Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

4. oldal mSLET-MAGYARORSZAe Í978. november I® C S A LÁD OTTHON Ä család „pénzügyminisztere" Ki nem vágyik arra, hogy megalapozott kiegyensúlyo­zott pénzügyi helyzetet te­remtsen a családjában? A „majd csak lesz valahogy” alapon, máról-holnapra élők is áhitozzák a nénzzavaroktó1 mentes, nyugodt hétköznapo­kat. A jövedelem beosztása — természetesen a íérjjel egyet­értésben — általában a há­ziasszony gondja. Hogyan lássanak hozzá a még kezdő, fiatal háziasszonyok a család pénzügyeinek intézéséhez. Először is az alapkérdésben kell dönteniük: örökké a rög­tönzések útvesztőiben kíván- nak-e botladozni, vagy elkez­dik a tervszerű, az „addig n-úitÓ7kodiunk. ameddig a takarónk ér” gazdálkodást. Ha döntöttek, családjukkal is el kell fogadtatni elképzelései­ket. mert az ő támogatásuk nélkül keresztülvihetetlen a kiegyensúlyozott gazdálkodás. Ha a férj úgy érzi, hogy őt otthon valósággal kifosztiák. egy pohár sörre, egy doboz cieerettárn valót is kunverál- nia kelt, akkor bizony köny- nyen megbomlik a családi összhang. Zsebpénzre — bi­zonyos anyagi önállóságra — ugyanis mindenkinek szük­sége van. Ennek összege per­sze a család bevételétől és a családtagok szokásaitól függ lentik háztartásunkban, ami­kor a régi szokásoknak enge­delmeskedve sütünk, főzünk nyakra-főre, sokszor a szük­ségesnek három-négyszeresét költve. Különben a családi tisztál­kodás, egészségügyi szükség­leteire, valamint a takarítás­ra, mosásra fordítható összeg is meghatározható. Az étkezésben azonban hétvégén is maradjunk az ésszerűség határain belül. A tűlevés szinte népbetegség nálunk. A vasárnapokon kí­vül a családi traktákra, a név- és születésnapi össze­jövetelekre valóságos kis va­gyonokat költünk. Ne ver­sengjünk roskadozó asztalok kai, ne engedjük magunkat licitálásra kényszeríteni. Családi költségvetésünk to­vábbi fontos része a kulturá­lis kiadásokra, a szórakozás­ra fordítandó összeg. Jó ha a család havonta, kéthavon­ta együtt megy színházba. Könyvekre, hanglemezekre, a gyerek különóráira ma már a legtöbb család tervszerűen költ bizonyos összeget, s bá1 ez a művelődési tétel csali hosszútávon térül meg, je lentőségében egyáltalán nem elhanyagolható A tartós fogyasztási és ru­házati cikkek vásárlása ne­héz feladatot ró a család ’iM^gSJfejWld^&íféré. Ne akarjunk mindent egy hó­A háziasszony gondja a csa­lád havi kiadásainak megter ve/ésr tei»má-.:,-etesen a be vételek függvényében. Az el ső tétel a rendszeresen ismét- lódő kiadások: a lakbér, a vil­lany, a gázszámla, a bizjdPtr tás stb. A következő feladat az étkezési kiadások n^e^terve- zés.e. Sok családi élétét au! fe! az étkezési pazarlás, a fe­lesleges nassolás, italozás, aminek aztán soványabb na­pokon zsíroskenyér-vacsora az ára. Célszerű, ha a havon­ta szükséges, tartós élelmisze­reket — zsírt, cukrot, lisztet. fűszereket — is tervszerűen vásároljuk meg. Az ezekre fordítandó összeg csaknem pontosan kiszámítható. Nem ilyen egyszerű a mindennapi étkezési kiadások előirányzá­sa, s a legtöbb háziasszony­nak éppen ezen a tételen bo­rul fel a költségvetése. Régi igazság azonban, hogy a gyomrunkon lehet a legtöb­bet megtakarítani, éppen ez­ért tartózkodjunk a végletek­től: a szűkös konyhától csak­úgy, mint a nagy eszem- iszomoktól. Az utóbbi ve­szélyt, főleg a vasárnapok je­kat az év hónapjaira. Vásá­roljunk az évente kétszer is sorra kerülő árleszállítások alkalmával. S ne felejtsük el, hogy „mindig az olcsó, a drá­ga". Ezek persze általános el­vek, de olyan megszívlelendő tanácsok, amelyeket, sokat próbált háziasszonyok tapasz taltak ki, olyanok, akik nem kevesebbel büszkélkedhetnek, mint, hogy nem folyik ki ' a kezük közül a pénz. Családunk biztonságos anyagi helyzete nem kevés energiát, tapasztalatot, hozzá­értést kíván. De érdemes gaz­dálkodnunk a szó valódi ér­telmében, mert a pénzünkért megdolgozunk, s a pénz meg­becsülése nem egyenlő az anyagiassággal, a pénzhajhá- szással. A rendezett családi élet, a jó házasság egyik alapkérdése a pénzügyi meg­alapozottság, s így van ez ak­kor is, ha rosszul értelmezett szemérmességből sokan úgy tartják, nem Illik a pénzről ennyit beszélni. Divatos gyermekruhák Szürke és kockás anyag kombinációjából készült nadrág cs lémberdzsek összeállítás. (A Divattervező Vállalat modell­jei. MTf fotó: Bara István felvételei) Farmer anyagból készüli, tűzéssel díszített pántos nadrág. Receptek Hí volt a kedvenc étele vagy itala?... GOMBALEVES (Két sze­mélyre) 15 dkg gombát meg­mosunk. a szárát megtisz­títjuk yés az egészet vékony szeletekre vágjuk. (A gom­ba kalapját ne hámozzuk le!) Kevés rántást készítünk, íz­lés szerint fűszerezzük piros- paprikával. majd hideg vízzel letesszük a gombát és puhára főzzük. Rizst, vagy apró ga­luskákat főzünk bele. ha levettük a tűzről belekeve rünk egy deci tejfölt és egy csomag apróra vadgalt pet rezselyem zöldet. ZÖLDSÉGES CSIRKE­MELL. (Két személyre) Vá­sárolunk két szép csirkemel­let. kettévágjuk, besózzuk zsírban vagy olajban hirte len átsütjük, majd kizsíro zott tűzálló tálba lerakjuk. ék, Ms köré szórunk kevés re­szelt hagymát, apróra vag­dalt fehérrépát, sárgarépát zöldborsót, s az egészet meg­locsoljuk zsírral. Sütőbe tesz- szük és lassú tűznél pároljuk. Ha a hús és zöldség puha, felöntjük kevés vízzel, íze­sítjük babérlevéllel, két cit­romszelettel, töröttborssal majd két deci tejfelben elke­verünk egy kávéskanálnyi lisztet és azt is beleöntjük, összeforraljuk. Spagettivá! tálaljuk. ZÖLD MÁRTÁS. Keverő­gépen (mixerben) pürévé ke­verünk 1 csomó apróra vag­dalt zöldséget, kevés sóskát, negyed vöröshagymát, 2 deci tejfölt, sót, borsok Ha elkever­tük, adunk hozzá fél pohár majonézt és azzal is keverjük 'egy-két pei-cig. Az így elké­szített mártást hideg pecse­nyéhez, hideg halhoz, vagy főtt húsokhoz adjuk Forgassuk vissza a törté­nelem lapjait. Ha híres em­berek életleírásait olvassuk, meglepődve tapasztaljuk, iogy majd mindegyiküknek volt valami olyan ételük vagy italuk, amelyet különö­sen szerettek. Szinte kimerít­hetetlen ez a sor és éppen ezért ízelítőül bemutatunk olvasóinknak ebből néhányat. BYRON angol költő napjá­ban csak egyszer evett és ebédje főleg sajtból, uborká­ból és salátából állott, amel­lett sok teát ivott. GOETHE nagyon szerette a pezsgőt. HANNIBAL karthagói hadvezér a túlzott olajos ételeket kedvelte. IV. HENRIK francia ki­rály feltűnően sok dinnyét Af nsTtrivát fogyasztott 11. JÓZSEF „kalapos ki­rálynak” kedvance volt az omletté és a sütemények. KANT német bölcselő a lencsét, a pomerániai sza- lonnás pudingot és a sült gyümölcsöt szerette. XII. KÁROLY svéd király nagy vajaskenyér fogyasztó volt. KLOPSTOCK német költő a lazacot és borsót kedvelte. LEIBNITZ német filozófus az almás tésztákért rajon­gott. LESSINGNEK, a modem német irodalom meginni tójá- 1 nak kedvenc étele a lencse volt. j MENDELSSOHN német | zeneszerző az édességeket 1 szerette. Tőle ered az a mon- j dás, hogy „Kár, hogy a euk- | *ot nem lehet megcukrozni*1 Virág a lakásban A teraszon, balkonon, az ablakok párkányain tartott dísznövényeinket mostmár a lakásban kell elhelyezni, •• ne­hogy a fagyok kárt tegyenek bennük. A növényeket azon­ban ne vigyük rögtön fűtött szobába. Először az előszobá­ban, vagy a konyhában szok­tassuk néhány napig a zárt környezethez, csak azután, he­lyezzük téli, állandó helyük­re a szobában. A szobában, mellékhelyi­ségben úgy helyezzük el a dísznövényeket, hogy télen szellőztetéskor ne érje őket közvetlenül a beáramló hi­deg levegő. Igen érzékeny például a szobafenyő (Arau­caria), a fikusz, a fokfoldi Ibolya stb. Ha meghűlnek, a levelek egész sorát hullajt- ják el és felkopaszodnak. Táv- vagy központi füté- ses lakásban feltétlen gon­doskodjunk párologtató edényekről. Még fa, szén, olaj fütéses lakásban is he­lyezzünk el egy-két vizzel te­li díszedényt, amiben rend­szeresen pótoljuk majd a vi­zet. Ha est elmulasztjuk, az­zal kell számolnunk, hogy a túl száraz levegő miatt a nö­vények jelentős része elhul- lajtja leveleit és csúnyán fel­kopaszodnak, elvesztik dí­szítő értéküket. Az erősen vízigényes növé­nyek cserepe alá — ilyen pél­dául a vizipátma, a fokfoldi ibolya stb. — helyezzünk viz­zel telt tálkát. Télire lehetőleg a délkele­ti, -keleti fekvésű szobába te­gyük növényeinket. A fény kedvelőket az ablak közelébe helyezzük el, az ámyéktűrő- ket távolabb is tehetjük. Igényeiket figyelembevéve mégis hogyan, hová helyez­zük el szobanövényeinket úgy. hogy . szép, díszítő hatá­suk is érvényesüljön a lakás­ban ? Az Asparagus sprengeri hűvös — 10—14 C fokos — vi­lágos helyen, például előszo­bában, zárt verendán telel át a legjobban. Melegben lehul­lajtja leveleit és csúnya, hosszú levélnélküli hajtáso­kat fejleszt. Az Asparagus plumosus (fátyolaszparágusz) már igényesebb, mert 14—16 C fo­kot és több vizet kíván. A begópiák 16—18 fokos meleget és a fényt kedvelik, a broméliák is itt fejlődnek a legjobban, de mivel nem kényesek elhelyezhetjük őket a szoba félárnyékos, sőt még árnyékos részén is. A klorofitumok is szeretik a világos és meleg környeze­tet, de félárnyékos, hűvös szobákban is tarthatók. Vi­szont, ha táv- és központi- fütéses a lakás, bőséges öntö­zést kívánnak. A lakás hálás növényei a sárkányliliomok (Dracaenák, Cordylinék), mert jól viselik a hőmérsékleti ingadozást. A fikuszok ellenben már ' kényesek, meleget kívánnak és nem tűrik a huzatot. A kaktuszok kifejezetten a világos, száraz levegőjű la­kásokba valók. Akkor telel­nek át jól, ha télen 8—10 fo­kos, világos helyre kerülnek, például az ablak közötti rész­be, vagy fütetlen helyiségbe. Az Aglaonémákat, a kuko­ricalevelet (Aspidistrád). a Fatsiákat, sansaveriákat a lakás kevéssé megvilágított és hűvösebb részében is elhe­lyezhetjük. A vizipálmáknak. a diffen- bachiáknak már sok melegre és vizre van szükségük. A Monstera (népies nevén filodendron) erősen fényigé­nyes, ezért csak az ablak kö­zelében diszlik a legszebben. Á pálmák napos és északi fekvésű szobában egyaránt jól megmaradnak. A ciklámenek, a muskátlik hűvös és világos helyen, pél­dául kamrában teleltethetők át feginkább, mérsékelt öntö­zés mellett. Figyelmes gondozással könnyűszerrel elérhetjük, hogy növényeink átvészeljék a telet, és egyben a lakás szép diszei maradnak. Ámít a vérzékenységről tudni kell... A vérzékenység még száz évvel, sőt félévszázaddal ez­előtt is titokzatos betegségnek számított. Abban az időben a véralvadás folyamata még nem volt tökéletesen tisztá­zott. Ma már azt is tudjuk, fiogy a vérzékenység örökölhető. A betegségokozó gént a megvál­tozott X kromoszóma viszi át az utódba. Ám. ha ez két X kromoszómáju leánygyermek­be kerül, nem okoz különö­sebb bajt, legfeljebb ő is to­vábbadja majd az utódai­nak. De ha fiúgyermekbe ke­rül, akinek csak egy kromo­szómája van: az újszülött biz­tosan megbetegszik. A beteg­ség tehát nemhez kötve, re- cessziv módon örökölhető, ami azt jelenti, hogy nem be­teg nők közvetítik az utó­dokba és azok közül csak a férfiak — a fiúcsecsemok — betegszenek meg. A nők so­ha. Mi a betegség lényege? Az egészséges ember vére 5—? perc alatt megalvad. A vérzékenységben szenvedő vére hosszabb időn át folyé­kony marad. Rendszerint csak órák múlva alvad nj^g, vagy még akkor sem. A vér zékenv ember vérében nem képződik elég véralvadáshoz szükséges anyag, az úgyneve­zett trombin. Az ilyen ember ~ főleg gyermekkorában — állandó­an életveszedelemben él, mert a legkisebb sebzés is súlyos vérveszteséget okozhat, sőt egy aránylag kis sérülésből Is elvérezhet. A vérzékeny, az az hemofiliás kisgyermekre háromszorosan vonatkozik a ‘HtaAww „kés villa ollö gyer­mek kezébe nem való!” Még a játékra is vigyázni kell, mert ha elesik és erősebben megüti magát, a bőralatti vér­zés is súlyos szövődményt okozhat. A vérzékenység tehát első­sorban a gyermekre jelent ve­szedelmet. Bár egyes famíli­ák már ismerik, tudnak róla, de a bajra rendszerint úgy döbben rá a család. Idősebb korban a vérzékenység ve­szedelme csökken. Felnőtt embernél a betegség rend­szerint enyhébb formában jelentkezik és a nagyobb seb­zés sem okoz veszedelmet. Mi lehet a tanácsadó or­vos mondanivalója a vérzé­kenységgel kapcsolatban. Megelőzhető? Meggyógyítha­tó? Igen! Természetes, hogy a hemofiliás kisfiú fokozott védelmet igényel. Foghúzás, műtét, vagy egyéb beavatko­zás előtt be kell jelenteni, hogy vérzékeny. Ez fez eg»ik tudnivaló! A másik az, hogy sikerült az egészséges vérből olyan anyagokat kivonni, amelyekkel a véralvadási za­varok megszüntethetek. Ezek egyike az antihemofiliás glo­bulin, a másik az úgynevezett Cristmas faktor és ilyen az X faktor is. Ezeket nem azért említem, hogy a furcsa nevek közül valamelyiket bárki is megje­gyezze, hanem azért, hogy ol­vassanak, tudjanak róluk és szükség esetén vigyék orvos­hoz, szakintézetbe a vérzé­keny gyermeket, mert megfe­lelő beavatkozással, illetve a szükséges anyagok adásával a vérzékenység veszedelme megelőzhető. Dr„ B„

Next

/
Thumbnails
Contents