Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-03 / 258. szám
#. oMa? Kttt TTT-MAGY ARORWÄÖ W73. november SJ Szülők fóruma Nagyobb hatásköri kapott a szilül munkaközösség Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 14—15-i ülésén elemezte az állami oktatás helyzetét és határozatban rögzítette a továbbfejlesztés feladatait. A határzat érvényesítése, gyakorlati megvalósítása érdekében az 1973—74. tanév újabb fontos állomást jelent, mivel szeptemberben több, fontos — az iskola tartalmi munkáját és életét meghatározó — új dokumentum, intézkedés, állásfoglalás bevezetésére került sor általános és középiskolákban egyaránt. Ilyen többek között az új RENDTARTÁS is. A RENDTARTÁS: az iskola alapdokumentuma, törvénye, amely szabályozza az iskolai élet működési rendjét, munkáját. Az 1973. szeptember 1-én bevezetésre került új rendtartások külön-ktilön készültek az általános iskolák, a szakközépiskolák és a gimnáziumok részére. Legjellemzőbb közös új vonásukat az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: — Közös vonásuk, hogy eszmei alapjuk az iskolai élet demokratizmusán nyugszik, és ennek tudatos továbbfejlesztését célozza, és sürgeti a tanulóifjúság jogainak és kötelességeinek jobb kölcsönhatását, az önigazgatás, az öntevékenység minél szélesebb kiépítését; — jellemző, hogy keretjellegű intézkedéseket tartalmaznak. Meghatározzák az igazgatók, a nevelőtestületek, a tanulói és szülői közösségek tevékenységének fő vonalait, kereteit, de egyúttal lehetővé teszik a helyi körülmények figyelembevételét a legjobb és legcélszerűbb módszerek, eljárások megválasztását is; — a szülői munkaközösségek jogainak kiterjesztésével, az iskolai választmányok szerepének növelésével az iskola és a szülői ház együttműködésének jobb, konkrétabb lehetőségeit is körvonalazzák; — mindegyik kétéves, átmeneti jelleggel került bevezetésre és majd a — kétéves — tapasztalatok, korrekciós javaslatok figyelembevételével 1975-re készülnek el a végleges szövegezésű rendtartások. Felmerül a kérdés, hogy hogyan kell értelmeznünk a szülői közösségek részvételét az iskolai demokratizmus fejlesztésében? Közismert, hogy a szülői közösségeket az oktatási intézményekben^ szülői munkaközösségek képviselik, amelyet a választmány irányít, élén a választott elnökkel. örvendetes, hogy az új rendtartásokban külön paragrafusban és egyértelműen fogalmazódnak meg a szülői munkaközösségek tevékenységi területei, az iskolai választmányok javaslattevő, véleményező, stb. szerepkörei. Az iskolai élet demokratizmusának fejlesztése azt is igényli, hogy javuljon a szülők és a pedagógusok kaocso- lata, s hogy az intézményi, a munkahelyi, lakóterületi, stb. tapasztalatok alkotó módon járuljanak hozzá a tanulóifjúság fokozottabb közéleti tevékenységre neveléséhez. A szülői munkaközösségek már eddig is sokat tet*e> az iskolai és a családi nevelés jobb összehangolásáért. Hivatásuknak mégjobban akkor felelnek meg, ha folyamatosabban kísérik figyelemmel az iskola céliait. terveit, a nevelőmunka tapasztalatait, nehézségeit. Különösen fontos, hogy a szülői munkaközösségek választmányainak információt és közvéleményt hordozó szérepe erősödjön, tevékenységük megszabaduljon a formális elemektől — s kialakuljanak a korszerűbb szervezeti élet formái. A szülői munkaközösségek főbb tevékenységi területei az alábbiak— szervezhetik a szülők táiékoztatását a szocialista nevelés kérdéseiről, az iskola célkitűzéseiről, az úttörő- csapat. a KISZ feladatairól és munkamódszereiről; — mozgósíthatják a szülőket a nevelőmunka, valamint az ifjúsági mozgalom feladatainak támogatására; — részt vállalhatnak a pályaválasztás és a gyermekvédelem teendőiből; — szükség esetén kapcsolatba léphetnek a tanulók szüleinek (gondviselőinek) munkahelyével és az ifjúságvédelem területi szerveivel (gyámhatóság, nevelési tanácsadó, stb.); — társadalmi munkák szervezésével hozzájárulhatnak az iskola tárgyi, egészségügyi és esztétikai feltételeinek fejlesztéséhez. A feladatok összehangoltabb végzése érdekében az új rendtartások jelentősen bővítik- a választmányok javaslat- tevő. véleményező szerepkörét. így a választmány elnökét meg kell hívni minden olyan iskolai tanácskozásra, ahol az iskolai és a szülői munkaközösségi munkaterv egyeztetésére, az iskolai és a családi nevelés közös feladatainak meghatározása. A szülői munkaközösségek munkájának értékelésére, a tanulóifjúság erkölcsi, politikai, világnézeti feilődésének az iskolai rendezvények (kirándulás, kulturális programok. stb.) témák megvitatására kerül sor. Továbbá az is jó. hogy az új rendtartás abban is állást foglalt, hogy a választmány milyen témákban, kérdésekben nyilváníthat véleményt. így az iskola házi- és napirendje kialakításában, az iskolai hagvománvok rendszerének formálásában, az iskolák és üzemek kapcsolatának fejlesztésében, a társadalmi munkaakciók, rendkívüli szülői értekezletek szervezésében, stb. A rendtartás arról is intézkedik hosv a választmány elnöke alkalmat kaoion a nevelőtestület, illetve az iskola vezetés táiéko/.tatására a családi nevelés tapasztalatairól a szülői munkaközösség tevékenységéről, problémáiról, ötleteiről. Elmondhatna továbbá a véleményét, egyetértését fenntartásait, javaslatait a nevelőtestület és az ifjúsági mozgalom munkáiéról is. Helyes az is hogy mindezekről az igazgatónak is tájékoztatnia kell a választmányt. Bizonvos. hogv a szülők aktív részvételét biztosító munkaformákat nem csunán 1973 szeptemberétől k»ll kimunkálnunk és felfedeznünk Elsősorban arról kell gondoskodnunk. ho«v a gvakorlathnn élő. a gyakorlat által már ieazolt. ered mén vésnék minősített munkaformák minél előhb táeabh körben elterjedjenek, alkalmazásuk folyamatosán általánossá vállék. Ezen túl azonban az is feladatunk, hogv kellő tudatossággal keressük az úi módszereket, bővítsük az együttműködés formáit Ezt célozza az úi rendtartás szülői mun- kaközösséoek locroinak kUorieszfőeévet és azzal, hogv nagyobb beleszólást, több logot biztosít a szülői munkakö- zössóaoirnek a nevelési folyamatban. Fontos, hogy az iskola és a család nevelési felfogása között az összhang iavulion. Ehhez elengedhetetlenül szükséges hogv a nevelők is, a szülők is jól ismerjék az új intézkedéseket az új dokumentumokat és ezek ismeretében alakítsák ki az azonos elvi álláspontokat, a közös és folyamatos nevelőtársi kapcsolatokat, az együttműködés formá't mert az ifjúság felkészítése a felnőtt életre, ma egyaránt igényli a családok felelős törődését-nevelését és az oktatási intézmények lelkiismeretes munkáját. Vass Lajosné Sí Ifjúság & iijúsag >*• lijúság $ Ifjúság ® Ifjúság Ifjúság & TÖRD A FE IED ! VÍZSZINTES : 1. Korholó, lehordó. 6. Hómat 6. 7. Omladék. 8. Határozott névelő. 9. Közepén kimos! M 11. ÓNÓ. 12. Szandáiféle. 14. Község Nyíregyháza szomszédságában. 16. Megfejtendő. 18. Személyed. 20. Ő volt az ..., ő tehetett róla. 21. E napon. 22. Község Szat- márban, de valakinek parancso- lója is. 24. Kellem. 25. Borszerű kotyvalék. 27. Az NSZK 'fővarosa. 28. Névelővel, ragadozó madár. 29. Eabdadarab! FÜGGŐLEGES: 1. Nem érdes. 2. Európai nép. 3. Megfejtendő. 4. Szarrosdarab! 5. Erdei emberke. 6. Megfejtendő. 10. Érzékszerv. 11. Időegység. 13. Kutató egynemű betűi. 14. Oxigén, nátrium vegyjele. 15. Megfejtendő. 17. Egymást követő betűk az abc-ben. 19. Izmos. 21. Község a fehérgyarmati járásban. 23. Menyasszony. 24. Irányítható szánkó. 26. Kiejtett mássalhangzó. 27. Balogh Alajos. Megfejtendő: Európai folyamok: vízszintes 16, függőleges 3, 6, 15. Múltheti megfejtés: PÁRIZS— BONN—BUKAREST—MADRID. Könyvjutalom: Nyertesek: Rózsás* Agnes Nyíregyháza, Bódi Izabella Szat- márcseke, Szilágyi Katalin Mátészalka, Szabó Gabriella Napkor és Freszkai Anikó Búj. A kakas és a gyöngy ANGOLBÓL AUSZTRÁL MESE, FORDÍTOTTA: PFEIFER VERA BETÜPOTLÁS. Az aiabb felsorolt belüket írjátok be az üresen hagyott mezőkbe ügy, hogy a folyamatosan osz- szeolvasott szöveg Petőfi Sándor egyik verséből adjon idézetet. Megfejtésül ezt a versidézetet küldjétek be. A A A A ÁAGHHIIJLLMMNNOOORSV. Saui [oqejBA BjpouiBzs Joq pBijB ‘(OiBqi PfBUJ (Bq ‘[Bujeqi Bq ‘oj\j :saifajSa|\[ Bory Zsolt: A kiserdő őze Harmattól Félrehajt „Akad biz’ Elmegy a vizes a egy gyönge kedves kis kiserdő boglya, bokrot. állat, őze, búvik a hát egy szép sok rozsé a nyár is kiserdő kis őzbe nyomta e fordul az baglya. botlott! vállat!” őszbe, Kiserdő Kérdi a Kérdi a A lomb is setétzöld kiserdő kiserdő lehull a kontyát öze: őze: fárul, hajnali „Nénike, „Hát lányod a felhő szeiecskék a hajad leveskét hópelyhet bontják. ősz-e? főz-e?” árql. Topogva „Biz' az már „Bizony, már Szanaszét indul a fehér is, nincs lányom repül a néni, gyér is, egy sem, boglya, a nap is ág tépte, ki ágyat, a bagoly elindul áztatta fehéret faodu nézni. dér is!” vessen, foglya, Az erdő Kérdi a Nem vár a Éjente napfényben kiserdő leveske fagyos szél ázik, öze: gőze, nyargal, korán van, „Akad-e te vársz csak, csörög a anyóka utadba kiserdő jégén a fázik. rozsé?” őze!” tar gally. Anyóka, — Fut a tél, a hideg vége a megvesz! hónak, ki ne nyisd Tavasz lesz, kapudat, ha ma nem, kedvest holnap! Volt egyszer egy kis kakas, aki nagyon-nagyon éhes volt. Oh, bár csak találnék egy kis magocskát — kukorékolt és kirepült a kerítésen át a mezőre. De ott sem talált semmit. Ekkor meglátott egy tanyát, s amellett egy magtárt. — Ott biztosan találok valami ennivalót — gondolta és sietve lépdelt végig a mezőn. A magtárhoz érve látta a kakas, hogy ott sok-sok tyúk kaparászik, és kaparászás közben midegyik kotyog valamit a szomszédjának. — Kukorikuuu és bocsánat — mondta a kakas, de a tyúkok a fejüket sem mozdították, csak folytatták a kaparászást és a kotyogást. — Kukorikuuu, bocsánat — kukorékolt nagyobbat a kakas — megharagudnának rám, ha én is kaparásznék itt? A legnagyobb és legöregebbnek látszó tyúk végre megszólalt: — Hát, ha találsz itt egyetlen szemet is, valóban szerencsés fickó vagy. Két nap óta várjuk az ennivalót, de nem kapunk még egy hitvány szem kölest sem. — Valóban így van — borzolta tollát egy tyúk a fiatalabbak közül. És mindez azért van, mert a gazdasszonvunk nagyon busúl. Pár nappal ezelőtt elvesztette a kedvenc gyűrűje díszét, ékességét, egy fehér gyöngyöt. — Ez bizony a baj, a nagy baj i— kotyogtak- közbe 3 többi tyúkok ik, ‘azután elfordultak ií kakastól és csoportokba verődve pletykálkocltak tovább, ahogy azt a tyúkok szokták. — Ö, hat ez az oka a zűrzavarnak — gondolta a kakas es elkezdett kaparászni. Szalmaszálak röpködtek a levegőbe, ahogy a labaval és éles csőrével a főidet rúgta, vágta. S egyszerre csak... meglátott valamit.... egy kicsi, fehér, guruló gömböcskét. Rácsapott a csőrével élesen, de az bizony nem mag volt. — Hm — nézte meg a gyanús fehérséget a legnagyobb tyúk is. — De hiszen ez az a g.vöngy, amit a gazdánk felesége elveszített a gyűrűjéből — kotyogta örvendezve. — Kitty-kotty — örvendeztek a többiek is hízelegve, ha ez így van, akkor te vagy az, aki megszabadítasz bennünket az éhségtől. Ha a gaze- asszonyunk ezt meglátja, örömében biztosan _ azonnal enni ad nekünk. Te vagy a legokosabb, legügyesebb kakas a világon. A tyúkok olyan kárálást csaptak örömükben, hogy a háziasszony kisietett az udvarra megnézni, nem a héja, vagy a róka kerülgeti-e tyúkjait. Mikor a kakas közelébe ért, az hangos kukorékolással, addig verdeste a földet, amig az asszony lenézett. Meglátta az annyira keresett és keservesen siratott gyöngyöt. — Köszönöm, köszönöm kedves kakas, hogy megtaláltam a gyöngyömet — mondta, és boldogságában nagy tál magot öntött az ügyes kakas és az éhes tyúkok elé. — Mikor a kakas jóllakott, a háziasszony felemelte és megsimogatta tarka tolláit. — Nem tudom honnan jöttél, idegen vagy az udvaromban, de szívesen venném, ha itt maradnál. Biztos, hogy a tyúkjaim is örülnének a társaságodnak. — Köszönöm, kedves háziasszony, de jóllaktam és megyek tovább — felelte a kakas, mivel nem szeretem a hálál kodást és nem vágyom tyúkjaid hízelgésére sem. Amit tettem, becsületből, segítő szándékból tettem. S a kakas ezzel kukorékolva kisétált az udvarból. A királykisasszony kocsisa Valamikor régen annyi király volt a világon, mint zsákban a tarka bab, tűn eggyel több is. Volt közöttük bölcs is, bolond Is, de a legfurább Műfűre király volt, aki élthalt a bűvészeiért. Sűrűn jártak udvarába az ügyeskedő varázslók, de végül már ismert minden fortélyosságot, és türelmetlenül mondogatta: — Ezt ismerem, ezt is láttam, valami egész újat mutassatok! Egyszer aztán kihirdette, hogy büvészversenyt rendez, s aki a legcsodálatosabb mutatványt adja elő bárki is legyen az, egyetlen leányát, a szépséges Csalinkát adja hozzá feleségül. örültek ennek a bűvészek, messze földről jöttek seregestül a versengésre, csak a szegény Csalinka sirt a kert virágai közt, mert ő daliás kocsisát szerette. Hanem a kocsisa azt mondta néki: — Ne félj, Csalmkám, mert a versengésen én is ott leszek. Aztán olyan varázslatot csinálok, hogy az enyém teszel, annyi szent, A versenyt a palota udvarán rendezték, és tán százan is bűvészkedtek, de őfelsége csak immel-ámmal bólogatott az emelvényről. Volt, aki kötelet dobott a levegőbe, s azon mászott fel, más meg egy békát nyelt le, aztán kihúzta a zsebéből, de akadt, olyan is, aki tüzes parazsat falatozott egy lábasból, hanem a legtöbb tapsot egy szakálas öreg kapta. Kitépte minden szál haját, aztán egy vederbe dugta a fejét. Amikor felegyenesedett, haja már megint a helyén volt. Csalinka nagyon félt, hogy hozzá kell mennie feleségül. De ekkor dübörgés hallatszott, és négy pej csikó vágtatott elő Műfűre aranyhinta- jával, s amikor megálltak, a király felkiáltott: — Ni csak, a parádéskocsisom! Hát te mit keresel itt? A kocsislegény meglengette a kalapját, aztán leugrott a bakról, kifogta az egyik lovat, rápattant a hátára, és máris elvágtatott. Ám alig tűnt el a kapu szárnyai mögött, a hintó ajtaja kinyílt, és kilépett belőle ő maga, a kocsislegény. Odaállt a bámuló király elé, aki nem győzte a szemeit dörzsölni, hogy csakugyan őt látja-e. De bizony ő volt, mert Csa- linka mindjárt a nyakába ugrott, Műfűre pedig a győztes koszorúját rakta a fejére, és megkérdezte: — Mond csak fiam, hogyan csináltad ezt az ördöngösséget? Ám a legény csak az esküvő ulán vallotta meg nevetve a dolgot: — Nem volt abban semmi ördöngösség. Van egy testvérem, hasonlít is rám nagyon, az öltözött az egyik gúnyámba, ő ült a bakon is, én pedig a hintóbán bújtam meg. Csalinka úgy nevetett, hogy még a könnye is kicsordult. Zsombok Zoltán
