Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-10 / 237. szám
WR éffifófóf fő; KftTJ'ET-WÄGYAROnS5r?ro r.dtm Névsor a kapu alatt Engedély nélkül... Aki mostanában valamilyen ügyben a városi tanács épületében jár tapasztalhatja, hog>> a hivatalos idő szinte minden percében sok nézője van a kapualjban kifüggesztett több méteres papiroszlopnak. Szeptember közepén tették ki a kétezerkétszáz nevet — és a mintegy ötezer tételt — tartalmazó jegyzetet. A nevek után az engedély nélkül épített lakások, garázsok, melléképületek’ stb árait is feltüntették, s mint az igen sokan már tudják, ezek után kényszerbontás, illetve építésrendészeti bírság fizetés következik. Meglepő számok A városi tanács illetékesei elmondták, hogy nekik sem kellemes kötelességnek kell eleget tenni: 3/1973/1. 27./ÉVM. számú rendeletet kelj végrehajtaniuk. Mint azt az év február 19-én megjelent Építésügyi Értesítőben olvashatjuk: ,,Az építkezések rendjének megszilárdítása és a szabálytalan állapotok megszüntetése érdekében... építésrendészeti birsaggal kell sújtani azt az építtetőt, beruházót, aki a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve engedélyéhez kötött építési munkát engedély nélkül., vagy... az építési engedélytől jelentős mértékben eltérő módon... végeztet, illetve végez...” E rendelet 3. paragrafusának első pontja szerint az építésrendészeti birság az építmény énékének tíz százaléka. A második paragrafus arról intézkedik, hogy a birság alapjául szolgáló építmény értékét a kisajátítással kapcsolatos kártalanításnak a lakó- és gazdasági épületek petékének megállapítására vonatkozó szabályai szerint kell kiszámítani. Az építésre -J Szeti bírságot — amennyiben meg nem fi — adók módjára kell behajtani. A rendelet 1973. március 1-én lépett hatályba Nyíregyházán június elején kezdődött meg a felmérés és három hónapig tartott. A befejezés és az adminisztráció elkészülte után került közszemléi.' ez a kétezerkétszáz nevet tartalmazó lista. Még a tanács illetékeseit is meglepte, a Nyíregyházán engedély nélkül építkezők ilyen nagy száma! Akkor is nagy ez a szám, ha előre tudják, hogy a kétezerkétszáz tulajdonos közül mintegy kétszáz rendelkezik engedéllyel, de azokat a bürokrácia útvesztőjében valahol figyelmen kívül hagyták. Méltán beszédtéma ez az intézkedés már hetek óta Nyíregyházán. A kifüggesztett névsor tanúsága és egy egyszerű számítás szerint (a családtagokkal együtt) mintegy nyolcezer városlakót érint közvetlenül. ’ , Jogos a kérdés: hogyan engedhették az Illetékesek az engedély nélküli építkezéseket ennyire elburjánzani? Az ilyen építkezések ugyanis mindig is sok fejtörést, gondot, nem ritkán jelentős anyagi többletkiadást okoztak a városnak. Egy-egy más célra kijelölt területen ugyanis évek óta gyakorlat, hogy megjelentek a tulajdonosok — nem kevesen frissen beköltözött vidékiek — és három nap alatt felhúztak egy házat. Mire a tanács félfigvelt a ielenségre, nem egyszer egész utcasor is fel- éoült ilyen módon. Az engedély nélküli építkezők legtöbbje szívesen fizette a legfeljebb ötezer forintig terjedő szabálysértési büntetést, ezt követően már hetek múlva ment a tanácshoz utat, villanyt és közművet kérni. A tanács tm-mészetesen kényszeredetten, de a legtöbbször mégiscsak teljesítette a kérést. Abból a humánus meggondolásból, hogyha már egyszer két- vagy háromszáz ember él egy városi településen, — és ez kész tény elé állította őket — akkor joga van, az emberibb életkörülményhez. Sokba került Az elmúlt 28 év során igen sokba került Nyíregyházának ez a vadépítkezési hullám. Mindamellett a városrendezési terv elkészülte után, nem egyszer fontos közintézményektől fosztotta meg a várost az ilyen módon történő építkezés, de legalábbis lassította a be- beruházási munkálatokat. Nem utolsó sorban probléma, hogy az engedély nélkül építkezőknek is — amennyiben lebontják, vagy kisajátítják a lakóházát — lakást kell adni. Nem kis probléma ez a nagy számok esetében, még akkor sem- ha a rendelkezések szerint kényszerlakást kell kijelölni részükre. Viták és pereskedések következnek, amely sem az állampolgárok, sem a város államigazgatási szerveinek nem tesznek jót. Sajnos az eltelt évtizdek gyakorlata Nyíregyházán és az országban másutt is engedett a szabálytalanul, engedély nélkül építkezőknek. Az, hogy nem szereztek érvényt az építési határozatoknak, szinte csábította a rendeletek megsértésére. Hozzájárult ehhez egy objektiv helyzet is: a lakáshiány. A hatóságok elpéző magatartását sokszor ez okozta. Ez a helyzet azonban — mivel az utóbbi időben nem csökken a hatóság kijátszása — manapság már tarthatatlan. Az erélyes intézkedéseket országosan meg kell tenni. Ez sem nyíregyházi specialitás. Budapesten és az ország más vidékein is megkezdték az illetékesek a bírságolást és a különböző intézkedéseket. A megyei tanács utasítása szerint 90 napig bocsátja közszemlére "az engedély nélküli építményről szóló kimutatást a város. Az észrevételeket a kifüggesztésben foglaltak ellen addig tehetik meg a tulajdonosok. A tanácson hangsúlyozzák: semmiképpen nem „szégyentábla” ez a névsor. Olyan kontroll, amellyel a lakosság és az építésügyi hatóságok is ellenőrzik a felmérő munkát. Különbséget tenni A tévedés nem kizárt. Az engedély nélküli építmények ott szereplő összegei becsült összegek. A bírságok érvényesítése decemberben veszi kezdetét, de akkor már pontos bekerülési értékkel. Ez a munka — tudják a városi tanácson is nem lesz könnyű, sok energiát emészt fel. Az is bizonyos, hogy aki engedély nélkül épit, minél alacsonyabbra szeretné majd leszorítani az értéket. (Itt — mint elmondták — a kisajátítási eljárással homlokegyenest ellenkező folyamat veszi kezdetét.) A birság azonban mindenkit sújt, akinek nincs a kezében a lakóházhoz, a hétvégi házhoz, a melléképülethez és más építményhez szükséges építési engedély. Ezt világosan és egyértelműen kimondja a rendelkezés, amely az elmúlt évi minisztertanácsi határozatnak kíván érvényt szerezni. A hírlapíró hadd mondja el e helyen is: nem egy-egy kerítés, egy-egy fűhöz léte, vagy nemléte a súlyos probléma, Az sem, ha valaki a kis kertes háza udvarán — mivel fórjhéz ment a lánya- megnősült a fia — egy sznbács- kával, vagy nyári konyhával megtoldotta az épületet. ,De annak, akinek a tanács vilácp- san megmondta, hogy azon a helven nem lehet építeni, mert ott öt éven belül, vagy akár csak a távlati városrendezési tervben egy középület, vagy intézménycsoport létesítésében szerepel, és ennek ellenére oda épített, természetesen vállalnia kell a birságon kivüli következményeket is. A város fejlődése ugyanis — nem csal- Nyíregyházán, de minden más településen i: — építési rendet- fegyelmet kíván. Nem lehe' gyakorlat, hogy egy középítkeztetésre, vág' éppen szanálásra kijelölt helyen építkezzenek Nem lehet engedni, hogy egy sorra kerü1' szanálási eljárás után súlyos százezreket kö veteljenek az állam, ez esetben a város amútT sem kövér kasszájából az, aki megszegte a előírásokat, figyelmen kivül hagyta a törve nyes lehetőségeket. Az engedély nélküli építkezések ügye Nyíregyházán tanulsággal szolgál az állampolgároknak és az államigazgatásnak is. Az előbbinek azzal- hogy meg kell tartani a rendelkezéseket. Az utóbbinak pedig azzal, hogy az eny- nyire elburjánzott vadépítkezéseknek korábbi szigorú intézkedésekkel bizony elejét lehetet* volna venni. De persze jobb későn, mint soha. óin Kopka János Fiatalok Húszezren vannak NTYIBEGVHAaA A FIATALOK VAROSA és már-már diákváros. Nagy László, a városi KISZ-bizottság titkára mondja: tíz és fél ezer tagja van az ifjúsági szövetségnek Nyíregyházán, de ennél sokkal több a fiatal. Körülbelül húszezer, de ha a bejárókat is ideszámítjuk, még ennél is nagyobb a számuk. Tehát ennyi fiatal veszi ki részét a műnkéből, vagy készül a pályakezdésre, ennyi fiatal kapcsolódhat be az ifjúsági, művelődési, vagy szórakoztató programokba, ha vannak üye- mek. itt mindjárt két megállapítást kell tenni: vannak jó programot adó intézmények, számuk bővül is. Mindez mégis kevés, a csellengő, a tereken beszélgető, vagy a Kossuth téren ácsorgó fiatalok száma lassan csökken. Ennél a témánál érdemes egy kis kitérőt tenni és arról váltani néhány gondolatot, milyennek láthatja a nyíregyházi felnőtt általában a nyíregyházi fiatalokat. Mert az egyik arc a bámészkodóké, és ezekkel találkozhatnak akár minden nap is, ha az utcán sietés közben egy kicsit szétnéznek. Egy másik a szervezett ifjúsági erőé, amit egy-egy nagyobb városi rendezvény során megcsillantanak mások előtt is. A dél) városrészben- márciusban már hiányozna a fiatalok jónéhány hagyományos rendezvénye, mint például az ifjúság dalversenye, amelyre évenként mind nagyobb számú érdeklődő felnőtt kiváncsi — más városrészekből is. „Igen — hangzik el ilyenkor a sorok között — kitettek magukért a srácok!” Vagy a március 15-i ifjúsági rendezvények, amelyek méltán váltanak ki elismerést. Több ezer fiatal munkája van ebben. Vannak kevésbé látványos, mégis nagyszerű több ezer fiatalt mozgósító rendezvények. A Városból sokan emlékeznek egy feliratra, amely tavaly ellepte a járdák betonját, a hirdetőtáblákat, falakat: IPÉ. Sokan kérdezgették akkor: mi lehet a titokzatos betűk jelentése, mig a fiatalqk százainak munkájáról az első hírek érkeztek. „Ifjúsági parkot építünk” — jelentették a betűk, s azóta tudjuk, hogy egymillió forint értékű társadalmi munka bontakozott ki a fiatalok körében. Aki szakmája révén értett a gépekhez, az földgépet vezetett, aki csak ásót, lapátot tudott fogni, azzal segített. Nem volt köpnyű az építkezés, nem is fejeződött még be, de az első rendezvények már jelezték: más itt a légkör, másképpen szórakozik az ifjúság a saját munkát is rejtő szép létesítményben. Persze az ifjúsági élet elsősorban nem a több ezer fiatalt megmozgató, a város szeme előtt zajló rendezvényeket jelenti- Ilyenek is vannak már, amelyeken Nyíregyháza csaknem teljes fiatalsága megmozdul, de a rendezvények többségét a vállalatoknál, iskolák- >an, területi művelődési házakban szervezhetik. ü ZEKBEN A HETEKBEN IS a kisebb _ közösségekben szólnak többet a fiatokról. Zajlanak a KISZTVezetőségválasztá>k, s ezek nemcsak a KISZ fiatalokat érin- ik. Készülnek az ifjúsági törvény vállalati végrehajtási utasításai is. és ez ugyancsak rá- Tányitia a felnőttek figyelmét a fiatalabb nemzedék sajátos gondjaira, terveire. A párt ifjúságpolitikai határozata már ezt megelőzően is sok olyan ifjúsággal kapcsolatos témára hívta fel a figyelmet, amelyekben se- giteni, vagy éppen számonkérni kell. Mindezek azt is jelentik, hogy a fiatalok képviseletében a KISZ számottevő, a korábbinál jelentősebb szerepet játszik. Egyre több helyen és egyre többen foglalkoznak azzal is, hogy az ifjúsági vezetők tekintélyes, a munkában helytálló és az ifjúság körében népszerű fiatalok közül kerüljenek ki. Szükség is van a határozott kiállásra, a fiatalok képviseletére, mert mostanában köny- nyen elhangzik: a lehetőségek jók, de mit érpek vele, ha nem tudják kihasználni. Persze érdemes arról is szólni, hogy miben kell véleményt mondani, hogyan hallathatják szavukat a fiatalok. A főbb témákra néhány oélda a közelmúltban elkészült vállalati intézkedési tervekből. A nyíregyházi ruhagyárban például az elsők között említik: a fiatalok elérték, hogy a pályakezdő szakemberek ás a segédmunkás fiatalok beilleszkedéséről és továbbképzéséről minden évben a vállalat vezető testületé elé kerüljön a munkaügyi osztály jelentése, ahol a KISZ képviselői is elmondhatják véleményüket- Vagy ugyanitt elfogadták, hogy a vezetői munkakörbe történő kinevezések alkalmával figyelembe kell venni a kellő szakmai, politikai felkészültséggel rendelkező, ifjúsági munkában jártas fiatalokat. A Vörös Csillag Tsz-ben a családalapításra készülő ifjaknak — ha két évig teljesítették tagsági kötelezettségüket — kedvezményes építési telket juttatnak, és az építőbrigád öntkölt- ségi alapon segíti a lakás felépítését. A tsz elnöke intézkedett arról is. hogy a kétévenkénti ifjúsági parlament előkészítéséért a szövetkezet vezetősége a felelős. A KISZA névsort nézők egy csoportja. Fiatalok a tanárképzőn. szervezet feladata, hogy az ifjúság kellő arányú és összetételű képviseletét, a problémák nyílt felvetését biztosítsa. Arról viszont szintén a tsz elnök intézkedett, hogy az észrevételekre, javaslatokra az illetékes vezetők harminc napon belül érdemben válaszoljanak, A TAURUS GUMIGYÁRBAN KIADOTT '* intézkedési terv egyebek között azt rögzíti: véleményezési és javaslattevő jog illeti meg a KISZ-szervezetet többek között a fiatalok továbbtanulási kérelmének engedélyezésében, a fiatalok más munkakörbe helyezésében, az alapbér megállapításában, a káderfejlesztési tervek elkészítésében, a lakásigények elbírálásában, a fiatalok ellen indított fagvel- mi eljárások során. Az adott témát érintően a (döntésre jogosult személy a döntést megelőzően köteles kikérni a KISZ véleményét. Kötelessége az is — ha sor kerül ilyen esetre —, hogy megindokolja, miért nem vette figyelembe a KISZ-szervezet véleményét. Csak a témák puszta felsorolása is érzékelteti, hogy nem apró, lényegtelen kérdésekben kell ma véleményt nyilvánítani a fiatalok által választott KISZ-vezetönek. Jelzi azt is: ha ilyen feladatokra méltónak találják az ifjúsági vezetőket növekedett a KISZ-szervezetek tekintélye. Amikor erről beszélünk, azt is hozzá kell tenni: meg kell tanulni élni ezekkel a lehetőségekkel, és éppen ezekben az esztendőkben növekszik legjobban fiatalok fellépése iránti igény- Fordult a kocka: mig a korábban a legtöbb helyen a fiatalok hangoztatták a különböző ifjúsági fórumokon a tenpiakarás, a beleszólás Igényét, most magasszintű jogszabály alapján époen tőlük kérik, hogv mondják el véleményüket, kérjenek, követeljenek. Csak egy a feltétele: mindez a jobb munkát szolgálja. Jóleső érzés idézni a mondatot, az egyik intézkedési tervből: „A vállalat fiataljainak kötelessége, hogy képviselje a vállalat érdekeit, és érezze sajátjának...” t GAZ A LfGJOBB UEHETÖSEGEK mindig is a munkahely szervezett közösségében voltak. De nem lehet figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy az életnek csak egyharmada, fele zajlik a gyár-, vagy iskolakapun belül, s az épülő új nyíregyházi lakónegyedekben is új módszerek után kell nézni az ifjúsági szövetségnek. Mert a körúton, az Északiban, Jósavárosban már ugyancsak több ezer fiatal él. Ismerkedni kellene, közelebb kerülni egymáshoz, de nincs hol. Helyiség, fórum kellene itt is, mert jó példa igazolja már: a III. kerületi ifjúsági házban viszonylag rövid idő alatt kialakultak a formák, szívesen járnak oda a fiatalok, fórumnak tekintik- Most változtatnak a Széchenyi utcai ifjúsági klub piódszerein, programján, a pártbizottság és a tanács segítsége révén kisebb, de bizonyos ifjúsági programokhoz jó lehetőségek alakulnak a közeljövőben a Kun Béla úton és a Síp utcában. Költözik a városi KlSZ-bizott- ság is, új helyén a szervezeti munka mellett ifjúsági vezetők klubját alakítanak, és más ifjúsági fórumoknak is helyet akarnak teremteni. A kép tehát változó. A város húszezer fiataljából sokan vesznek részt alkotó módon a munkahely mellett az ifjúsági munkában. Az ifjúsági ház, az ifjúsági park, a még kis számú klub a kezdeményezéseket jelzik, s azt: lehet tenni azért, hogy a fiatalok közül még többen találjanak értékes programot szabadidőben is. A munkahelyen és a lakóterületen egyaránt új lehetőségek bontakoznak. Marik Sándor
