Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

vfrl november 4. jrer.Et-M AGY AR0BSZX6 Ember és technika Irta- dr. Romany Pál, az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztály vezetője Etty évvel a KB-határozat után Összehangolt folyamatok KORUNKAT, A XX. SZA­ZAD MÁSODIK VEDET sok­féle jelzővel illetik. Ezek a jelzők igen gyakran a tudo­mányos, technikai haladásra, a nagy műszaki találmányok­ra, illetve azok eredményeire utalnak. A gépek a motorok no vek vn szerepével kapcso­latban szokás a motorizáció koráról, a lakáskörülmények változásának, a városiasodás­nak nyomán pedig urbani­zációs korszakról beszélni. De olvashatunk atomkorszak­ról. a kibernetika koráról, vagy egyszerűen öszefoglaló igénnyel jelölve a tudorná- nvos-technikai forradalom koráról is. Nem vitatható, hogy e minősítéseknek van létjogosultsága még akkor is, ha ecíyike-másika távolról &em fejezheti ki korunk va­lóságos jellegét, különösen nem a társadalom haladását. Az kétségtelen hogy nem volt még olyan időszak az emberiség életében, amely­ben a maihoz hasonló üte­mű és méretű műszaki-tech­nikai változások következ­tek volna be. Elegendő utal­ni olvan köznapi dolgokra, hosy ugyanazok az emberek, akik a huszas években hal­lották a Magyar Rádió, első bejelentkezését.' a? ötvenes évek második felében láthat­ták a Televízió rendszeres ad-sajnak megkezdését. s akik mefrfiave’hették az e'ső repülősének hizpnytalan fel- em^lkedését. mw utazhat­nak a reoiilő S''á 110'l n Vn a V - o_ vezbafű. kontinenseket át- sze'ő óriási sjár;even. A ter­meié?)' folv = ma*ok feltéte­leinek ,fe a Tv. ]) íj. v. n n j,, inggal t?kir,|be<ők pnkmVníík a vá'tnzások. Alig ön évvel az első traktor merlelenése Után nenac«aV a 4 nlf rfW fájj lett a mú't+ó hnuerp a kézi aratók után sorakozó búzakeresztek <s ritikasácrriak számítanak. És a példákat VÓ'-C nélkül sorolhatnánk szű- .kobb és táöabb környeze­tünkben. minden termelési ázazotban. a közlekedésben hírközlésben és az élet más teniiotjei n, Kifogyhatatlan ez a lista, amelv teljesség esetén is csak azt bizonyítaná. hogy a technikai haladás soha nem tapasztalt ütemű a mi ko­runkban. S még eavet bizo­nyát ez a fokozódó technikai, műszaki előretörés: az em­ber szeretjének állandó növe­kedését, amivel számolni kell, p tervszerűen készülni tár- sada'mi méretekben és ki­sebb közössé'-'okhen éppúgy, mint egyénenként. A TEEHNIKAI ESZKÖ­ZÜK. MENNvmE, GÉNEK, műszaki színvonalának nö­vekedése csökkenti, illetve psokkentheti » közreműködő emberek számát eev-euv tér­m^ársi f@lvpmRt.hqn . v^pv lé­tesítmény íremben tartásá­ban. de -a/ ember eV s^er-epét. a let^ehn^ó az ív^nvffp, az el^npr7/í munka s^e^eoét, jeleli ,^rí qc,- ^órfé^ben npveb. A prs^áa teten le£- kor^T-o-rnbb pa^óppácfáhak. a Bábáinál Albmi Rak qZ iö-N-T-rrq lrarr<s4keV!Ő ea,^7on' r>ó1r16yp| íoll^rn^yf^ ÍJ Vát t/A'Z«Ó<:f . q*-pf<7 vn! vasht kis te] jps^m^ni’M Q^rj^ttaV. J, ac]oft e^ptKpn fái^vo p^ökk^nt __ Vabrri'lvan e^v^ní ok miatt *— esv Hoiö'.qyr) te1 iesítmónye. VP <-fV e<?V Vp f o^ofn^i hr>iH ^.^ántá.s mp»*pdf pl. ha­sonló neonon 5rsl o-n 1 o-cf ‘>.f) __qq kpfp«'rt-vr*i hoi a pr7 ^-j_ tnoror’-k. TP°rt crárxpjnV fp] je- R’4*» tó^uS'/önöse a résinek, s e£v prpber, e^esz hatábr^szek. hektárok százai m^amu^e! ásóról CTonHo.skn- dik. S p mezncfp^óqsócfriá1 maradva ha q Era^dqa.ssTnnv rr^ncffeledkezett a c«iKe kelte­tekben Tzq1qn^í''Ól. uVVav pdf. időben 90 tniág m^nf tönkre ha •> ke1fe+A-ii-np.mhen jfqrdu1 elő ikren fpiodAV^nveé^ ak­kor 1 00 “VOf t.oip«; vAs-v el IJia^b rvÁid^vpf pvt hiszem fele?7ejíe« söreink hiszen az éjét m’nden nercben érzá- kelhetjük a technikg mellett szolgálatot teljesítő emberek munkájának fontosságát, s tudjuk, hogy felelősségük a közösség és önmaguk iránt milyen jelentős. Vívójában persze csak akkor döbben erre rá mindenki, ha a meg­szokott rendben valami zp- var keletkezik. Ha az erő­mű vezérlő pultjánál vala­milyen lényeges mozdulat ki­marad. ha a folyóban vala­mivel több szennyező-anyag kerül a gyárból. mfet P megr engedett, a szabályozott, ak­kor városok, vagy országré­szek érzik, s figyelnek fel arra: egymásra vagyunk utalva, jobban, mint bármi­kor. A technikai haladás kor­szerű eszközeinek széleskörű térhódítása, nemhogy csök­kentené. hanem énnen növe­li a7- emberek kürütfi kan- csoiptp). szerepét. I’az, át- tételes ez a kntesnnns k«.Pr csc?lqt p lársRcte’mi nvi^ka- szeri n t piákul, váltó'dk, de «riiksésszeHl. Annál- te1if^ei')b lehef a köl­csönös bizpiom e f*vint°4ben is P t.R^SadalATTl e^ászábori, minői |ölicwqo.bh q táv^odq- lOm +ocri«yimpb; 3 f©1»1 ő^Sé^ t\l- ps r felv«sj-w,H-«3ég^ rrra q fel pdo+T'R pma1vQt pz adott e1!át1^°k. TV^e^uv'ip'cj.- tó. boí?v e^-nek m;nd több ör­Ye^dqtojq ieláf tPpOéti'jrtQlhqtiq mindeubi. Nőm ink iól ál gyO'Wai a bővülő l^h^főő3!Ó_ fí.oVi^ei ame’yeV«^ocia 1 ista tá^sodcimrinv hiztpr,ít. s az pp-R hivatott S7Qrvdí is mind jobóqn eledet ebből származó feladataiknak. JO VOM «’TVNFK EGYIK RIZ°NV8ÁGÁT lát­ni az idén rendezeti nemzet­közi génk'ál­lit ás alkalmából is. SoVqn a^f gondolták hoav q iriqllí- tás c«pk a szűk szakmai köz- véleménvt vonzza maid. hi­szen a mpzőga vdo «ág í k i ál i' - tusokon megszokott látvá­nyosán hi^^vzott a. nro<?- ra.mböl. Nem volt lovasba- mutató. nem vonultak fel na<*v ke-sziiHseggel p dé^­Iqfó pdőT-fgó.cfQv gfirri, 3 IciáUft.qs IS t>ppiq qlq-f-4- 1.S0 ezer érd őrlődő fpmiimq- nyo^fa p h-dlnan mo/7ÓrfqTrla- £p/-<*nV töohnlVpiqt f’Vfp+ya műkHőScfitret és siirgetve gvá**tr><;nlrpt ^^pcfv bes^er^áctj- ket. Tirpr-in íi^r^-n ■\jr>rt^T ha­sonló farioVvróqf lá.thofi7r>,l^ m■’•« oVkoiwoVVoi' d0 pzf ta- pip-c^í *->1ho + h|l< a jqnnlq.ya. t'0',T R 7-nV-..V ór-»-TÓK’»’f3i í o,1 cxrvflí-o^/Sil^ Sz^mátvolr olpIriiTq-íjóhn-n^ y^gv homr -íá. Trinte<?v $ mi^iá m% d n nt7h<t n 1 ol orvno-V pq/o.G’ mu- s;vo1-i. fQo^rp'Vni t:ÖP?YÚ fplyŐ­Az új technika felé termé­szetesen fogékonysággal for­dul a fialni gpnerápió. s üt se feledjük: az emherjspg fp- le a más dik vijágiiáború után síülete't és jyiasvgrpp- szán lakosságának is 44 szá­zaléka 30 évnél fmtalalfb. Ez a némáid ók már beltäszüleleU abba a környezetbe amely az i'qűsebbektől alkalmai,ko­dást kívánt.. Természetesnek Vésaj ci'.t. is. hogy az ü-*emt*k- nek binevemtt veketőjk, s nem nagytőkés tulajdonosaik vannak éooúgy. mint qzt. hogy n TV-yomhiát elférd fi- va, másik földrészen zajló esemény kéopil követheti. A tudománypSTtechnikai haladás az élet egész terüle­tére hat "'sf gyakorol Npne1"' azonhan a veszé'vek is, az emberi környezetre, a merri gazdaságra a technika p'ko- tóiára. »inelvek ottr.' i ítósár fel lehef és fel Is kell ké­szülni És minóehben az em­ber szerepét kgll harffsúlvoz- ni, a tudás és a tudás haszno­sításának fontosságára kell utalni. Ha úgy tesszük fel a kér­dést. hogy elegendő-e a fel­készültségünk azokra a fela­datokra, a holnap techniká­jának értő alkalmazására és befogadására, akkor nem tu­dunk megnyugtató, általános érvényű igennel válaszolni Nem. mert számos visszahú­zd örökség terhel bennünket, Tapasztalatok a Csepel Molorherékpiírgyár n mert nemcsak anyagi javak előteremtése kíván jelentős erőfeszítéseket, hanem a szemlélet, a gondolkodás ko­runk követelményeinek meg­felelő átalakítáfüi is. Több figyelmet szükséges fordítani a termelési ágaza­tokra általában és a terme­lési tevékenységet befogadó, azoknak helyt adó települé­seinkre, tudatos, szervezett előkészítésére és a gazdasági cselekvésre. Ma még előfor- fordul, hogy adott esetben nagyobb közfigyelmet kelt esy kezdő író bemutatkozása, mini egy mái- nemzetközileg sikert aratott új termelés,; módszer elterjedése és ki­dolgozójának bemutatása. S ami még különösebb; jól le­het. óriásit léptünk előre az iskoláztatásban, de hazánk­ban jelen l-@g is sz^zezrejs vannak, akik nem végezték el az általános iskola 8 osz­tályát, hiányos alapművelt­séggel rendelkeznek. MÉGIS JOGGAL MOND­HATJUK: az ember uralko- ni képes és uralkodni tud a technika fölött, meg tudja oldani azt a feladatot, Hogy ne a dolgok uralkodjanak fe­lette.Minderre azonban tuda­tosan készülnie kell. S népi egyedül a technikai ismeretek megszerzése által. Elenged­hetetlen természetesen, tjogy a szakmunkásképzéstől a mérnöki képesítésig ennek érdekében cselekedjünk. És itt mindkét említett képesíté­sén hangsúly van. A legjobb mérnöki elképzelés is papí­ron marad, ha nincs felké­szült munfaásgárda és a jól felkészült munkásgárda és eszközéi lomány sem haszno- gítható kellően ha nincsenek megfelelő tervek, ha a szük­séges i rár> vitás és szervező munka hiányos. De nem ke­vésbé fontos az, hogy ki-ki necsak a gén melletti közvet­len feladatát ismerje, ha­nem ]ás=a helvát, érzékei ie fontosságát a íq1 varrni tok lán­colatában. a műhelyben, a gyáregységben, az üzem egé­szében. S ehhez már nem­csak technikai hanem politi­kai ismeretek is szükségesek amelyek megszerzéséhez a párt- és társadalmi szerve­zetek nyújthatnak legjelen­tősebb segítséget. — Szatócsból tból nehéz áruházát csinálni — fejezte ki egy találó hasonlattal fel­adataikat Szabolcsi Pál ter­melési ösztályvezeto. Nehéz, de itt, a Csepel Mo- torkerékpárgyór nyírbátori üzemében kell! A lehetősége­ik is megvannak hozzá, hi­szen éppen a napokban ad­tak át a gyárban egy újabb csarnokot, ahol már korszerű körülmények között termel­hetnek, ha betelepítik gé­pekkel. A terv már kész, a főmérnöki szoba falán füg < a rajz melyik gép hová ke­rüljön. — Tí'zsger is átrajzoltak, amíg ennél megáljanodtunk — magyarázza Tisza István főmérnök. Intéxkf,fi'iHÍ terv és felelősök Színes vonalak mutatják, hogy az alapanyag útja a kósztsrmékji tjnav halad. A cél: a lehető legrövidebb úton, az egyes műveleteken folyama fosán végighaladva az égvik oldalon érkező yas- anyagból, öntvényből a má­sik oldalon mér az összesze­relt, fődarab, motorkereiknár alkatrész kerijliön a raktár­ba. ahonnan szállítsák to­vább. Ehhez ijgy he1' e'h'-- Ivemi a génokef, úiy kell ösnrehanzolni a foTyamats- kqf rnees^eryez-d n terme­lést b0<rv ió telie-ftménnyel a nmek jó kih aszná1 ásával tUfHa"ak do'nozni. — Most naayon is ráillik a szervezés a-r Mz>sm’"'n,kre — mopdin mindarról NJá­nos nórttjO-án __ A VP'V is önílló i-nté—'''<áás' tervet 'készíteti ^z üzem- ét munkaszervezésre — teszi hozzá. JCjemeltet- néhq.tyv té’ái'-.tof; —— az ljc7tiá KTözno—fi Tti_ ZOffr trtj. alr —; ■'t i Z-, -—/i-,. béri hatönezats.1 alanián —, qlA<>1 V »i 1 q tű ■qqijrq'f IcgU twopi a q r,ó név TcU7 R *l,7’/V*íq7»«fo Ut-J rvó oj rr>n7_ „ TPÍ­^ é,c! *' YU])r':,’"'h'?1xri 01rfrD^P5:^pl. q f^n.1 ffGVTrr^r At- AI frvrc'^fqir q-r pq­CÉ»rz>Kl-y cErro»l7>p.r»j- q -7 fjTG-'TI TP­* 9 i r* r* JTrfnr, V*r>cc»r r-rra7_.Ciff57 + lO.pl i 1 'v4-r>y-.jTr •fq1q1"r,4- T -1 .”1 4-zaIl- 1^-í R T>£ »r+i«^mrq'r q.í-.0n Ko^fH qlr* ^ ao-r/lr ts-mriif4- f,q._ l*t"1 l rl A7*1 CV»K [CT’tÓI Vt ry T'GI O _ mi r,ry í •*> f J zelmúltban értékelte párt­szervezetünk gazdaságpoliti­kai irányító és szervező te­vékenységünket — tájékoz­tat Nótin János. — Bátorban mi voltunk az elsők. akik részletes tervet dolgoztunk ki. A főmérnök és a termelési osztályvezető viszont párton kívüliek. Hogy ismerik az alanszervezet határozatait? — Nagyon is — mondják. — Nemcsak azért, mert rend­szeresen meghívnak a veze­tőségi ülésekre, de ugyancsak rendszeresen beszámoltatnak is. A vezetőségi tagok pedig ismerik az üzem1 nrohFtná- k?t, wmvon ..ráz/r” kérdése­ket is feltesznek olykor. „Testre ssu1 o'»4í felnfiatok Mindehhez tartozik, hogy az üzemi vezetés szintén ki­dolgozta a nr^a terveit a novemberi hptáro72t után. Az ánr'isbgn (»'fogadott, tervet meaHmertettók a rr;’-t- és tö- i-npnsa.arvevieti veastőkh0' a do'gozókkal is. pivar» felada­tokat saghta'- meg amelyek a tívpresácr alakulására, a fer- mfiHsi éph?l$rp, a műsorkl­pnyda^ági m^flpkafíjácoVyq youathpzlh óg foal-'hoatph a do'gqaó'- bárfai'os-d ás ével is. Csepeli normákkal dolgoz­nak az év eleje óta — vagvis lejárt a türelmi idő. Nyírbá­torban ugyanolyan termelést várnák el a munkáco'-t<M. mint Csepelen. A munkások pedig teMo-síMk a terve'mt. Az é” e'ső 1D hónán iát úiv 7.ámák. hogy 10't százaléknak felel mev a te’jesítAs. 'Sok, aprónak tűnő intérkedéa se­gítette ezt elő Dzab-ios; Pál ecv hayj jntézked ;-i tervet műfűi ahol nz üzemskn.sk a tervtaiias-'tó-hcT ma'rh,'t-_ rozták a fe'adato'rat; a felelő­söket. a, előre látható na­gyobb géujayításpkat. e^/d- talán az e»v hónonra szó'ó te-melés főbb ip'YátÓit. Mindezt nem utasítás fo-mé- jáhan, hanem előbb e^v fél na.nr><; érteke?,1 efen maghe- Kz.ä've az üzgmisk^“1- Eme1- lett ott Van — vvári szóval becézett — réggé'! .k'sm'sa'’ ahol szintén a termelésről döntenek. — A diszpécseri értekezlet­ről váp szó — magyarázza Szabolcsi Pál. — Mostmá - rutin mjevbeszélésnek számít, de hoí??'í idő kellett ahhoz, hoev idáig e'fessünk. Fnr rövid megHessélÓR ez. ahol tisztázzuk, hosv a napi ter­— A Tr*yvar>rfj? r~,A zz4-_17^3 p Jr ö —-------1 ——.— -------------------- ■' ■ ■■ ■ ' ■ —— Ságvári Endre hatvanadik születésnapjára fjaksjn élnek jfögptUink, akik még személyesen ismer­ték Ságvári Endréi, a figtal forradalmárt, a magyar mun­kásmozgatom kjoipeljíedő harcosié, a márUrhalált halt kommunistát. Biö koriársai meg utm öreg emberek, hi­szen Sásvári Emire ennpk a napjainkban egyáltalán nem magas életkornak. a 6° esz- fendpnek alig a felét érte raeg. És mégis töbhet élt, harcolt, tanított, nevejt, mint mások évtizedek során. Akik ismerték- emlékeznek mosolyára. Azt mondják. Ságvár j Endrét még a legne­hezebb helyzetekben is va­lami ep,észen mélyről jövő. belső derű jellemezte. Ren­díthetetlenül hitt a jövőben, a szocialista Magyarország­ban. A munkásosztály hatálmá­ért harcolt, ezért áldpzfe éle­tét. jóllehet ő maga nem volt munkás. Egyetemet végzet*, Budapest; székesfőváros elől- iáróságán tisztviselőként dol­gozott. Sorsát akár úgy is alakíthatta volna, mint tiszt­viselőtársai, őt azonban nem ilyen fából faragták. Már egyetemi tanulmányai idején szenvedélyesen érdekelteik a forradalmi eszmék és ezek halasa az elnyomott népréte­gekre. Nehézségek árán, marxista könyvekhez jutott, s a kellő elméleti felkészülés után kapcsolatot keresett és felált a gyakorlati munkás- mozgalommal. az ifjúmunká­sokkal. Röviddel az egyetem elvégzése után már előadá­sokat tartott, szemináriumo­kat vezetett á hetedik kerü­leti ifiknek. Később a szociáldemokrata párt Országos Ifjúsági Bizott­ságának munkatársa, s itt mindiárt bemutatkozásiként revéhez fűződik egy jelentős pag.vyertény megszervezése. Abbap az időben gz erősödő fasizmus feleként egymás után értéit a nvilas támadá­sok az Ifjúmunkások külön­böző csoportjait. Pnevár' End­re vezetésével ina« őszén, 'óbb száz ifhírmpkős szét­verte n Tomoa utca? nvi'a< zvűliíst. s ebb“a az akcóbap kiderült, hogv Sárvári Endr“ — nemcsak a szavak embere, mert a harcban kiemelkedő szemrtves uátoraágról is ta- núbi-zorvságoí tett. A rend­őrség több ifivo1 emditt. őt is letartóztatta. Ekkor ismerte meg a Horthy politikai nyo­mozó osztály a fiatal forra­dalmárt. Priuszán az áüt. hogy „fanatikus meggyőződé­sű, veszélyes felforgató”. Nyolc hónapra ítélték. A börtön még inkább megerő­sítette elveiben. Szüleinek így irt erről: ..A megpróbál­tatások megértőbbé tesznek, de könyörtelenebbé is. Ml r- érteni csak a szenvedőké! és elnyomottakat szábad. s minél inkább megérti ük őket. annál keményebben és el lá­gyulás néllkü] kell folytatni a harcot minden szenvedés okai elfen”. Kiszabadulása után Kuliph Gyula közvetlen munkatársa­kén ' iráovüotta tovább az Országos Ifiúsáví Bizottság munkáját, előadásokat. ;tá- kat szervezett és vezetet?, ke­reste a karcolatot a kommu­nistákkal. Ekkor már vtl.n°o­SR'? fbdtoVí- q V^Tn ­ókkal e<rájH tehet eredrurtmese-! harcolni a fokozódó fasiszta vesaóiv és a fenvoapt-ő hábon' ellen. Felvitelét kérte a Komm"­niefóv Mqrfvfirors^á0’! PcírtÍR- ba. Mint kommunista &ve-r­■yrfkvtck m eó- *yr f^léSO »b Q ^^710­sű b4kí^(5n4ptá<;f inti. ok*6- bér fi-án a Bat'bván\' omlók, mécsesnél, majd a Kossuth­yírbátori ü/eitiéi»ől melésnél van-e valami gát­ló tenyei-o. Az intézkedési tervek vég­rehajtását pedig rendüieresen értékelik. Az első háromne­gyedév eltelte után már ele­mezték az áprilisban hozott határozatokat. Kiderült eb­ből, hogy a műszaki-gazdasá­gi munkás? er ve? is; intézke­déseit a várt síken hozták. A tervereit. 883 ezer fönn. >5 ntegíakarilás1 még Uil is tel­jesítették. több. miit száz­ezerre!. Az pjitäsßkra viszont jobban ik|i kell figvglni. mert caul kétharmados kZin- tsn vannak »/ efeirt av/ci­hnz Ifénesl- D® a dolgo.zjt toyéh'th-ÍTíésénil feár fyin- tép á teljesítsd alUnitjjat^ me«. A real is, a naiatiyymp­kpt faltára értékel ás a kő­vetkező hónapok mun'-áiát is (pecszsbja. Határldóket, fe'előáötfe) í iWttÜS ül. fady* mawalóía'táanak ne legyen akadálya. Komnlptt egységedet készítenek — Azért könnyű minden, mert fiatal a pái-da de mág­ia régiek, akik itt dolgoznak — ríjon fii a p főm rtnök. — A kö?ánvezefők is i.tt nevelőd­tek bár pV-r vap tiíl harmin­con a Ír''többie d - 6—.3 éves jryqVorl^tot s^e1*7^ ■p.R.liin??:, S (^rr, IrRTTlR A ^ °l f q^ Tq^efei ű; ■piti 1-vo.rfi»iTrf^r1 oft rá kellete jönni imcvcfv né- h'íni’ ré°'0-U,''i b^álUtó teka­]rnnnyebb az újakat betaníta­ni. A E'£r*i ^r»í í >■ V> ar\ m mr1' x yr,ttv pip;k^'ii+. bfy^v Rmf­j^fir 1 /-> -7-f -n ,1^ cfófr>0*í; P '’rt­pete il plexor r^. vr>te <j7c,tpncin+ Offvál­lq1 ^ n l'vo.‘v11í+Qv>í IS ff fi «v> •- =•'. r'^v<)á''' gzárpít/'- (— ^1 'artaup.k. rpra ('( ,1, 1 -)^k_ ji/im) 1— iwiirvl af. art’'-' '*"**.' ö. T' ‘ — ^ o.y „i -me’v Vet mk- Ír vall s7ore' -; a mo­fod(<M'C'-n-a*i Az ói ü-°m- (SSH n helv, c-o,Hhz törető p munkahely is.--- P-b»l,!l. -űré«Pf Üze­IV*.o+ n1r"W!)l’ o-í^plnj -­" : a?, evyik üzemveze­t'r*». ­A fiatalok a gyű- területé­nek parkosítás! teyvá’: yittéli el. Már most hozz:'-kéz lenek társadg'mi munkában hyyy Olyan nTfekcbolyet ab’ :tsa- nr,k ki ahová szívesen men­nek dolgozni. Lányi Botorul mauzóleumnál és a Petőfi té­ren. A nagy visszhangot keltő domonstrádcáf nemcsak p hi- bofú. hanem a német és ma­gyar fasizmus élleni tilfekp- zgst is jelképezték, erőt ad­tak a további harchoz.. Fél évyel ezután, 1942. májusé­ban, amik,or betiltották az Or­szágos Ifiújjági Bizottságot, Ságvári'Endre i'.legalitásba vonult, ezer veszély közepet­te nyomdákat szervezett, itt készülték a párt mozgósító felhívásai, i-öplgojai. újság­jai. A szerkesztésében nveg- jelenő BAke és Szabadsáv egvi1,- utolsó cikkében a.n-61 írt. imgv már njnps mes^e a Szabadság. minden haladó erőnek össze ke" fognia- a demokratikus Magv.arorszá- gért. am elvnek kivívása a ki’rtfpbpp áll.. Igaza volt. de az új kort már nem érhette meg. 1944 m'ai'án egv besúsp nvomára vezette a detektíveket. A c m n cl őrny omozó!.- egy cuk­rászdában tört.pk rá Ságvári Knd’-ére. aki illegális talál­kozóra érkezet" Ságvári nem adta meg magát. fegyverrel védekezett két. or1 békét rt'e- teríte** már. amikor halálos sebet kanott. Hősként, harcban halt meg. Az életéről készült film címe szerint harminckét, neve volt. Le'-fen-toes. rí a -szíve a< k egv volt és az. mindvégig a szabad Magyarországért. a munkáshatalomért dobogott. A. Sm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents