Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-02 / 257. szám
t. oMrf im-rr-VAG-v^RORszAe 1973. november X íjdonságok ^ Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A Mátészalkai Állami Tangazdaság tapasztalatai Gépek a lápon Nem kell már kapálni a kukoricát Nem túlzás a következő mondat: bizony, csak ámul- tak-bámultak -azok a szakemberek — elsősorban termelőszövetkezeti vezetők —, akik részt vettek a Mátészalkai Állami ' Tangazdaság zuhogéi üzemében a zárt rendszerben termesztett kukorica betakarításának bemutatóján s látták. hogyan működnek gyakorlatban a CPS társulás gépei a tangazdaság területén, ott is a lápon, Nagyecsed és Tyúkod között. A tangazdaságnak összesen 3020 hektár szántóföldje van, s ebből ezer hektáron kukorica, további ezer hektáron rozs és búza terem. Ezek a fő növények s termesztésüket a meglévő — és bemutatott — CPS társulási gépekkel biztosítják. Igaz, hogy az eredeti. csak kukoricatermesztésre összeállított gépsort a tangazdaság a szükség szerint hagyományos gépekkel kiegészítette — megerősítette — és a komplett gépsorhoz még egy nyugatnémet gyártmányú, „Claas dominátor 100” típusú kombájnt vásároltak. Kukorica és kalászos A gépsor így — megerősítve — maximálisan kihasználható, hiszen nyáron elvégzi a kalászosok betakarítását, maid — még a kukorica-beta- karitas kezdete előtt — a rozs és a búza vetését megelőző talajmunkákat is. Az idén, például, a gépsor IHC típusú, 140 lóerős traktora (USA gyártmány) egymaga elvégezte az összes szántást őszi kalászosok alá. Ez a gép napi 22 órán át üzemel — három műszakban, váltott vezetőkkel — és teljesítménye lépj kötött talajon 10—13 hektár, homokon 24—25 hektár naponta. A traktorhoz ötva- su eke tartozik. A tangazdaság az idén 924 hektáron termelt kukoricát zárt. rendszerben, CPS társulási gépekkel és technológiával. Ebből 600 hektár kukorica lápi talajon termett, mégpedig kiváló eredményekkel. A lápon 65—70 mázsa kukorica (májusi morzsoltban számítva) termett hektáronként. A 924 hektár átlaga 55— 60 mázsa közt alakul — vár* hatóan. A fajták — egy kivételével — martonvásáriak. A tőszám legalább 50 ezer hektáronként. de — a főagronó- mus véleménye szerint — méa nagyobb termés érhető el 55—60. ezer hektáronkénti tőszámmal. A tangazdaság kukoricatermesztési technológiájának lé- , nyege — röviden — a következő. A termesztés: monokultúrás, zárt rendszerű. Jövőre a zuhogói üzemben már csak kukorica«terem összesen 800 hektáron. A kukorica betakarítása után azonnal műtrágyát adagolnak.' mégned'" évente más táblánként elvégzett talajvizsgálatok alapján. Az átlagos dózis vegves hatóanvngban számítva az idén 588 kiló volt hektáronként (226 kg N.. 153 kg P.. 209 kg K.) Kukorica alá szer- vestrágvát nem adnak, mert évek óta tartó kísérletek bi- zonvítiák. hogv a szőrtöm°c beszántása biztost tin a tala1 szervesanyag szükségletet Ahhoz csak mpgfelpiö adag" szakszerűen, célszerűen és differenciáltan végzett mű- tn-Wvázás szükséges. A láota- lai szervesanvag-tartalma , en-Hofilpij js magas: 25—3° százalék. A területet tárcsával, vagy kombinátorral készítik elő szántáshoz. A szántás mélysége 25—27 cm. Főagronó- mus véleménve: a lápon ennél mélyebb szántás nem kell Szükség esetén hogy a szártömeget bedolgozhassák a talajba. szántás előtt kétszer tárcsáznak. Szántás után ugyancsak tárcsával - művelik a talajt, s az úgy marad tavaszig. Tavasszal a vetést speciális, a. rendszerhez tartozó — „Cyklo”-400-as, fotocellás, 12 soros vetcgéppel végzik. A sortávolság 76 cm. Tőtávolság — beállítás szerint 1— 15—20 cm. A vetőgép napi teljesítménye 90 hektár. Lápon is'lehet vegyszer ezni Eddig mindenki azt mondta — sajnos, ez a gyakorlat is —, hogy a lápon nem érdemes vegyszerezni, mert ott a vegyszer tízszeres dózissal se öli ki a gyomokat. A mostani bemutatón viszont mindenei láthatta, hogy a tangazdaság kukoricatáblái tiszták, azokon gyom nincs. A tangazdaság ugyanis Aktikon, Dikonirt és Napon gyomirtó vegyszerek kombinációjával az utolsó szálig kipusztit.otta a gyomokat. Ezzel kapcsolatban mondotta Belényesi Sándor főagronómus: — A sikeres kukoricatermesztés alfája a lápon: a gyomtalanítás. Mégpedig vegyszerekkel, mert a kapáláshoz nincs ember, és nem is győznénk, hiszen a kakasláb- fü és a lolyófüvek valósággal burjánzanak. A már említett vegyszerkombinációval azonban biztosítható a teljes gyomtalanítás, mégpedig fe- lülkezeléssel. De az időpontot nagyon meg kell választani. L.ényeg: a vegyszeres felülke- zelést a muharfélék gyökérváltásakor kell elvégezni, de lehetőleg két-három napon belül. Tanácskozás a korszerű növény védeleifirol Ezt is ugyanúgy* megcsodálták a bemutató részvevői, mint a gépeket. Elsősorban a kél „Claas dominátor 100” tipusu kombájnt, amelyek naponta kétszer 10 órás műszakban dolgoznak. Egy kombájn napi teljesítménye 12—13 vagon nyers szemes kukorica betakarítása. A szár és a csutka a földön marad. A kombájnokat öt D—4—K—B erőgép szolgálja ki két-két pótkocsival. Ezekbe ürítik a kombájnok a szemes kukoricát, amit beszállítanak Mátészalkára, a tangazdaság központjában felépített forró- levegős-acéltomyos száritó üzembe. Ennek napi száritó kapacitása 30 vagon a kívánt száraz állapotra. Csak karbantartásra állnak le A dominátorok — röviden így nevezik a kombájnokat — megállás nélkül dolgoznak. Csak a 2 órányi karbantartási időre állnak meg. A kombájnosokat műszakváltáskor gépkocsi viszi a kukoricaföldre s a leváltottakat onnan haza. így a kombájnosok — és a többi dolgozók — még a munkahely és a lakóhely közötti közlekedés idejét is a termelésben — betakarításban — hasznosítják. Ilegy- megi István, a tangazdaság igazgatója mondotta a következőket: — Ezek a gépek nagyon drágák ahhoz, hogy akár csak néhány percet is álljanak Éppen ezért még arról is gondoskodunk, hogy a betakarításban dolgozó gépvezetöknél termoszban ott legyen a for ró feketekávé, amivel szükség esetén serkentik, frissítik magukat. De nagyon fontos a gépvezetők körültekintő kiválasztása is. Nem mindegy, milyen képzettségű embere két ültetünk ezekre a gépek re. Mi. így látjuk, jól vá lasztottuk ki az embereket. Kiváló fiatal, a szereléshez is jól értő vezetők dolgoznak ezekkel a gépekkel. A CPS társulás komplett gépsora a következő: 1 IHC tipusu 140 lóerős traktor öt- vasü ekével, 1 kombájn, egy „Cyklo” 400-as fotócellás kukoricavetőgép, 1 XT. 7,6-os tárcsa és 1 SP 2001-es talaj- permetezőgép. A kombájn — más adapterrel — alkalmas kalászosok betakarítására is. További egv kombájnnal és még egv IHC 220 lóerős rtak- torral és nyolcvasu ekével, szállító járművekkel és más gépekkel kiegészítve az alapgépsort — alkalmas 1000 hektár kalászos (búza, rozs) zárt rendszerű, valóban iparszerű, gyors, biztonságos termesztéséré a mai legmagasabb szintű követelmények szerint. A kiegészített és megerősített gépsorral a Mátészalkai Állami Tangazdaság jövőre 3020 hektár területen mindössze 40 emberrel lényegében biztosítja a növénytermesztés munkáit. Szükséges azonban még a meafelelő, IFA gvárt mányu szállítójárművek be szerzése, hogy a szállítás is összhangba legyen a többi gép magas műszáki szinvona Iával és teljesítőképességé vei. Műszaki bemutató még aligha váltott ki olyan nagy érdeklődést Mátészalkán, mint a mostani. És ez nem is valamilyen előkészített, rep rezentativ jellegű bemutató volt. Itt a teljes és állandó gyakorlati termelési folyamatot láthatták és ismerhették meg a szakemberek, akik sok kérdésre kértek és kaptak választ a tangazdaság vezetőitől. SZ. J. A korszerű növényvédelemről, a vegyszeres gyomirtás tapasztalatairól - tárgyalt legutóbbi ülésén a Tíszamen- ti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. A vitaindító tájékoztató, majd a hozzászólások egy sor kérdésre kerestek feleletet. Megállapították többek között, hogy napjainkban, amikor a mezőgazdaság Intenzív irányú fejlődésének vagyunk a részesei és tanúi, a növény- védelem szerepe, jelentősége fokozottabban kerül előtérbe. A növényvédelemnek szorosan fel kell zárkózni a I« lett termelési eljárásokhoz, a korszerű technfikához. Biztosítani kell azokat az üzemi eredményeket, amelyek egy adott termelési szint mellett a maximumot adják. A mezőgazdaság korszerűségét jelző meghatározók a TESZÖV- höz tartozó termelőszövetkezetekben a k - étkezők lehetnek: gépellálott.sá g, a gépek műszaki állapota, nö- vényvédőszer-ellátás, a vegyszerek váltakoztatása, növényvédelmi technológiai megfigyelések és előjelzések, valamint azok alkalmazása. Ha ezeket a tényezőket sor- ravesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy a Tiszamenti Termelőszövetkezetek sok vonatkozásban sajátos helyzetben vannak. A mintegy százezer hektár közös szántóterületre 290 darab növény- védögép jut. Ez 72 száz^ékos gépellátottságnak felel meg. Rontja a helyzetet, hogy a gépek műszaki állapota nem kielégítő. A növényvédelem kulcskérdés. A szervezőkészség mellett alapos növényvédelmi szaktudást is igényel. A termelőszövetkezetekben általánosan elterjedt a „menet- rendszerű” permetezés. A-vegetáció megkezdésétől szinte naptári idő szerint periodikusan ismétlődik a permetezés, ami az esetek 90 százalékában megfelelő védettséget biztosít, de ezzel együtt az önköltségszint emelkedését is eredményezi. A növényvédelem egyik nagy területe a vegyszeres gyomirtás. Jelentősebb mértékű elterjedtsége az utóbbi három-négy évben alakült ki. A jövőben évről évre növekszik a vegyszeres gyomirtásba vont területék meny- nyisége, és a kultúrák száma. Különösen megnőtt a vegyszeres gyomirtás jelentősége a zártrendszerű termelési eljárások bevezetésével. Az iparszerű termesztés egyik alapja és eredményessége attól függ, hogy hogyan tudjuk az alkalmazandó vegyszereket kiválasztani és a vegyszerezési technológiát végrehajtani. Sok kultúra vegyszeres gyomirtása szinte teljesen megoldott, és közös gazdaságainkban is eredményesen alkalmazzák (kukorica, paprika, paradicsom, kalászosok, stb.) Megoldatlan, illetve részben megoldott a cukorrépa, a lucerna és egyet ültetvények vegyszeres gyomirtása. A növényvédelem, a vegyszeres gyomirtás eléggé kényes, nagy szakértelmet igénylő munka. Növeli a nehézséget, hogy a me; * o- kott, már ismert vegyszereket gyakran váltogatják, cserélik fel újakkal, ami a vegyszerek váltakoztatása miatt nagyon szükséges, de lényegesen magasabb áron kerülnek forgalomba. A magasabb költség mellett azonban sokszor a jobb hatás elmarad. Érdemes lenne többet foglalkozni e repülőgépes növényvédelem alkalmazásának a lehetőségeivel. Ven- csellőn, Tiszalökön és a ti- szavasvári „Vasvári Pál” termelőszövetkezetekben már eredményesen alkalmazzák a növényvédelem ilyen módját. Az alma rekonstrukció keretén belül a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy ott, ahol nagyobb öszefüggő almaterületek alakulnak ki, a növényvédelmet helikopteres védekezéssel kerüljön megoldásra : például Rakamuz, Ibrány vonulatában és Tuzsér környékén. Egyre sürgetőbb feladat a szakemberek továbbképzése. A tanfolyamos kiképzést a korszerű technológiák mellett fel kell váltani a szaktechnikusi és szakmérnöki képzéssel. A növény védőszerek l.-„ ..... (éli raktározása A növényvédőszereket oly módon kell tárolni, hogy szennyeződést, mérgezést, tüzet. robbappst vagy más balesetet ne okozzon. A növényvédőszer raktár szabadból nyíljék, átjáró nélkül megközelíthető legyen, biztosítsa a szennyeződésmentes és balesetmentes rakodást, hordást. A raktárt el kell látni tömör, szükség esetén fémrácscsal megerősített biztonsági zárral felszerelt ajtóval, a növényvédőszer raktár kulcsait csak a növényvédőszer raktáros kezelheti. A raktár bejárati ajtajára „Növényvédőszer raktár. Engedély nélkül belépni tilos” feliratot kell elhelyezni. A raktár megfelelő szellőztetését biztosítani kell. A raktár ablakait vasráccsal, illetőleg rágcsáló hálóval, vasútvonalak közelsége esetén a szihUBORKA,, FÄK”. A pőcspetri Béke Termelőszövetkezetben fóliasátor alatt termelek az idén az uborkát. A kísérlet jól sikerült, mert a négy sátor alatt közel 250 mázsa csemegeuborka termett. A kertészek az utolsó szállítmányt a napokban szüretelték le. (Elek Emil felvétele) rák éllen sűrű szövésű fémhálóval is el kell látni, és oly módon kiképzeni, hogy a csapadékvíz a raktárba be ne folyhasson, napfény a növényvédőszereket ne érje. A raktárnak a túlzott felmelekedés- től és lehűléstől, valamint nagyfokú kiszáradástól vagy bepárásodástól védettnek kell lenni. A raktárnak nem lehet közös fala emberi tartózkodásra használt helyiséggel, istállóval, élelmiszer és takarmányraktárral. A raktárban megfelelő természetes és mesterséges világítással biztosítani kell a raktári munka zavartalanságát. A raktárt olyan hézagmentes, beton, műkő vagy más alkalmas padozattal kell ellátni, mely a bővizes felmosást lehetővé teszi. A raktár falai, ajtajai, ablakai és berendezési tárgyai moshatók legyenek. Tűz és robbanásveszélyes növényvéc^szerek tárolására szolgáló raktárt villámhárítóval, tűzoltóberendezéssel, valamint tűz- és robb'^- násbiztos elektromos szerelvényekkel kell ellátni. Raktáron kívül, de annak közelében, külön légterű helyiségben elsősegélynyújtó felszerelést, fehér-fekete öltöző- szekrényt. folyóvizet, szolgáltató csappal ellátott víztartályt és mosd oberen dezésf, tisztálkodószert és körömkefét, valamint a kellő számú tiszta törülközőt kell a raktári dolgozók rendelkezésére bocsátani. A raktárt el 1 kell látni a növényvédőszerek szállításához, rakodásához, méréséhez és a raktár tisztításához szükséges feltűnően megjelölt munkaeszközökkel, amelyeke* más célra használni tilos. A raktárban kizárólag az előírásos csomagolású növényvédőszereket,, valamint a kiürült, a továbbiakban növényvédőszer csomagolására felhasználható, szabályszerűen megtisztított és lezárt növényvédőszer csomagolóburkolatokat és az előzőekben megjelölt munkaeszközöket szabad tárolni. Az „erős méreg” jelzésű növényvédőszereket a raktáron belül is különálló és zárható helyiségben, illetve az egy helyiségből álló raktárban fémrács-. csal fémhálóval elkerített, külön is zárható raktárrészben kell tartani. A raktárban elhelyezett növényvédőszereket fajtánként elülöm'tve kell tárolni, hogy a növényvédőszerek egyértelműen azonosíthatók legyenek. A növényvédőszerek nagy csomagolású zsákjait, hordóit, illetve gyűjtőcsomagolású dobozait, ládáit kötésben, halomra rakva, deszkalapokon kell elhelyezni. A raktárban csak a raktározással és a növényvédőszerek használatára ’ történő előkészítésével összefüggő munkát szabad végezni. A raktárt tisztán kell tartani. A raktárt a raktári munka és a takarítás végeztével be kell zárni. A növényvédőszer raktár kezelésére, a raktári rend, valamint a kötelező biztonsági, balesetelhárítási és egészségvédelmi, valamint tűzrendészed előírások megtartására 18 évesnél idősebb növényvédő szakmunkást vagy méregkamra Ice- zelői képesítéssel rendelkező betanított növényvédő munkást kell kijelölni. A raktáros a növényvédőszer raktárban elhelyezett vagy fehasználásra kiadott növényvédőszerek naprakész nyilvántartásáról számozott oldalú és hitelesített raktár- könyvet köteles vezetni. A raktárkönyvben minden növény véd Sszer féleségről külön lapot kell felfektetni. A raktárba belépni, növényvédő-- szert a raktárba bevinni, vagv onnan kivinni, a raktárban dolgozni csak a raktáros .jelenlétében és engedélyével szabad. Méregjelzésű növényvédőszer eltűnését vagy jogtalan eltulajdonítását a raktáros köteles felelős vezetőjének, indokolt esetben a rervi- őrségnek is azonnal bejelenteni. Széles Csaba adjunktus, Mg. Főiskola, Nyíregyháza
