Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
í. oldal KELET-MAGYAHORSZAG 1973. november 9 Moszkva november 7-e előtt Moszkvában — miként az egész Szovjetunióban — minden készen áll november 7-e méltó megünneplésére A szovjet főváros ünnepi díszbe öltözött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának tiszteletére. Az egész város tele van ünnepi plakátokkal amelyeken az 56-os szám látható. A moszkvaiak határidő előtt teljesítették az io'ei év első tíz hónaniára vonatkozó tervet. Több tízezer munkás pedig az ötéves terv harmadik, döntő évének a tervfeladataival is megbirkózott. A Moszkvics autógyárban elkészült az idei 100 000. gépkocsi. Ezekben a napokban többszázan költöznek új lakásba Moszkvában A szovjet főváros szinte minden üzlete és piaca zsúfolásig tele van. A moszkvai pályaudvarokra egymás után érkeznek a gyümölcs- szállítmányok, még magyar Pártkongresszusok HAMBURG Vasárnap Hamburgban megtartotta záróülését a Német Kommunista Párt kongresszusa, A küldöttek felszólalásai és további testvérpártok (francia. olasz, amerikai) '.elegáció vezetőinek üdvözlő beszédéi után a kongresszus egész sor szervezeti és politikai határozati íavaslatot vitatott meg és hagyott jóvá. A délelőtti órákban nyilvánosságra hozták a szombat esti választás végeredményét. Kurt Bachmann, az NKP elnöke nem jelöltette magát ismét (tekintettel egészségi áPapotára) és ezért utódává a kongresszus Herbert Miest választotta- meg, Az NKP elnökhelyettesévé Hermán Gautier* választották. A tiszteletbeli elnöki tisztséget megszüntették. Kurt Bachmannt és Max Rei- mannt a kongresszus beválasztotta a 91 tagú úi vezetődbe és mindketten tagjai a 16 tagú pártelnökségnek iS. Ezenkívül kilenc tagú tikárság is alakult. Általános politikai határozatukban a delegátusok megerősítették az NKP eddig' irányvonalát, amely útmutatásul szolgál a Párt további tevékenységéhez. Budaörsire érkezeti a Be'ga Kommunista Párt kü dötfságe Diplomáciai élénkség a Közel-Kelet körül A Magyar Szocalista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Belga Kommunista Párt küldöttsége: Jeí Turf, a Dárt alel- nöke. a Politikai Bizottság tagia és Jctn Debrouwere, a jonatán almával is lehet találkozni. A moszkvai színházak és mozik ünnepi műsorokat mutatnak be az októberi forradalom évfordulójának tiszteletére. A november 7-i ünnepségekre számos külföldi küldöttség érkezik mai-’ Moszkvába. A békekongresszus sok résztvevője a szovjet fővárosban marad erre az alkalomra. A Szovjet Televízió és Rádió, valamint az Interví- zió is helyszíni közvetítés* aá a Vörös-térről, a november 7-i ünnepi katonai díszszemléről és a dolgozók felvonulásáról. A moszkvai utcák fényárban úsznak \ az ünnen előtti napokban. Esténként többmillió színes lámpa szolgáltatja a fényt. A legfényesebb látnivaló azonban minden bizonnyal a november 7-i esti ünnepi tűzijáték lesz. OSLÖ A Norvég Kommunista Párt XIV. kongresszusa vasárnap Oslóban folytatta tanácskozásait. A küldöttek megvitatják a Párt új elvi programját és a kongresz- szus határozati javaslatait. A tanácskozás harmadik napján újraválasz ott-ák a párt eddigi elnökét, Reidar T. Larsent. LIMA A Perui Kommunistn Pá VI. kongressz”sának szombati napján elsősorban p munkásosztály egységévé1 egy széleskörű nntiimneri- alista egységfront kialakításával. valamint a oel-ame- rikai országban végbemenő forradalmi folyamat megvédésével és folytatásává1 kapcsolatos kérdések szere peltek napirenden. A délutáni ülésen felszólal Djotr Fedoszejev, az SZKP KB tagja, Központi Bizottság mellett működó marxizmus —leninizmus intézet igazga tója és Antonio Perez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja. Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője fogadta. A rendkívüli intenzív és kiterjedt közel-keleti diplomáciai tevékenységgel párhuzamosan aggasztó mértékben fokozódik a feszültség az egyiptomi—izraeli fronton. Kérdések kérdése most az, vajon a diplomácia képes lesz-e elejét venni a harcok ismételt fellángolásának. Bármiképpen alakuljon is a helyzet, egyértelműen világos, hogy a robbanás veszélyét Izrael idézte fel azzal, hogy nem hajtotta végre a Biztonsági Tanács 338. és 339. számú határozatát, nem vonta vissza csapatait az október 22-i tűzszüneti vonalakra. Ahmed Anisz, az egyiptomi kormány hivatalos szóvivője vasárnapi sajtóértekezletén kijelentette: Kissinger amerikai külügyminiszter kedden kezdődő kairói látogatásától Egyiptom a Biztonsági Tanács határozataival kapcsolatban deklarált amerikai álláspont megvalósítását várja. Kissingert egyébként Szádat elnök is fogadja majd. A magasszíntű arabközi találkozókról szólva a szóvivő közölte, hogy Szadat elnöknek a Szíriái, az algériai, a kuwaiti és a szaud-arábiai államfőkkel folytatott tárgyalásain értékelték az összehangolt arab akció eddigi eredményeit és számbavették a következő időszak követelményeit. Szadat egyiptomi és Asszad Szíriái elnök között teljes az együttműködés — hangsúlyozta a szóvivő. — Ami a Kissingerrel folytatott és folytatandó tárgyalásokat illeti, ezeken Egyiptom az arab álláspontot juttatta és juttatja kifejezésre. Heikal, az A1 Ahram fő- szerkesztője vasárnapi cikkében az Egyesült Államok közel-keleti szerepét vizsgálja. Az Egyesült Államoknak — írja — bizonyságot kell szolgáltatni álláspontjának komolyságáról, rá kell vennie Izraelt, hogy vonulHétfőn Szófiában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Peír Mladenov bolgár külügyminiszter és Milos Minie.sf a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke, külügyminiszter között. Minies vasárnap délután érkezett meg a bolgár fővárosba, eleget téve Mladenov külügyminiszter meghívásának. A jelenlegi hivatalos tárgyalásokon egyébként jelen van Nenko Csendov külügyminiszterhelyettes is, akit a balkáni kérdések szakértőjeként tartanak számon. Milos Minies még vasárnap, Szófiába érkeztekor leszögezte. hogy a kapcsolatok jelenlegi helyzetével mindkét ország vezetői elégedettek lejön vissza az 1973. október 22-i állásokba. Ha erre képtelennek bizonyul, akkor hogyan tudná meggyőzni^ Izraelt arról, hogy vonuljon vissza az 1967. június 4-i vonalakra a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának megfelelően, amelynek alapján elfogadtuk a tűzszüneti határozatot ? — teszi fel a kérdést Heikal. Az október 22-i vonalakra való visszatérés nélkül nevetséges lenne tárgyalásokba bocsátkozni a fogolycseréről vagy az egyiptomi tengeri blokád megszüntetéséről. Az A1 Ahram főszerkesztője befejezésül leszögezi: készek vagyunk a harc felújítására és az arab nyomás fokozására, annak minden formájában, A közel-keleti tűzszüneti vonalak mentén vasárnan estétől hétfő estéig nagy általánosságban nyugalom ho- nolt, jóllehet, egyes elszigetelt szakaszokon szórványos lövöldözés volt az izraeli és az egyiptomi alakulatok között. Ezzedin Mokhtar vezérőrnagy, az egyiptomi fegyveres erők hivatalos szóvivőié kairói sajtóértekezletén közölte, hogy Izrael a tűzszünet életbelépése után megpróbálta elfoglalni Szuez városát. Szuez védői azonban mondotta — méltó visz- szautasításban részesítették az izraeli agresszorokat Megjegyezte, hogy Egyiptom hozzákezdett annak a meg állapodásnak a teljesítésé he-z. amelyet Izraellel kö tött, s amelynek értelméber a sebesült hadifoglyokat a Vöröskereszt ellenőrzéséve’ cserélik ki. Azzal vádolt- Izraelt, hoav nem teljesíti f megállapodás rá eső részé* lejelentette azt is, hoav Fgyiotom átnyújtotta a-1 ENSZ-megfigyelők vezetőiének a felek á'*al október-én elfoglalt állások Don- : (ftsítielV-me^jelölését tartalmazó listát. hetnek. Bulgária és Jugoszlávia viszonya nem mentes a problémáktól, ezek azonban kölcsönös jóakarattal és kölcsönös erőfeszítések révén tisztázhatók — mondotta. A bolgár—jugoszláv külügyminiszteri tárgyalásokkal párhuzamosan megbeszéléseket folytatnak a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki együttműködési bizottság vezető beosztású munkatársai is. A bolgár—jugoszláv külügyminiszteri tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatok kérdésein kívül megvitatják a nemzetközi helyzet problémáit is, különös tekintettel az egész világot nyugtalanító közel-keleti konfliktusra. ■ mi--. ---------------L ■■■ 11 - ........... BoViór—*ugosz*£ v tárgyalások Széliében Gerencsér Miklós: 16. Ami azt illeti, ránk nézve elég dermesztő a szégyen smdvre Damjanich személyes sorsa rádöbbentett bennünket. Eleinte azt hittük zsölyéböl nézhetjük miként marcangolják szét a szájhős magyarokat a felbújtatott rácok, horvátok, románok. Amikor csalódtunk várakozásunkban, kénytelenek voltunk saját csillogó, kényes haderőnket a büszkeségünkhöz méltatlan magya rok ellen küldeni. Mi lett e vége? Megtörtént a hihetet len. a minden képzeletet fe lülmúló- bennünket is megvertek. Az ilyen századosok mint ez a Damjanich. Mehettünk kétrét görnyedve Pé- tervárra, a minden oroszok cárja kegyes pártfogásáért könyörögni. És akkor felbőszülünk Damjanich következetességén Nem értjük, miért azoknak adta meg magát, akiket mi hívtunk ide győztesnek. Szegény Damjanich. Szegény szegény Ausztria... ★ Jó lenne öntudatlanul átvészelnem ezeket a borzaszt«" papokat. Ha akarom, ha nem nkéntelenül az ítéletek ré- 'zesénck érzem magam mind i bírák, mind az elítéltek ol- lalán. Osztrák létemre fale 'ek irgalmatlanságukért, ember létemre osztozom a meg- büntetendők szenvedéseiben Hiszen ez a legszörnyűbb, ezért kényszerülök enyhíteni fuldoklásomat a magamnak szóló gyónásommal: hogy különbséget kell tennem osztrák mivoltom és ember mivoltom között. Ezért sújtanak ítéletükkel engem is azok, akiknek elegendő, hogy csak osztrákok. Bárhogy menekülök gondolatban a jelentől, minduntalan visszaráncigálják figyelmemet az egyre komo- rabb fejlemények. Nincs menekvés, a közvetlen szemtanú szerepét rám is kiosztotta a sors. A parancsnoki törzs tagjaként kénytelenkelletlen tudomást szerzek mindenről. Amióta megerősítette Haynau a halálos ítéleteket, a törzs szűkebb körében megszűnt a szigorú titoktartás, így hivatalból jutok hozzá a gyászos értesü- ésekhez. Howinger tábornok úr, a vár Parancsnoka a következőképpen rendelkezett. Október ötödikén, azaz holnap reggel fél hat órakor szemle alakzatban, élesre töltött fegyverekkel felsorakozik a Wocher gyalogezred második zászlóaljé, hogy biztosítsa az ítélethirdetéshez szükséges rendet. Helyszín a főőrség épületével szembeni alakuló tér. Ugyancsak holnap reggel hat órakor köteles megjelenni Ernst törzshadbírónái Wochengruber fotörzsfoglár az összes foglárral egyetemben. Feladatuk átvenni a iá- bori csendőr osztagtól azt a tizennégy kéz- és lábbilincs láncot, amelyekre az aktushoz szükség lesz. Ugyanis mihelyt kihirdetik az ítéletet és kimondják az elítéltek tiszti rendfokozatuktól való megfosztását, a bűnösöket azonnal láncra kell verni. így, megláncoltan kíséren- dők vissza az ítélet elhangzása után a főőrségi épületben lévő celláikba, amelyek ettől kezdve sjralomháznak tekintendők. Mindaddig, amíg sor nem kerül az ítéletek végrehajtására, valamennyi főbenjáró bűnös mellett két katona és egy foglár tartson őrséget. (Folytatjuk) KOMMENTÁR A kilencek versenyfutása az idővel Az egy esztendővel ezelőtt Nagy-Britannia, Dánia és Írország belépésével kilenctagúra bővült Közös Piac berkeiben heves viták dúlnak. Vészterhesen közeledik az első nagy „gazdasági vizsga” időpontja: 1974 január elseje. És egyre több jel arra mutat, hogy a nyugat-európai integráció ezen a vizsgán könnyen megbukhat. Persze, „osztályismétlésre"’ mindig lesz lehetőség. Amióta 1958-ban az úgynevezett „római szerződéssel” létrejött az akkor még hat tagállamból álló (NSZK, Francia- ország. Olaszország, Benelux) Közös Piac, a szervezet gazdasági szempontból kétségkívül jelentős eredményeket ért el. Ezt a gyakorlatban úgy lehet megfogalmazni, hogy sikerült megszervezni egy olyan vámuniót, amely a kívülállókkal szembeni diszkriminációs, megkülönböztető politika alkalmazásával hatalmas mértékben fokozta a tagállamok egvmás közötti kereskedelmét és ösztönözte konjunktúrájukat. Eltekintve ezúttal a politikai tényezőktől, gazdaságilag a konjunktúra vonzása volt az az erő, amely a kívülállókat a Közös Piachoz való csatlakozásra ösztönözte. Tavaly októberben Párizsban a három új tag belépése után összeült a Kilencek első csúcsértekezlete. Ez azzal a lényeges gazdasági felismeréssel volt kénytelen szembenézni, hogy ha a Közös Piac meg akarja őrizni eddigi sikereit, akkor túl kell lépnie a vámunió színvonalát. A ta- eok tudták, hogy az Egyesült Államok és Japán elsöprő konkurenciát jelent számukra a világpiacon. S tudták azt is. sürgető a szocialista Világhoz fűződő gazdasági kapcsolatok felülvizsgálása, hiszen legfontosabb konkurenseik — egységes nemzeti államok lévén — gyorsabb és határozottabb döntések alapján tudnak megjelenni az óriási lehetőségeket tartogató „keleti kereskedelemben1’. Egy esztendővel ezelőtt ezek a felismerések egy nap- társzerűen összeállított akció- program felállításához vezettek. Ennek lényege a következő volt: 1. A jelenlegi, lényegét tekintve vámunió-színvonalról tovább kell lépni. Létre kell hozni a Kilencek közös pénzügyi alapját és közös pénzügyi nolitikéját. s ennek alapján 1974. január 1-én a gazdasági közösség második, magasabb integrációs szakaszába kell átlépni. 2. Ennek a megvalósítása a feltétele annak, hogy 1989-ig kialakuljon a Kilencek teljes gazdasági és pénzügyi uniója, ami azt jelentené, hogy Nyugat- Euróoa szóbanforgó országai ’egalább is gazdasági pénzügyi szempontból .egyetlen hatalomként” lépnének fel. Látnivaló tehát, hogv 1973 és 1974 fordulója a tervek szerint sorsdöntő dátum lenne a nyugat-európai integráció életében. A „naptár” létrehozása óta eltelt egy esztendő azonban súlyosan megtépázta ezeket a terveket. A legnagyobb gyakorlati csapást az eredeti időrendi elgondolásokra valószínűleg az egymást követő pénzügyi válságok hozták. Ezek során ugyanis kiderült, hogy a Kilencek országai még egy ilyen viszonylag egyszerű kérdésben sem tudnak egyöntetűen és közösen cselekedni — még akkor sem, amikor a válság sürgőssége az egység irányába szorítaná őket. Mint bebizonyosodott: ennek az a magyarázata, hogy a tagországok belső gazdasági struktúrája a vámunip hosszú működése ellenére rendkívüli mércékben különbözik egymástp1 és a helyi érdekek mindenüt* más és más megoldást parancsolnak. A valutaválságok ügyéber ezt mutatta, hogy a Kilence! nem tudtak egységes megá’ Wpodasra jutni például ; dollárral szembeni magatar tásról: Anglia és Olaszorszá, a többi tagországok valutájával szemben is szabaddá tette a font, illetve a líra árfolyamát. Ezzel megszegték a közös pénzügyi politika elemi szabályait. A közelmúltban Hollandia rúgta föl saját helyi pénzügyi érdekei miatt ezeket a megállapodásokat, amikor a többi tagállam beleegyezése nélkül felértékelte valutáját. Ilyen körülmények között nincsenek meg a gyakorlati feltételei annak, hogy a Kilencek egyesítsék pénzügyi tartalékaikat és január 1-től kezdve közös pénzügyi politikát folytassanak. A gazdasági integráció második szakaszára való áttérést más érdekellentétek is akadályozzák. Ezek közül kettőt kell kiemelni, amely«, c egymással is összefüggnek. Az első a Közös Prac mező- gazdasági politikája. A második az úgynevezett „regionális politika”. Ami a mezőgazdasági politikát illeti, ezt annakidején a francia gazdasági érdekeknek megfelelően hozták léire. Lényege egy olyan mező- gazdasági árrendszer, amely magas szinten tartja az élelmiszer-árakat, hogy ilymó- don a francia mezőgazdasági termelés és export hasz- nothajtó legyen. Ennek a franciák számára politikai jelentősége is van, miután a konzervatív mezőgazdasági körzetek a jelenlegi kormány értékes támogatói. Franciaország ezért kétségbeesetten küzd a jelenlegi mezőgazdasági árrendszer mindenféle módosítása ellen. Persze ezt a mezőgazdasági árrendszert azok a tagállamok fizetik meg, amelyek behozatalra szorulnak: mindenekelőtt Nyugat-Németország és Nagy-Britannia. A mezőgazdasági kérdésekben ezek természetes szövetségesek Franciaországgal szemben. Ha engedik, hogy a „második szakaszra” is átmentsék a jelenlegi mezőgazdasági árrendszert, akkor annak megváltoztatása már igen nehéz. Ez a csata ilymódon késlelteti a magasabb színtű integrációra való áttérést. Ami a második problémát, a regionális politikát illeti, annak lényege az, hogy a Kilencek közös pénzügyi alapot hoznának létre. Ebből az alapból pénzelnék részben az elmaradott mezőgazdasági körzeteket (régiókat), részben pedig azokat az ipari területeket (például szénbányavidékek), amelyek az ipari fejlődés sodrásából kimaradtak, amelyeket gazdaságilag rekonstruálni kell. A dolog jellegénél fogva a gazdaságilag legfejlettebb Nyugat-Németország szőrűi a legkevesebb segítségre ebben a vonatkozásban, tehát Bonnban némi joggal teszik fel a kérdést: miért fizessék éppen ők a délolasz mezőgazdaság, vagy a legelmaradottabb francia mezőgazdasági területek újjászervezésének, sőt Skócia és a walesi bányavidék rekonstrukciójának költségeit? A regionális politika ügyében ilymódon Franciaország és Anglia a természetes szövetségesek Nyugat-Németor- szággal szemben! Elképzelhető, hogy a számla nagy részét fizető Bonn csak úgy lesz hajlandó a regionális politika költségeinek fedezésére, ha ezért a franciák engedményeket tesznek a mező- gazdasági politika ügyében. Mindez persze hosszadalmas tárgyalásokat igényel. Annál is inkább, mert azok az államok, amelyek az egyik kérdésben szövetségesek, a másik ügyben ellenfélkén' 411- lak szemben egymással. Valószínűnek tartják, hogy a Kilencek rl iitikai vezetői a hátralévő néhány hétben «riási erőfeszítéseket lesznek i nehézségek áthidalására. A apuár elsejei határidő betartása azonban nagyon va- ísirinűtlennek tűnik. A Padi napié
