Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

*t '"káé KÍS^-MAGYAÉÖRggAfl Szülők fóruma Ifjúság % Ifjúság & Ifjúság & Ifjúság & Ifjúság & Ifjúság & Hogyan irányítsuk a gyermek pályaválasztását ? A napokban jelent meg a művelődésügyi minisz­ter utasítása az általános és középiskolai pályaválasz, tási munka tervszerűbbé és folyamatossá tetele érde­kében. Ez leszögezi, hogy az iskolai pályaválasztás munkával nemcsak kampányszerűen kell foglalkozni, hanem az iskolai munka állandó és előtérbe állított ré. szének kell tekinteni. Az iskolák tehát megkapták ebben az utasításban a tennivalókat, azonban a legnagyszerűbben végzett is­kolai munka sem járhat teljes sikerrel, ha a pályavá­lasztási munkában külön úton jár g család és más úton az iskola, mert ebből esetleg a legnagyobb rossz követ, kezik: a tulajdonképpeni érdekeit — a pályát választó gyermek — csak külső szemlélőjévé válik annak a te. vékenységnek. amely ő érte, az ő érdekében történik. Nagy jelentőségű tehát a pályaválasztás irányítá­sa. Jelentőségét az adja, hogy az ember életének nagy részét munkával tölti. Ez a munka az élet meghatáro­zójává válik, örömet adhat, gazdaggá és nagyobbá te­het, de ha valaki nem a képességének és vágyának megfelelő munkakörben, munkaterületen dolgozik — az az élet értelmetlensége érzésének — sok-sok keserű, ség forrásává válhat. Ezért szükséges tehát a szülőknek is, megérteni azt hogy a pályaválasztás nem lenet egyszeri aktus, egy­szeri választás, hanem egy hosszú folyamat, amelynek eredménye a végső elhatározás, az adott palya \ álasz. tása. A pályaválasztási munkát, annak irányítását nem lehet elég korán elkezdeni, és meg is kezdjük, noha sok. szór nem tudatosan tesszük azt. Az óvodáskorú gyer­meknek vett játék, a gyermek fokozatos bevonása a ház körül, a család körében jelentkező munkába, bi­zonyos feladatok rendszeres elvégeztetése már tuda­tos előkészítést jelenthet kezdettől fogva. Nagyon fon­tos követelmény tehát, hogy ez az előkészítő munka mindenütt megfelelő tudatossággal párosuljon. A mindennapi munka közepette a szülő a gyer­mek számára modell, amit igen sokszor példaképnek választ. A szülőknek éppen ezért tisztában kelj lenniük azzal, hogy a napi munkáról szóló otthoni beszámolók (az élmények, a keserűség, a fáradalmak) igen fontos részei a gyermekek munkáról kialakítóit véleményé­nek. Itt jelentkezik egy másik nagyon fontos szülői feladat: legyünk fegyelmezettek a családi beszélgeté­sek során. Elragadtatásunkkal ne tegyünk olyan meg­jegyzéseket gyermekeink előtt, amelyek kiábrándító- ak, amelyek a munkahelyet, a munkát — annak meg­ismerése előtt — meggyűlöltetik a gyerekkel. A másik nagyon fontos követelmény, hogy min. den szülő törekedjék gyermeke minél alaposabb meg. ismerésére. Figyelje tudatosan hajlamát, fejlessze ké­pességét. kövesse tehetségének alakulását, kísérje fi­gyelemmel tudását, fizikumának alakulásai. Igen fontos azonban az is, hogy a szülők e meg­figyelések végzése közben merjenek társadalmi mére. tekben is gondolkodni: hogyan illeszkedik gyermeké­vel kapcsolatos egyéni elképzelése a társadalmi igény­hez. A szülői óhaj és az ésszerűség megfelelő egyez, tetése tehát nagyon fontos követelmény a pályaválasz- t tásban. A gyermek véleményét, óhaját természetesen a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni. A szülő feladata itt az adott pálya választása iránti indítékok keresése, az indítékok rangsorolása. Ha például vala­mely szakma iránti érdeklődést a könnyű élet a szó­rakozás, a sikervágy motiválja, a szülőnek feladata felismerni ezeket, tudatosan javítani kell a tanuló fel­fogását, indítékait. így elejét vehetjük a „menő” szak. mák felé való fordulásnak is. Ne menjen televízió sze. relőnek az. akinek nincs türelme valamilyen feladat precíz végrehajtásához, akinek nincs megfelelő színér­zéke, izzadásmentes keze, türelme, stb. Ne menjen pe­dagógusnak az, aki' már előre érzi, hogy nem lesz türelme a gyermekekhez, nem lesz elegendő számara a tanítói státusz, az. ott elérhető elismerés^ Talán ma ez a legnagyobb társadalmi elvárás a szülőktől. Meg kell látni a társadalom igényét! A szülők segítségével sok rosszul sikerült életkezdést akadályozhatnánk meg. ha a család józan meglátásával úgy irányítanak „a jö­vő kis munkását”, hogy egyéni választása, célja talál­kozna a társadalom igényével. Igen fontos szülői feladat a hivatástudat modern értelmezése, annak az elfogadása, hogy minden pálya­hivatástudatot követel. Nem c®ak az orvosnak, a jo­gásznak lehet hivatása, hanem a hegesztőnek, a me­zőgazdasági gépszerelőnek, a termelőszövetkezeti ál­lattenyésztőnek és növénytermesztőnek is. A különbö­ző munkaterületeken elért eredmény a társadalom és az egyén érdekében végzett tevékenység, s aZ a tár­sadalom szempontjából egyaránt hasznos. Ezzel vagyunk ma adósak — a társadalom, a szülők és a pedagógusok egyaránt. Ezt az adósságot kiegyenlítenünk: az egyes üzemek adjanak lehetősé, get arra. hogy a leendő munkás minél többet ismer­jen meg a számára óhaHott pályáról; az Iskola irányít­sa ezt a munkát, s közvetítse a társadalom igényét és segítse a szülőt megfigyelő és előkészítő munkájában; a szülők pedig állandó tudatossággal figyeljék, for­málják, irányítsák gyermekeiket, s a közös döntés meghozatalában körültekintően — az egyéni és társa, dalmi érdeket figyelembe véve járjanak el, mentesen minden illúziótól és megalapozatlan igénytől. Dr. Toronícza Gyula Demény Ottó: Katica-dal Ballag a bogár, bársonyon jár. Zöld füvön. rózsaszirmon. Harmatban mosdik. nap szárítja; Katica-Katica — hívom. Gyere te pöttyös, szállj kezemre! Hadd nézzem fénye6 hátad Törökök jönnek, eltakarlak. Énnálam nem találnak. Hiába hívom nem jön mégse. Kék égbe viszi szárnya. Röpdöss csak. röpdöss déli fényben, tündöklő kerti világba. Hol ered a Rima folyó (SZLOVÁK REGE) Vízszintes: 1, Megfejtendő (utolsó négyzetben két betű). 6. Vesd össze, rövidítése. 7. Csak félig óriási!!! 8. -ban, -ben, több nyugati nyelven. 9. Római 1 és 6. 11. Veni, .. vici (jöt­tem, láttam, győztem). 12. Ének igéje. 14. Finom, régies német eredetű szóval. 16. Csa­vargó (kutya). 18. Márton Elek. 20. Házikó. 21. A híres papiruszhajó, mely nem olyan rég átszelte az Atlanti óce­ánt. 22. Tromf. 24. Üt. 25. Kis . .., község a nyírbátori járásban 27. Daraboló (—’). 28. Laza (tészta), első négy­zetben két betűvel. 29. Vegy- jele: C. Függőleges: 1. Virág talajszintközeli része. 2. Vés, karcol. 3. Költőféle. 4. Télisport. 5. Római 8. 6. Meg­fejtendő (utolsó négyzetben két betű). 10. Vegyes kín!! 11. Erődítmény. 13. Labdarúgó műszó. 14. A körben 360 van belőle. 15. Egyik évszakban. 17. Himállat. 19. Csonka fe­dél!!! 21. Monda (+’). 23. Ilyen szezon az ősz. 24. Csont... 26. Római aprópénz volt. 27. Vass Sándor. Megfejten dó: Megyénk híres ipari műem­léke a ... vízszintes 1, füg­gőleges 6. Múltheti megfejtés: A Nyírségi ősz októberi ren­dezvényei között kiemelkedő helyet foglal el a NEMZET­KÖZI REPÜLŐ MODELL VERSENY. Könyvjutalmat nyerteit: He^yi Ildikó és Olasz Tamás Nyíregyháza. Tóth Béla Méhtelek. Szabó Tibor Lá­nya és Kiss László Kántor, jánosi. Gömbiben még ma is is­merik azt az ősréoi mon­dát, mely a Rima folyó for­rásáról szól. Mélyen a Ve- por hegy alatt húzódik egy tágas barlang, ahol ered a Rima. Ez a forrás csodála­tos, de még csodálatosabb a monda, amely róla szól. A Vepor alatti barlang­ban — amióta világ a világ — élt egy tündérré varázsolt szépséges hajadon. Ennek a tündérnek olyan különleges varázsereje volt, hogy bár­mikor képes volt akármi­lyen szörnyeteggé változni. De legszí vese'-ben aranyka- csává változott át és ilyen­kor a barlangból kiáradó pa­takban úszkált, éspedig azért, hogy megtalálja azt a merész ifjút, aki őt meg­szabadítja a varázslat alól. De hasztalan kereste-kutat- ta. az ifjú daliára sehol sem sikerült rátalálnia. Ezért nagyon megharagu­dott az emberelír* és bosz- szút forralt ellenük. A leg­félelmetesebb kísértetekké változott át és állandó ré­mületben tartotta az embe­reket. Az emberek messze elkerülték a kis folyót. Majd a tündér, megelégelve a bosszúját. ismét visszavo­nult csendes magányába, és továbbra is várt a tLsztaszí- vű ifjú vitézre. Egyszer egy napon a kis folyó partján megállt egy jókiállású ifjú betyár. Néz­te a folyót, és nyomban sze­mébe ötlött az ár ellen úszó aranykacsa. Nem habozott sokáig, hanem beugrott a vízbe, és megfogta az arany­kacsát. És ime. Csodák cso­dája. amint megérintette a kis kacsát, az eltűnt kezei közül, és egy gyönyörű tün­dérlány állt előtte. Rámo- solygott a helyrelegénykére és így szólt hozzá:-lj- Végülis csak _ kivárta­lak- Szép is vagy. bátor is, s ha nem félsz tőlem, ki is szabadíthatsz engem. Tet­szel nekem. Nos jöjj. elve­zetlek oda. ahova még em­ber lába soha nem lépett be. Ezzel kézenfogta a le­gényt, és felfelé vezette őt a folyón, mivel a tündér nem léphetett ki a vízből. Eljutottak egészen a for­rásig. Ekkor a forrás ketté­vált, mint egy kapu. s elé­jük tárult egy gyönyörű barlang, minden szépségé­vel. A menyezetről csodála­tos színben pompázó és csil­logó leplek és fátylak om­lottak le. Középen állt egy arany asztal s fölötte víz­szintesen függött e menye­zethez erősített aranyrudacs­ka. Az egész barlangot ■aranysárga napfény árasz­totta el, bár sehol, még csak egy kis nyílás sem volt lát­ható. Az asztal alatt pedig egy hatalmas arany serleg­ből ömlött ki a forrásvíz. A tündér ezekkel a sza­vakkal fogadta vendégét: — Évek óta élek itt, eivo­nultán a világ zajától, és éppen egy ilyen ifjú legény­kéről álmodoztam, mint ami­lyen te vagy. De végre megjöttél hát, most már az enyém vagy. sőt azt is tu­dom, kiféle vagy. Ez azon­ban mit sem számít. Jöij beljebb, és pihenj meg ná­lam. Itt semmiféle bántódás nem érhet téged. És boldogan ismét amny kacsává változott, felrepült és lekuporodott az arany- rúdra. majd amikor az ifjú betyár elment, halkan ezt a dalt dúdolgatta: Emitt ült, s amott állt, itt faggatott engem, Rima-e a nevem? Most nem ül itt, sem nem áll ott. De vísszajö holnap, S faggatni fog engem Rima-e a nevem? Nap mint nap találkozott a tündér és az ifjú betyár. A Vepor környékére nyuga­lom telepedett. De egy na­pon az ifjú betyár elma­radt. Múltak a napok, a he­tek. sőt a hónapok, de a be­tyárnak se híre, se hamva. A tündér búsult, búslako­dott, egyre szomorúbb lett. Egy szép napon megtudta, hogy az ifjú betyárt elfog­ták az urak darabontjai és megölték. A tündér zokoeva behú­zódott a barlang mélyére, és azóta is ott kuporog az aranyrúdon. Könnyei egyre csak hullanak az arany ser­legbe, amelyből fakad a Ki* ma folyó. Egyszer erőtelje­sebben. egyszer gyengébben. Az emberek soha többé nem látták a gyönyörűséges tün­dért, csupán csak a szomo­rú dalát hallják: Emitt ült, amott állt Itt faggatott engem Rima-e a. nevem. Most nem ül itt, sem nem élt ott. Sosem jő el többé, S nem faggat már engem Rima-e a nevem? Dr. Papp Sándorné fordítása Bory Zsolti Irgum-birgum Lackó Kedves babáim közt van egy játékmackó, tudjátok, hogy mi a neve? Irgum-birgum Lackó. El nem hagyna engem, hűséges barátom, ha meg akar szökni tőlem, rögtön visszarántom. Egyik lábacskáját rövidebbnek néztem, csak egy picit húztam rajta, óvatosan, szépen. Nemsokára két kis füle került sorra, elgurult az egyik szeme, behorpadt az orra. Régen, ha meghajolt, dörmögött is nékem, megnyomkodtam, nem dörmög már, némán ül a széken. Még most. is emlékszem a szörnyű esetre: higgyétek el, Lackó feje magától esett le. Tücsök koma Bárhogy is vigyáztam, kiszakadt a lába, nem tudom most. hogy fo-g járni ősszel iskolába. Más talán szegénykét a sarokba lökné, nekem Lackó legkedvesebb mackóm lesz örökké! Műkorcsolya csontból Ritka sportemlék a XlY. századból Sok egyedülálló érdekesség fogadja a látogatókat az esz­tergomi Balassa Múzeumban, a város ezeréves történetéről szóló kiállításon. Első ízben mutatják be például azokat a csontkorcsolyákat.' amelyek a XIV. századból valók. A rit­ka sportemlékeket régebben az esztergomi Labor Műszer­ipari Művek területén talál­ták. Ennek helyén állt az 1300-as években a Szentpál- falvának nevezett település, ahol a szájhagyományok sze­rint egy korcsolyakészítő is lakott. A múzeológusok most okle­veles iratokkal bizonyították be ennek igaz voltát. Látható a kiállításon ez az adásvételi szerződés is, amelyet a szent- királyi kereszteslovagok állí­tottak ki. A korabeli írás Hench dicti korcholyas (Henz, a korcsolyás). néven emléke­zik meg a mesterről. Megállapították a múzeoló­gusok azt is, hogy a korcso­lyák — amelyek formája na­gyon hasonlít a műkorcsolyá­hoz — marhalábszárcsontból készültek. Olyan is van köz­tük, amelyet nem fejezett be a mester. A jól csúszó „szer­számokat”, amelyekkel ha­von és jégen egyaránt közle­kedtek, szíjakkal erősítették a lábbelikre. A néprajzi kuta­tások szerint má3 célra is használták. Hat-hét korcso­lyát sorba kötöttek és a szán­kó talpára erősítették. A kes­keny felület kevésbé tapadt a hóhoz, és így még gyorsab­ban siklott a szán. Őszi szél cibálta a szo­morú kertet, tücsök !coma kinn a kertben fázott és di- dergett. Nem volt szegény­kének bundája jó meleg, magára vett paplannak egy lyukas falevelet. No, ahogy belefútt vacog­va körmébe, egyszerre csak bölcs gondolat ötlött az eszébe. Ű bizony sokáig nem fagyoskodik itt. hiszen le­fagy a két csápja talán áp­rilisig. Elmegyen a pékhez, szépen megköveti, amig terí a szigorú tél. adjon szál­lást neki El is indult menten s megállt a küszöbön. — Csés jó napot mester uram — illendően köszön. S elmondja zokogva rette­netes búját. Megsodorta a pékmester erre a bajuszát. Sodorja hosszúra, sodorja hegyesre, közben pedig járt az esze s szólt a szava zengve: — No, csak kotródj bel­jebb. jó meleg a műhely, legalább majd feIvidítol zen­gő hegedűddel. Beljebb is kotródott. fel is vidította, a műhelyből csak úgy hangzott a csár­dás, a polka. Mikor a he­gedű négy húrja nyekergett, még a kenyerek is, ej. haj, táncra kerekedtek. A pék a bokáját sokszor összecsapta. De egyszeresük, jaj. mi tör­tént, elfogyott a gyanta. Ha akkor a gyanta el nem fogyott volna, akkor most az én mesém is hosszabbra nyúlt volna. ölbey Irén Gazdag Erzti: Keltegető Ébredj fel rozmaring ág! Serkenj fel legény virág! Harmatban mosakodj ál! Szellőben szári tkozzál! Riszálgasd derekadat! Úgy végezd dolgaidat! Nézd, már a hold se virít! Kakaska felkukorít. Álmodat messzire űzd! Kontyodat magasra tűzd! Sugaras ujjaival cirógat már a hajnal. *#fS. ofctSífr »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents