Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

f&rs. «wember 8. «Äfff-MAQTASORSZÄe ®. düsä Nyertek egy negyedévet A „rejlélj“ s korszere szervezés 00 A MEZŐGÉP mátészalkai gyárában Azt mondják a nagyecsedx Rákóczi Termelőszövetkezet irodájában. Szabó Gusztáv képviselő a beregi tanyán van. Telefonon behívhatják. „Ha tud jöjjön.” Egy helybeli ötvenes férfi is várja. Tárcsa Károly tsz- tag. „Egy kis beszédem van vele. Személyi ügy Nagyon rendes ember a Szabó fiú. Nem villogtatja, hogy helye van a Parlamentben. Alaposan használt motor- kerékpárról száll. Tárcsa Ká­roly mindjárt papírokat szed elő. mintegy a panasza nyo- matékául. Jó fél órába télik, miután megnyugodva eltávo­zik. Az egyik szobában ülünk le, Altaian a felirat: „PÁRT- T1TK ÁR”. S meaieovzi, nem zavarunk senkit, fi a tsz­pá í<$.--- plxr+ár*«, : »e-M V9­f ítíirvI p ■nV'^rOTl ^m^er volt. hosszú időn á* nárttitkár. Aztán, augusztusban engem válasz­tottak meg. Munkájáról, képviselői te­vékenységéről kérdezem: — Fontos a fogadónapok megtartása. Ez a kapcsolat életszerűvé teszi. Idén ezzel már nem vagyok adós. Tud­nak róla itt Nagyecseden, az­tán Fábiánházán, Mérken, Vállajon, Tiborszálláson, Nyírcsaholyban. Nyírmeggye­sen, Hodászon,, Kántorjánosi- ban é§ Nylrkátán. — Mik vetődnek fel foga­dónapokon? — A lehető legváltozato­sabb ügyek. Gyakoriak a nyugdíj, tsz-járadéki és la­káshagyatéki problémák. Vannak, akik a tenm-tóxTö- vetkezett«1 kapcsolatos vitái­kat közük, községfejlesztés' megvalósításokat sürgetnek, gázbekötések elintézését ké­rik. Számosán gyerekeik. unokáik továbbtanulásához kémek segítést. — S az intézkedések? — Az ügyek természetétől függően szóban vagy írásban keresem meg az illetékes in­tézőket. Választ minden eset­ben kérek és várok! Lehető­leg írásban. Ugyanezt a beje­lentők részére is. És termé­szetes, a törvényeket, rendel­kezéseket figyelembe véve. az illetékes ügyintézők olykor nemet is mondanak. Ezt is el kell fogadni. — Vannak ilyen példák? — Természetesen. Például nyugdíjigényléshez nincs meg a kívánt idő. A gázellátásnak, bekötéseknek országos prog­ramja van. Vagy, miniszteri rendelkezés szerint, ez év jú­liustól háztáji gazdaságokban aem »asmeisetbetök saját Ebben a kis gyárban, Má­tészalkán három évvel ez­előtt még — úgymond — mindent csináltak. Hatszáz­nál több gyártmánnyal fog­lalkoztak s elfecsérelték az erőt, a lehetőségeket. Alig tudtak megélni, a termelé­sükből, éppenhogy megúsz­ták a veszteséget. A vállalati versenyben — 10 gyáregysé­ge van a MEZŐGÉP válla­latnak, amelyek egymással is versenyeznek — meg mindig az utolsók voltak. — Mit gyártanak most? — Lényegében csak három terméket. — felelte Bíró Mik­lós igazgató. — A DK—160-as kisdarálót, az MF—7-es min- denfelhordót — elsősorban mezőgazdasági üzemek részé­re — és az alumínium szel­lőzőberendezéseket az építő­ipar részére. Ennyi az egész. Van ugyan gumiüzemünk is, de ma már az is az említett három gyártmányhoz készíti a gumialkatrészeket, s mint­egy évi százezer forint érték­ben végzünk a lakosságnak szolgáltatást. — Milyet? — Csak gumi ja vitást. Erre ugyan ráfizetünk, de csinál­juk és folytatjuk, mert a vá­rosban nincs más, aki ezt a szolgáltatást a lakosság részé­re elvégezné. A három gyártmány közül sláger a kisdaráló. Ez az egy­szerű kis gép két év alatt valóságos karriert . csinált 1971 szeptemberében kezdték gyártani. Az első széria csak 200 darab volt. öt hónapig tartott a gyártás. Sokan ’ fél­tek is ettől a terméktől, nem bíztak se a piacban, se a konstrukcióban. Ennék oka: a darálót még nem ismerték a piacon, és eleinte sok volt a hiba. A villamoskaocsolók gyakran leégtek a darálóban és a vásárlók reklamáltak. Jogosan. Ezt bizonvítja az azóta eltelt idő is. Ma már nincs reklamáció, mert sok ötlettel, újítással tökéletesí­tették a gyártmányt, átalakí­tották a villamoskaocsolót is. A daráló befutott. A háztáji gazdaságokban kiváló kisgép. Bár sok más hasonlóan olcsó és hasznos kisgépet kaphat­nának a háztáji gazdaságok az ipartól. Mert előbb-utóbb a háztáji termelést — első­sorban az állattenvésztőst — is gépesíteni kell. Ez az igény... Egy daráló karrierje 1972-ben 3500-at gyártot­tak le a kisdarálóból. Év vé­gére kiderült, hogy kevés. Megismerték a terméket és keresték az emberek. Ennek megfelelően 1973-ban 8000 kisdaráló gyártását tervezték. De az igénvek tovább nőttek, a kereskedelem kérte és ké­ri a terméket. A betervezett nyolcezret szeptember 29-ig elkészítették. És ezen a napon teljesítette a gyáregység egész 1973. évi tervét — 42 millió forint értékben. (Tavaly — 1972-ben — 39,7 millió forint volt az egész évi terv.) S most — terven felül dolgoz­nak, hiszen nyertek egy ne­gyedévet s várhatóan 58-60 miUió forint értéket termel­nek, 16-18 millió forinttal többet a tervezettnél. Mind­ezt létszámnövelés és beruhá­zás nélkül. Ez már igazi ter­melékenység-növelés ! — Hogyan sikerült? kérdeztem Bíró Miklós igaz­gatótól. — Talán úgy, hogy ismét elővettük, megjavítottuk és megbeszéltük a párt Közpon­ti Bizottságának 1971 decem­beri határozatát, amely a gaz­dasági vezetőknek, pártszer­vezeteknek egyaránt köteles­ségévé tette a munka- és üzemszervezés intenzív növe­lését. Gyáregységünk párt- szervezete ebben kezdemé­nyező volt és ma is az. Sok értékes javaslatot kapott a gazdasági és műszaki vezetés a pártszervezettől, a párttag- gyűlésektől. És a KlSZ-szer- vezettől is, mert elmond­hatom, hogy igazán jó, aktív, a termeléssel is törődő KISZ- szervezetünk van. És mindent megbeszéltünk az emberek­kel. Sokat vitatkoztunk, néha parázsan is. De mindig meg­állapodtunk a tennivalókban és azután — ezt igazán öröm­mel mondom — mindenki szívvel-lélekkel, legjobb ere­je és tehetsége szerint dolgo­zott. Így aztán kialakult ná­lunk egy nagyon jó üzemi kollektíva, amely bebizonyí­totta, hogy nem csak vitat­kozni tud, hanem dolgozni alkotni, termelni is. Mi tud­juk legjobban, mit jelent az, hogy létszámnövelés nélkül és egy fillér beruházás nélkül végeztük munkánkat és a termelés hatékonysága az idén 35-36 százalékkal emel­kedett. Igaz a bérkeretet túl­lépjük vagy három százalék­kal, de adni kell a munká­soknak is! Tavaly 8,4 száza­lékkal emelkedett gyáregysé­günkben a jövedelemszint. Ennyit az idén is biztosítani kellett. S végeredményben a bérkeret túllépésében minden százalékra 10 százalék haté­konyság-emelkedés, termelé- kenvségemelkedés jut. S ezzel eeyidőben végrehaitottuk az átszervezést, kialakítottuk a szalag-rendszerű, tehát gyár­szerű termelést a korszerű munka- és üzemszervezési követelmények szerint. Korszerű együttműködés A MEZŐGÉP mátészalkai gyáregységében 263 ember dolgozik. Ebből negyvenhá­rom az alkalmazott, a több! fizikai munkás. Ez a létszám marad jövőre is. És a terv? Az 1974. évi feladat? — Negyvenezer kisdaráló legyártása, 120 millió forint termelési érték — hangzott az igazgató válasza. És ezt a 120 millió forintot lényegé­ben a kisdaráló biztosítja, hiszen a szellőző berendezé­sek évi értéke 10 millió forint körül, a mindentfelhordók évi értéke csak 2 millió forint körül alakul. És nagyobb be­ruházást még mindig nem tervezünk. Csak a szociális épületeket tervezik felújítani 500 ezer forintért és vásárol« nak egy korszerű festőberen­dezést, hiszen a 40 ezer da­rálóhoz a változatos színű és még jobb minőségű festést is biztosítani kell. A 40 ezer kis­daráló komplett legyártását a mátészalkai gyáregység már nem győzné. Ezért együttmű­ködnek a vállalat nagvkállól és fehérgyarmati gyáregysé­geivel. Keresik a külföldi piacot A DK—160-as kísdaralót ma már az egész országban ismerik és árusítják. A válla­lat számol is vele, hogy jö­vőre, a 40 ezres széria után az országban telítettség ke­letkezik, azután itthon csak körülbelül évi 10 ezer kisda­rálót lehet majd eladni: De kell majd az alkatrész. S ezek gyártására szintén felkészül­nek 1974-ben. A termék azonban befutott s kár lenne elsorvasztani. Ezért a válla­lat keresi a külföldi piacot elsősorban Lengyelországban, ahol meg a mezőgar-daság! termelés lényegében kisüze­mi és erőteljes az állatte­nyésztés. Ugyanígy Indiában, ahol a földreform fokozatos megvalósítása során szapo­rodnak a mezőgazdasági kis­üzemek. Küldtek a kisdaráló­ból Olaszországba is. Buru József főmérnök le­gyezte meg beszélgetés köz­ben, hogy nagyon jő n gyár­egység szociális klímája. Az emberek tettrekészek és ver­senyeznek. Tavaly már elsők közt volt a gváregység. de történt eev súlyos baleset, ezért a vállalat nem jutal­mazta a kiváló eredményeket. Az idén balesetünk még nem volt. reméljük nem is lesz. A termelésben meg elsők va­gyunk. Reméljük, az idén az élüzem cím is sikerül. Nagyon szeretnénk, igazán örülne a kollektíva.... SsetMlrei József — Ezt mástól kellene kér­dezni De ha így van... Bár általában nem a legjobb a tsz-ünk, ennek ellenére a szarvasmarha- és lótenyész­tési ágazat eredménymutatói megyei szinten is kedvezőek. Múlt évben a tejtermelési verseny első díját nyertük nagykategóriában. Nagyon értékes csikókat is adunk ex­portra. Egyik kedves élmé­nyem épp nemrég történt. A Nyírségi ősz rendezvényén én hajtottam az ecsedi ötös fogatot. Felesége fc a tsz-irodátoan dolgozik. Ritkán reggeliznek, ebédelnek együtt. Este pedig már gyakran alszik a két gyerek, mikor édesapjuk ha­zatér. — Személyes célja, terve? — Van. — Mosolyog. — TH már a megvalő-í+ás üti ár A Debreceni Agrártudományi Egyetem diákja vagyok. Úgy érzem, sikerrel elvégezhetem. Még csak a harmincegy évet töltötten». A nagy október szellemében Irta: Púja Frigyes külügyminisztérium! államtitkár A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenhat évvel ezelőtti győzel. me, a szovjet állam létrehozása gyö_ keres fordulatot hozott az emberiség törté­netébe: megnyitotta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a szocialista és a gyarmati forradalmak korszakát, halálos sebet ejtve a kapitalizmus világrendszerén. A fehér ellenforradalom és a nemzetközi imperializmus szövetsége minden eszközzel a forradalom eltiprására, a szocialista állam megsemmisítésére tört. Mozgósították a nem­zetközi reakció minden erejét, s évekig tartó katonai intervenciót, politikai és gazdasági blokádot szerveztek. Az első szocialista állam életerejét bizo­nyította, hogy megdöntésére a nemzetközi imperializmus és a belső ellenforradalom ösz- szefogott ereje sem volt képes. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom alapvető fordulatot jelzett a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban is. A szovjet állam vezetői már a forradalom másnapján nagyjelentőségű kezdeményezések­kel léptek fel. meghirdették a békedekrétu­mot, s benne a szocialista állam nemzetközi tevékenységének elveit. A békedekrétum har­cot hirdetett az imperialista háború ellen, fél­sz üította a népeket a vérontás megszünteté­sére. az igazságos, annexiók nélküli békére. Ez a fontos okmány tartalmazta a szocialista •és a kapitalista országok békés egymás mel­lett élésének lényeges gondolatait is. Mindez a szocialista forradalom győzel­mének természetes velejárója volt. A szocia­lista állam természetétől idegen az agresszió, a háború, más népek leigázása és kizsákmá­nyolása. A szovjet állam akkor is és később is az agresszió ellen, az elnyomottak és a ki­zsákmányoltak oldalán lépett fel, az ő igazu­kért harcolt. A szovjet állam a tartós béke biztosítására, a népek biztonságának a meg­szilárdítására törekedett létezésének első pil­lanatától kezdve. Közismert, hogy a szovjet állam küzdel­mét a tartós béke biztosítására a két világhá­ború közötti időszakban nem koronázta teljes siker. Ennek fő oka az volt. hogy az európai tőkés országok befolyásos uralkodó körei a hitlerizmussal való megbékélés útját keres­ték, arra spekuláltak, hogy támadásának élét Kelet felé, a Szovjetunió felé fordíthatják. E politika gyászos következményeit a mai nem­zedékek itj megismerték. A nyugat-európai országok vezetői azon­ban nem szívlelték meg a második világháború tanulságait. Nem sokkal e háború befejezése után az amerikai imperi. alisták vezérletével éles fordulatot hajtottak végre politikájukban. Felszították a hideghá­borút, katonai tömböket tákoltak össze a Szovjetunió és az új szocialista országok el­len, katonai támaszpontokkal vették körül ókét. Tűzzel-vassal igyekeztek gátat vetni a szocializmus, a haladás térhódításának. Ezek után a szocialista országoknak nem maradt más választásuk, mint a harc; az imperialis­ta provokációk határozott visszaverése, a bé­ke megvédelmezése. A béke és biztonság megszilárdítására vonatkozó javaslataik ak. kor még süket fülekre találtak Nyugaton. A hetvenes évekre alaposan megváltozott £ helyzet: megérlelődtek a Szovjetunió és más szocialista országok erőfeszítéseinek gyü­mölcsei. 1971. tavaszán, a Szovjetunió Kom­munista Partjának XXIV. kongresszusa már olyan széleskörű békeprogramot fogadhatott el, amiről korábban nem is álmodhattunk. E békeprogramban — amelyet a szocialista or­szágok, köztük hazánk kormánya is örömmel üdvözölt és elfogadott — felvázolt javaslatok realitását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azóta kevés kivétellel megvalósultak a gyakorlatban. Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy megjavult a szocialista és tőkés országok egy­más közötti viszonya, együttműködése. Ezen belül a legfontosabb — az egész világhelyzet­re való kihatása miatt — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak lényeges megjavulása. Európában az úgynevezett né­met kérdés-komplexum legfontosabb problé­mái megoldást nyertek, s közel az idő, ami­kor ez a kérdés véglegesen rendezésre kerül. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1969. márciusában kibocsátott felhívása nyomán kezdetét vette az európai biztonsági értekezlet előkészítése. Jelenleg en. nek a második szakaszában tartunk és min­den remény megvan arra, hogy a nyugati hu- za-vona ellenére végűiig sikeresen fejeződik be. Vietnamban az év elején hosszú tárgyalá­sok után megszületett a fegyverszüneti meg­állapodás. A Közel-Keleten a harcok új fel­lángolása után, az arab országok számára kedvező körülmények között tűzszünet jött létre e háborús tűzfészek felszámolásának ígéretével. Jelentős eredményeik születtek a leszerelés témakörébe vágó kérdésekben is. Nixon elnök moszkvai látogatása alkalmából aláírták az úgynevezett SALT-megállapodást, s elhatározták további tárgyalások folytatását a nukleáris fegyverkezés koriá' •»zásáról. L. I. Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának ameri­kai látogatása során történelmi jelentőségű szerződés került aláírásra a nukleáris háború megakadályozásáról. Ez év januárjában Becs­ben megkezdődtek a közép-európai haderő­csökkentésre vonatkozó előzetes tárgyalások, október 30-án pedig az érdemi megbeszélé­sek. E néhány tény is bizonyítja, hogy mi­lyen óriási utat tett meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom óta a béke és a biztonság ügye. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy nincsenek még aka­dályok. Az utóbbi évek tapasztalatai arra in­tenek, hogy az imperializmus és a reakció nem teszi le egykönnyen a fegyvert. Kényte­len közeledni ugyan a békés egymás mellett élés eszméjének elfogadásához, időnként azonban visszaesik a ..régi bűnökbe”, és meg­kísérli a régi politika, a régi módszerek fel­újítását. Az elmúlt hetekben tanúja lehetett a világ, hogy a tőkés országokban a hideghábo­rús erők aktív szervezkedésbe kezdtek, amelynek célja a nemzetközi enyhülés ten­denciájának visszafordítása. Az Egyesült Ál­lamokban a hadiipari komplexum é6 a cio­nista lobby, Nyugat-Európában a konzerva­tív, jobboldali erők indultak rohamra az eny­hülés ellen. A chilei fasiszta puccs azt bizo­nyítja, hogy az imperialisták, a belsó reakció­ra támaszkodva továbbra is útját akarják áll­ni a haladásnak. A közel-keleti fegyveres konfliktus nem robbanhatott volna ki újra, ha Izrael az Egyesült Államokból nem kapott volna meg minden segítséget agresszív poli­tikájához. A saigoni rezsim — ugyancsak amerikai segédlettel — sorozatosan megsérti a párizsi megállapodást, területszerző akció­kat szervez, s azt sem hajtja végre, amibe korábban beleegyezett. Mindezzel számolni kell, amikor a béké­ért és a biztonságért vívott harc kilátásait vizsgáljuk. Biztosak vagyunk azonban ab­ban, hogy a szocialista országok és az anti- imperialista front összefogott ereje visszaszo rxtja a hidegháború lovagjainak új támadá­sát és megakadályozza törekvéseinek érvénye­sülését. Hisszük, hogy a Nagy Október szel­leme a béke és biztonság megszilárdításáért folytatott mai harcunkban is diadalmaskodni fog. A képviselő „fogata” erőgépek. Ez utóbbi esetben a megoldás társulás lehet. Ér­dekükben többet kellene ten­niük az ÁFÉSZ-eknek. — Közérdekű bejelenté­sek? — Talán mondanom sem kellene: van ilyen is elég. Bi­zony több óvoda, iskolai tan­terem kellene. Vagy a megle­vő szorul felújításra. Van ahol még hiányos a jó ivóvíz- ellátás, másutt csatornázni, vízanűvesíteni szeretnének s nincs hozzá elég pénz. Né­mely kövesűtunk nagyon rossz. — Posta útján is megkere­sik? — Gyakoriak az ilyen megkeresések. A címzés egy­szerűen: Szabó Gusztáv or­szággyűlési képviselő, Nagy- ecsed. Vagy hozzá teszik még: Rákóczi T32 ssodája, frissebb egy ilyen levél Fá- biánházáról. Menjek, nézzem meg az utcát, milyen állapot­ban van. Sáros időben, ha kellene sem tud behajtani a mentőautó. Megnéztem. Ké­résemre a tanács, a termelő- szövetkezet és a népfrontbi­zottság összefogva hozzákez­dett az utca feltöltóséhez. A körzet tanácstagja társadal­mi munkára mozgósított. Mindezek mellett nem le­het könnyű az aránylag nagy termelőszövetkezetben a szar­vasmarha- és lótenyésztés ágazati vezetői posztját ellát­ni. •— Munkaidőm a beregi tanyán hajnali négykor kez­dődik. Tart tíz óráig. Majd délután háromtól hét óráig. Nagyon kell szorítani, hogy mindenre jusson időm. Ha szél hatna erről, a motorom tudna a legtöbbet mondani. Szinte nem tudok úgy végig haladni a községen, hogy többször meg ne állítanának. — És nincs mindez a mun­kahely rovására?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents