Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

1973. november 13. i?t MAGYARORS74G 3. *!<*•! Munkaerőmérleg A fejlődés gondjai SOKFÉLE JELZŐT ALKALMAZTAK MÁR Szabolcs-Szatmár» megyére, de úgy tű­nik, mostanában ismét újabbat kell megszok­ni: a fiatalok megyéje. Nem azért, mintha nem volna itt nyugdíjas, járadékos, vae ' jelentősen eltérne az átlagéletkor az országos­tól. Amiért a „fiatal” jelző jogos, az a tény hogy itt minden negyedik ember 14 évesnél fiatalabb, s ha a harminc éven aluliak ará­nyát nézzük, az 33 százalék azaz minden har­madik szabolcs-szalmári ember harminc évesnél fiatalabb. Az pedig közismert, hogy az országban itt születik a legtöbb gyermek — tavaly 10 1160 — arányában még csaknem . háromszor annyi, mint az országos átlag. Mindezek kedvező tények, s hozzájárul­nak ahhoz is. hogy pótolják az elvándorlási veszteséget. Megyénkről sokan tudják, hogy több tízezer ember költözött el innen vég­leg és sokezren ingáznak ma is. Még néhány évvel ezelőtt is ez volt a meghatározó: a 60- as évek közepén minden esztendőben 6—6 és fél ezer ember költözött el végleg a megyéből. Az utóbbi években az elvándorlás miatti vesz­teség lényegesen csökkent és a megye lakos­ságának száma 1970-től — ha kis mértékben is, de — emelkedik. Rendkívül nagy munkát igényel, ha a me­gye munkaerőmérlegét frissen, „naprakészen” akarják tartani, hiszen tulajdonképpen egyet­len mutatószám esetében sem szabad alkal­mazni gépiesen az országos átlagokat, tapasz­talati számokat. Nemcsak a magasabb szüle- letési arányszámok, az elvándorlás, az ide- költözés évente változó aránya, hanem a di­namikusan fejlődő szabolcsi ipar, de rövid időn belül az ipars^erűen termelő mezőgazda­súg munkaerőszükségletének reális felmérése is újabb feladatok elé állítja a gazdasági ve­zetők mellett a munkaügyi szakembereket is. EZÉRT KÉSZÍTETTÉK EL A MEGYE 1595-ig szóló munkaerőgazdálkodási tervét. Bár tudjuk, hogy Szabolcs-Szatmár megyében még hosszú időn át újabb munkahelyek léte­sítésével lehet az alapvető foglalkoztatási gon­dokat megoldani, mégiscsak gondosan kidol­gozott, teljeskörű felmérésekre alapozott ter­vekre lehet építeni a megye további fejlesz­tését. Érdemes idézni néhány sajátos munka­ügyi adatot. Jelenleg megyénkben 100 kereső­re 130 nem kereső családtag jut átlagosan (az országos 106-tal szemben). Részletesebb meg­bontásban ez az adat azt is jelenti, hogy kö­rülbelül hetvenezer munkaképes korú nem ke­reső van megyénkben. A megye vezetői azt is pontosan tudják, hogy közülük 22—23 ezer szívesen munkába állna — ha lenne megfelelő munkaalkalom. A megfelelő azért lényeges, mert ez a szám alapvetően nőket jelent, akik most a családok háztartását vezetik, otthon dolgoznak. Az ilyen adat birtokában érthető, hogy miért fontos változatlanul a megyében minden olyan üzem, amely nőket foglalkoztat. A számítások szerint több ezer szabolcs-szat- mári nő számára nyílik munkalehetőség még ebben az ötéves tervben, de azzal is számol­nak, hogy még a következő középtávú terv­időszak kezdetén, 1976-ban is körülbelül 57 500 lesz a munkaképes korú és nem keresők szá­ma. Utalni szükséges itt arra, hogy a fejlődés éppen az utóbbi öt-nyoic évben jelentős volt. hiszen Nyíregyházán és a megye más részén is korszerű, új gyárak épültek, sokezren vál­lalhattak munkát helyben. Mindezek ellenére a munkaügyi adatokból összeállított országos rangsor tulajdonképpen változatlan. Egyet idézünk: ezer lakosból az év első napján 76 dolgozott az iparban. (Az 1970 évi országos át­lagnak 45—46 százaléka.) Ezzel az értékkel Szabolcs-Szatmár megye jelenleg is az utolsók között áll a megyék között — mint azelőtt 10 vagy 20 évvel. A KEDVEZŐ ÉS NAGYON’ LÉNYEGES v áltozások ellenére ez a helyzet. Tehát miköz­ben nálunk új ipar települ, több ezer új mun­kahelyet létesítettek, az élet máshol sem állt meg, a megye és más ipegyék közötti különb­ség ezért alig csökkent. E/ a magyarázata an­nak, hogy Szabolcs-Szatmár változatlanul megkülönböztetett támogatásra tarthat igényt Űj gyárak, iparágak telepítése több tervcik­lust igényel. Többek között ezért dolgozzák ki éppen ezekben a hónapokban a megye távlati fejlesztési koncepcióit. A mostani ütemet megtartva lépnek tovább, sokoldalúan meg­alapozott hosszabb távú tervek alapján még néhány ötéves tervidőszakban reálisan kérik a megye vezetői a szabolcsi gondok megoldásá­nak fokozott figyelemmel kísérését. Érdemes ismét egy pillantást vetni az adatokra: milyen munkát kell folytatni. A harmadik ötéves tervciklusban — 1965—Toko­zott — tizenötezer fővel emelkedett az ipar­ban foglalkoztatottak száma. A megye negye­dik ötéves terve is jelentős iparfejlesztéssel számol: 1975 végéig 16—18 ezer új munkahely létesítésével. A félidő mérlege az eredmények mellett gondot is jelent: az időarányosnál ke­vesebbel, 6200 fővel növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. A megyében működő minisztériumi vállalatok a tervezettnek meg­felelően növelték a létszámukat, s 1975 végére a tervezettnél több, mint 31—32 ezer ember­nek biztosítanak munkát a nagyüzemekben.. A tanácsi iparban viszont alig nőtt a foglal­koztatottak száma, a szövetkezett ípát-bah pe­dig csőkként. Jelentős létszámnövelés 1975 vé­géig a nehéz- és könnyűiparban várható. AMIKOR AZ ŰJ TELEPÍTÉSEKRŐL SZÓLUNK, két tényt kell kiemelnünk. Az alapvető gondok még a következő középtávú tervben is csak új üzemek építésével mérsé­kelhetők, azonban a már meglévőknél is a tartalékok jobb kihasználására kell ösztönöz­ni: megyénk iparában a műszakok átlagos száma 1,2—1.Szarni azt jelzi, hogy a kétmú- szakos termelés bevezetésével több helyen nemcsak a termelést lehet növelni, hanem a foglalkoztatottsági gondokon is enyhíteni tud­nának. Ezek a témák csak egyetlen részét képe­zik a munkaügyi minisztérium területét is érintő kérdéseknek. A szakmunkásképzés és a Jjérek témája ugyanilyen súllyal került szóba a munkaügyi miniszter pénteki nyíregyházi látogatásán a megye vezetőivel folytatott tár­gyalásokon. Ezek jelezték: a megye gondjain közös erővel kívánunk enyhíteni. Marik Sándor A "volánnál Az ablaktörlőt automatára állította. A szemerkélő haj­nali .esőt ütemesen törölte le az üvegről. Sirr-surr. Még ;jól is esett ez a moz­gás. Ébren tartotta. Hosszú út állott előtte hazáig. Szü­leinél volt hét végére. Hogy beérjen a munkába, 5-kor kellett indulnia. Elszokott az ilyen korai keléstől. És bi­zony az öregeknél is régen volt. Sirr-surr. Amióta üzemmérnök, sok az elfoglaltsága. Pestre Is járni kell. És hobbija a hor­gászás. Aztán a vásárlások a közeli nagyvárosban. Szinte sosincs ideje, hogy a kis falu­ba elmenjen. Már annyit ír­tak, hogy most nem halo­gathatta. Sirr-surr. Szeme előtt megjelenik a ház, ahol született. Rossz a teteje. És az udvaron is lát­szik. hogy öreg már az apja. A disznóól is megroggyant. És nagyon hiányzik az udvav végéből az eperfa. Kidöntöt­te egy vihar. Majd’ hogy rá­dőlt a házra. És eddig nem vette észre, milyen alacso­nyan van a pzemöldökfa. És milyen kicsik az ablakok. Sirr-surr. Amióta megnősült, ennek két éve, egyszer volt otthon Disznót öltek a szülei, a kol­bászt, sonkát vitte el, amit neki szántak. Most is egy lá­da alma van a csomagtartó­ban. És ő? Rájön, hogy ak­kor se, most se vitt semmit az öregeknek. Sirr-surr. Mit is vitt volna? Lényege­ben mindenük megvan. Csak nem vihet virágot? Vagy bort? Virág no a kertben, bora van az apjá­nak. Aztán elmosolyodik. Ta- 'lán harisnyanadrágot kelleti volna vinnie? Vagy az apjá­nak egv nyakkendőgnrnitu- turát? Elmosolyodott. Milyen nagyot néztek volna És kü­lönben is. tudja ő azt, hogy elsősorban őt várják. Nem számítanak az öregek sem­mire. Sirr-surr. Összeszaladt a rokonság, amikor hazaérkezett. Ügy hallgatták, mint a kinyilat­kozást. Beszámolt, hogy épül a kis vlkendháza. De a leg­jobban azt figyelték, amikor a párizsi útjáról mesélt. Csak az anyja hajtogatta folyton, hogy mikor lesz már kisuno- ka. Gyerek? Nos, ez ráér még. Sirr-surr. Csak azt nem érti, miért nem akarják a szülei meg­látogatni? Pedig mindig hív­ja őket. Azt is megígérte, hogy elküldi a vonatköltsé­get is. Hogy értük jöjjön? azt nem is meri Ígérni. Min­dig közbejöhet valami. így a biztos. De csak szabódnak. Hogy magas az emelet. Meg aztán nincsenek a városhoz szokva. És kényelmetlenséget okoznának. Ha nem. hát nem. Sirr-surr. Szörnyű ez a hajnali szür­kület. Jobb lett volna már az előző délután elindulni. Vi­lágoson. Otthon aludhatott volna Igv megspórolja, hogy a kutyából belemásszon a bolha, amit egy jó óráig va­dászhat. Most meresztgetheti a szemét. De nem engedték el. És még ráadásul ez az eső. Sirr-surr. Nők a termelőmunkában, a Vörös Október Ruhagyár vásárosnaményl üzemében. (Hammel József felvételei) _ A KB-határozat után Ereií ményas esztendő a Tiszáim ál ami G Lztias&gtsn November közepére az éves mérleg még nem ké­szülhetett el a Tiazalöltí Ál­lami Gazdaságban, de a mostani ismeretek birtoká­ban már véleményt, lehet mondani az esztendő ered­ményeiről. Mindössze másfé’ hónap hiányzik, ' így kevés tévedéssel az állattenyésztést is mérlegre lehet tenni. Mint Hosszú László igazgató el- modotta. a gazdaságban min­den őszi betakarítási mun­kával végeztek,^ a gabonafé­léket elvetették. November 15-én mindössze 123 ,iekfár őszi mélyszántás1 volt hátra. A gazdaság gépparkját figye­lembe véve ezt a területet két—három nap alatt fel­szántják. Igv ma már ki le­het jelenteni: a gazdaság minden szántóföldi munkát befejezett. Gjbrm Ibit: rekordtermés A növénytermesztés ered­ményei kiválóak. Például búzából hektáronként 44 mázsát takarítottak be. Ez a hozam 3 mázsával haladja meg az 1972. évi rekordnak számító eredményeket. A me­gyei átlagot több mint 10 mázsával szárnyalták túl. Nem is olyan régen még tíz- mázsás átlagtermésekről be­szélhettünk megyei szinten, most a Tisza lökj Állami Gazdaságban csupán a plusz termés ennyi. A 44 mázsás termésátlag már olyan magas, amire Az óráját nézi. Elég jól' ha­lad. Megállhat a következő városban egy kávéra. Ez hi­ányzott a legjobban. Hozz.á- szokdtt a napi négy-öt dup­lához. Az anyjáéinál nem vjolf. Igaz. délben a presszó­ból hoztak. De hogyan kéo- zelhető'el a reggel kávé nél­kül. Sirr-surr. Jólesett, hogy otthon büsz­kék rá. A családban ő vitte a legtöbbre. A két nővéréből ,esak ápolónő és pénztáros lett. A sógorok se olyanok mini ő. Az egvik a tanácsnál dolgozik, a másik tehenész. Nem nagyon értenek már szót. Persze ez érthető. Más körök. Sirr-surr. Apja cipelte a láda almát a kocsihoz. Az anyja Is ott- lábatlankodott, amíg a kocsit beindította. Elmondta száz­szor is. hogy vigyázzon az esőben, a sötétben. Csókol­gatták is, de mintha valami szomorúság bujkált volna bennük. Az ablakon ide-odajárt a törlő. Gondosan letörölte az ég könnycseppjeit. Bürget Lajos újabb mázsákat rakni nem könnyű. Is am kiä fejtörést okoz a gazdaság vezetőinek, hogyan növeljék tovább eredményeiket. Az idei őszön vetett búzából 1974-re a ter­mésnövekedést elsősorban a fajtaváltástól várják. A Be- zosztája rovására növelték a Mirohovszkája és a Kavkáz fajták területét. A kukorica termesztési eredmények ha nem is mutatnak olyan re­kordot, mint a búza hozama, de emiatt sem kell szégyen­kezniük. Hektáronként máju­si mórzsoltban számolva öt­ven mázsán felüli termést takarítottak be. A gaboná­hoz hasonlóan a kukoricát is teljes gépesítéssel termesz­tik. A gazdaságban a gabona­félék mellett a szántóföldi növénytermesztésben fő he­lyet a pillangós-takarmányok foglalják el. Az öntözéssel termesztett lucernájuk hek­táronként 80 mázsa száraz szénát adott. A takarmány termesztésében első lépés a hozamok növelése, de ezt kö­vetnie kell a veszteségmen­tes betakarításnak, tárolás­nak és felhasználásának. E célok érdekében most éDült a gazdaságban egy forróleve­gős szárítóüzem. A gyors szárítással minimálisra csök­kentik a betakarítási veszte­séget és javul a takarmá­nyok béltartalma is. Nagy előnye az épülő szárítónak, hogy ezzel rneg lehet <jldani a szemes termények szárítá­sát is. A Tiszavasvári Alka­loida Vegyészeti Gyár régi kívánságának is eleget tud­nak tenni, a jövő évben 150 hektáron olyan gyógynövé­nyeket termeszthetnek, amit mesterségesen kell szárítani. A gazdaság eddig is szívü­gyének tartotta a gyógyszer- alapanyag gyártáshoz szük­séges mákgubó termesztést. Szabolcs megyében ezzel egyedül a Tiszalöki Állami Gazdaság foglalkozik. A téli alma termesztése az idén a tavaszi rossz kötődés miatt nem hozta a várt ter­mést. A gazdaság is részt vesz az alma rekonstrukció­ban. E tervben 86 hektáron olyan modern gyümölcsöst telepítenek, ami öntözhető lesz. A termőre fordulás után az új telepítésen a mostani átlagtermések két-három- szorosa várható. Hektáron­ként 5—600 mázsa almát is képes lesz leadni a sövény — és más korszerű eljárás sze­rint telepített gyümölcsös. 1 ipisát iák a gépparkot Az állattenyésztésben az első esztendő volt. amikor a szarvasmarha ágazat is jö­vedelmet hozott. Ezt a kor­szerű takarmányozással, a költségek csökkentésével, va­lamint a jó minőségű tej ér­tékesítésével érték el. Á gaz­daság több mint másfélmil­lió liter, négy százalék fö­lötti zsírtartalmú tejet érté késit az év során. A szarvasmarha mellett juhá­szánál foglalkoznak. A gaz­daság pecsenyebárányt ne­vel. A külföldről származó fajták keresztezésével az a céljuk, hogy minél rövidebb idő alatt érjék el az értéke­sítésire kerülő bárányok kí­vánt súlyát. Az idén nagy lépésiéi ha­ladtak előre a géppark fel­újításában. Céllul tűzték ki, hogy ez év végére egy tínv.sú erőgépeik legyenek. A cseh­szlovák és magvar gineket a Szovjetunióból vásárolt trak­torokra cserélik ki. A gép- vÁlláshoz a gazdaság anyagi fedezete megvan, csupán a kereskedelmen roúuk, hogy sikerül-e a tipizálást végre­hajtani. Ha tervük megvaló­sul, a megfiatalított és egv típusból összeáll! c*t génpark a következő években jó ala­pot jelent a tervezett terme­lékenység növeléséhez. Gondoskodás a munkásokról Az eredményes tömne' és, valamint az önköltségcsök­kentés révén a múlt évihez képest, mintegy 20 százalék­kal javult a gazdaság ered­ménye. Csak a költségmeg­takarítás mintegy 4—5 mil­lió forint. Magától adódik a kérdés, a jó gazdasági ered­ményekkel párhuzamosan javult-e a szociális ellátott­ság, növekedtek-e a bérek? A gazdaság a munkások szállítására, a meglévő két autóbusz mellé 800 ezer fo­rintért egy harmadikat vá­sárolt. A gyalogló munkás itt már régen ismeretlen, de a fapados teherautókat :s ké­nyelmes autóbuszok váltják fel. A munkásszálláson. az üzemi étkezdében, a művelő­dési házban félmillió forin­tos költséggel, korszerű gáz- olajfűtést '"tereltek be. Bő­vítették a munkaruha ellá­tásban részesülők körét. A Központi Bizottság határoza­tának Ismeretében az éves béremelést négy százalékra tervezték. Az. első kilenc hónapiján elérték a 4,8 szá­zalékot. Az átlagon belül a mű­hely és az éoítőbri igádban dolgozók tíz százalék körüli béremelést kaotak. Néav szá­zalék alatt maradt az állat- tenyésztés. ahol már koráb­ban jelentős előrelépés volt. Pontos számadatok még nin­csenek, hiszen a mérlegké­szítés ideje később lesz, de az igazgató már kijelentette: a nyereségrészesedési alap valamivel magasabb lesz az 1972. évinél. Cs. Bt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents