Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

W73. november 7. ICELET-MAGYARORSZAQ S. oMM A magyar gumiipar fellegvára: Nyíregyháza 3,6 milliárdos fejlesztés 1980-ig Munkásfiatalok a ináré! ém a Jöt nrSI A Taurus Gumiipari Vál­lalat gyárai közül egyik legnagyobb a nyíregyházi gumigyár. A következő években az országos nagy­vállalat Nyíregyházán újabb beruházásokkal olyan ter­melőkapacitást hoz létre, amellyel a megyeszékhely az ország legnagyobb gu­miipari központjává válik. A vállalat terveiről dr. Hor­váth László vezérigazgató és munkatársai tájékoztatták lapunkat. Az V. ötéves terv egyik nagy beruházása lesz az or­szágban az évi 600 ezer da­rab teljesítményű radiálab- roncs gyár. amit a qumi- ipar Nyíregyházán épd fel, Az abroncs gyártás a világ minden nagy gumiipari vál­lalatának legfontosabb tevé­kenysége. a gépkocsik szá­mának növekedésével egyre nagyobb igény jelentkezik a piacon. A nagyobb sebes­ség, a nagyobb járműterher lések miatt a korábban gyártott abroncsüousokat fokozatosan felváltják az úgynevezett radiálabron- csok. Ezek rendszerint nagv- szilárdságú acélkord huza­lokból éoülnek (el a koráb­bi textilváz helyett. A Taurus az osztrák Sem­perit cégtől megvásárolta az acélradiál teherabroncsok gyártási eljárását, a hazai gyártást kis léptékben a bu­dapesti Abroncsgyárban in­dítja meg. Ennek a beveze­tő fázisnak a tapasztalatai, a feltétlenül szükséges be- grakorlási és bevezetési fá­zisa után kerül sor a nyír­egyházi nagy abroncsgyár létesítésére. A nyíregyházi gyárat 1980-ig két lépcsőben építik fel. Az építési kiviteli ter­vek az első fejlesztési ütem­hez nagy részben elkészül­tek és a megvalósítás pénz­ügyi fedezetének meghatáro­zása. eldöntése után az énít- kezés gyakorlatilag azon­nal megkezdoobet. Párhuza­mosan folyhat a befelező létesítmények és a techno­lógiai berendezések tervezé­se, illetve a második ütem kiviteli terveinek elkészítése. Az első lépcső kivitelezése az építési e'őkészítő mun­kákkal előreláthatóan 1975- ben kezdődik és három év múlva. 1978-ban helyez’ üzembe a vállalat. Ezzel egy évi 300 ezer abroncsot gvártó egységet hoznak lét­re, amelynél a beruházási összeg 1 milliárd 600 millió forint lesz. Az első lépcső évi termelési értéke meg­haladja majd az 1,5 mil­liárd forintot. A termelés 60—70 százaléka tőkés ex­portra kerül. A második fej, lesztési ütemmel a gyár ka­pacitását rhegkettőzik. En­nek a kivitelezése a tervek szerint 1977-ben kezdődik és 1980 végére fejeződik be. Az abroncsgyár teljes be­ruházási összege a forgó­alappal együtt meghaladja a 3 milliárd 600 millió forin­tot. Az első lépcsőnél mint­egy 800 munkást, a teljes felfutás után 1200—1300 em­bert foglalkoztat majd a gyár. Méreteit szemlélteti, hoev 30 hektáros területen 000 milliót meghaladó épí­tési költséggel a termelő­üzemek alapterülete mini- vgy 43 ezer négyzetme er lesz. (Körülbelül fi futball pálya férne ej benne.) A raktárak fi és fél ezer négy­zetméter alapterületűek lesznek, míg az egyéb szol­gáltató épületek, az irodák, üzemi étterem, öitözök. für­dők 50 ezer légköbmétert vesznek igénybe. A belső úthálózat, autóparkolók te­rülete mintegy ezer négy­zetméter les?. A beruházásnál a megfe­lelő közművesítés sem ma­rad el. A vállalat hozzájá­rul a nyíregyházi regioná­lis ipari vízmű. a csatorna­hálózat és a viHawasener- Qia ellátás bővítéséhez, iparvágányt építenek, mun­kásszálló létesül és a t°’'-s fejlesztéshez száz lakás fel­építése is hozzátartozik. A gyár technológiai géoei és berendezései a megvaló­sításkor a legkorszerűbb konstrukciójúak lesznek. A devizaköltségek kímélése céljából nagy részüket a vállalat a szocialista orszá­gokból szerzi be. összesen mintegy 8 és fél millió ru­bel értékben, A tőkés im­portgépek devizakiadása előreláthatóan meghaladja a 12 millió dollárt. A vállalat távlati elkép­zeléseit a szocialista orszá­gok közötti nemzetközi együttműködésre alapozza, a raoiálabroncsok tőkés ex­portjával viszont a szociális, ta piasokon be nem szerez­hető természetes kaucsuk és egyéb nyersanyagok, az im­portálandó személygáokocsi abroncsok megvásárlásához szükséges devizamennyisé­get termeli ki. Felvetődhet bárkiben a kérdés, hogy a Taurusnak miért Nyíregyházára esett a választása. A nyíregyházi beruházást több gazdasági indok támasztja alá. A gyár­táshoz szükséges nagymeny- nyiségű szovjet nyersanyag kézenfekvővé teszi. hoav feldolgozása minél kisebb szállítási távolsággal, a be­lépés közelébe telepített üzemben történjék. Az ab­roncsgyártás a nagyfokú gé­pesítés és a haladott auto­matizálás ellenére is eléggé munkaigényes, magasfokú szakértelemmel. A munka­erőellátás az ország minden más területéhez képest feg- inkább a megyében oldható meg. A szakértelemhez szükséges alapokat a radiál- abroncsgyár leendő dolgozói a budapesti üzemben sze­rezhetik meg. A nyíregyhá­zi gyár gblgozóinak eddigi betanítási tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabol­csiak jól el tudják sajátíta­ni a gyártási műveleteket. Szól a telepítés mellett az is, hogy a megye társadal­mi szervei és hatóságai már eddig is gokat segítettek a gumigyári fejlesztéseknél, s a megye az arányosan lé­tesülő közművesítéshen és energiaellátásban is segít. Mivel a radiálabroncs- gyár a jelenlegi gumigyár termelési profiljától telje­sen elütő és nagyságrend­ben is eltérő, ezért szer­vezetileg önálló gyáregység­ként fog működni koope­rálva a jelenlegi gyárral. Egyébként a jelenlegi gyár is tovább fejlődik az V. öt, éves terv időszakában. En­nek keretében elősorban a gazdaságos profilok kapaci-. tásának további bővítésére, a termelő berendezések kor­szerűsítésére kerül sor. Ezek sorába tartozik a tüneme, zeit szőnyeggyártás, amely a jelenlegi évi egymillió négy, zetméter termelésről 3—3,5 millió négyzetméterre emel, kedik. egyidejűleg bevezetve a különféle mintázott felü, letű szőnyegpadló gyártását. A kerékpárköpeny üzem gépparkjának bővítése má-ri folyamatban van külföldön vásárolt berendezésekkel. Néhány éven belül évente 3 millió darab készül Nyír­egyházán. A termékek komplettírozásaval az ibrá- nyi telep fejlődése az V. ötéves terv időszakában ug­rásszerű lesz. A nagynyo, mású tömlők munkaigényes összeszerelésére itt építenek üzemet, s innen kerülnek majd zömmel szovjet, illet, ve csehszlovák és lengyel exportra. Nagy feladata lesz a Taurusnak a szabolcsi beru­házásoknál a szakemberek képzése. Az eddigi helyes gyakorlatot követve a szak­munkások és a betanított munkások Budapesten is­merkednek meg a gyártást folyamatokkal, a vezető szakembereket részben a nyíregyházi meglévő jó szakembergárdából, részben Budapestről letelepülő szak­emberekből választják ki. Lányi Bolond Kovács János 26 éves gépvezető — Nőtlen vagyok, Kisvár- dáról vonatozok be minden­nap. Ebben már benne van egy kicsit a jövő terve: csa­ládalapítás. otthon. Bele mernék vágni, van szak­mám, géplakatos és beállító vagyok. De én már a papír­gyárra tettem az életem. Eh­hez pedig sokkal jobban meg kell ismerni ezt az ipart. Technikumra gondol­tam. Igaz, ma adom a tő­lem telhető maximális szor­galmat és ismeretet. A tech­nika rohan é§ ahogy kor­szerűsödnek a gépek, úgy kell velük modernizálód­nunk. — Nem szabad ragaszkod­ni a régihez. Tanulni épp­úgy kell, mint keresni a gé­pek mellett az újat. Húszon, öt embert bíztak rám. Szer­vezni kell, és adott esetben vállalni a ki néni próbált Utak kockázatát is. Ahogy elvárom, hogy elismerjék azt. ami sikeres, éppúgy vállalom, ha hibázok. Ha körülnéz itt, mindenfelé korszerű gépeket lát. El­képzelhetetlen, hogy ezek mellett korszerűtlenül gon­dolkodó ember megéljen. A gépek és a fejek forradalma itt minden nap lezajlik. Dallos Andrásné gépleszedő — Nemrég kerültem ide. Bérem még alacsony, any- nyi. ami egy kezdőnek jár. De kell, hiszen gyermekeink vannak, és én úgy érzem, amit ma magamnak kívá­nok. az már sokkal inkább az övék, mint az enyém. Nekik alapozzuk a jövőt, őszintén megmondom az it­teni gépeket inkább csodá­lom. semmint ismerem. Időm se marad arra, hogy képezzem magam. Hajnali kelés, óvodai elhelyezési gond, két műszakos beosz­tás, otthon d család — ez így egyben nagyon sok. Amikor elnézem a korsze­rű, rohanó gébeket, néha úgy érzem, mindez olyan, mint az én életem. — Mégis elégedett vagyok. Ha munkámat jól végzem, elismerik. Szóban is, anya­giakban is. Fiatalokkal dol­gozom együtt, átragad rám lelkesedésük, lendületük, megosztják velem tudásu­kat. Otthon is hasznát lá­tom ennek. Simon Géza 29 éves művezető — Lakásom, családom, munkám van. Mondhatnám azt: mindenem megvan. Hozzálehetem, olyan gépnél dolgozom, amilyen Magyar- országon nincs több. Mind­ez elég az elégedettséghez. És mégse vagyok az. Nem a körülmények miatt. Mun­kámat is elismerik. Amikor számba veszem azt a terhe­lést. ami van, és az a ha­tárt, mit még bírnék, ma­gammal leszek elégedetlen. Amikor rágondolok a tech­nika fejlődésére és a manóm tudására, akkor sem zavar­talan a boldogságom. — Ez a két körülmény nagy kényszerítő. Nagyobb, mint az üzemé bármikor lehetne. Itt magammal ke'l megvívni a több eléréséé f. Célba vettem az automati­zálási főiskolát. Ez azt je­lenti: négy és fél évig nincs szabad idő, üresjárat. ke­vesebb jut a családnak. Dg közben nem lehet lazítani itt a gépek mellett sem. A szervezés, az új ötlet, a pon­tos, hibamentes munka tel­jes embert kfv ín. Hogy ez áldozat lenne? Nem hiszem. Szükségszerűség. Nem taga­dom. a jövőtől sokat várok. Anyagiakban, elismerésben egyaránt. De ehhez többet kell nyújtani. Ez' egy fiatal gyár. Sok hibával indul­tunk. Nekem nem mindegy az sem. miiyen a hírünk, a becsületünk. Ehhez egy da­rabig elég a rutin de. csak egv darabig. Egy életet nem lehet rutinból leélni. Pintér Istvánná leszedő •— ügy érzem, mindennap meg kell küzdenem - sike­rért. Ott a norma, amit tel­jesíteni kell, hiszen ettől függ a bér. De ez sem egy­szerű, hiszen közben figye­lem, mit lehet még jobban felhasználni, hogyan lehet csökkenteni a selejtet. Egy kicsit szűk az én gyári vi­lágom, nem is ismerem az egészet. Erre még nem ju­tott idő. Pedig talán köny- nye'pb lenne, ha tudnám, hogy az a munkarész, amit én végzek, honnan indult, és’ hová érkezik. — Lakásra várunk, elsős gyermekünkké! szeretnénk mielőbb saját otthonunkba érkezni. Tudunk félretenni, és lényegében egyéni ter­veink megvalósíthatók. Le­het, hogy nem pontosan mondom, de úgy érzem, a mi családi és egyéni lehe­tőségeink. gondjaink, ter­veink ua.vavvolv * nők kicsi­ben, .mint a társadalmiak. A forrod almivá gon méz nem gondolkodtam. S^-im .-m ez ma a jó munkával azonos. Ilenp János 25 éves gépvezető — Koromhoz képest naív az g. felel Mség, ami rám hárul. Nem elsősorban a gé­pekre gondolok. Az. embe­reire. akik érzékenyebbek a gépnél. Velük bánni min­dennél nehezebb. Megértést, következetességet. szakis­meretet egyaránt megköve­tel. Pe vajon velem szam­bán nincsenek meg ugyan­ezek a követelmények? Ha így végiggondolom a -sort, akkor jutok el oda, hogy megfogalmazzam: nem léte­zik teljes elégedettség. Mert bármit érek Is el. azonnal ott a magasabb szinten foly­tat is igénye. — Hogy munkánk egysze­rű termelés-e, vagy annál több. tudatos munka, ez döpti el azt, hogy benre van-e a kor forradalmisá- ga. Mindehhez kell még a lehetőségek maradéktalan kihasználása, és egy olyan törekvés kikóvetelése, hogy minden helyen a me-,relc1ő ember álljon. Azt hi ,zam, itt még nine op. minden rendben. Kimondom ezt bármikor, és azt is hozzá merem tenni, én is többre lennék kénes. Gyárunk fej­lődés előtt áll. Van is kép­zés. Magas szintű. Nem kell bizonygatni, hogy a tudo­mányos-technikai forrada­lom ezekben az üzemcsarno­kokban is zajlik. Mi elisme­résre csak akkor várhatunk és számíthatunk, ha nem maradunk ennek kíváncsian nézelődő kibicei. TÖREKVÉSEK, SZÁNDÉKOK. MEDITÁCIÓK. ALA­KULÓ MUNKÁSOSZTÁLYUNK BENSŐJÉBEN ZATLÓ FORRADALOM. EGYÉNI ÉS KÖZÉRDEK EGYEZTETÉ­SE OTTHONI ÉS GYÁRI BOLDOGULÁS SZINKRONI­ZÁLÁSA NEM LÁTHATÓ. NEM LÁTVÁNYOS ESEMÉ­NYEK. Á HÉTKÖZNAPOK SIKEREINEK FORRÄSA ÉS HÉTKÖZNAP EGY ÉVBEN 309 VAN. Bürget Lajos Önbecsülés Mi érdekli a munkást? Csak egyéni sorsa, élete? Csak az. hogy emelik-e az órabérét, mennyi a fize­tése? Oláh Imre művezető, Har­minckilenc éves. Tíz esz­tendeje dolgozik a VAGÉP- nél. A munkások közül nőt­te :.i magát. Ez a második munkahelye. Itt á lakatos üzem II-es műszakiának a vezetője. Negyvennégy em­bere van. Amíg a műhely­irodába érünk a nagycsar­nokban kezdi magyarázni, mi mindennel foglalkozik. ..Saiát műszakom van. sa­ját létszámmal gazdáik^ • dóm. Bérrel. mindennel. Ami terméket itt megkez­dünk n--ártan; azt nem ad­juk át. hogy más fejezze be. önállóak vagvunk. Kü­lön programunk van.” Havonta 90—100 ezer fo­rint munk=bérrel gazdálko­dik. Úgy. hogv mindenki érdeme. munkája szeNnt kapjon belőle. És megértés­sel fogadja minden munkás. ..Emellett főm"v-z»tőtől r 'III. negyedévre 15 ezer fo­rint mozgóbért kaptam, cél- prémumot. Közös célok •lapján adjuk egyes fontos termékek kiváló minősé­géért. s időben történő el­készítéséért” Váltás előtt vagyunk. A fiatal munkások jókedvűen beszélgetnek a csarnok egyik zugában. Aztán szétröppen­nek. s ki-ki megy saját munkáját végezni. Nem jel­zi semmi, hogy kezdődik a műszak. Vérükben van, ér­zik. A félkész szárítószek­rények. transzformátoráU- ványok ott vannak a csar­nokban. s kinn az udvaron. Furcsa szerkezet. Magyaráz­zák, hogy ezek a csúszózsa­luk a házgyári lakásépítke­zésekhez készítik. Oláh Imre szenvedélye­sen fűzi tovább mondán1 valóját! .Érdekel elsősorban a munkatársaim hangulata. Kedvvel dolgozik-e minden­ki vagy csak úgy. Aztán az. hogy el tudjam őket látni munkával, hogv meglesvén a megfelelő keresetük és a termék is elkészüljön ide­iében. Aztán az. hogyan fejlődik a vállalat. A műhely vasas irodájá­ban három íróasztal, em- jégszekrény. Egyik íróasztal üveglapja alatt írásos üze­net. Egyik csoportvezető ir­ta a másiknak. Figyelmez­teti, nehogy megfeledkezzék egy bizonyos műveletről. A másik íróasztal mellett ola- iosruhás munkáé a teljesít­ményeket számolja. Törőd­nek egymással. „Én szere­tem az embereket. Dolgoz­tam így én is, tudom, mit jelent, ha nem törődnek az emberrel. Ezt akarom elke­rülni.” Hrubi Jánosnak nem volt meg a nyolc általánosa. Uj- f eb értőről jár be. A bri­gád, a művezető saját ha­táskörben intézték 6orsát. Délelőtti műszakra osztották be. figveltek rá. segítették. Befejezte az iskolát. Most grra kérik, vágjon neki a lakatos szakma elvégzésé­nek, mert csak betanított munkásként dolgozik, s io forint az órabére. A fiú gondolkozik, mit csináüon. Magasabb órabért nem biz­tosíthatnak. mert ez bér­feszültséget okozna, de biz­tosíthatnák újra g délelőtti műszakot részére. „Segítet­tek a fiúk. így sikerült. Most mi lesz. nem tudom, mert nagyon rossz a vo- natközlekedcsem.” Hontj Olivér 23 éves. be­tanított munkás. daraboló gépen dolgozik. ..Ez annyi­ban rang. hogy itt maga­sabb az órabér, mint a s:- ma segédmunkásnak. Mi csináljuk a nehéz munkát. Nekem 9,30 az órabérem. Persze^ hogy nem csak a pénz erdekel! Ha csak ez érdekelt volna, itt hagyom. Közel is van. nem kell utazgatni, s nekem ez fon­tos. Nem baj, ha keveseb­bet is keresek. így több szabad időm van. És ter­mészetesen érdekel a bri­gádom. Ha valaki beteges, gyenge fizikumú, segítünk rajta. Van most nálunk két fiú, a Genoa István és az Antalóczi Ferenc. Friss szakemberek. Pistinek több­ször besegítünk, nehogy le­nézzék, s megcsináljuk he­lyette a nehezebbjét, amit éppen azért, mert olyan vé­konyka, ő nem tudna. Kell. hogy az embert érdekelje a társa élete, munkája, bol­dogulása is.” És Honit Olivért más is érdekli. Hegesztő tanfolyamra jelentkezett. „Azért, hogy megmutas­sam: el tudom végezni, s szakmám legyen. így más­képpen néznek az emberre Persze, az órabér is emel­kedni fog, ez természetes. Talán nem is elsősorban ezért. Minden barátom szak­munkás. Pont én legyek el­maradva?! Szóval önbecsü­lés is ez. na.” Kiss Sándor a 32 éves la­katos csoportvezető így vá­laszol a kérdésre. „Csalá­dom van, két gyermek, Enikő most elsős, Anita négy hónapos, de mégis azt vallom, nem csupán a pénz érdekli az embert.- A mun­kahely is: ez az ember második otthona. Nem mind­egy. hogyan érzi itt ma­gát. Éppen ezért sok mú­lik rajtunk, hogy milyen légkört alakítunk ki. Ezzel könnyebbé válhat a mun­ka is.” ö tizenhat lakatos között a legtapasztaltabb. Elisme­rően szól a szakszervezeti munkáról, a KlSZ-szervezet- ről. Szeret a fiatalokkal foglalkozni. Szakmailag is tanítja őket. A brigádban az átlagéletkor 23 év. A művezető dicsekedett azzal, hogy fontos újítása van Kiss Sándornak a magyar csú­szózsalun. Ezt ők gyártják megrendelésre. A vállalat­nak évente 200 ezer forint megtakarítást eredményez. Hogy ezért mit kap, mé» nem tudja. Az új szériát 1974. január 1-től már- az ő újítása szerint készíti az üzem. „Nem tudom, milyen ér­zés. ha egy mérnök újít. Azt igen, nekem, mint mun­kásnak ez nagyon jó érzés. Nem is annyira az anvagi része. Jó érzés tudni, hogv e kicsinységgel hozzájárul­hatok ahhoz hogy gyorsab­ban a több lakás készüljön.” Műik Gyula 25 éves, nyolc éve lakatos szakmunkás: „Érdekel, hogy a munká­mat becsületesen ellássam, hogy vezetőim elégedettek legyenek, s én is megkap­jam a munkámért járó bért. És még valami: minél több olyan munka legyen, amelyeket gépekkel tudunk elvégezni. Számomra a klassz, szép munka örömet okoz. .Volt eset. amikor bántott a lelkiismeret. Én tudtam, hogv egy bizonyos munkarészt hibásan végez­tem el. Talán nem is vette volna észre a meó. Még si­került átadás előtt korrigál­ni, s újra elvégezni. Ami­kor átvették megnyugod­tam.” „Érdekel munkatársaim élete, sorsa, boldogulása. Ér­dekel és gondolkodóba ejt Varga László esete. Tudom, hogy albérletben laknak s van egy aranyos U hóna­pos kislányuk. Nekünk. a brigádnak is gond, hogv a lakásgond ia mielőbb megol­dódjék. S még hozzá most katonai bevonulás előtt áll a fiú. Először is a munká­jára jobban oda figyelünk. Fiatal szakmunkás, s nem mindegy, hogyan mutatko­zik be, bizonyít-e? Mi na­gyon szeretnénk.” Ez már munkaiszolidari­tás! Farkas Kálmán KORUNK NEVELTE ŐKET. MUNKÁSOKKÁ VÁLÓ PAPÍRGYÁRI FIATALOK. MINDENT A MÁRA TETTEK FEL, ÉS MINDENT VÁRNAK A HOLNAPOKTÓL. MIT AJÁNLANAK A MINDENÉRT CSERÉBE? MIT JELENT NEKIK A HÉTKÖZNAPOK FORRADALMISÁGA? VAN-E TELJES ELÉGEDETTSÉG? VÁLASZUK: VALLOMÁS.

Next

/
Thumbnails
Contents