Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
4. oldal KELET-MAGYARORSZS« fí)T3. ««erntet. Ezt az oldalt a szomszédos Kárpátontúli Területen megjelenő tcst- vérlapunk, a Kárpát' Igaz Szó szerkesztősége nek munkatársai állí tótták össze a Nagy Októberi Forradalom évfordulója alkalmából. IÄ. fi-ftjuCjtM* aot»» »• ««*«•* KÁRPÁTI IGAZ SZŐ fu 73CTI i hw lamni ttii buksi« un» tam^ui■ i «apai wput Ms ism. u Som ií g• u • i n*ai itptrt *«i ■-mám C-—~—' *►« 1— mn mm IsinW w »Ms 1 tfaaa hm mamO wmui. Tmmmn •vmi »I Vatő l.q -»T-iá* 'WWt *■— - --cll Egy nagyközség hétköznapjai Nemrégen művelődési házunkban hangvert any re gyülekeztek az emberek. Az elő csarnokban várakozva beszélgettek. Valaki kijelentette: — Mindig tudtam, hogy viszi valamire. — Igen. úgy látszik nem csalódtunk benne — válaszolta egy idősebb asszony. Orosz Jolánról volt szó, a hangverseny egyik szervezőjéről, aki most ott sürgölődött a nézőközönség között. A fiatal komszomolista a legutóbbi választások óta képviselője az ivanyivkai községi tanácsnak, de máris bizonyította: szereti -a közéleti tevékenységet. Addig is jól ismerték a faluban. Hiszen itt nőtt fel, itt végezte az általános iskolát. A kolhozban kezdett dolgozni. A Mukacsevói Mezőgazdasági Technikumban szerzett agronómusi képesítést. S mint agronómus került a zöldségtermesztő brigádhoz. Ez az év sok változást vitt életébe. Kinevezték a 70 hektáros zöldségtermesztő részleg vezetőjének. Képviselőnek választottak nemcsak a községi, hanem a kerületi tanácsba is és tagja lett a berehovói kerületi tanács végrehajtó bizottságának. A gazdaságban, a faluban végzett szorgalmas munkájával bizonyította tehetségét, vívta ki a népszerűséget. Éppen úgy. mint Gajdos József. a traktorbrigád lakatosa, Danes János csoportvezető, Gsornej Mihály helyettes iskolaigazgató és mások, akik a legutóbb«, választások után lettek a tanács tagjai. 35 képviselőnk van. Nagy részük már évek óta viseli ezt a közéleti tisztséget és jelentős tapasztalattal rendelkezik a tanácsi munkában. Ilyenek elsősorban Litvin Jevgenyij. Varga Mária agranómusok, Revők István. Domonkos Tibor. Orosz Gyula brigádvezetök és mások. Valamennyiük közös vonása, hogy közvetlen részesei, irányítói a termelésnek. Olyan tiszteletnek és tekintélynek ~ örvendenek, ami lehetővé - teszi számukra a tanácsi feladatok -sikeres megoldását. A legfőbb figyelmünket a gazdaság, a falu fejlesztésére, a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítésére fordítjuk. A tanácsok jogkörének kiszélesítése módot ad arra, hogy hatékonyabban foglalkozzanak a falut érintő valamennyi kérdéssel. Az ülésszakokon, a vb-üléseken. az állandó bizottságok ülésein arra törekszünk. hogy biztosítsuk az állami tervele és szocialista vállalásoi- teljesítését. A tanácshoz két község tartozik. Ivgnyivka és Bla- zsijevo. Mindkét faluban nagyméretű építkezés folyik. Üteme felülmúlja az ötéves terv előirányzat"'1 sőt a távlati tervet is. A tervidőszak első évében felépült az új tanácsháza, melynek emeletén szépen berendezett házasságkötő-terem. 80 férőhelyes gyűlésterem, a földszinten pedig nvolc helyiségből álló iroda van. A kolhoz 50 000 rubelt fordított felépítésére és berendezésére. Ugyanabban az évben két másik avató ünnepre került sor. A művelődési otthon parkjában emlékművet, lepleztek le, amelyet azoknak a honfitársainknak tiszteletére emeltünk, akik a szovjet hadsereg önkénteseiként életüket vesztették a Nagy Honvédő Háborúban. Iva- nyivka főterén impozáns falusi 1 áruházat nyitottak, amelynek hat osztályán a vásárlók minden szükséges árut megtalálhatnak. Néhány héttel . ezelőtt ismét kettős avatás volt nálunk. Az országos sportnapon átadtuk rendeltetésének az új úszómedncét. Stadionunk eddig is a falu büszkesége volt. Igen sok jelentős versenynek lehettünk itt mar szemtanúi. Most ehhez hozzájárul az 50x25 méteres uszoda. Ilyennel nem sok város büszkélkedhet. Nemrég nyílt meg a falusi poliklinika. Ez az intézmény is messzemenően megfelel a mai követelményeknek. A szép új épületben orvosi rendelő, röntgenszoba, fogászat, laboratórium működik. felcser- és szülészeti állomás áll a lakosság rendelkezésére. Épülőben van egy 960 férőhelyes középiskola. A falakat már felhúzták. Most készül a tetőzet. Előreláthatólag az ötéves tervidőszak végére ezt az intézményt is átadhatj uk rendeltetésének. Kevés kivétellel ezeknek az építkezéseknek a költségeit a kolhoz fedezi. Csupán az új tanintézmény háromnegyed millió rubelbe kerül majd. Ilyen nagy kiadásokat csak egy jól jövedelmező gazdaság vállalhat. A Csapa jev Kolhoz vezetősége és tagsága a tanács közreműködésével biztosítani tudja az ilyen jövedelmezőséget. Tavaly a gazdaság pénzbevétele meghaladta az 1,8 millió rubelt, vagyis 600 000- rel múlta felül az 1970-es évit. Jelentős munkai végeztünk a falu rendezése és szépítése terén is. Utakat, járdákat építünk, parkokat létesítünk, a középiskola köré díszfákat, virágokat ültetünk, kerítéseket emelünk. A falu fejlődésének arányában növekszik az emberek jóléte is. Csak néhány jellemző adatot említek ennek szemléltetésére. Az utóbbi három év alatt falunkban 30 új ház épüli, ebből hét emeletes ház. Többségükben egyszerű kolhozisták építkeznek, mint Lengyel János, Pap Anna, Fekete István és mások. Több mint húsz kolhozistának van személygépkocsija. Falusi áruházunkban a havi áruforgalom értéke a megnyitás óta 21 ezerről 48 ezer rubelre emelkedett. Ezek a tényék és adatok a községi tanaos sokrétű munkájának eredményességét is tükrözik. Dudás József, az ivanyivkai. községi tanács elnöke Szüret Kárpátalján a Szerednyákovszkiji szölőskertek- ben. A képen Regina Andre je vna Snicer. (Fotó: L. Kovgan) 51 újítási javaslat Lelkes es eredményes munka folyik esszerűsítőink körében. Vállalatunk 55 ósz- szerűsítője eddig 51 javaslatot nyújtott be, amelyből 34-et már meghonosítottunk. A többi javaslat bevezetése is megvalósulóban van. Előzetes számításaink szerint a 34 meghonosított javaslat egy év alatt több mint 40 000 rubel megtakarítást jelent majd a vállalatnak. Esszerűsítőink arra törekednék, hogv tovább tökéletesedjenek a termelést folyamatok, kombinátunkban ésszerűbben használják fel a meglevő tartalékokat. Hisz az idén fokozott vállalásokat tettek. Úgy döntöttek. hogy 90 javaslatot nyújtanak be, ami a vállalatnak évente 110 000 rubel megtakarítást fog jelenteni Nos, a műszaki bizottsághoz egyre újabb értékes javaslatok érkeznék. Legaktívabb esszerüsi- tőirik Vasszó János és Nagy Zoltán villanyszerelők, Do- bej Gyula, Risko Albert lakatosok, Gendler Arkagyíj főenergetikus. I” é Anton főmechanákus és mások. A vállalat érdekeit samigyük- nek tekintik, ftríekó László, áB UzshorocB. Fumér- és Bútorkombinát vezető technológusa Vé g s ő é k Egy röpke félóráig tart az egész, talán ennél is rövf- debb ideig. Még nem virrad, csak a levegő válik fokozatosan áttetszővé. A környék lomhán, álmosan szabadul ki az éjszakai homály öleléséből, az ébredő nappal egyre többet láttat a házsorokból. a távolba vesző útból, így tárul ki hajnalonként a táj Végső József előtt. Kereknye utcái még kihaltak, amikor erélyes, katonás léptekkel a kolhoz traktortelepe felé indul. Belép a kiskapun, gyors pillantást vet a telep udvarára. Egymás mellett sorakoznak itt a gépek. Húsz traktor, nyolc kombájn, sok más felszerelés. A csend szinte tapintható. De alig egy óra múlva mozgásba jön minden. Felberregnek a motorok. a sok gép elindul a szélrózsa minden irányába. Aztán estig csak a műhely zaja, az érkező és induló gépkocsik -zúgása töri meg a csendet. — Jó reggelt, apa! Megérkezett a váltás, indulhat hazafelé. Az apja felkászáiódik a lócáról kezet szorít vele, a kapu 'elé veszi útját. Egy ideig tekintetével követi ahogy ö-eges léptekkel távolodik faluba vezető be kötő úton. „Eljárt Inlette az idő" — állapítja meg József ossz* «sorul) szívvel. Eszébe jut. milyen nehezen vált meg az öreg a dohánytermesztő csoporttól. Nem is csoda. Hiszen a közös gazdaság megszervezése óta ezt a munkát végezte feleségével együtt, itt vívták ki az első elismerést: a szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója ci- met. Még 1950-ben! Nem sok ember részesült akkor ebben a megtiszteltetésben. Nemcsak a területen, hanem még az ' országban sem. A megtisztelő cím odaítélését bizonyító, családi ereklyeként őrzött igazolványok száma bizonyítja ezt. A Jani bácsién az 5391-es szám látható, az Erzsi nénién az 5392-es. A csoportnak ugyan búcsút mondott János bácsi, a munkának azonban nem. Tavaly óta éjjeliőr a traktortelepen. Az új munkahely nincs messze a házától, no meg ez a „szakma” is közel áll a családhoz, altár egykor a dohányos szakma. Most Józsi fia a brigádvezető, azelőtt Jani volt itt a gazda csaknem 15 évig. Két évvel ezelőtt került sor az őrségváltásra. És nem is akármilyen körülmények között. Akkoriban baj volt az anyagraktár körül A pártgyűlésen vitatták meg a kérdést. Sokáig tör ték a fejüket azon, kire is bízhatnák a raktárt. Sok olt az érték, mindenféle alkatrész, berendezés, építőanyag. Végül az elnök, Turahonics Jurij, beterjesztette javaslatát: „Vegye át a raktárt Végső Jani. Ö rendet teremt.” A jelenlévők meghökkentek: „Jani?” És ki lesz a traktortelepen??” Az elnök titokzatosan mosolygott. Csak kisvártatva fűzte hozzá: „Egy másik Végső. A József". Erre a kedélyek lecsillapodtak. Mert a Végső név az ungvári járási Kalinyin Kolhozban márka. És biztosíték. A Végső család tagjai mindenütt helytállnak. Ezért fogadták el a párttagok szó nélkül az elnök javaslatát, noha Józsefet alig ismerték. Tizenhárom évig ugyanis a belügyi .szerveknél, a KRESZ-nél szolgált. De a falutól akkor sem szakadt el. Itt lakott, itt építkezett, ide tért vissza. Két év alatt József beleszokott az új munkakörbe. Nem is volt idegen számára. Ismeri a gépeket, ez a szakmája, a képesítése. Csak attól a feszültségtől nem tud szabadulni, amely reggelente a munka előtt elfogja. Azelőtt ő kérte számon a gépkocsivezetőktől, rendben vau-e a kocsijuk, most neki kell felelnie a gépek állapotáért, a munka példás megszervezéséért Egy ilyen nagy gazdaságban pedig minden előfordulhat. . . .Már szállingóznak is az emberek. Az elsők között bátyja, Sándor jön. Alacsonyabb nála, arca is más. Az övé hosszúkás, szigorú, szinte aszketíkus, a Sanyié kerek, mosolygós. A legrégibb gépkezelő a gazdaságban. 25 éve dolgozik a szakmában. Ha új gép kerül a kolhozba, ő próbálja ki, aztán másokat tanít be. Afféle mindenes a brigádban. Ma egy új kaszáló aggregátor! fog dolgozni, holnap .., ahogy a helyzet megkívánja. Aztán egy csoport fiatallal befut a traktortelep harmadik Végsője — István. Ö már a harmadik generációt képviseli a kolhozban. Apja, az idősebb Végső István, az egyetlen a családban, aki pillanatnyilag nem a kolhozban dolgozik. Nem rajta múlott a dolog'. Még ifjúkorában utakat épített, kitanulta az exkavátorok, kotrógépek kezelését. Annak idején csak a varosban tudott ezzel a szakmával elhelyezkedni. De most már ő is hazakacsintgat. A gazdaságban egyre több a gép. itt is szükség lehet rá. Különben Végsőék gondoskodnak az utánpótlásról. Sándor fia, János a nagybe- reznai gépkezelői szakiskolában tanul. Mégcsak első éves, de a szünidőben nap mint nap ott látható apja oldalán. Az állattenyésztésben is képviselve van a család. Ilonka, a legidősebb Végső lány, évek óta a gazdaság egyik legjobb borjúgondozója Akár a család férfita.g- iai. becsülettel helytáll. Népes család a Végsőéké Hatan a második generációt, t9-en a harmadikat és hatan, (egyelőre) a negyediket képviselik. Amikor ősz- szegy ülnek a nagyszülőknél, szűknek bizonyul a falusaéli nagy ház. A falu szélén laknak. Mert id. Végső János új háza nem az ősi porta hegyen épült. Nem volt nekik házuk, telékhelyük Kerek- nyében, de másutt sem. A dohányos cselédek sanyarú kenyerét ették életük nagyobb felében. Egyik cselédbarakkból a másikba vetet- te-hányta őket a nehéz sors. Amikor szóba kerül, hol is dolgoztak, laktak a huszas, harmincas években, az öregek sorra veszik a gyerekeket: a Jani a csapi tanyán született, amaz pedig Palá- gyon. De az ungvári járás más községeiben is laktak Kerknyén érte őket a fel- szabadulás és az új élet hajnala. Ha valakin, a Végső család tagjain aztán igazán le lehet mérni, milyen gyökeres változások történtek a dolgozó, egykor nincstelen paraszt életében. Szinte szemlátomást fejlődik a Kalinyin Kolhoz. Változik a gazdasághoz tartozó két község arculata, az emberek életmódja, növekszik jólétük. Uj házsorok, gazdasági objektumok, az épülőfélben levő, nagyszabású üvegházkombinát — a tagság pezsgő, alkotó tevékenységének megannyi jele. És ebben a nagy átalakulásban, jövőt formáló forrásban benne van a Végső dinasz tia mindennapi szorgalmas munkája is. fcw«<ig Karoly Sóz o 'than A felszabadulás előtti viszonyokat jól illusztrálják a következő adatok: a 30-as években Kárpátontúlon 708 földbirtokosnak háromszor annyi földje volt, mint 103 ezer 305 parasztcsaládnak. ■k A szovjet rendszer első intézkedései között a földreform szerepeli. 1944-ben az összes földterület mintegy 15 százaléka volt a szegény- és középparasztoké. A reform után ez a százalékmu- tató megközelítette a 90 százalékot. ¥ Területünkön a felszabadulás előtt a következő kép tárult a mezőgazdaság műszaki íelvértezettségét tanulmányozók elé: csak minden negyedik parasztgazdaságban volt 1 eke, minden 98-ban 1 kultivátor, minden 88-ban 1 vetőgép, ★ A íelszabadulna után a területen harr, rrosan 9 gép- és traktorai lomást hoztak létre, melyek 100 traktort, 90 vetőgépet. 24 cséplőgépet, 29 gépkocsit, 9 mozgóműhelyt, 310 traktor-, illetve lóvonta- tású ekét, valamint sok más mezőgazdasági felszerelést kaptak. A szovjet kormány 1070 tenyészjoszágot adott ál az állattenyésztőknek. 'ír Már a szovjet rendszer első éveiben jelentős változások történtek Kárpátontúlon a művelődési életben és a közoktatásban. 1945-ben 505 elemi. 169 hétosztályos- és 17 középiskolában kezdődött meg az oktatás. Ezenkívül 7 technikumot és középfoka szakiskolát, 7 ipari szakiskolát, valamint 33 esti iskolát nyitottak. Az USZSZK kormánya 378 ezer tankönyvet adott át iskoláinknak. 1945. október 15-én nyílt meg az Uzshorodj Állami Egyetem. Hallgatóinak száma az induláskor 200 volt. Összehasonlításként csak annyit, hogy 1973-ban főiskolánkra (90S fiatalt vettek tel. Az idén aa Uashorodi Állami Egyetemen mintegy 1400-an kaptak diplomák * K&patontol es Szovjet» Ukrajna újraegyesülese után hamarosan befejeződött az írástudatlanság felszámolást! is területünkön. Mintegy 3000 pedagógus es művelődésügyi dolgozó eredményes munkáját dicséri hogy 1948 vegéig 70 000 felnőtt tanult meg írni és olvasni * 1950-ben területünkön már egyetlen olyan lakott település nem volt, ahol ne lett volna könyvtár, olvasószoba, klub. Az újraegyesülés 5. évfordulóján Kárpátontúlon több mint 1300 műkedvelő együttes tevékenykedett. A műkedvelők száma meghaladta a 18 ezret. Területünk 1951-ben már második helyen végzett a műkedvelők köztársasági szemléjén. * Sikeresen megvalósulnak Kárpátontúlon is az SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei. Az ötéves terv első két évében területünkön 17,6 százalékkal növekedett az ipari termelés az előirányzott 16,8 százalékkal szemben. * „Mindent áz emberért!” — ez a kilencedik ötéves terv legfontosabb célkitűzése. Területünkön az ötéves terv első két évében mintegy 100 ezer dolgozónak növekedett a jövedelme. A munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére 7,3 százalékkal. a kolhoztagok nrmkadi- jazása 9.6 százalékkal lett nagyobb. A . lakosságnak nyújtott szolgáltatások terjedelme csaknem 36 százalékkal bővült.
