Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

1973. otrtffier iS. KELET-MAGYARORSZÁG 8. óláéi Vallomások a hűségről rz> A szocialista demokrácia másik oldala Kiss Annamária, a szer,, kesztőség fiat'1 csinos tag­ja, azt a megbízást kapta Kőhegyi szerkesztőtől,^ hogy kutasson fel egy ’ nőtlen anyakönywezetőt és kérdez, ze meg tőle, hogy miért ma. radt agglegény. Dr. Borsó Zalán anya. könyvvezető, aki már" sok. száz párt adott össze, meg­lepődve hallgatta a furcsa kérdést, azután így válaszolt a lánynak: — Még nem találtam az igazira! — Megkérdezhetem azt is, hogy akadt.e olyan esete, amikor a maga előtt álló menyasszony szépségének hatása alá került? És gon- dolt.e arra, hogy ezt a nőt maga is szívesen elvenné? — Kérem, én a hivatáso­mat gyakorlom, ilyesmire sohasem gondoltam — hang. zott a merev válasz. — Az imént azt mondta, hogy még nem talált az iga. zira. Az igazi sem talált ön. re? Borsó Zalán elmosolyodott. Az imént még negyven év körülinek nézett ki. de . a mosoly most sokkal fiatalo. sabbá varázsolta. — Mondja maga mindezt meg akarja írni? — Ezt is. no meg még va. lami sztori is kelme. Meg. történt már. hogy ugyanaz a íéríi, vagy aő másodszor is EMELETES ÖVOBA, A Kun Béla út mellett új százszemélyes emeletes óvodát építenek. A tervek szerint október végén megtörténik az óvoda műszaki átadása. (Elek Emil felvétele) MIKÖZBEN EGYRE TÖB­BET BESZELÜNK a társa­dalmi-politikai rendszer fej lődését szolgáló intézmé­nyekről, viszonylag kevés szó esik arról, hogy a ben. nük cselekvő képviseletük­ben fellépő emberek rendel, keznek.e ázol cal a képes­ségekkel, amelyek nélkül ezek az intézmények csak formálisan vagy rendelte­tésüktől eltérő módon mű. kilőhetnek. Kétségtelen, hogy a párt helyesen ismerte fel a szo­cialista demokrácia fejlesztő, sének követelményeit, ami­kor a IX. és X. kongresszu­son megjelölte azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek nélkül nincs to­vábbhaladás a szocializmus közéletében. így születtek meg azok a nagy jelentősé, gű párt- és állami határo. zatok, törvények a szakszer­vezetekről, az ifjúságpoliti. káról és a KISZ-ről. a nők helyzetéről hozott határoza. tok; az alkotmánymódosí. tás. a választási törvény mó. dosítása. a parlament szere­pének növelése, az 1971.es tanácstörvény, az államigaz. gatás, az igazságszolgáltatás racionalizálását szolgáló in. tézkedések —, amelyek a szocialista építés mai szük­ségleteinek megfelelően sza­bályozták az állami-politikai szervezetek és a társadalmi, politikai szervezetek helyét, szereoét, funkcióját társa­dalmunkban. Kezdeményezték a legfon tosabb társadalmi szférák, ban — a szövetkezeti tör­vényt, a Minisztertanács ha-’ tározatát az üzemi demok­ráciáról; határozatokat, ál. lásfoglalásokat ? szakszer­vezetek jogairól, kollektív szerződésről, szocialista bri­gádokról. A jelzett intézkedések vég só célja az erntm szolgála­ta. olyan politikai viszonyok megteremtése. amelyekben az állampolgárok, az üze­mek dolgozói közvetlenül vagy képviselőik útján egy­re többet tehetnek környe­zetük javításéért, munka- körülményeik megváltozta­táséért, az egész ország fej­lettebb szocialista közösségé való átalakításáért. A szo­cialista állam és demokrácia meglévő intézményeinek fej­lesztése, illetve újabbak lét­rehozása segítette a tisztán látást a társadalmi viszonyok, ban, ügyekben, hozzájárult a valódi érdekek felismerésé­hez s egyben társadalmi ér. dek következetesebb érvé­nyesüléséhez. A SZOCIALISTA DEMOK­RÁCIÁBAN azonban nem­csak magasrendű, korszerű politikai -intézmények léte­sülnek, melyekben az állam­polgárok, a dolgozók mint jogok birtokosai jelennek meg és részesülnek valami féle kívülről adományozott közjóban, hanem feltételezi a kötelességek tudatában lévő, felelős sze lélyiségek jelenlétét is. Vagyis az in­tézmények nem az embere, ken kívül és azok. fölött lé­teznek. hanem aktív közre­működésükkel, tudatos rész. vételükkel. A szocialista demokrácia fejlődésében lehetetlen to. vábblépni magásfokú áUam_ polgári ismereteidre! és tu­datossággal élő tömegek nélkül. A felelős állampolgár jól tudja, hogy a demokra­tizmus nem a közösségtől való elszakadás, az önma. gunkra való zárkózás útja — jóllehet az egyén, jogai­dnak, biztonságának a vé­delmét is jelenti — hanem minden személy emberi fel­szabadításának útja azáltal, hogy megteremti egyén és közössége között azt a reális kapcsolatot, amelynek segít­ségével a közösség anyagi és szellemi értékekkel gaz. dagodik. s ez végső soron az egyénnek is hasznára válik. MINDEZT AZÉRT KEL­LETT SZOBA HOZNI, mert kevésbé tudatos, rossz szó. kásoktól béklyózott emberek is élnek köztünk, akik a szocialista demokrácia fej­lesztését, a társadalomból, a közügyekből való kilépés ]e hetőségénék tekintik. A min denki mindenbe beleszóljon és mindenki a magántörek­véseit érvényesítse jelszó nem a szocialista demokrá­cia tartalmát fejezi ki. ha. nem a polgári liberalizmu­sét. Olyanok világképe ez, akik félnek az emberek tartós közösségeinek kiala­kulásától, ezért rendkívül toleránsak a közösséget bomlasztó individualizmussal szemben. A szocialista demokrácia másik oldala voltaképpen azt jelenti, hogy fovább kell javítani a politikri intézmé­nyek. szervezetek és az ál­lampolgárok egymásra talá­lásának és jó együttműkö_ désének feltételeit. Az in­tézmények megadják a le­hetőséget a közéleti aktivi- tásrá, az állampolgárok pe­dig részvételükkel, fegyel, mezett felelősségvállalásuk­kal tehetik gazdagabbá a szocialista demokráciát. 1 Eh­hez arra van szükség, hogy a lakóhelyi és munkahelyi kö­zösségek a közélet választott tisztségviselőivel és a legak­tívabb, legtudatosabb állam, polgárokkal, kommunisták­kal és pártonkívüliekkel egvütt lépjenek fel azért, hogy a szőcialista demokrá­cia megteremtésére rendelt szerevezetek ne veszítsék el politikai tartalmukat. Ehhez van szükség nagy számban nemcsak jogokat, hanem fe­gyelmet. kötelességet is is­merő felelős éá felvilágosult demokratikus személyisé­gekre. ’ Olyan emberekre, akiknek fellépése a demok. ratikus fórumokon közösség­formáló, teremtő erővé válik. Pozsgay Imre A Szaboles-Szaimár megyei Húsipari Vállalatnál nagy arányú rekonstrukciós munka' hajtanak végre. Az elkészült új üzemcsarnokba percenként egy sertést, és műszakonként 90 szarvasmarhát vágnak le. Az üzemben szocialista bri­gád végzi a végső feldolgozás előtti munkákat. (Elek Emil íelv.) Erény vagy kényszer ? volna. A vezetőség lebeszélt«' szándékáról, s fizetését k.i- sőbb emelték is. Maradt, mert joggal remélte, hogy fizető» sét pár év múlva ismét fel« emelik. Nem csalódott, s ta­lán fia is ide jön dolgozni ts akkor kialakulhat egy „di­nasztia”. Keszthelyi Gyula műveze­tőt a műhely melletti irodán találjuk. E hónap tizenhete­dikén lesz tizenhét éve, hogy a vállalat akkor még kisvár- dai telepén munkára jelent­kezett, mint fiatal esztergá­lyos. Járta a megyét, vállal'a az utazás fáradalmait, peci.g akkor is keresték az ügyes kezű esztergályosokat. Mi kö­ti ide? ■— őszintén szólva a hűség­ben érdek, számítás is van. Az esztergályosok között én kaptam a legmagasabb óra­bért, a kollektíva szeretett és megbecsült, talán más válla­latnak nem lettem volna ennyire hasznára. Az új gu­migyár főmérnöke egyszer ide jött, látta hogyan dolgo­zom, s arra kért. menjek ve­le, ott többet kereshetek ..: Aztán üzemvezetői tanfolya­mét végeztem és művezetői beosztásba helyeztek és már másodszor választottak meg szakszervezeti elnöknek. Kál- mánházán lakom, tehát kö­zel a telephez és különben is szégyelltem a vándorlást. „Szerelem ezt a gépet...“ A központi műhelyben fia­tal szakmunkások között dol­gozik Terdik Lajos esztergá­lyos. Gepe fölé hajolva fe­szülten figyel, ahogy menetet vág egy kútfúró berendezés csövére. Meghúz egy kart, a gép elcsendesül, s ezeket mondja. mikor a hűségről faggatjuk: — Tíz éve annak, hogy a vállalathoz jöttem ipari ta­nulónak. Vizsga után több fiatal társam másutt próbál­kozott, én maradtam. Közre játszott ebben az is, hogy ar­ra a gépre osztottak be, ame­lyiken tanultam. Szeretem ezt a gépet, ismerem minden csa­varját, minden szeszélyét. Nyírbogdányban lakom. Kis­várdán, vagy Záhonyban is kapnék munkát, sőt a fővá­rosban is. Pest mellett voltam katona, ismerem a pesti mun­kát, a pesti életet, az ingázást. Ez a műhely mindennél kö­zelebb van, szüleim lakásá­hoz. de nem földrajzi helyzet és nem is valami kényszer miatt maradok itt, hanem a sokrétű szép munka miatt, a barátok miatt és becsületből is. Nábrádi Lajos nem nivatássszeretetről. s jó munkáról tettek tanúbizony­ságot, sekszor igen nehéz kö­rülmények között is. Aktuá­lis a bemutatásuk azért is, mert közel húsz éve annak, hogy megalakult a vállalat. Segédmunkásként kezdte v Nagygyőry János raktár- vezető majdnem a kezdettől, pontosabban 1955 óta dolgo­zik itt. Fiatalon került ide, most negyvenegy éves. de többnek látszik. A kemény fizikai munka, a tanulás, a milliókért való felelősség, egyszóval a közei két évtize­des munka külső nyomokat is hagyott maga után. Azt mond­ják, tisztességben, munkában és tanulásban fordult őszre a haja, így, lett hajlottabb a háta is. Hangja, előadásmód­ja most is fiatalos, diákosan mondja, hogy jelenleg is ta­nul: középfokú raktárvezetői tanfolyamra jár. — Azzal kezdem, hogy na­gyon nehéz körülmények kö­zött dolgoztunk az ötvenes években. Segédmunkásként .kezdtem, faoszlopok segítsé­gével fúrtuk a kutat Csen­géitől Tiszalökig. Körbe-kör- be kellett járnunk, míg fel­jött a víz ... 1961-ben mun­ka közben megerőltettem ma­gam, aminek sajnos műtét lett a következménye. A táp­pénz után raktári munkás lettem, majd raktárvezető. Hogy a kellemetlen emlékek után miért maradtam? A munka szeretete, a baráti kör és a megbecsülés miatt. — Miben nyilvánult meg a megbecsülés, mi a hűség ju­talma? Felemeli bal kezét, s ügy válaszol. — Az ujjamon most nincs semmi, pedig büszkén visel­ném a vállalattól kapott arany pecsétgyűrűt. Nem te­hetem, mert balesetveszélyes. Elismerés és megbecsülés az is, hogy engedtek tanulni. Munka mellett érettségiztem a közgazdasági technikum­ban. Bújon laktam családom­mal. tavalyelőtt Nyíregyhá­zán lakást kaptam a vállalat segítségével, így nem kell na­ponta ingáznom. Érkötési és anyagi A múltról és jelenről még elmondta, hogy ez az el­ső és remélhetőleg az utolsó munkahelye. Egyszer ugyan megfordult fejében, hogy máshová szegődik raktárve­zetőnek, mivel csak ezeröt­száz forint volt a fizetése, s az új helyen kétezret kappt* Palásti László: Az interjú vége megjelent ön előtt házasság, kötés céljából? — Hogvne. Sőt akadtak olyanok is. akik válásuk után másodszor is házassá­got kötöttek egymással. Volt azután egy nő, aki három­szor állt előttem és mindig más férfivel kötött házassá­got. Az anyakönyvvezető még két érdekes esetet mondott el, azután megkérdezte: — Megkérhetném, hogy mutassa be a riportot, mi­előtt leadja? — Hogyne. Holnap elho­zom. Másnap Kiss Annamária észrevette, hogy az anya. könyvvezető élénkebb 6zínű nyakkendőt visel, a haja is gondosabban van Iesímitva és kedvesebben fogadja, mint előző naoon. A férfi el­olvasta a riportot, megdi­csérte, azután így szólt: — No, de most én csiná­lok magával interjút. Férjnél van? — Még lány vagyok. A maga szavaival szólva még nem találtam az igazira, Néhány héttel; a riport megielenése után ismét meg. jelent Borsó hivatalában a lány. Ezúttal egy jóképű fi. atalember társaságában. — Újabb riport? — kér. dezte az anyakönyvvezető. — Ezúttal nem. Terminus miatt jöttünk. Mikor köthe­tünk házasságot? Borsó Zalán egy pillanatig adós maradt a válasszal, az után fellapozta előjegyzési naptárát és megkérdezte: — A jövő szombaton déli tizenkettő megfelel? — Igen, hogyne. Pár nap mú. a az Inter­continental esszpresszójában az anyakönyvvezető megpil­lantotta Kiss Annamáriát. — Ne feledkezzen meg a terminusról — szólt oda a lánynak. — Hogyan lehet azt elfe­lejteni? Alig várom a szom­batot. De nem ülne le? Egyedül vagyok, a vőlegé­nyem nem ért rá eljönni. Vagy valakit vár? — Nem. senkit — vála­szolta látható örömmel a férfi és leült. Ez délután négykor tör­tént. Este hét óra volt, ami­kor a lány az órájára nézett és közölte, , hogy mennie kell. — Elkísérhetem? Ä kapunál egy kis szomo­rúság csengett a férfi hang­jában, amikor így búcsú­zott: — Tehát viszontlátásra szombaton, az esküvőjén. A lány szombaton már tíz perccel előbb megjelent, de ewedül. — Egy kis baj van — kezdte zavartan, de a férfi félbeszakította: — Tudom, a saját bátyjá­hoz senki sem mehet fele­ségül. Puhatolod ztam maga után. a bátyjával is beszél­tem. Maga őt. mint a vőle­gényét hozta el. hogy meg­figyelje. milyen hatással van rám gyors házassága. — Bocsásson meg. hogy miattam elmarad egy déli szertartás — szólt zavartan. — Ha maga is úgy akar­ja. nem marad el. Házassá­got köt, de velem. Majd a helyettesem ad össze ben­nünket. Nem mond nemet? Harmadnap Kőhegyi szer. kesztő megkérdezte: — Miért nem adott le esetlen sor kéziratot sem? — De most hoztam két sort — mondta a fiatalasz- szony. és egv paoírlaoot tett le. ,Dr. Borsó Zalán és Kiss Annamária házasságot kö_ töttek-ü Többen állítják a Szabolcs- Szatmár megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatnál is, hogy a törzsgárda tagságot, vágj is a hűséget nem minden eset­ben szabad fenntartás nélkül dicsérni. Mert néhányan csu­pán kényelemből, vagy a fantázia hiánva miatt ragasz­kodnak a vállalathoz. Olya­nok is vannak-. — szerencsére kevesen —, akik azért „ra­gadtak” itt,' mert másutt ta­lán be sem fogadná őket a kollektíva. Arra is volt pél­da, hogy egy szakmunkás méltatlanul kapott arany pe­csétgyűrűt tizenöt éves mun­kájáért, a pécsétgvűrűt: a hűség és az elismerés jelké­pét eladta, több fegyelmi vét­séget követett el, míg távo­zásra kényszerítették. Két dolgozó törzsgárda • kitünte­tését elhalasztották fegyelmi vétség miatt. A hűség tehát önmagában nem mindig erény. Csak ak­kor az, ha fegyelmezett, jó munkával párosul. A jó példák egész sorát lehetne felvonul­tatni a vállalatnál. De csak három dolgozót mutatunk be a sok közül. Ök képviselik most azt a több száz dolgozót, akik évek, vagy évtizedek alatt nemcsak hűségről, ha­

Next

/
Thumbnails
Contents