Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

J9T5. november 3. KÉLET-MAGYARORSZAG i. ]V lérlegen a törvényesség Jogviták ügyészi vizsgálata megyénk tsz-eiben Reflektorfényben: a fiatalok képzése Rágj értékű gépek — szakemberek nélkül HUSZONÖT TSZ-NÉL 1100 ÜGYET tettünk a törvényes - ség mérlegére. A eél annak a tisztázása volt, hogy mi­ként intézik a szövetkezetek a tagsági és a munkaügyi vitákat. Megnéztük a mun­kaügyi bíróságnál is az ez­zel kapcsolatban indult 50 ügyet. Az ügyészi vizsgálatok alapján több mint 100 intéz­kedés azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti vezetők és a döntőbizottságok még min­dig elég sok hibával bírálják el az ügyeket. Ezért időszerű és indokolt volt az ügyészsé­gek segítő jellegű felmérő munkája. A tagsági viszony törlésére 65 esetben azért került s°r mert többen nem tettek ele­get a munkavégzési kötele­zettségüknek. A súlyosabb esetekben helyesebb lett vol­na a fegyelmi úton történő kizárás. A törlés előtt nem volt mindig megnyugtató a bizonyítás. Esetenként a ta­got meg sem hallgatták. A határozatok szűkszavúak. Egyértelműen helyes volt az eljárás, ha a tagok a szövet­kezet felszólítása ellenére bé­relt földből és fuvarozásból éltek. Sokszor a tsz-ek nem Is nagyon agitálták a tagokat. Többnyire arra hívták í őket, hogy jelentsék be a ki­lépési szándékukat. Feltétle­nül hibás volt a kótaji Uj Erő Tsz törlési határozata o nyugdíjasokkal szemben. Munkavégzésre kötelezni ugyanis őket nem lehet. Meg kéül jegyezni, mindegy, hogy ipari vagy termelőszövetke­zeti alapon kap nyugdíjat a tag. A 335 tag a kilépési szán­dékát főleg betegséggel indo­kolta. Egyedül a csengeni Lenin Tsz-ben 116 tagnak szűnt meg így a tagsági vi­szonya. Ä kérésnek a tsz-ek csak néhány esetben ném tettek eleget. Megtagadás esetén sem vettek részt a ta­gok a közös munkában, Töb alapszabályban nem határoz­ták meg. hogy mennyi idő­vel korábban kell a kilépési sz-.;-mákot a tsz vezetőségénf írásban bejelenteni. Általános hiba volt, hogy a hoz/áiárulással eevidőben a tac és a tsz közti elszámo­lásról. a házíáii föld a mun­kabér stb kérdéseiről nem intézkedtek. A kilépési szándékot beie- I**ntő tagokkal nem tartat­ták meg azt a szabályt. hogy a loefonfoíéibb munkakörök esetén korábban kell a beje­lentést moctonoi Helytelen volt neldánl a fphérRvnrmati Gvőzii»t,ptlen Brigád Tsz ré­széről az. hogy a lakatosokat és vontatóvezetőket, azonnali hátálhial elennedték. Szak­képzett személveket nyilván nehezebb pótolni, s ezért irt elő az alapszabály kéthóna­pos határidőt. Jogvitákra vezetett az, hoav nem tűnt ki a kiértesí­tésekből, hogy melyik nap­pal tekintették a tagsági vi­szonyt megszűntnek. A TAGOKKAL szemben 350 FEGYELMI határozatot hoztak. Sorozatos hiba volt az érintett személyek jegyző- könyvi meghallgatásának az elmulasztása és sokszor a bizonyítási eljárás teljes hiá­nya. A fegyelmi hünte+éc->- sokszor nem határozati, ha­nem levélformában szabták ki. Ezzel szűkült az indok­lás. vagy elmaradt a jogor­voslat lehetőségére történő kioktatás Ha á fegyelmi vét­ség kárt is okozott, anna’ körülményeit nem tisztázták a megtérítés felől külön hatá­rozatban nem intézkedtek. Sokszor nem volt megnyug­tató belsp szabályozás arról sem. hogy kik jogosultak a szövetkezetben a fegyelmi jogkör gyakorlására. Súlyos hiba volt sok tsz-nél, hogy a fegyelmi eljárásokat 30 na­pon belül nem fejezték be. A caengeri Lenin Tsz-nél pé1 dául az év első felében in­dult 16 ügyben még mindig függőben volt az eljárás. A bizonytalanság sem a tsz, sem a tag szempontjából nem kedvező. A felelősségre Vo­násnak akkor van meg a kel­lő nevelő ereje, ha az gyors. A fegyelmi eljárások során a törvénysértés ma már ke­vesebb, mint régen. Még min­dig előfordult azonban. í üzemi vezetők olyan bünte­téseket szabtak ki, melyek alkalmazására a vezetőség vagy közgyűlés lett volna jo­gosult. Többek közt a buji Uj Élet és a kótaji Uj Erő tsz-ek üzemi vezetői helyez­tek át tagokat törvénysértő­en alacsonyabb munkakörbe vagy más szervezeti egység­hez. A hodászi Béke Tsz fő- agronómusának sem lett vol­na módia az egyik üzemegy­ségvezetőt — aki egyúttal a vezetőség tagia — 100 forint pénzbírságra büntetni. A ha­tásköri szabályokon till a bír­ságolás egymagában is tilos. TOVÁBBI TÍPUSHIBA a tsz-eknél. hogy a kiegészítő részesedés csökkéhtését nem százalékban, hanem megha­tározott összegben mondták ki. Á besztereci U.ibarázda Tsz elnöke egyedül 17 eset­ben szabott ki jogtalan bír­ságot. Súlyosbította az esetet az, hogy az elnök a jogerő bevárása nélkül intézkedett a levonásokról. A fegyelmi határozatok sokszor elnéző gyakorlatra vallanak. Személyre szólóan az enyhítő és súlyosbító kö­rülményeket nem értékeit’’’ Például a kocsordi Uj Élet Tsz bármilyen fegyelmi vét­ség esetén csak írásbeli meg­rovást szabott ki. Elvétve került csak sor a büntetés végrehajtásának a felfüggesztésére. A határ” tok adósak maradtak annak indoklásával, hogy miért re­mélhető kedvező hatás. Jog­gal kifogásolható a kótaji Uj Erő Tsz részéről a felfüggesz­tés azokban az esetekben, mikor 2515 forint összegű fuvardíj. illetve 1275 forint értékű növényvédő szer el- sikkasztásáról volt szó. A büntető eljárást megindítot­tuk. A 144 kártérítési határozat a ténvállás tisztázatlansága és áfP’at.t kifogásolható, hogy a kártérítések mértéké gyakran nem a kár megtérü­lését szolgálta. A nevelés he­lvett a büntető tettes került előtérbe. Különösen a legel­telek ecetében nem tisztáz­ták. hogy rbenrtvi Tolt a tényleges kár. páidávl a kál- mánházi Rákóczi Tsz.-nél azt vették alaóul. hogy egy ser­tés 20 forint. ■ egy szarvas- marha pedig 50 forint kárt okozott. Ezt az összeget anv- nyival szorozták be, ahány állat szerepelt a mezőőr be­jelentésében. Aporligeten a károkozásokat egyszerűen 100—200 forint rendbírsággal torolták meg. Egyáltalán nem alkalmazták a tsz-ek azt az újabb szabályt, hogy a ta­got természetbeni kártérítés­re, vagy az eredeti állapot helyreállítására is lehet köte­lezni. Bizonyára kevesebb lett volna a hiba, ha a szövetke­zetek a jogtanácsosok segítsé­gét veszik igénybe. ÖRVENDETES, HOGY A TSZ-EK döntőbizottságainak a zavartalan működéséhez tárgyi és technikai feltétele­ket általában biztosították. Az eljárások színvonala is kielégítő volt. Természetesen adódtak azért hibák. Nem mindig tiszlá’ták a tényál­lást, néni hallgatták meg a tagot, vágj’ á kért bizonyítást nem folytatták le. Sokszor késve döntöttek, kifogásol­ható az a gyakorlat, hogy az ügyeket hónapokon át gyűj­tik és egyszerre bírálják el. Durvább tBrVénysértékfték számít azonban például a ti­szabezdédi Kossuth Tsz-nél az, hogy a döntőbizottság nem tárgyalt, hanem annak elnöke egyszemélyben dön­tött. Ugyanott még az is elő­fordult, hogy a tsz elnöke határozott a döntőbizottság helyett. önmagában kedvező az, hogy csak minden hetedik ügy került döntőbizottság elé. Az esetek zömében tehát a tagság is elismerte a vezetői döntések helyességét. Az alkalmazottakkal szem-, ben a Munka Törvényköny­ve szerinti eljárások részben egyező, részben eltérő képet mutatnak. Határozatlan idő­re szóló alkalmazásnál a munkaszerződések kisebb ré­sze hiányos. Nem jelölték meg például a felmondási időt. sőt a munkabért és a munkakört sem. Az illet­ményföld használatára néz­ve nem rendelkeztek, vagy törvénysértőnek bizonyultak a kikötések. Például olyan­kor Is adtak illetményföldet, ha az alkalmazott nem a szomszédos községben lakott. A termelőszövetkezeteit minden huszadik taggal szemben hoztak csak fegyel­mi határozatot. A hatásköri szabályokat, az elévülési ha­táridőket megtartották. Több esetben kifogásolható azon­ban a bizonyítási eljárás hé­zagossága, a ssebiélyes meg­hallgatási kötelezettség elmu­lasztása. Néhány esetben jog­szabályban el nem ismert fegyelmi büntetést alkalmaz­tak, mint például a gépkocsi használati térítés csökkenté­sét, vagy meg nem engedhe­tő módon kettős fegyelmi büntetést. Alkalmazottakat is néha az üzemi vezetők he­lyeztek át más szervezeti egységbe, holott ezt csak a tsz vezetősége teheti. Csak minden harmincadik alkalmazottal szemben hoz­tak kártérítési határozatot. Ez még kevesebb, mint a tagok esetében. A kár össze­gének és a tényállásnak a tisztázása olykor kifogásolha­tó. Szükséges felhívni a fi­gyelmet arra is. hogy a kár­térítési határozatokban rögzí­teni kell a havi jövedelmet. Ennek hiányéban csak külön vizsgálódással tisztázható, hogy á kártérítés mértéke törvényes-e. A MUNKAÜGYI BIRÖSÄG DÖNTÉSEI törvényesek. Fö­lös megterhelést okoz részére hogy a szabályok ismereté­nek hiányában óda tagság1 vitával kapcsolatos kereseté két is nyújtanák be. Ezeket á kellett tenni a területileg il letékes járásbíróságokhoz. túlterhelés miatt némi eljáró si késedelmek is adódta’ Több ízben azért fordulta' a felek a munkaügyi bfrösá’’ hoz, mert a szövetkezeti dör főbizottságok késve intézté1 az ügyeket. Segítséget kérte’ az ügyeknek á holtpontró' történő elmozdításához Ezekben az esetekben iscs^' az áttételre lehetett Szorít­kozni. A főügyészség a termelő­szövetkezeti ügyintézők előtt részletesen ismertetni fog in a megállapításokat. Reméljük, a jövőben ez kedvezően hat az ügyintézés szíhvonalárá. Az év legnagyobb könyv- tlépszerűsítő akciójára, a téli könyvvásárra 17 kiadó gon­dozásában 150 mű jelenik meg, összesen 3 és fél millió példányban. Gazdag és színes a kíná­lat: számos érdekes és nagy közönségsikernek számig könyv kerül a polcokra. Ily- tyés Gyula „Minden lehet” című kötete az Európa-hirü poéta elmúlt öt esztendőben írt mintegy 80 új versét tar­talmazza — a modern ma­gyar gondolati költészet új remekműveit. Nagy László „Vérsb eh bujdosó” cfmŐ kö­tete hat év költészeti termé­Az „úrvezetőnek” KRESZ és műszaki vizsgát kell ten­nie, ahhoz, hogy gépkocsiját vezethesse. A több százezer forintos mezőgazdasági gé­pek kezeléséhez nincs előír­va a végzettség. A legtöbb termelőszövetkezetben beta­nított munkások látják el ezt a nem kis szakértelmét kí­vánó feladatot. Elég kocká­zatos vállalkozás ez, hiszen nem mindegy, hogy az erő­géphez milyéh munkagépe­ket kapcsolnak és ha az egy­szerű karbantartást nem vég­zik el alaposan, a nagy ér­tékű gép pár hónap alatt széthullhat, tönkremehet. Jönnek az elnökök, együtt a fiukkal A megyében, a mezőgaz­daságban dolgozók 9,2 szá­zaléka szakmunkás. 8.1 szá­zaléka pedig betanított mun­kás. Ezekbe az Ipari szak­munkások is beletartoznak. Növénytermesztő gépészeket —: vagy ahogv a gyakorlat­ban nevezik — üzemeltető gépészeket Szabolcsban egyetlen iskola képez, a Bak- talórántházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola. 1967 óta 388 szakembert képeztek, ami azt ielenti, hogy minden termelőszövet­kezethez egy-egy végzett fi­atal kerülhetett és Péhánvar az állami gazdaságokba. Ez a szám nagyon kevés, ha éven­te a 60—70 tantilő helyett 180—210 hagyná el az isko­lát, akkor sem kellene félni attól, hogy nem tudnának elhelyezkedni. Az elbeszél­gető jellegű felvételiken zsú­folásig megtelik az igazgatói szoba, a téesz elnökök eevütt jönnek a fiukkal, hogy szak­embert képeztesöenek belő­lük. A megye területi tsz-szö­vetségei közül a szatmár-toe- régi elsőként készítette el a szövetségi alapszabály mel­lékléteit, amelyet az elnök­ség legutóbbi ülésén megvi­tatott és jóváhagyott. Az alapszabály melléklete­ként nyölr szabályzat került elfogadásra. Címszaváé Is­mertetésük azért is célszerű, mert támpont lehet a terme­lőszövetkezetek hasonló iel - légü szabályzatainak elké­szítéséhez. A Szatimár-Bere- gi Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének ügy­rendje szabályozza a küldött- közgyűlés, az elnökség, az elnök, áz elnökhelyettesek, a szövetségi titkár, a titkár­helyettesek, a választott bi­zottságok, a revizori iroda és a függetlenített apparátusi dolgozók hatásköreit. Hason­ló részletességgel és körülte­kintő pontossággal készültél a szövetsúg ügyintéző szer­veinek munkarendje. Az al­kalmazottak munkaköri el­határolásáról szóló szabálv­sének javát kínálja. Seb a Cédruson című ciklusában jobbára Nagy elődeihez, vagy elődeiről írt prózaverseket — Hölderlin, Bartók, Ady, Gar­cia Lorca sorsát és művésze­tét — idézve mondja el azt. amit példájuk sugároz. Har­minc év verseinek szigorúan megrostált válogatását ajánl­ja i.Ördk körben” éírhmél megjelent kötetének elősza­vában Simon István. A világirodalom legszebb szerelmesversei a címe an­nak az összeállításnak, amely az ókortól a XX. századig négy évezred költészetét tár­ja az olvasó elé. Ritkaság­számba menő kötetnek szá­— Eddig hat osztály indult évente — mondta Fülöp Mi­hály, igazgató. Két első, két második és két harmadik. Az idén azonban a két első helyett négyet indítottunk. A reális alapja megvolt, de az utolsó pillanatban dön­töttek arról, hogy nem mi kapjuk még a kállósemjéni épületeket, a régi növényvé- dőáliomást. Nem volt mit tenni, a fiúkat már értesítet­tük a felvételről és eev utó­lagos visszautasításnak — még ha helyhiány miatt tör­ténik is — országos vissz­hangja lett volna, jogosan. A százhúsz személyes diák­otthonunkba 230 gyereket helyeztünk el. Most. egy né­gyes szobában 8—9-en lak­nak. A tanterem még elbír­ná a zsúfoltságot, mert mű­helygyakorlataink is vannak, de nincs társalgó, KISZ-te- rem. a szociális helyiségek kicsik. Ráadás”!, szentember 20-án ellenőrzést tartott a KÖJÄL és szigorú határoza­tot hozott. Ha a zsúfoltságot nem szüntetjük meg a kö­vetkező tanévre, bezár iák- az iskolát! A megoldás a diák­otthon bővítése lenne. Nagy szükség van rájuk Fülöp Mihálv saiát fele­lősségére döntött úgy, hogy beindítja mind a négy osz­tályt. Pedig sokan a kényel­mesebb megoldást választot­ták volna. Egyik szakfelü­gyelő kijelentette; szerinte , nem lett volna szabad fel­vennie a fiúkai. — Én elég jó] ismerem a megye szakember igényét. A mezőgazdasági üzemeknek nagy szükségük van ezekre a fiatalokra. Nem k'ildhetem el őket Pestre, vagy az or­szág többi intézeteibe. Igv is, zat pontosan és félreérthetet­lenül határozza meg a füg­getlenített vezetők és mun­katársak feladatköréit. Elkészült a szövetség tes­tületi szerveivel és ügyinté­ző szerveivel kapcsolatos személyzeti munka elveit és szabályait tartalmazó ügyi­rat is a vonatkozó kormány- rendelet alapján. Külön sza­bályzat készült — részlete­sen és pontosan meghatároz­va mindent — az iratkeze­lésről és az isatnyilvántar- tásról. Ugyancsak külön- külön szabályzat határozza meg a szövetség vagyonkeze­lését és a házipénztár keze­lését. Végül elfogadta az el­nökség a szövetségi dolgozók lakásépítési támogatásának rendjét, meghatározva a pénzügvi forrásokat, a támo­gatás feltételeit és a köl­csön visszafizetésének mód­ját, idéjét. E fontos, a területi szövet­ség munkáját meghatározó ügyiratok — belső rendele­mit a „Sámán dobok, szól­jatok” című összeállítás; Be­de Anna ihletett tolmácsolá­sa révén Szibéria őslakossá­gainak népköltészetébe, e pá­ratlan etnikai gazdagságú vi­lág költészetébe pillanthat az olvasó. A nagy sikerrel indult ma­gyar remekírók sorozatban jelenik meg Nagy Lajos „A lázadó ember” című kötete, amely a nagy magvar próza- író önéletrajzi művén kívül novellatermésének és karco­latéinak legjavát is tartal­mazza. Ugyancsak a magyar „Pleiade”-ban jelenik meg Veres Péter „Válogatott mű­vei” című irásfűzér. a jelentkezők felét mincűg más iskolákba irányítjuk. Ha elmegy Budakeszire, áz Isko­lába főleg szabolcsi fiatalok járnak, és mind azt mondia, azért tanul itt, .mert Baktá­ra nem vették fel. Nagy ré­szük nem is kerül vissza a megyébe. Minden tanuló a második év végén vontatóvezetői vizs­gát tesz. A második és a harmadik osztály üzemeltető gyakorlatait termelőszövet­kezetekben v 'g/.i. A harrne- dikostk hétfőn kezdenek és szombaton este jönnek visz- sza. Csak gépész-szérű mun­kát fóly tatnak és ezeknek a fiúknak már 16 éves koruk­ra nagvobb a tudásuk, mint a betanított munkásoké. Mindig ott segítenek. ahol baj van. Bejárják a megyét, megismerik alaposan a gya­korlatot. Szerződést egyikük sem köt a tanév idején. Nem tudják, hogv végül is hová fognak kerülni. Az biztos, nincs górn iuk az elhelyez­kedéssel. Kétezeröíszáz fo­rinton alti! egyik kezdő szak­ember sem keres. Nincs elég szakember Továbbképzésük azonban országosan ‘is megoldatlan. A különböző termesztési rend­szerék — burgonya, cukorré­pa. gabona — komplex oes; .éséhez nincs elég szak* ember. Egyedül dohányter­mesztő gépészeket képeznek Baki ilóráhlházán két éve. A nyíregyházi dohánygyár ad­ja a gépeket, a tanulók üze­melik be. Olyan nagy a ..ke­reslet”, hogy még Csehszlo­vákiából is küldenek 3—4 szakembert. Balogh Júlia tek — megvitatása és jóvá­hagyása után került ssr a revizori iroda munkájúnak értékelésére és az ellenőr­zéssel kapcsolatos 'ovábbi feladatok meghatározására. Meg egy nagyon fontos na­pirendje volt a Szatmár-Be- regi Tértnélöszovétkezetek Területi Szövetsége niostarli elnökségi ülésének. Bényéi Sándor közgazdasági titkár- helyettes ismertette a termé- I őszövE (.kezetek Kölcsönös Támogatási Alapjának léte­sítéséről szóló tervezetet a vonatkozó jogszabályok és a TOT ajánlása alapján. A Kölcsönös Támogatási Alap létesítését az elnökség elha­tározta. a tervezetet el fog-Hu­ta és az előkészítő bizottsá­got megválasztotta. Me­gyénkben a szatrnár-bere'íi tsz-szövétség az első, amely a KTA gyakorlati létrehozá­sát elkezdte s az elnökség határozata szerint az alaoót elvileg még eb bén az évben törvényesítik s abba a tsá- közgyfiléSi határozatok alap­ján lehet belépni, de csak olyan termelőszövetkezetnek, amely tartalékalappal ren­delkezik. Az alap teljes, gya­korlati létrehozása — belé­pések és befizetések — már­cius végére várható. E napirendek után Tóth Jóeset titkárhelyettes ismer­tette a Tot titkárának tá­jékoztató levelét a szakosí­tott sertéstelepekkel kapcso­latban, majd Faggyas Jenő szövetségi elnök beszámolta nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet központtal megalakult zárt rendszerű növény termeszted társulás lényegéről, céljairól, s a be­lépés feltételeiről. A társu­lásba már több szatmár-be- regi tsz belépett. Kukorica, cukorrépa és napraforgó zárt rendszerű termesztését hatá­rozták el a korszerű — CPS néven ismert — gépekkel é* technológiával. Dr. Lehel István megyei főügyészhélyettes FELKÉSZÜLÉS A TÉLI KÖNYVVÁSÁRRA v 17 kiadó — 150 mii Kölcsönös támogatási alapot létesítenek A szál már-bér égi ILSZOV elnökségének ülése.

Next

/
Thumbnails
Contents