Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

*973. november 2. KELET-MAGYARORSZÄG «. ötét» A biztonságos közlekedésért NÖVEKSZIK ÉS GYORSUL a forgalom megyénk útjain erről bárki meggyőződhet alig néhány perces szemlé­lődés után, akár az ország­utakon, akár egy-egy forgal­masabb városi csomópont­nál. Igazolják ezt az adatok is: öt év alatt megháromszo­rozódott a megyénkben a gép­kocsit vásárlók száma, s évente 22—25 ezer új motor- kerékpár is gazdára talál Sza- bolr-s-Szatmár megyében. És ez csak egy része a magán- forgalomnak. Ugyanakkor a küzületek sem tétlenkednek: egyre nagyobb méretű és gyorsabb járműveket állíta­nak forgalomba a teher- és s 'emélyszállításban egyaránt. Bár megvénk úfiai néhány évvel ezelőtt országos elisme­résre tarthattak számot, azóta több főútvonalunkon korsze­rűsítés is történt, ma már az utak állapota, — s itt a minő­ségre és a zsúfoltságra gondo­lunk — már\ Löígha tartja a régi jó véleményt. A forga­lom lényegesen gyorsabban növekedett, mint ahogy az út­építéseket végezték. Énen ezért — hg már ilye­nek a lehetőségek — a közle­kedési fegyelem, a közleke­dés; morál fejlesztésével, a közlekedés rendjének szilár­dításával kell feloldarii a fe­szültséget. Mert a nagvfor- galmú utakon minden perc­ben kísért a baleset vészé­ivé. Ennek felismertetése, a megelőzés mindazoknak fel­adata. akik járművel vagy gyalogosan közlekednek — tehát mindannyiunké. Ezt a társadalmi igényt, akaratot kívánja öszefogni a megyei közlekedésbiztonsági tanács, amelynek elnöksége éppen a napokban alakult m»g Nyíregyházán. Egy évtized eredményes munka után na­gyabb feladatokkal, s több lehetőséggel a Közúti Bal- es“4eihárítási Tanácstól ve­szi át a „volánt”, hogy lé­pést tartson a rendkívüli ütemben fejlődő motorizá­cióval. KEDVEZŐ IDŐSZAKBAN kezdi meg mun&áiát az új-' jászervezett tanács. hiszen megyénkben az elmúlt ké4 es’táodőben a sokrétű meg- e'ő-íö munka hatására — h° ktá -oár*ékoen is. o’e — csők­ké-’* -> közúti balesetek szá­ma A kedvező kez^e+i ered má-’"°kből azonban nv5« ko ra' lanne messzémenő követ ke 'evormi Mev+ r ba'egetek száma mé" ma fc mages. 1968—69-ben ami ko’ tetőzött megyénkben p közúti balesef: hullám, O'”' ev og’tendobon több min4 15'1 'al°set tör*“n*. A-z ada­tó' most annvival jobba1’ h a lénvezeg meena-ve keJ“*' ‘o’-eejem és a gyor­sabb közlekedés eilen4-- tör*4 - :ic hasonló s-’” mú ba’ eget Már az ’dán o’yep ngr Iád hiába várta hnza a cs- já-'főt. yaev a cse'ád ezr r-*V t■’ziót -,7 utazás-ól • Vn—v Pe’-set áldozatp lett. —’Is— ké—t q ’pflf^ntní-KKfól pr-n-e-éie+rör gzól’mk de a' Se— közöm" ‘s hosv — p--"—évent Vót-há-n— mill’d fopnt kár4 okoztak - jjalegetek - rániárművek1 Amikor TI ’ n rl PZPVaf 'assz- Sezz’ik. nagyon SZOTTia­té-”-ként oárosu] a kövejke ?/ aciat: a - ’t! bales“4“' 9° -zázalékp valamihv“n n- ga4ív ember-" ma^atartá' S-- 'an vagv tudatos sz- j' t" /<;/'- -’ ár ff>-»ImezeM“*- SÓZ ’ — I' á ’ -Z’lH’el.-tíV ok ni at iörl-ni M\nd“n ötöd!’ b"" se4- itta- vezetés, - mir de- ötödik-hatodik * hajtás rrpat következett b- Csak ez a két k az össze- esetnek körülbelül nem’­ven százalékát adja. Nagyon sok még az olyan járműve­zető és gyalogos, akinél a szabályok ismerete és alkal­mazása helyett az erőszakos, kíméletlen, önző magatar­tás, az írott és az irattan viselkedési normák sokszor szándékos, durva megszegése tapasztalható. A közlekedésbiztonság megszilárdítása érdekében a műszaki, technikai színvonal javítása mellett — az embe­rek felvilágosításában, köz­lekedési fegyelemre nevelé­sében jelentős feladatokat kelt megoldani. Az embere­ket jobban fel kell készíteni a közúti forgalomban való részvételre. Jó volna elérni, ihogy a közlekedés minden résztvevőié rendelkezzék olyan szabály ismerettel és olyan jártassággal, amely szavatolja biztonságát. Néhány példa a tennivalók sokaságából. Érdemes to­vábbfejleszteni az év elején indított „látni és látszani” mozgalmat. Közismert sajná­latos tény ugyanis: sok sú­lyos baleset oka. hogy külö­nösen kerékpárosok és a fogatolt járművek hajtói jár­műveik kiv:lá°ítása nélkül közéltednek. Ez különösen az őszi és téli időszakban tö­meges vészéi vforrást jelent. Rendkívül fontos, hogy a felvilágosításokkal hozzá­juk is eljussanak, velük is megértessék: a gondatlan felelőtlen magatartás a meg- növekeo'ett 'közúti forgalom­ban nagy veszélyekkel jár. A közlekedésbiztonságról alkotott hglvzetkéo egyolda­lú lenne, ha a közlekedés4 szabályok m^ta-t-ását csak a iánm"vetőktől várnánk el. A városokban történ4 köz'ekedési b“l“se4“k elem­zés- nvtatia. ho<»v a” eP"1' l„frq--„nKKf’n el-fo’-duló ve­crv*AlO'?4Ol‘v?V,J' báb’talan köd-kedése. A s7&^*51TTsért<§s<?i- nek töma<?es széles körű megelőző intéz­kedéseket igényel. A KÖZL EKEDÉS RÚTON­s AGA az is megköveteli, bogv Hen í <=>]rn ne-'•s^V rendőri 4sek­Sen 4”<son kífA kÖ711*n1,r tvar»rH<5f qy .ájlqrn- rr ó 0lo+óf teS+1 «S*V55cffáf yOrf’ T -Ól VQ-»t ~.+ 0.p^i ___ ^z ^iIrttií. szer­vek a ^ lakó­Vörr»vezeti k^Uek+ívdk rész­véteivé1 — olvqn köz^z^e- met kell kta1oVít°ní. am«1” nem ha^na szé n^lknl a id! of len ó« szabályszegő ma ^tartásokat. Marik Sánflor Nyírbogát! számolóművészek Versenyfutás a ho Inapért Négy és háromnegyed négyzetkilométer nagy terü­let. Ezt 20 kilométernyi utca hálózza be. Ezerszáz lakóház és többszáz telek szegdeli ap­róbb részekre. Benépesíti 4080 ember. A település, amelyet ötezer hektáros határ ölel körbe: Nyírbogát. Egv clfenléfíorrás A Kelet-Mágyarország ol- vasóankétján felelősséggel, de érthető szenvedélyesség- gci boncolgatta a község fej­lődésének lehetőségeit és gát- , jait Somlyai János, a nyír­bogán párttit rá r. Gondolat­menetének lényegét egy be­szélgetésen megismételte: A község lakói jól élnek. Há­zaik egyre modernebbek, mind többen van fürdőszo­ba. A jövedelmek a terme­lőszövetkezetben megnőttek. A rádió, a televízió, az újsá- gok, a községből történő uta­zások az emberek előtt ki­nyitották a nagyvilágot. s önkéntelenül összehasonlí­tásra készteti őket. És ami­kor eljutnak ide, akkor fel­teszik a kérdést: vájon a község egészének kinézete, kommunális fejlődése, ha úgy tetszik korszerűsödése miért marad olyan messzire el az egyéni boldogulás szintjé­től? Mizsák István, a tanács titkára adatokkal bizonyít. Igaz, hogy bővült az óvoda, de két csoport kialakítására feltétlenül szükség lenne, so­kan várnak, hogy gyerme­kük helyet kapjon. Az isko­lákba ma 610 gyermek jár. De milyenek az iskolák? A tantermek régiek, padlójuk Korhadt, falaik salétromo- sak. Az altokat “ihálja a szél. A nevelők — 28-an — egy 5x5-ös ne’-elői szobában szo­rongnak. Szertárak nincse­nek. K"lleve eoy 12 tanter­mes isko1a. Nyírbogát on ősz S7_esen 4 k’ln’T’ét-'mví iárd” van. Ha “sok minden ut“-1 «-»I Aic; «»»■»'+ Vf>r is t>r>or vyéte^b.ez kellene 'né'r'Z. Az öt Vcötból hq­forn q ho<;7np11-iqt^. A többi t-mccj’-r -p 'J"f _ AT luiynroV *5cr>tt Vötínj pvíron nV *->óoVcvr vlviÜlr knh's. A jövő: vízműtársu­lás. 4 <o,,V"»a'ás mi! sem Ér A tanács magyaráz, és tü zet olt. Vagyis a lehetősé, szerint, pénztől függően tol- dozgat, foltozgat. Évente 50 ezer forintba kerül az, hogv az iskolát használható álla ootban tartsák. Törvényszerű hogy ahogy az állag romlik ’így emelkedik az összeg. Sa- *át erőből toldtak hozzá a nűve'.ődési házhoz, mely a réni . lovarda”-típus ijesztő néldáia, hogy egyáltalán ki­alakulhasson valamiféle klubélet a fiataloknak. Kar­bantartják a kutakat, de az eredmény igen elkeserítő. Csak szükségmegoldás a bol­ti hálózat szervezgetése is, hiszen a nyírbátori áfesz oly kevés pénzzel rendelkezik, . hogy Bogátra csak fillérek maradnak. Ha a község saját lehetősé­geit vizsgálják, a tanácsel­nök ironikusan jegyzi meg. „üres kamrának bolond a gazdaasszonya”. íme a té­nyek. Nyírbogát évi fejlesz­tési alapja 320 ezer forint. Világos, hogy ebből egyetlen előbb említett hiányt megol­dani nem lehet. Marad az, hogy több évi fejlesztés koncentrált felhasználásával és a társadalmi munka szer­vezésével igyekeznek lépni egyet. Ehhez hozzáteszik a közműfejlesztést is ott, ahol ut, járda, vagy vízmű épül­het. Ezek az összegek egy- egy porta esetében olyan összeget tesznek ki, amely meghaladja egy tsz-tag vagy munkás évi jövedelmének 10 százalékát. Vagyis a lakos­ságra háruló t“her már alig­ha emelhető. És vajon mi lyen a kép ezeket követően Nyírbogát községi tanácsa er­ről is tud számokat mutatni. Vegyük a tervezett vízmű- társulást. Ha minden pénz bejön — ha bejön! —, akkor 10 évre lekötve minden fej­lesztést és lakossági hozzájá­rulást. le tudnak tenni az asztalra 10 millió forintot Tgennm. de eyv ekkora ki- terjed“gp kö^s^ben a 1-Re- sítmAóv rniaimál’«!,, 20-ba kerül. És hol a többi? f>alí ejffyre 'útja! A 1-rö^^ számba vettek. A helvi vetkezet várható pnn’iov. mint a lakosság ál- dOZ»tkAs''S*£ét. A 10 rm'11-*önál n^m mto+^k többre. pVtbouf r'VTj/fv<ít ho7­7s'. h'i b?lev,é.~r>'i'k r\ víz'^ű­Mrsv^sba. akkor tíz évi" tyo-rr^4» rpne-* - '»rj P*!!.­4Cy?. Sió iSU„1/,+ (JQ pffy + iárUÓt g“ Ó”“UZf Sö 9’ V í TJq c’o’p Köj—gánt vesz— n“k f“k ak'ror a k-— ofyaP r-’-’cfqg Vipov Ó ’ * '”'1 f “ lo-tff*1 - fn~1»v'yté­sófp plán (i fr>A1p<;*+Sojj rlgp, D“ bal pírkor m4g a tő're? Több jogkör naevobb ön­állóság — mindez kevés pénzzel. És hem könnyű a sorrend megállapítása sem. Követelmény, hogy emelked­jék az oktatási szint. Tehát kell az óvoda és az iskola. Da nem egyenrangúan fontos vagy még fontosabb, hogy legyen egészséges víz? Nos az állampolgár nem okkal kéri, hogy járdán közelít­hesse meg tiszta otthonát? Somlyai János, Vadon Miklós és Mizsák Tstván felszámoló­kat mess74«veo (főén tudnak rpnr . TTJcrv T)°rtárr' már 300 forint községfejlesz­tés jut. A vízműtársuláshoz egy-egy telek után 3—60Ü forinttal lép be a bogát.i. / tsz adózik, annak rendje- módja szerint. A közműfej­lesztés sem növelhető. Bár­milyen is a számolás, a vég­összeg mindig ugyanannyi. Növeli a gondot, hogy mint­egy háromszáz eljáró van a faluban. Máshol termelnek, hoznak létre értéket, de min­den szociális, kommunális igénnyel itt jelentkeznek. A vállalatok, állami gazdaság, az üzemek pedig egy fillér­rel sem járulnak hozzá a fa­lu fejlesztéséhez. Nyilván nem marad más következte­tés: csak a nagyobb állami hozzájárulás mozdíthatja el a holtpontról a jelenlegi hely­zetet. Felelősségei . n A tanácsválasztások idején Nyírbogátón is készült úgy­nevezett ciklusprogram. Áz elnevezés szép elképzelése­ket takar, csupa olyan célt, amelyet a tanács négy év alatt a falu javára, a lakos­ságért és azzal együtt akar megvalósítani. Dicséretükre legveu mondva, reális cAlok ezek. Egyetlen felelőtlen ígé­ret smes közte. Viszont ez a négyéves terv szegényes is hiszen készítésekor ism“ri“k a nénzüsyi lehetőségeket, és ele,Te nem rneasokodtak el a realitástól. Az éM azonban ’f~2szp"pti óz eV" tüzelések mértéi".4'nTtó kövét. f\ t-*0Ő_ ős- vezetés nem térhet ki elő­lük. _ A boeáti vezetők h“'vbe1i- ek. Ezért nemcsak ért’k. de érzik is, olyan felada­tokat is meg kell oldantok. amelvek°t nem ígértek, és amelyeket ma sem mernek készre ígérni. Nem a néo- szerűséu készteti őket cselek­vésre. hanem a jogos igény. Meri vpion ki ne merné vi­tatni, hogv a község szélső kerületeiben lakók, akik tár­sadalmi és anyagi hátrány­nyal indultak, jogosultak ar­ra. hogy feji zárkózzanak a belterület módosabbjaihoz? Vagy kétséges-e, hogy szük­séges egy korszerű faluköz- pont alapjainak a lerakása? Vagy elhallgatható-e, hogy két város — Nyírbátor és Debrecen — vonzó hatása a távlatokban megállíthatja a mostani szándékokat és el­szívja a bogátiakat? A gondok, amelyekkel a falu vezetői küzdenek, mai­ak. De a megoldódás vagy az elhúzódás a jövő szem­pontjából nem mellékes. Bo- gáton évente . 90—100 gyer­mek születik, a népesség egyenletesen nő. A gazdasági helyzet javul, amin csak új-* ralendítő lesz a tsz épülő, 40 milióba kerülő szakosított szarvasmarhatelepe. A tá­volság az egyéni boldogulás és színvonal, valamint a község kínálta lehetőség kö­zött nő. A versenyfutás a holnapért így fonódik össze az egyéni és közérdek össze­hangolásának néha kilátás­talan munkájává. Bürget Lajos Lábon vagy keréken ? Egyre népszerűbb lesz a nyír» .egyházi erdei tornapálya. Ff!- nőttek és éltesebbek is mi vd többen merészkednek ki k.e# hogy először véglgsétáijá c, majd a gyakorlatban Is Ki­próbálják, mint üdíti szeljem i- ket és tei-Líiket ? mértéktartó, ö e szív? riisítő t ■: s tgyak orl.< s. Van, aki gyermek yi.nck sét;.ha­tásával álcázza valódi színe' i- kát, és amikor senki sem látja, nekirugaszkodik, é'. ug­rik. guggol vagy éppen táma­szokat próbál. Mindég roppant jó, "re­ges, szívderítő é?> hasznev . .1 :i egyszer belekóstolt, ugya c k keresi az alkal nat. hogy *r~r St kikccog.jon az Ereiéi-kitérő­höz. Ha valami mégis me\- gcndolásra készteti, az csur iQ egy: nem mindig példás a fegyelem az erdőben. Srác k kerékpáron száguldoznak az ösvényen, a tisztáson, zavar­ják a sétálókat, tornósr.ő1:. t. Nem haragszom én a bie k =s srácokra, hiszen végtére nc>. k is kell a mozgás, a szórakozás. De éppen itt? Van védnöke e torna,4?:?úri­nak. Jó lenne, ha bétvégelcf n, de hét-köznapoJron is, a-niV-ir még szép az idő, lenne itt eg/- egy lelkes l'iszec, vagy ép^ n m Hogy szén . figyelmeztesse a Y"reir' n? *- kát: ne keréken, gyalos! (b”'T"t) ( T. r a fehérofvarm ili kórház Jubileumi és tudomá­nyos ülést rendeznek. A Szabolcs-Szat.már megyei Tanács fehérgyarmati kórhá­za és rendelőintézete tízéves fennállása alkalmából no­vember 2-án a kórház elő­adótermében jubileumi meg­emlékezést és tudományos ülést rendeznek. Az tioneo- ' ség fél 10-kor kezdődik, be­vezetőt mond. az ülést megnyitja dr. Magyar János, megyei főorvos. Az eltelt tíz év jelentőségét, a járás, il­letve a környék egészségügyi ellátásának fejlődését dr. Sávczi Gyula igazgatófőnrvos mé'tatis. maid sor kerül a kitüntetések és jutalmak át­adására. Délután tudomá­nyos ülést tartanak idős-Tcrű qyóTnászati témákból, többek között az eoekőbetezségről a cukorbetegségről. Elemz’k a kórház sebészeti és koraszü­lött osztály tíz éves beteg- forep'máriak taoas-,f r'’"4“':t, s reá5! té­mát vitatnak meg a r -e- vők. M a*akov«zkí j- kiállítás Nyíregyházán A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magvar—Szovjet Barátsági tagcsoportja, az orosz nve^'i tanszék, a KISZ-szervezet és a könyvtár dolgozóinak köz­reműködésével kiállítást ren­dez V. V. Majakovszkij szü­letésének nyolcvanadik év­fordulója alkalmából. A ki­állítást november 2-án né­hány perccel 10 óra előtt nyit­ják meg rövid irodalmi mű­sorral. Áz emlékkiállítás be­mutatja a nagy szovjet költő pályafutását, irodalmi tevé­kenységét, a munkásságával kapcsolatos kritikai munká­kat. A Majakovszkij kiállí­tást a főiskola fő épületének földszinti zsibogóiában tekint­hetik meg az érdeklődők. r­Ij forgalmi rend az ÍW—Les úton Máriapócs községben új ötven személyes óvodát vehettek birtokukba a közelmúlt­ban a kicsinyek. (Elek Emil felvétele) Csütörtökön nulla órától új forgalmi fend lépett életbe az M—1-es nemzet­közi loútvorial országhatár és " Tatabánya közötti szakaszán A változás lényege, hogy r nagyforgalmú útvonalról ki tiltották a lassú járműveket a traktorokat, lovaskocsik és kerékpárokat. Hasonló in tézkedés az M—1-es főútvona Tatabánya és Budapest kő zötti szakaszán már évek if e ezelőtt életbe lépett. A Közlekedés- és Posta ügyi Minisztérium győri köz­úti igazgatóságán az első órák tapasztalatairól csütör­tökön délelőtt elmondották, hogy érezhetően meggyorsult a forgalom. Különösen a nyu­gati országokból érkező •autós turisták és a kamion sofőrök fogadták örömmel az intézkedést. Az új forgal- ni táblákat — összesen nintegv 500-at — idöb°n irakiak. Az új forgalmi rend- tál a balesetek csökkenését is várják. Az utóbbi időben 'gyanis megnőtt a súlyos, és a halálos balesetek száma, s ezek többségét a kivilágitat- lan lovaskocsik és kerékpá­rok okozták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents