Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-15 / 293. szám
fibemwet W, RÍLET-MAGYAftOHSZ^ÍI y mm A szocialista törvényesség szilárdításáért Beszélgetés dr. Kovács Pállal, a megyei bíróság elnökhelyettesével Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a jogot hozzáigazítsuk élethez, a fejlődéshez, különben nem tudja betölteni szolgálati szerepét. A jog nem csak tükrözi, hanem vissza is hat az alapok fejlődésére, azaz gyorsítja a fejlődést. Ha a jog hatékonyan funkcionál, . annak jelentős társadalomfejlesztő szerepe van. Ezért hallunk az utóbbi időben egyre többet arról, hogy az országgyűlés megváltoztatja, módosítja, az élethez igazítja törvényeinket. Legutóbb a büntető eljárásról szóló törvény módosítására került sor, amely a jövő év január elsejétől lép hatályba. Erről beszélgetett lapunk munkatársa dr. Kovács Pállal, a megyei bíróság elnökhelyettesével. — Miért volt szükség új büntető eljárási törvényre? — A jelenlegi büntető eljárási jogunk több, mintegy évtizedes élettartalma alatt jó szolgálatot tett, azóta azonban jelentős előrehaladás történt gazdasági, társadalmi és kulturális téren. E.z a régi iogszabályunk elavulttá vált és már nem tudja megfelelően biztosítani a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Ez Dedig a gyorsabb előrehaladásunk érdekében szükséges. A bűnözés ugyanis igen sokféle és sokrétű káros hatást vált ki, az állampolgárok életét vagy a nyugalmát, de a különböző társadalmi érdekeket is sért, vagy veszélyeztet. A bűnözés végső soron fékezi a szocializmus építését. Ezért válik nálunk a bűnözés elleni harc társadalmi kérdéssé és megszervezése társadalmi feladattá. A bűnözés elleni küzdelemnek elsősorban a bűncselekmények megelőzésére kell irányulnia, ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a bűnözés okainak feltárására, elemzésére, és megfelelő intézkedéseket kell tenni a hatóokok csökkentésére, megszüntetésére. t — Az új eljárási törvény * tehát korszerű fegyvert ad az igazságügyi szervek, a társadalom kezébe. Valójában melyek a korszerűsítés főbb irányai? — Egyik fő iránya a korszerűsítésnek, hogy jelentősen egyszerűsíti és gyorsítja a büntető eljárásokat. Az időszerűség javításával az elkövetett bűnt hamarabb követi maid a megérdemelt büntetés. Ezzel az Ítélkezés is jobban fogja szolgálni mind az egyéni és mind a társadalmi megelőzést. Ezt a célt a törvény úgy kívánja elérni, hogy a büntető eljá- rást differenciálja. külön bünteti és külön vétségi eljárást vezetett be, amely a nyomozástól kezdve az egész büntető eljáráson keresztül elkülönül. A vétségi eljárásra a kisebb jelentőségű bűn- cselekmények tartoznak, s nek, több energiájuk marad a jelentősebb bűncselekmények és a társadalomra fokozottabban veszélyes bűnözők felderítésére, illetve fele- lősségrevonásukra. Ez a szocialista törvényességet mindenképpen erősíteni fogja. — A korszerűsítés fő tartalmi iránya is ez: a szocialista törvényesség további szilárdítása és az állampolgári jogok fokozottabb védelme. — Hallhatnánk-e néhány jellemzőbb példát annak bizonyítására, hogy az új törvény jelentős egyszerűsítéseket vezetett be, de ugyanakkor az állampolgári jogok védelmét is kiszélesítette és a szocialista törvényességeket is erősítette, — Az egyszerűsítési célkitűzést a törvényhozó nemcsak azáltal kívánja elérni, hogy a vétségi el járásban kevesebb megkötöttséget írt elő, hanem a büntetti eljárásban is kiküszöböli a felesleges formális jogi aktusokat és könnyít az írásbeli munkán is. A vétségi eljárásra tartozó ügyekben egyesbíró (szakbíró) ítélkezik, tehát ülnökbírák közreműködése nélkül. Ennek politikai feltétele az volt, hogy a hivatásos bíró is választott tisztségviselő. Az egyszerű tény és jogi megítélésű ügyekben a formális ülnöki részvételt a törvény kikapcsolja. Ezután az ülnökbírák ott vesznek részt az ítélkezésben, ahol arra valóban szükség van: így a büntetti eljárásban. Sőt a megyei bíróság elsőfokon öttagú tanácsban fog ítélkezni a jövőben a rendkívüli bonyolult vagy kiemelkedő jelentőségű ügyekben: tagjaiból 3 népi ülnök. A törvénynek ez a rendelkezése viszont jól érzékelteti, hogy nem a mindenáron való egyszerűsítés volt a cél, cs'ák ott, ahol erre a törvényesség Sérelme nélkül lehetőség volt. — Az állampolgári jogok fokozottabb védelmét a törvénynek számos új rendelkezése segíti elő. Jelentősnek tartom, hogy az ártatlanság vélelme az alapelvek között megfogalmazást nyert. Ez azt jelenti, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig amíg a büntetőjogi felelősséget a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A társadalmunkban általánosan érvényesülő elv a bizalom, amely az emberi kapcsolatok lényegi eleme. Ezt a vélelmet a jogalkotó a törvényi vélelem rangjára emelte. Az igazságszolgáltatás szerveinek a törvény nagy hatalmat biztosít, ez pedig nagy felelősséggel jár. Döntéseik emberi sorsokat érintenek, hibás határozattal helyrehozhatatlan sérelmeket is lehet okozni. Talán valamit enyhít a kártalanítás új szabályozása: aki előzetes letartóztatásban volt és bármi címen, felmentette a bíróság. kártalanítás jár. Jelenleg csak akkor volt erre igényjogosult, ha bűncselekmény hiányában történt a felmentése. — Hogyan változtatja meg' az új büntető eljárás a védelem szerepét? — A vádemeléshez, illetve a védelemhez való jog kiterjesztése és fokozottabb biztosítása igen fontos vonása az új eljárási törvénynek. A védekezés joga a gyanúsítottat az eljárás minden szakában megilleti, ebben őt korlátozni nem lehet, sőt elő kell segíteni ezt a hatóságoknak, hogy a törvényes jogaikra, kötelességükre felvilágosítsák. — A védőválasztás joga azután illeti meg a terheltet, amikor a rendőrség közli vele, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja. A Aédő már a gyanúsított kihallgatásánál jelen lehet. Ha kéri, ezt megtagadni nem lehet. Az előzetes letartóztatásban lévő terheltnek joga van a védőjével ellenőrzés nélkül szóban érintkezni. (Ez nem jelenti, hogy felügyelet nélkül történik a beszélgetés, de az őr nem hallhatja a beszélgetést.) — Eljárási jogunkban a sértettet is több jog illeti meg. mint régen. Ha a sértettet a bíróság tanúként hallgatja meg, általában elsőnek hallgatja meg, hogy jogait gyakorolhassa. Indítványokat, észrevételeket tehet, a perbeszédek során a vádlott bűnösségéről is nyilatkozhat. A sértettnek, ha a bűncselekmény kárt okozott, a büntető eljárásban is érvényesítheti igényét, ezt még a tárgyalás megkezdésekor meg kell kérdezni. — A védői tevékenység közérdekű tevékenység, önálló indítványtételi "és jogorvoslati joga van. Az eljárásban a gyanúsított érdekében vesz részt, ami nem jogosítja fel arra, hogy a törvénytelen védekezési eszközök alkalmazásához segítséget nyújtson, illetve az eljárás törvényes folytatását hátráltassa. Elvárható, hogy a védők nagyobb intenzitással kapcsolódjanak be már a nyomozati szakba és a bizonyítékok időben való feltárásával segítsék az igazság kiderítését. Ez a terheltnek is érdeke, sok felesleges zaklatástól mentesülhet, amíg kiderül az ártatlansága a bíróság előtt. — A törvénynek nagyon sok konkrét rendelkezését lehetne még kiemelni, amely közvetve, vagy közvetlenül a szocialista törvényességet erősíti. Bízom abban, hogy a szocialista eljárási jogunk gazdasági és társadalmi viszonyainknak megfelelően, a törvényesség és a demokratizmus eleveivel összhangban álló új intéményei a jövőben teljes sikerrel töltik be feladatukat a bűnüldözésben. Kizfogás az ö.eg Sárénál Jegyzetek a tunyogmatolcsi termelőszövetkezetekről Az igazi költői képek a helyszínen mutatják meg értéküket. Például csak innen, a Holt-Számos hídján állva lehet észrevenni, milyen művészi remeklés Petőfi Sándornak az a sora a tyunyog- matolcsi kurta kocsmáról, hogy .,oda rúg ki a Szamosra”. Az a kis földnyelv, melyen állt, nagyjából még ma is megvan. Magasából az az alacsony épület, melyet a felszabaduláskor bontottak le, valóban „ki rúgott”. De az uraság a másik oldalról. a’ tunyogi Kölcsey kastélyból üzent át, hogy ..csendesebben vigadjanak”. A két oldal, Tunyog és Ma- tolcs két évtizede múlt, hogy egy falu. Termelőszövetkezeteik is végig élték, gyarapodtál több-kevesebb sikerrel több. mint egy évtizedes fennállásukat. De a két szövetkezet. a Szabadság Hajnala és az Üj Élet csalt most, novemberben készült egy közös nagy gazdaságba összefogni erőit, ami egy ilyen háromezer lakosú községben már gazdasági kényszerűség is: az út erre felé vezet. Két és félezer hektáron, ezer taggal csak jobb lehet az eddiginél. A hagyományok ereje Nagy sora van annak, hogy eddig jutottak. Matolcs mezőváros volt. latint Is tanító középiskolával. Parasztjai büszkék voltak múltjukra, gazdagságukra. Tunyog múltja más. Itt az uraságbn kívül tizenöt kisbirtokos család ment lassan tönkre, s ahogy ősi virtus szerint elmulatták földjeiket, azt nem tudta a szegény tunyogi zsellér megvenni. Jó győrteleki, kocsordi gazdák vásárolták meg, fogyott a föld. rosszabbodott a megélhetés. Egy darabig még a köz- igazgatási egyesítés után is lehetett érezni a nyomait a kétféle hagyományoknak. De ez már elmúlt. A fiatalok összeházasodtak, a földek is kiegészítik egymást, ma már jó szívvel nyújt kezet a két összeragasztott falu parasztsága a Holt-Számos két partjáról egymásnak. Kedvező vélemények A közös sors jelentőségét hangsúlyozza a két szövetkezet vezetősége is. Bandies József. aki nemrég egy több milliós szanálás után vette át a Szabadság Hajnala elnöki székét, jó gazdasági évben bízik, amit a kalászosok jó termésén kívül köszönhetnek a jól megöntözött almáskert hozamának is. Tisza. Károly, az Üj Siet elnöke pedig így vélekedik: — Dolgozó parasztságunk másfél évtized alatt a saját bőrén megtanult nagyüzemi módszerekkel gazdálkodni. De a fejlődést nem lehet megállítani. A termelést most már csak az erők összpontosításával. optimális nagyságú üzemekben lehet megvalósítani. Márpedig a két tunyogmatolcsi termelő- szövetkezet jelenleg eléggé elaprózza azokat az erőket, melyek földjeikben, gépeikben. épületeikben és szakembereikben varrnak. — Itt van például a két gyümölcsös. Sokkal jobban lehetne gazdálkodni velük, ha közös irányítás alá kerülnének. Vagy nézzük az állat- tenyésztés ügyét. Az Űj Életnél már csaknem teljesen kész az új hízómarha telep. A Szabadság Hajnalában pedig nemsokára befejeződik egy 320 férőhelyes kompié* tehenészeti telep beruházása. Ezt a kétféle telepet, a tejtermelőt és a hústermelőt az eddigi gyakorlat tapasztalatai szerint külön-külön csak nagy nehézségekkel lehetne üzemeltetni. Ezek a nehézségek az egyesüléssel megszűnnek. A szarvasmarha-tenyésztés számításaink szerint évi tíz millió forintot hoz majd, de csak. ha érvényesítjük ä kettős hasznosítás bevált módszereit. — Mindez kihat majd növénytermelésünkre is. Aa egykori két ..vegyesbolt” helyén szántóterületeinknek több. mint a felét kell szálas-, és abraktakarmány termesztésre hasznosítani. A háromszáz holdra szaporítandó nagy gyümölcsös is közel ugyanennyit hozhat. — Minden termelési ágai összeadva, az egyesüléssel elérhető. hogy a tagság jövedelme a jelenlegi 24 millió forintról harminc millió fölé emelkedjék. Ez pedig v»j lamennyiünknak érdeke. A tagság megszavazta Az egyesülést — a szöveoa kezeti demokrácia szabályai szerint — a két közös gazda- ság tagsága szavazta meg. De ilyenkor mindig köa* beszól valaki, hogy a helyzet már „érett”, a döntő többség érti. miről van szó és novemberben arra adta • sasi vazatát. ami érdeke. Bizonyosak vagyunk berni ne, hogy a két „kicsiből” alaJ kult ..erős" szövetkezet megszünteti azt az eddig, sajnos! gyakori helyzetet, hogy a* egyik évben az egyik, más évben a másik volt hiányo# a két közös gazdaság közük Gesztelyi Nagy ZoitiW Földi Károly, a BEAG Nyíregyházi Elektroakusztikai Gyárának fiatal meósa elektromos műszerek segítségével a HOP—-09-es hangoszlop minőségi ellenőrzését vizsgálja. Az újfajta hangoszlopból — amelyben nyolc kisebb hangszórót helyeztek el — 150 darabot gyártottak. Egy perc telefon az ilyen ügyekben sokkal kevesebb a megkötöttség, az írásbeliség. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez az egyszerűsítés nem jár és nem járhat a szocialista törvényesség lazulásával. Nincs kevesebb törvényességi garanciája a vétségi eljárásnak. Arról van ugyanis szó, hogy értelmetlen és indokolatlan minden büntető ügyben teljesen azonos szabályokat előírni. Jelenleg ugyanis pontosan egyforma eljárási rendelkezést kell megtartani akár kis ügyről, akár olyanról van is szó, melyben halálbüntetést is lehet kiszabni. — A büntető eljárás differenciált szétválasztásával és sok más egyszerűsítési megoldásával az új törvény sok felesleges munkát takarít meg az igazságügyi szervekEgyik ismerősöm megkérj hogy intézzek el neki valami apróságot. — Mi az neked? — kérdezte. — Csak egy telefon. Egy egy perc az egész. Egy perc telefon? Ha csak rágondolok, rögtön elfog a görcsös kacagás. Még hogy egy perc! Bruha-ha! Bruha- ha! Jaj, fogjanak le-he-he! öntsenek egy pohár hideg vizet a fejemre! Ezt nem lehet kibírni. Betegre nevetem magam. Ha valaki manapság csúcsidőben egy perc alatt lebonyolít egy telefonbeszélgetést, hát annak szobrot állíttatok a főtéren, glóriával a feje fölött. Hallgassák meg. mi történt. Hívom a megadott intézményt. Természetesen mással beszél. Néhány perc múlva újra tárcsázok. Még mindig foglalt. De ezt már megszokhattam. A Böhönyé Giziké is állandóan foglalt és massal beszél, mégse szólok egyetlen rossz szót se, pedig őt imádom. Nos, fő a türelem. Kicsit kifújom magam, teszek-ve- szek valamit,s egy idő múltán újra a telefonkagyló után nyúlok. Elvégre az egy perc telefon, az egy perc telefon! Nem tarthat évekig, nem igaz? Kicsöng. Rekedtnek és nagyon távolinak tűnik a hang, de kicsöng. Szívem a torkomban dobog. Valaki csak fölveszi. Kis kattanás. Érces férfihang: — Tessék, itt Tü- zép. Elnézést kérve mentegetőzöm. Úgy látszik, rosszul tárcsáztam. Uj vonalat kérek. A számlapra meredek. Csak nyugodtan és pontosan, nehogy eltévesszem a számot, Most a Gyöngyvirág eszpresz- szó jelentkezik. Kedves női hang. Magyarázkodás. mentegetőzés. Az intézmény egy másik telefonszámával is kísérletezem. Ezúttal a temetkezési vállalat jön be a voiiai másik végén, pedig még nincsen rá szükségem. Magyarázkodás helyett most már csak nyögdelésre futja az erőmből. A fogamat csikorgatom. Háromszor körbeszaladom a szobát. Közben mániákusan föl-fölnevetek. A munkatársak összecsődülnek a folyosón a kísérteties kacajra. De nem mernek bejönni hozzám. Nem, nem vagyok ideges. Újra tárcsázok. Magánlakás. Káposzta Ibolyka beszél. Újabb telefon. Újra Ibolyka. Harmadszorra vagy negyedszerre még mindig Ibolyka. Nagyon kellemes hangja van. Már úgy beszélgetünk egymással, ahogyan régi ismerősök szoktak. — Ismét én vagyok, Ibolyka. Ugye, nem zavarom? Apuka otthon van? Teljesen egyedül? És mit csinál? Nem volna kedve meginni egy feketét? Hát mégis szép az élet! Üsse kő a telefont és az ismerősöket; — Akkor egy perc múlva találkozunk — búgom Ibolykának. — Tartson a bal kezében, közvetlenül a szíve fölött egy hófehér telefonkészüléket, nehogy eltévesszem. Én a legújabb kiadású telefonkönyvet lobogtatom majd a kezemben- S kicsit rángatózni fog a jobb szemem. Talán a telefonközpontot is elviszem a találkozóra, de ezt még meggondolom... Valami azonban továbbra is nyugtalanít. Hova tűnhetett az az átkozott intézmény? Talán bizony ellopta valak Elhessegetem magamtól ezeket a kínzó gondolatokat. Miért éppen most izgatnám magamat, amikor már csak <* találka helyét kell megbeszél-; ni? Ebben a pillanatban kat^ tan a telefon. A vonal megszakad. Gyorsan hívom az előbbi számot. Ibolyka még I» sem tehette a kagylót. Igen, azt hiszem, még rónaiban van. — Ó. drágám, én vagyok — fuvolázom. — Mit szórakozik maga telefonbetyár? — dörgi egy kemény férfihang. — Mégis csak egy komoly állami intézménnyel beszél, nem pedig a nénikéjévél... Eőssi Kiss Sándol.
