Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

IBtS. november & ISBLBT-MAGYARORSZÄÖ '«QEQNJBSSa* "KB' \ ua 8. oMtl Intézkedési terv Mátészalkán '( .> " " ... Egy évvel a KB-határozat után IDŐBEN MAR JÓCSKÁN TŰL VA­GYUNK a negyedik ötéves terv felén, de nem bizonyos, hogy túl vagyunk a nehezén is. Ta­pasztalát ugyanis, hogy a nagy feladatok — a középtávú tervek — megvalósításának neheze általában az Időszak második felében, sőt, a ■ harmadik harmadában szokott bekövetkezni. Az igazság az, hogy nálunk a tervek telj esíté- hez mindig szükséges a „huszáros hajrá”, ami egyben' biztosítja a maradéktalan és a jó be­fejezést is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága egy évvel ezelőtt — 1972. no­vember 14—15-én — vitatta meg a X. párt- kongresszus határozatainak végrehajtási folya­matát, az addigi eredményeket és a további konkrét feleadatokat a termelés-gazdálkodás, a társadalmi élet és- a politikai tevékenység valamennyi területére vonatkozóan. Ezékkél kapcsolatban a Központi Bizottság határozatot is hozott, amely székes körben ismert. A KB- hftározatot követőé^ megyei, járási és városi szinteken ültek össze a kommunista vezetők és aktivisták, hogy a központi határozatokat he­lyileg is konkretizálják. Előtérbe kerül te­hát a negyedik ötéves terv, mégpedig a X. p-v.-tkongresszud határozatainak tükrében, de úgy, hogy a közvetlen —> a tervvel kapcsolatos — időszakon túlra is figyelni kellett és kell to­vábbra is. Mátészalkán most, egy évvel a Központi Bizottság ismert határozata után a városi ta­nács végrehajtó bizottságának ülésén ismétel­ten napirendre került ez a nagyon fontos té­ma: a tavaly novemberi KB-határozat, vala­mint a megyei és a városi pártbizottságok ez­zel kapcsolatos határozatainak végrehajtása, különös tekintettel a folyamatban lévő ötéves terv mátészalkai konkrét feladatainak teljesí­tésére. A Mátészalkai Városi Tanács végre­hajtó bizottsága konkrét intézkedési tervet is kidolgozott, illetve megvitatott és elfogadott, ezzel is pontosítva a feladatokat, hogy a fi­gyelem minden vonatkozásban valóban a lé­nyegen maradjon. MÁTÉSZALKÁN A KB TAVALY NO­VEMBERI ÜLÉSE ÉS HAT ROZATA ŐTA még dinamikusabban folytatódott az iparfej­lesztés és városépítési terv megvalósítása. A városban tavaly és az idén (két év összesítésé­ben) 2700 ipari-építőipari munkahely létesült, ma ennyivel főbb az ipari munkások száma. Sokat javult a kulturális. egészség­ügyi. és a kommunális helyzet ie. Megépült — és üzemel — a városi vízmű. Folyamatban van a szennyvízelvezető hálózat és a tisztító­mű építése. Elkészült a korszerű városfejlesz­tés — a városközpont és a lakótelepek kiala- k’tási-rendezési — terve. A negyedik ötéves terv ideiére tervezett 1816 lakás felépítése ma­radéktalanul biztosított. Az idén megépült a K“'eti lakótelepen a 60n lakás távfűtésére al- k^'mas fűtőköznont és fűtőrendszer, de kész az eoisz város távfűtő rendszerének tanulmánv- íc^re ism Elegendő az óvoda, javul a műveln- d '-si. sportolási és szórakozási lehetőség. És m4" soká'.; lehetne sorolni, mi minden bizo- n’-ftio Mátés’zpikán a . mostani ötéves terv indítási folyamatát, esetenként terven felüli, ütemben is. Az eddigi eredmények, — s ezt a tanács-' Vb is megáPsrította — bázist és biztonságot adnak a további munkához, a további felada­tok megvalósításához. S ez jő. Ilyen bázison lehet dolgozni, lehet tovább építeni még akkor is, ha a további feladatok esetenként nehezeb­bek és bonyolultabbak, mint az eddigieik. AZ ELFOGADOTT INTÉrKEDÉSI TERV szerint tovább kell javítani az állampolgárok ügyeinek gyors, bürokráciamentes, tehát de­mokratikus es kulturált intézését. Tovább kell javítani a tanácstagok tájékoztatását és a nem tanácsi szervezetekkel való együttműkö­dést. Szükséges a lakáselosztásról szóló tanácsi rendelet felülvizsgál ara — az eddig tapasztala­tok figyelembe vételével —, módosítása is. A munkaerőgazdálkodás, a szolgáltatások, a kereskedelmi ellátás, az egészségügy fej­lesztése. valamint a cigány lakosság helyzeté­nek további javítása szintén a közvetlen és a konkrét feladatok közé tartozik, de ezekkel kapcsolatban 1980-ig terjedő tervet készít a Mátészalkai Városi Tanács. Egészen konkrét és azonnal megvalósítandó a város belső köz­lekedésének (rendszeres autóbusziáratok) meg­szervezése, valamint a közlekedési és forga- lomfeilesztési koncepció kidolgozása. Másik halaszthatatlan intézkedés a terv­ben: a mátészalkai MÁV-kolóniai lakások — néhány lakásról van szó — kicserélése, hogy azokban berendezhessék a kórház gyermekosz- táiát, amely nemcsak zsúfolt, hanem korsze­rűtlen is a jelenlegi szűk elhelyezés miatt. Az óvodai férőhely jelenleg elegendő, az igénye­ket kielégíti a tanács, de még több gyermeket kell bevonni az óvodai nevelésbe-gondozásba, hogy így megfelelő iskolai előkészítést is kao- hasanak. Ezért haladéktalanul még k°t óvodát építenek: 125 férőhelyet a Keleti lakótelepen és 50 ferőhelvet az Ecs^di úton, cicráovgvere- keknek. Zsúfoltak az általános iskolák. Terv. és feladat, hogy 1975 őszén megnyíljon az új. 8 tantermes általános iskola az Újtelepen. 1980-ig még további két új általános iskola szükséges — és meg is épül — Mátészalkán. Már működik három általános iskolai cso­port, s újabbakat szerveznek, hogy a dolgozók befejezhessék — 160 órás tanfolyamok kerete­in belül általános iskolai tanulmányaikat. Épül — átalakítással — az Ifjúsági és Úttörő Ház. Még az idén elkészül az úgynevezett „kisstadion” a Keleti lakótelepen. Terv: továb­bi sportpályák, korcsolyapálya és sportuszoda építése... LEHETNE MÉG SOROLNI az Intézkedési terv tételeit, a közvetlen, konkrét és távolabbi célokat. Köztük a közellátással kapcsolatos kívánságokat is. Több húst, hentesárut, zöld­séget, gyümölcsöt kell biztosítani Mátészalka lakosságának, hiszen ebben a városban a dol­gozóknak mindössze 17 százaléka él a mező- gazdaságból. A többi ipari munkás és más al­kalmazott. Ennek megfelelően keli törődni is Mátészalka lakosságával. Más szavakkal — és ezt a legutóbbi vb-ülésen többen elmondták — erősíteni kell a munkáspolitikát. Ezért is ke­rült most ismét napirendre a X. pártkongresz- szus, annak határozatai, a Központi Bizottság tavaly novemberi határozata és a megyei párt- bizottság határozata is. Most, a negyedik öt­éves terv utolsó harmadában úgy látszik, Má­tészalkán maradéktalanul megvalósulnak a terv céljai és annak gyakorlatában a pártha­tározatok is, bár lehetséges, hogy a munka ne­heze még Mátészalkán is hátra van. Szeneire! József Anna élete Az asszony: „Nem nélkülö- , zünk, anyagilag lassan csak helyre jövünk. A férjem is gyakrabban hazajár. Olykor pénzt is ad”. Közönye olyan lassan oldó­dik. mint egy lejárni készült óraszerkezet, amely egy pont­nál azért még jelez. Amikor Bertiről, a most nyolcadikos nagyobbik fiáról kezdünk be­szélni. Hogy az ő jövője ér­dekében szólalt fel a Haza­fias Népfront megyei nőbi- zoltsága legutóbbi ülésén a ■ pedagógusnő, vele példázva a. egyik napirend vitájában, kik kerüljenek be a középiskolai, az iparitanulóintézeti kollégi­umokba. Felélénkül. Igen, Bertinek szakmát kell ta- húlnia. Géplakatos szeretn- , lenni. Korholja a sarokba hú­zódé fiúcskát, tanuljon töl- bet. jobban, csak igy !ehe„ belőle ember. Egyszerre meg­élik élettel ez a mutató«- rős asszonyi test. Bizonyta m mozdulatai határozottak- ;á válnak. S. már tudom, mi- -'őtt ein mdaní hogv az ud •iron száradó : . üát 6 mos(a reggel. Hogy maga tartja rendben a házát, főz, takarít, varr önállóan. Hogy maga ül­teti, kapálja, termeli meg a télre való krumplit, a zöldsé­get, a babot a 360 négyszögöl­nyi kertjében. Ebben a „va­rázsszóra” szövődött emberi közelségben értem meg, mie­lőtt ezt is kimondaná; ez az asszony belül már csak a gyermekeiért. Bertiért, meg a harmadikos kis Tibiért él. ..Azt hiszi, nem gondoltam át már sokszor, hogy én igy már világtalanul semmi, senki va­gyok?. Mit várhatok én? De a két fiam! Azoknak apai kéz kell. Berti is jobban tanulna ha az apja fogná. Én nem lá­tom, mit csinál.” Döbbenetes hallgatni Anna szavait. Nincs már azokban csöppnyi kese­rűség, sem panasz. Hogyan gyűlik ennyi erő, egy teljesen rokkant, egv ..gvenge” asz- szonyba?! Neki a jövő, az e-’ész világ a két gvermeke meg ez a gvulaházi kis szo- ba-konvhás kertes ház. Itt a fr’akon, a kerítésen belül b'ríosau mozog a világtalan asszonv. De kamm kívül mV ír sűrűre van szüksSoe. Kell h^gv valaki megfogja a ke- rát. Lassan feltárul keménysor­sú' élete. Félvakon nőtt fel Mée kicsi gyermek korában? himlő vitte el az égtük sze mevilágát: S. még büszkeség érződik hangjában, amikor meséli, ő még így is jőnevfi gépkezelő volt évekig a Mis­kolc közeli Emődi Állami Gazdaságban. Ott ismerte meg későbbi férjét, majd ott éltek fél évtizedig a gazda­ság szolgálati lakásában. Az­tán elhatározták, hogy haza jönnek. Először Anna öreg szüleinél, Pétneházán éltek, 1967-ben teremtettek maguk­nak saját otthont Gyulahá­zán. Ezt a kis házat. Nem sokáig maradt együtt a csa­lád. A férj közben dolgozott Záhonyban, Szabolcsbákán, majd még 1967 őszén a Bu­dapesti Lakásépítő Vállalat segédmunkása lett, ahol ma is dolgozik. Anna itthon maradt, nevel­te két gyermekét, és csak al­kalomszerűen vállalt mun­kát. Akkor, 1968 őszén is al­ma-szürethez szegődött a Nyírmadai Állami Gazdaság­ba. Másfél hónapot dolgozott amikor megtörtént a végzetes tragédia. Felnyúlt egv almá­ért. amelv az egészséges sze­mébe zuhant. Csak három nao múlva ment orvoshoz, ami­kor már homályosan látott. Orvosok... Kórházak... Három hét Debrecenben. Hat hónap Kisvárdán, s azután is több­ször. hetekig. Nem tudtak se­gíteni. Anna azóta nem iá1 semmit a mi szépülő vilá­gunkból, Kíiul a gáton ? © © Oí község jövője a Számos-közben A híd előtt vége a falu­nak. A Túr töltése szép sár­ga, még nem nőhetett ki rajta a fű: nemrég készítet­ték. A folyón túl a Paládok vannak, innen Kishódos. Az utolsó ház előtt állunk. Nagy porta, kis ház. Valamikor nyári konyha lehetett, az ár­víz óta ragasztottak hozzá. A gazda most is azon dolgo­zik. kívülről vakolja. A nagy ház helyén elérett pap­rika, paradicsom. Hátul nagy- pajta. szokatlan alakjával hívja fel magára a figyelmet Az megmaradt. Végignézünk az úton. Ke­vés ház, sok telek. Zöldség, gyümölcsfák mindenütt. Egy asszony jön, kezében kosár. Azt mondja, így járt egész nyáron, őszön szilváért, gyü­mölcsért. Batyúzott, hazulról haza. A kert ittmaradt. a ház Méhte’eken van. Ott építettek. Közben kijön a szélső ház gazdája^ Utána felesége, lánya. „Mit kezdjünk hetvenévesen ?u — Jöttek és jönnek min­dennap. Nem csak szilváért, paprikáért, dolgozni is. Mi nem mentünk. Hetvenévesen mit kezdjünk? Miből fizet­ném most az OTP-t? 69Q a nyugdíjam. A lányom? ö fizet. Itt lakik, de fizet, — Mi építettünk Méhtele­ken. A ház ott van, mi. itt. Berendezve, bezárva. Onnan járjunk ide dolgozni? És a jószág? Ott se hely se enni­való. Jó lesz majd a gyere­keknek. Az egyik hatodikos, o másik elsős. Maradtak. Mondják, ami­óta egyesült a méhteleki és a kishódosi iisz, akik elmentek, azok is visszajárnak. Ott a tsz, itt a föld. A 7—8 éves gyerek meg átjár naponta Nagyhódosra. Itt nincs isko­la. Hányán élnek itt? Azt mondják sokan, de nem tud­ják pontosan. A számok mást mondanak. Hivatalosan 22 család, de ennél valami­ével több, 27 család körül 100—110 felnőtt és gyerek. Most már nem félnek. azt mondják a kisgát megépült, az megvédi őket. Nagyhódosnak nem csak a neve nagy. Itt kétszer annyi­an laknak. A három pedagó­gus 70—80 gyereket tanít, köztük a kishódosiakat. Itt van tsz is, nem egyesült, fi­zetőképes. Százötven tagjá­ból harmada nyugdíjas. a dolgozók közül néhányan Méhtelekről járnak vissza. A főagronómus mondja, a jó tsz-t nem hagyták itt, nincs messze, könnyű az átjárás. Itt van iskola is, posta is, a volt tanácsházán a tsz-köz- pont, vegyesbolt. italbolt, kultúriiáz, pedagóguslakás, lelkészi hivatal. Garbolc kisebb község. 7B sikkadt. elveszett az „aktája” Aztán nem ment többé. Ma­ga fogott hozzá Bertivel, hogy az omladozó háztetőt, s>. család él itt. ital és vegyes­bolt. fiókposta és iskola van. És gyerek? Számolgatják, egyik kezükön is kijön a végeredmény: négyen lenné­nek, illetve vannak a négy alsó osztályban. Korábban úgy volt, hogy Méhteleken megépül az új iskola át­mennek, de az augusztus vé­gi átadásból nem lett semmi. Jó, ha az idén elkészül. Szükségtanterem van, de a méh telekiek bíznak benne: nem sokáig lesz rá szükség. Épül a kulturház is, a tágas, szép vegyesbolt és a bisztró, már régen üzemel. Itt élnek azok, akik Kishódosról, Nagyhódosról. Garbókról kiköltöztek. A jót könnyű megszokni Egy ember, aki Kishódos­ról költözött Méhtelekre, ezt mondja: — Szokatlan volt sokáig. A ház szebb volt pedig, és kert is van hozzá. De üresen. Hiányzott a gyümölcs, a leg­több jövőre áll be. Hol jobb? Most már itt. Nemigen tud­nék lemondani a fürdőszo­báról. Az ember leéli a fél életét és úgy érzi, elégedett. Aztán egy kis változás meg­mozgatja. Úgy higgye el, mindig elég volt a mosako­dás, esetleg a dézsa. Most ha egy nap nem fürdők, nem alszom egész éjjel. Csak for- golódok, vakarózok. A jót könnyű megszokni Méhteleknek 1100 lakója van. a többség az árvíz után épült szép házakban a mo­dem lakótelepen. A telkek kialakítását nézegetjük :száz- harminc beépíthető, egyen­ként 560 négyszögöl. Aztán mondják, van az. ófaluban is 600-tól 1500 ölig, foghíjak. És ván Fehérgyarmaton is, ha valaki oda pályázna. Nagygéc másik járáshoz tartozik. Gazdátlanul áll a régi kastély, korábban a ta­nács működött benne. A kultúrház még rosszabb ál­lapotban, az már az árvíz előtt is rossz volt Az isko­lában egy tanteremben ta­nulnak az alsósok és az ár­víz óta nem működik az óvo­da sem. Nagyobb házak és kis épületek váltják egymást. Rendezetlenül, néhol száz métereket kell menni, míg meglátjuk a következőt öt­ven család — szétszórva. A bolttal szemben két asszonyt látunk. Egyik középkorú, másik idősebb. — Sokan elmentek, mi itt­maradtunk — mondja a fia­talabb —. Nem is akarunk elmenni. Ketten vagyunk az urammal, a háznak sincs semmi baja. A többiek? Megoszlik. Van aki menne, van aki nem. — Mi mennénk — mond­ja az idősebb —• csak tud­az ember. A 39 éves férfiban a két fiú apjának büszke ér­zése. Higgyünk ebben. — An­na is így remél« W Üfifflftjl nánk már végre, hogy mi lesz a sorsunk. Komlódtótfalun már ■ má- sabb a helyzet. A falu egyik része elköltözött, a Csenger- hez közelebbi részen. a meg­maradt házakban megmarad­tak az emberek is. 101 csa­lád, 500 felnőtt és gyerek, ök maradni is akarnak. Tudják, hogy a nagygát nem védi őket és nem értik miért. — Nem lett volna mindegy, hogy hol építik? Akkor néni erre, hanem arra kanyaro­dik és kész. Akkor marad­hattunk volna. Most meg ott áll. üresen a jó' kis óvodánk, pedig az árvíz előtt két-há- rom évvel építettük, üres az iskola, az orvosi lakás, a szolgálati lakás, a kastély, ahol a tanáos volt és ame­lyiknek a helyreállítására nemrég költött a műemlék- felügyelőség egymillió forin­tot. Ujceenger nagyon közel van Komlódtótfaluhoz. Ide költözött a falu nagyobbik része és a régi porta —mint a máshonnan költözőknek — megmaradt zártkertnek. Az új helyen tágas, szép házso­rok. kerttel, gyümölcsfákkal. Döntés kedvezményekkel Amit a nagygéciék sürget­tek — a döntést — tehát megszületett: az öt község 426 csalaaja, 1352 ember új helyre költözhet és ehhez az állam jelentős kedvezménye­ket ad. Eltörli a további OTP-tartozást, ingyen telket, kamatmentes kölcsönt ad és a tulajdonukban marad zárt­kertként a megszüntetett községben lévő telek is. Az ott lakó, élő embereknek azonban nem ilyen egyszerű a dolog: nem csak, illetve elsősorban nem pénzkérdés. Ott születtek, ott élték éle­tüket. ott látták beérni két- kezük munkájának gyümöl­csét, amelytől nagyon nehéz megválni. Mérlegelték, értékelték ezeket az érzéseket azok is, akik a döntést meghozták és éppen ez volt az oka, hogy az árvíz után három évvel tudtak plontot tenni a végére. Miért így döntöttek? Mert emellett szól a józan ész. Az utóbbi száz évben ötször sújtotta árvíz ezt a vidéket, tehát minden húsz évre jutott egy katasztrófa. Hogy ne kerüljön többé er­re sor. azért építették meg a nagy védőgátat. Sokba ke­rült, 360 millió volt az ára, de más megoldás nem szü­lethetett: meg kell védeni Szatmárnak ezt a részét a víztől. És az sem a véletlen mű­ve, hogy a nagy védőgát oda került, ahol most van. Sokan tették ezt szóvá az öt községben, mert nem tudják, miért nem lehetett őket is megvédeni. Befolvá­sottá a döntést a határ kö­zelsége. a Szamos, a Túr, a Szenke, a Tapolnok a Sáré­ger folyása és töltése, de az is, hogy egy ekkora gátnak megfelelő nagyságú vízgyűj­tő területtel kell rendelkez­ni. A komlódtótfaluiaknak és a nagygépeknek pedig még egy okkal több szól az elköl­tözés mellett a Szamos-híd olyan elavult, olyan régi, hogy helyette újat kell épí­teni és azt — szakmai szem­pontok miatt — körülbelül 3 kilométerrel lejjebb készí­tik majd el. Ezzel a mostani Csenger-közelség alaposan megnő, a Szamos gátja és a nagy véaogát között pedig nincsenek biztonságban. A kishódosiak. a nagyhó­dos lak és a garbolciak a Túr gátjának építésekor úgy gon­dolták: ez a gát megvédi őket, nekik nem kell majd áttelepülni. A gát elkészült és véd is, mint minden más folyómenti töltés. De nem jobban. Ennyit védett 1970- ben is, mégis átszakadt, mégis kevés volt az árvíz megakadályozásához. A szakemberek, a párt. az állami és társadalmi szerve­zetek javaslatait, érvelését figyelembe véve hozta meg döntéséi a Minisztertanács, de emellett a döntés mellett szólt az ottlakókérí érzett fedelőseég i& Kitől kérjük számon, kihez apelláljunk ennyi év után, amikor sorolja hol, merre járt hivatalokban. Először balesete ügyében. Hát, lelke rajta, aki kivizsgálta, intézte ezt az ügyet. Anna semmiféle kár­térítést nem kapott, mind­össze 570 forint vaksági se­gélyt, havi járadékot kap — az államtól. Ezután nemsoká­ra bekövetkezett az újabb tragédia. 1972 tavaszán egy vasárnap a férje elment, s nem jött haza a következő hétvégi vonattal S azután sem. Kérjük tőle számon? Magánügy. Emberi gyenge­ség, vagy egyéb ok késztette az elhatározásra, hogy ne vállalja az életet egy vak asz- szony oldalán?! Anna teljesen magára maradt, s újra kezdte a hivatalokba járást a vakok botladozó, bizonytalan lépé­seivel. Ment, segítséget kért. Már nem magának. A gyer­mekeinek. Volt ahol meghall­gatták. iegvzőkönyvbe vették az üavét. Volt. ahol kuríán- furcsán elutasították. Volt ahol tanácsokat adtak; pe­relje a gazdaságot stb. De a kézzel fogható segítség el­maradt. Valahol valahogy el­mennyezetet rendbe tegye, íratott a férje vállalatának, ő kaphassa meg a családi pót­lékot, meg kapjon gyermek- tartást. Kitől kérjük szá­mon, hogy ezért neki kellett külön imia? Azóta különben rendben érkezik havonta Bu­dapestről az 1283 forint Eb­ből, meg a maga kis járadé­kából, s a kertjéből, ahol apró jószágot, meg sertést is( tart, — megél már Anna két gyermekével. Van mit elrak­nia télére is. Ezért kellett ki­bírnia egyedül a válttörést. Azon az őszön, tavaly, a be­főzéshez való gyümölcsért ment fel a fára, leesett, olyan szerencsétlenül, hogy szilán- kosra törött a válla. Karácsony előtt Berti írt levelet apjának a munkás- szállásra. A szeretet ünnepén együtt volt a család. De ez­után ismét csak elment az apa, hosszabb-rövidebb ideig el-elmaradtak a hétvégi ha­zalátogatások. Mostanában azonban már rendszereseb­ben haza jár, s olykor pénzt is ad — mondta az asszony, s a tanácselnök is megerősí­tette ezt Higyjünk benne, hogy az emberben feltámadt / I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents