Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
I. oíéát v (Folytatás az 1. oldalról) »eket vezető elnökök államtitkári kinevezésére. A törvényerejű rendelet lehetővé tette minisztériumi államtitkárok kinevezését is, ezzel azonban az utóbbi időkig nem éltünk. Jelenleg — mint ismeretes — az országos tervhivatalban, a külügyminisztériumban, a művelődésügyi ■ minisztériumban és az igazságügyi minisztériumban működnek államtitkárok, akik egyben a miniszterek első helyettesei. Fokozatosan a többi minisztériumokban is javasoljuk majd államtitkárok kinevezését. Az, hogy az első ilyen államtitkári kinevezések az említett minisztériumokban történtek, nemzetközi kapcsolataink bővülésével, a törvényhozással való szorosabb kapcsolatokkal és a kormányzati munka iránt mi'g- növekedett igényekkel indokolhatók. — A minisztériumi állam titkárok kinevezése közvet. lenül kapcsolódik a kor. mányzati munka fejlesztésé, hez, erősítéséhez. Ettől az intézkedéstől joggal várjuk, hogy a miniszterek az ed. diginél többet és hatéko. nyabban foglalkoznak majd az összkormányzati munká. val, mivel « minisztériumok irányításából eddig reájuk háruló feladatokból többet adhatnak át az államtitkároknak. Ugyanakkor megoldódik a mim ,zterek megfelelő jogkörű helyettesítése például az országgyűlésben. Alkotmányunk értelmében a helyettesítésre ott a minisz terek első helyettesei nem jogosultak, míg államtitkári kinevezésük esetén ez az akadály elhárul. így nem lesz szükség arra. hogy ha a miniszter hivatalának ellátásában valamilyen okból akadályoztatva van vagy ha a miniszteri tisztség betöltet len, akkor a kormány elnökének, elnökhelyettesének vagy egv másik kormánytagnak kelljen őt ..helyettesíteni”. A minisztériumi államtitkár kinevezésével tehát egyrészt olyan helyettest kan a miniszter, aki az eddiginél nagyobb feleősséggel seeíti munkáját, másrészt pedig fo lyamato6abbá válik a Minisztertanács tevékenysége a felsőbb és az alárendelt szervek tekintetében egyaránt. Befejezésül dr. Korom Mi hály elmondta: — Alkotmányunk az országgyűlés hatáskörébe utal. ja a kormányzás szervezetének meghatározását Ezzel függ össze az az alkotmányos rendelkezés, amely sze rint a minisztériumok felsorolását külön törvényben kell rögzíteni. A minisztéri. umok felsorolását 1949 és 1957 között az alkotmány tartalmazta. Ez azzzal járt, hogy minden átszervezés egyben az alkotmány módo. sítását kívánta meg. Ennek elkerülése indokolta. hogy a kérdést az alkotmány kü. lön törvényre utalta. Mo6t teszünk eleget az alkotmány erre vonatkozó rendelkező, sének. A törvényjavaslatból kitűnik, a kormány a jelenlegi helyzet rögzítését kéri az országgyűléstől. (A törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisz tériumait a következőkép, pen sorolja fel: Belkereske. delmi Minisztérium. Belügy. minisztérium. Egészségügyi Minisztérium. Építésügyi és Városfejlesztési Mini6zté_ rium. Honvédelmi Mi. nisztérium. Igazságügy Mi. nisztérium. Kohó- és Gépipari Minisztérium. Könnyű, ipari Minisztérium. Közlekedés. és Postaügyi Miniszté rium. Külkereskedelmi Mi. nisztérium. Külügyminisztérium. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Munkaügyi Minisztérium. F ivelődésügyi Minisztérium Nehézipari Minisztérium Országos Tervhivatal. Pénz. ügvminisztérium.) Dr. Korcm Mihály a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést. hogy az írásban előterjesztett és a szóbeli kiegészítéssel indokolt törvényjavaslatokat fogadja el és emelje törvény, erőre. Ezután megkezdődött a vita a benyújtó** törvényjavaslatok felett. Felszólalt dr. Antalffy György (Csongrádi. Sarlós István (Budapest), dr. Mátay Pál (Fejér), Ktaukó Mátyás (Békés), Bartha János (Hajdú-Bihar) megyei képviselő. Miután a vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Varga Gáborné a vitát le. zárta és megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügyminiszternek. Dr. Korom Mihály hangsúlyozta: a kormány eddig is igyekezett eleget tenni köte lezettségének. Munkáját, a kormány tagjainak és az ál lamtitkároknak a tevékeny, ségét a jövőben tovább serkenti az a bizalom, amely most is megnyilvánult a parlament plénumán. A fel. szólalások során elhangzottakat — mondta dr. Korom Mihály — munkánkban figyelembe kell majd vennünk, hogy még magasabb Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodásnak. a párt- és állami irányításnak, a társadalmi élet tudományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Beszámold arról, hogy lényegesen kibővült a statisztikai megfigyelés köre. Olyan területeket is bevontunk a rendszeres vizsgálatba, amelyről korábban csak hézagos számítások álltak rendelkezésre. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az 1952-es törvény megalkotása óta kiépült és működik a társadalmi, gazdasági folyamatok megfigyelésének széleskörű statisztikai rendszere. Az utóbbi években nőtt a statisztika intenzitása, élesebb és pontosabb képet tükröz a valóságról. Jelentős befolyással volt a statisztika fejlődésére gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése. A korábbi. túl gyakori mérési feladatok helyébe újszerű és átfogóbb jellegű elemzések kerültek. Néhány vonatkozásban az új vizsgálati módszerek, így például a gazdasági tevékenységek hatékonyságának mérésére alkalmas statisztikai eszközök még nem teljesen kiforrottak. A statisztikai feladatok növekedése természetesen együttjárt a statisztikai célokat szolgáló adatgyűjtések szaporodásával. Elsőrendű kötelességünk. V.ek tartjuk, hogy a statiszT tikai tevékenységet ésszerű keretek közé szorítsuk. Mégis úgy tűnik, hogy a gazda ság sokrétűvé válása, a tér. vezés tudományos megalapo. zása további, esetleg az edl digieken túlmenő statisztikai vizsgálatokat tesz szűk ségessé. Ahol viszont le. hetséges. csökkentenünk kell az adatgyűjtéseket és egyes kiadványok létjogosultságát is újra meg kell vizsgálnunk. Szocialista társadalmi rendszerünkben a statisztikai vizsgálódás legfontosabb tár. gya az ember, a társadalmi osztályok, rétegek fejlődése. Elképzelésünk szerint az ilyen iellegű vizsgálatokat a jövőben fokozni kell. Ezért hozzákezdtünk társadalom -tatisztikai rend. szerünk olyan komplex fej. lesztéséhez, amely — az ok. tatástól az egészségügyi viszonyokig, a jövedelem-el osztástól a társadalmi át. rétegződésig — összefüggő és rendszerezett kénét nyújt a változásokról, tendenciákról. Statisztikánknak a tánsada. lomtudományok segítségével a fejlett szocialista társada. lom építésének időszakában a nagymérvű szerkezeti változások közepette folyamatosan figyelnie kell a tár. sadalom osztálytagozódását, a munkásosztály számszerű ki terjedését, belső összetételét, helyzetét a korábbi időhöz viszonyítva és a társadalom többi rétegeihez képest. A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt évtizedben több szociológiai jellegű színvonalon tegyünk eleget az elénk állított feladatoknak. s fokozott felelősség tu. datában dolgozzunk továbbra is dolgozó népünk, szocialista hazánk javára. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javalatát, majd ezzel együtt a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjai és az államtitkárok jog állásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadta az or. szággyűlés — a beterjesztett eredeti szövegezésben — ál. talánosságban és részleteiben a Magvar Népköztársaság minisztériumainak felső rolásáról szóló törvényja. vaslatot. vizsgálatot hajtott végre egy-egy társadalmi csoport, például a pályakezdő fiatalok vagy a nyugdíjasok helyzetének megismerésére. E vizsgálatok eredményei, az adatok elemzései új prob, lémákra hívták fel a figyelmet és lehetővé tették a társadalom differenciáltabb képének megrajzolását. A társadalomstatisztikai adat gyűjtésnek kibővítése és a szociológiai jellegű felvételek folytatása a jövőben is szükséges. A szocializmus építésében elért előrehaladással párhuzamosan módosult, gazdagodott a statisztika szerepe, feladata. A jövő követelményei még igényesebbek lesznek. A most beterjesztett törvényjavaslat ezeknek a statisztikára ható jogi ve- tületeit fogalmazza meg. Bálint József a továbbiakban kiemelte: — .- törvényjavaslat figyelembe veszi a statisztikai munka megosztásának bizonyos fokú szükségességét. Ez abból fakad. hogy mindazok számára, akik valamilyen szinten irányítanak, vezetnek biztosítani kell a vezetéshez szükséges információk megszerzésének lehetőségét. A törvényjavaslat ezért megkülönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatait a jövő. ben is a Központi Statisztikai Hivatal látja el, vala. mint az igazgatási statiszti. kát, vagyis a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és tanácsok statisz. tikai tevékenységét. Ez utóbbi szervek a jövőben sa_ ját hatáskörükben Í6 elrendelhetnek statisztikai adat • gyűjtéseket, amennyiben a központi állami statisztiká. bői a szükséges adatok nem ismerhetők meg. Halaszthatatlan feladat a statisztikai munka fokozol, tabb számítógépesítése. A Központi Statisztikai Hiva. tál közreműködik a számi tástechnikai fejlesztési program megvalósításában. Bővítjük a statisztikai feladatokat végző génparkokat, meggyorsul a számítástech. nikai szakemberek képzése. A törvényjavaslatból kitűnik,hogy a statisztikának változatlanul egyik fő feladata a közvélemény tájékoztatása, valamint a tudományok műveléséhez szükséges statisztiTisztelt Országgyűlés! A statisztikáról szóló törvényjavaslat, amint az általános indokolásból kitűnik: . .Olyan összehangolt statisztikai rendszer alapjainak a megteremtése a cél. amely megfelelő munkamegosztással alkalmas a statisztikára háruló feladatok teljesítésére, megakadályozza a felesleges. kettős, vagy szakszerűtlen statisztikai tevékenységet és megvédi az adat- szolgáltatókat az indokolatlan adatszolgáltatásokkal járó megterheléstől.” Hozzászólásomban ezekkel a kérdésekkel kívánok foglalkozni. Szükségesnek Az elnöklő Varga Gáborné bejelentette: az ország- gyűlés külügyi bizottsága a parlamenti tanácskozás ideje alatt ülést tartott és úgy határozott, hogy a chilei ka. tonai junta terrorja elleni tiltakozásul nyilatkozatterve, zetet terjeszt az országgyűlés elé. Javasolta, hogy a külügyi bizottság eltŐerjesztése az interpellációk után kerüljön az országgyűlés napi 1 rendjére. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett. Szünet után folytatta munkáját az országgyűlj?. Ezután sor került a statisztikáról szóló törvényjavaslat tervezet megvitatására. Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke terjesztette elő a javaslatot. kai adatok, elemzések szolgáltatása. Az adatgyűjtési és tájékoztatási programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy alkalmasak legyenek differenciált igények kielégítésére. A gyakorlatban szokásos évkönyvek, zsebkönyvek. havi és negyedéves jelentések mellett a témavizsgálatok is ezt szolgálják. A különféle kiadványok megjelentetésén túlmenően fel kell használni azokat a lehetőségeket. amelyeket a sajtó, a rádió és televízió nyújt számunkra statitsztikai vizsgálatok eredményeinek széleskörű megismertetéséhez. A statisztikai adatoknak ilyen széleskörű nyilvános ismertetése egyúttal módot nyújt az adatok állandó társadalmi ellenőrzésére. A jelenlegi törvényjavaslat kitér arra, hogy állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más szervezetek egyedi statitsztikai adatait csak különleges feltételek mellett lehet közzétenni. A magánszemélyek körülményeire vonatkozó adatot pedig kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a korszerű statisztika egyre fokozottabb mértékben fordul a reprezentatív felvételekkel magánszemélyekhez. Ennek során mind részletesebb, sőt bizalmasabb adatokat kérdez, például a jövedelmekről, az egészségi állapotról, stb. A törvényjavaslat intézkedik arról is. hogy az álfa- luk közölt adatok nem juthatnak illetéktelenek tudomására. Tisztelt országgyűlés! Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a reális igényeknek és egyben segítséget nyújt a statisztika továbbfejlődéséhez. A törvény helyes gyakorlati végrehajtása esetén a statisztika fokozott mértékben lesz képes hozzájárulni szocialista társadalmi rendszerünk építéséhez. Kérem ezért a tisztelt országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot fogadja el, emelje törvényerőre. Ezután vitára került sor. Felszólalt a vitában dr. Fekszi István (Szabolcs- Szatmár) megyei képviselő is. és helyesnek tartom azt. hogy a törvény különbséget tesz a kötelező és nem kötelező iellegű adatszolgáltatások között, enélkül ugyanis az előbbiek nem valósulhatnának meg. Úgy gondolom, mindenki előtt világos — különben az élet ezt naponta igazolja —. hogy olyan központi, állami, statisztikai rendszert nem lehet létrehozni, amely az irányító szervek (minisztériumok és más országos hatáskörű szervek és a tanácsok) a munkához minden szükséges igényét is kielégítené. Szükség lesz hát az igazgatási statisztikára, arra, hogy a Minisztertanács rendelete által meghatározott illetékesek külön adatgyűjtéseket is elrendelhessenek. Amikor e jog megadásának szükségességét hangsúlyozom, cl kell monda- nom. hogy tapasztalatból tudom, eddig minden szinten számos esetben történt olyan adatkérés, amely vagy párhuzamos, vagy szakszerűtlen és így indokolatlan volt. Az elmúlt években sokszor megtörtént az is. hogy rövid időn belül (néhánv hét, vagy hónap múlva) ugyanarra a jelenségre vagy folyamatra ismét ugyanazon vagy kisebb mértékben módosított adatokat kértek. Nem vették figyelembe, hogy azokra már rendelkezésre álltak az adatok, amelyek- — természetüknél fogva — általában alig változtak a két időpont között, így gyakorlatilag ennek sem volt értelme az új adatgyűjtésnél. (Megjegyzem, hogy az időpont eltérések sokszor zavari okoztak a felhasználóknál. Nem tudták ugyanis, hogy melyik a „jó” adat). Itt említem meg, hogy a meglévő problémák megoldására a helyi szervek is keresik az utat. Például a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács végrehajtó bizottsága ez évben határozatot hozott a tervgazdasági bizottság mellett működő statisztikai albizottság létrehozására, melynek feladata az adatgyűjtések átfedésének megszüntetésére, a hiányos adatszolgáltatás kiegészítésére és általában az egységes adatszolgáltatás körére javaslattétel az illetékes szerveknek. Nagyon fontosnak tartom a Minisztertanács által meghatározott módon egyes statisztikai adatfelvételek önkéntessé tételét is. Napjainkban sokan akarnak majdnem mindent tudni. Emiatt szinte elárasztják a különböző szerveket mindenféle kérdéssel. Már több mint három éve érvényben van egy KSH elnöki utasítás, amely,; tulajdonképpen az adatszolgáltatóra bízza, hogy teljesíti-é. vagy sem az ilyen kéréseket. A gyakorlatban azonban rendszerint teljesítik azokat az igényeket is, amelyeket nem kellene. Ugyanis igen nehéznek tartják sokan a nem kimondását, a kérés nem teljesítését és ez néha nem is indokolatlan. Hiszen sokszor olyan szeyvek rendelik el, amelyekkel „jó jóban lenni”, vagy az ő nevükben, illetve segítségükkel kérik az adatokat más szervek. A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magvar dolgozó nép nevében tiltakozó szavát emeli fel a dühöngő chilei ellenforradalom véres terrorja ellen. Az imperialista körökkel, a nemzetközi monopóliumokkal szorosan, összefonódott jobboldali katonai junta tragédiába taszította az országot, ellenforradalmi lázadásával rászabadítva a fehérterrort. A népellenes katonai junta felrúgta az alkotmányos rendet, megsemmisítette a demokratikus szabadságjogokat. erőszakosan megdöntötte a törvényesen megválasztott kormányt. önkényesen feloszlatta a parlamentet és a szenátust. Ma a junta irtó hadjáratának áldozatai azok a chilei hazafiak, munkások és parasztok, törvényesen megválasztott szenátorok, képviselők. helvhatósáei tanácstagok, továbbá kormánvfér- fiak. akik néoük nemzeti érdekeiért. a nép felemelkedésén munkálkodva következetesen tiszteletben tartották az alkotmányos előírásokat, szabadságjogokat. A kegyetlen leszámolás első áldozata Salvador Allende elnök, a chilei nép nacv fia szabad- sághőse. Az ellenforradalom sok tízezer hazafinak, haladó és demokratikus érzelmű chilei dolgozónak, a nén legjobbjainak életét veszélyezteti. Halálos veszélyben van Luis Corvalán szenátor. Chilében ma egyetlen igaz hazafi. demokratikus, ■ ... -■ r r * Nézetem szerint ahhoz, hogy a begyűjtött adatok mennyisége és az adatszolgáltatók terhe csökkenjen, szükség van e szétválasztásra. A cél gyakorlati megva- V lósulása érdekében azonban \ arra is szükség van. hogy a közvélemény — elsősorban a vállalatok, szervek — intézmények illetékesei megismerjék a törvénynek ezt a paragrafusát is és merjék is alkalmazni. Szerintem itt a legtöbbet a minisztériumok, főhatóságok és az érdekvédelmi szervek tehetnek. A magam részéről a törvényjavaslatot jónak. korszerűnek. és célravezetőnek tartom. így azt elfogadom és elfogadásra javaslom — mondta dr. Fekszi István Szabolcs-Sratmár megyei képviselőnk. Bálint József államtitkár, a KSH elnöke adott választ a vitában elhangzottakra. Leszögezte: egyetért a vita során elhangzott módosító javaslatokkal, s hasznosnak ítéli meg a végrehajtási utasítással kapcsolatban elhangzott módosító indítványokat is. Külön kitárt Fecsgr Péter képviselő hozzászólására, s arról biztosította a képviselőt, hogy a számítástechnikai program megvalósítása során munkálkodnak a statisztikai tevékenységhez szükséges összhang, munkamegosztás megteremtésén. Az államtitkár köszönetét mondott az országgyűlés tagiadnak aktív közreműködéséért. értékes, hasznos véleményükért, indítványaikért és javaslataikért. Szavazás következett, az országgyűlés először a két módosító javaslatot, majd a statisztikai törvényt általánosságban, a módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációkra került sor, Apró Antal bejelentette, hogy napirend szerint az országgyűlés külügyi bizottsága előterjeszti nyilatkozattervezetét a chilei katonai junta terroriáról. Az elnök Nagy Miklósnak (Pest megye 28 vk ). a külügyi bizottság előadójának adta meg a 6zót, aki elmondotta: Az országgyűlés külügyi bizottsága az ülésszak idején megtartotta ülését é« javasolja, hogy a magyar országgyűlés ítélje el a Chilében dúló fasiszta terrort, tiltakozzék ellene és követelje megszüntetését. A külügyi bizottság egyhangúlag elfogadta azt a nyilatkozattervezetet. tm ég&Get *. ' \ haladó ember élete sincs biztonságban! A Magyar Népköztársaság országgyűlése szolidaritását feiezi ki a chilei néppel. Együtt a világon mind szélesebb méreteket öltő mozgalommal, felháborodottan tiltakozik az alkotmányos jogok lábbaltiprása, a junta fékevesztett terrorja. a chilei hazafiak legjobbjainak kegyetlen meg- hurcolása, bebörtönzése és meggyilkolása ellen. Követeli az elemi emberi szabadságjogok tiszteletben tartását, az ellenforradalmi terror megszüntetését. Luis Corvalán szenátor és minden behörtönzött és üldözött chilei hazafi életének és szabadságának biztosítását. Tudjuk és hisszük, hogy sz ellenforradalom csak időlegesen állíthatja meg a fejlődést; a történelem menetét nem fordíthatja vissza. A forradalmi harcokban megedzett chilei dolgozók küzdelme, melyet a világ minden haladó embere támogat. meghozza Chile népének is a szabadságot, a törvényességet, megteremti a társadalmi haladás szabad feltételeit. Az országgyűlés a chilei katonai junta terrorjának elítéléséről szóló nyilatkozatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Apró Antal bejelentette. hogy az országgyűlés befejezte munkáját, valamennyi képviselőnek jó munkát kívánt és az ülésszakot bezárta. (MTI) Statisztikánk egyik fő feladata a közvélemény tájékoztatása Dr. Fekszi István felszólalása A Magyar Népköztársaság országgyűlésének nyilatkozata a chilei katonai junta terrorjáról BÁLINT IÓZSEFí
