meg a Bronte-kisasszonyok számára olyannyira, hogy még ma sem kerül­nek hátrább országukban a harmadik helynél a klasszikusok kölcsönzési statisztikáján, a róluk írott irodalom pedig vetekszik a Sha- kespeare-ével. Emléküket ma is őrzi a laká­sukban berendezett múzeum és az ott éven­ként megforduló több tízezres látogatósereg, valamint a Bronte Társaság, amely évköny­veiben rendszeresen beszámol az újabb kuta­tási eredményékrőL EMILT BRONTE 29 ÉVES, amikor egyet­len regénye megjelenik: ennyi marad a ha­gyatéka is. Ez az örökség azonban világhírű lesz, s az Üvöltő szelek értéke mindmáig egy­formán maradandó Babits azt írja róla, hogy „a regény megkap, mint egy vihar s visz ma­gával, rohanva, mint egy ballada.” Ezt a talá­ló értékelést elemezve a regény minden külö­nös világát újra élhetjük magunkban. Az indító motívumot az Earnshaw család birtoka. Szelesdomb szolgáltatja. A csalóka láp és kegyetlen viharok sivár, de fenségesen vad vidéke, az iszonyú telek és a ritka kelle­mes nyarak időjárása mindvégig egyenrangú főszereplőként tölti ki & regény érzelem vilá­gát. Ez kényszeríti az egyik szereplőt is arra, hogy megtudja és átérezze egy ifjú gyermek- pár sorstragédiájának keletkezését és egész tébolyító történetét. A regény főhőse Heathc­liff, aki lelencként kerül a gazdag családba, *■ befogadó apja leánya iránt egyre nagyobb szerelmet, fia ellen pedig állandóan erősödő gyűlöletet táplál. Kialakuló érzései akkor nő­nek szenvedéllyé, amikor a lány a szomszé­dos földbirtokos fiának lesz a felesége. Az érzéseiben magára hagyott, újra árvaságot érző ifjú szörnyeteggé válik, csakhogy vissza­szerezze szerelmét. Kideríthetetlenül sötét kö­rülmények között jut pénzhez, szerez művelt­séget és válik ún. előkelő úri emberré. Ezek után valósítja meg pokoli bosszúját: először Szelesdombot, majd a környező birtokokat szerzi meg, aztán régi szereimének visszanye­résével próbálkozik. Catherine azonban már nem képes az új életre: belehal a kínzó érzé­sekbe. Heathcliff még húsz éven át kínlódik önmagával és környezetével, majd eltemetik, s ekkor egy pillanatra előbújik a napfény, hogy bearanyozza a vidéket ERRŐL A TÖRTÉNETRŐL írja az egyik angol kritikus, hogy „Catherine és Heathcliff történetében a szerelem áll bosszút a XIX. századon. . Kétségbeesett kiáltás ez a re­gény a XIX. századi ember erkölcsi és testi rabsága ellen.” A szerelmi történet bosszúja a vagyoni alapon létrejövő házasságok ellen szól, és aZt a rabságot támadja, amelyiknek környezetében nem teljesülhet be a szerelem, mert a lelencfiú és a gazdag lány nem méltó párja egymásnak. A képmutatás és a gőg ál­arcát a vagyon, a neveltetés és a társasági EMILY BRONT E A realista társadalmi regény egyik úttörője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents