Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
Tanácskozott az országgyűlés Az őszi ülésszakon elfogadták az Eltiöki Tanács beszámolóját, a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről, a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdte tana ikozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonézi Pál. a Népköztársaság .Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Aczél György. Apró Antal, Fehér Lajos. Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt •Jlku Pál művelődésügyi miniszterről, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosáról; Z. Papp Sándor Veszprém megyei képviselőről, cr. Berecztóczy Miklós e. prépostról, az országgyűlés alelnökéröl és Válvi Péterről, a Minisztertanács - elnökhelyetteséről. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Ilku Pál, Z. Papp Sándor, Beresz- tóczv Miklós és Vályj Péter emlékét: a képviselők néma felállással adóztak emléküknek. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről a jelentést — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Be jelentette Apró Antal, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály jg-’vságügyminiszter a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről, valamint a Magyar Népköztársaság minisztériumainak CSETERKI LAIOSí felsorolásáról szóló törvényjavaslatokat, Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke pedig a statisztikáról szóló törvényjavaslatot benyújtotta » az országgyűlésnek. A három törvényjavaslatot az illetékes állandó bizottságok előzetesen megtárgyalták és az országgyűlés tagjai kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, aki a legutóbbi ülésszakon nem vett részt — az országgyűlés ügyrendjének megfelelően — írásban közölte válaszát Kovács Sándor Győr megyei képviselő interpellációjára. Az interpellációt és az arra adott miniszteri választ az országgyűlés tagjai írásban megkapták. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette ezután az országgvűlés ülésszakára interpellációt benyújtott képviselők nevét és az interpellációk tárgyát. Ezt követően az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, 2. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat, 3. a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, 4. a statisztikáról szóló törvényjavaslat. 5. interpellációk. Ezután napirend szerint Cseterki iMjos, az Elnöki Tanács titkára emelkedett szólásra. Tovább szilárdult népköztársaságunk alkotmányos élete, törvényes rendje Cseterki Lajos bevezetőben rámutatott, hogy az Elnöki Tanács tevékenységét az üiiáválasztása óta eltelt több rrönt két esztendőben az országgyűlés által ráruházott felelősség tudatában végezte. 'A hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésével. egész munkájával nagy társadalmi céljainkat, a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat igyekezett és igyekszik szolgálni. — A közel két és fél esztendő alatt, amelyet az Elnöki Tanács beszámolója átfog, a X. kongresszus által megjelölt feladatok megvalósításával társadalmunk tovább fejlődött. Dolgozó népünk szorgalmas és alkotó munkája nvomán előrehaladt a szocialista gazdaság építése, emelkedett az életszínvonal, erősödtek és szilárdabbak lettek a szocialista viszonyok. A múlt év novemberében Rár- tunk Központi Bizottsága mérlegre tette céljainkat és munkánkat, az eredményeket és a fogyatékosságokat, megjelölte a teendőket és feladatokat. Ma elmondhatjuk, hogy hazánk társadalmi, politikai és gazdasági életét alkotó légkör, fejlődés jellemzi Az Elnöki Tanács véleménye szerint Népköztársas/’gunk alkotmányos élete, törvényes rendje tovább szilárdult, visszatükröződik benne a munkáshatalom ereje, a szocialista állam fejlődése. — Az Elnöki Tanács újjá- választása óta az országgyűlésnek bemutatott törvényerejű rendeletek kifejezik a fő társadalmi és politikai törekvéseket. Egyik közös jellemvonásuk, hogy a jogok és kötelességek egységét, az állampolgári fegyelmet, a munkahelyek, üzemek és intézmények demokratizmusának erősítését szolgálják. — Az országgyűlés törvényhozó, és az Elnöki Tanács jogalkotó munkáját úgy tekintjük. hogy ezekben az években tovább fejlődött és szélesedett a szocialista társadalom alkotmányos kerete, kikris- tályosdtak és tökéletesedtek á gazdasági és kulturális építés jogi normái, megfogalmazódtak az 'államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének új feladatai. — Társadalmi fejlődésünknek olyan szakaszába értünk, hogy lehetőségünk van életünk alapvető viszonyait hosszabb időre szólóan szabályozni. Az alkotmánymódosítás önmaga is erősíti ezt a tendenciát, jó alapul szolgál a társadalmi és állampolgári viszonyok átfogóbb, általánosabb szabályozáshoz. Ezt követően vázolta a legutóbbi tanácstagi választások tapasztalatait, majd beszámolt az Elnöki Tanácsnak a hivatásos bírák megválasztásával kapcsolatos tevékenységéről. A, továbbiakban hangsúlyozta: az alkotmány és rendelkezéseinek betartása minden állami és társadalmi szerv feladata. Az Elnöki Tanácsra azonban ennél töftb feladat hárul, mert alkotmányunk az Elnöki Tanács hatáskörébe utalja az alkotmányossági felügyeleti jogkört. Az alkotmány — híven jellel géhez és lényegéhez — elvben fogalmazza meg ezt a fontos államhatalmi feladatot; gyakorlati érvényesítése alkotmányos életünk újabb garanciáit teremti meg. Az Elnöki Tanács hozzákezdett már e fontos elv gyakorlati kimunkálásához. A szeptemberi ülésen elfogadott ügyrendje előrelépést jelent az alkotmányossági felügyeleti jogkör gyakorlati érvényesítésében. E jogkörének megfelelően a jövőben, ha a kormány, az igazságügyi szervek, valamint a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezető testületéi az alkotmány végrehajtásával összefüggő bejelentést tesznek, az Elnöki Tanács azokat megvizsgálhatja, elbírálhatja és az alkotmány végrehajtására az állami szerveknél intézkedéseket kezdeményezhet. — Az utóbbi években sokat foglalkoztatott bennünket a szocialista erkölcs és közgondolkodás formálása, a munkahelyi légkör javítása. Tudjuk, hogy a szocialista állam ilyen irányú tevékenységét hatékonyabbá kell tennünk, munkáját javítanunk kell. Társadalmunk törvényes rendjét, építőmunkánkat gyengítik az olyan tünetek, amikor egyesek megfeledkeznek kötelességükről visszaélnek azokkal a jogokkal, amelyeket alkotmányunk minden állampolgárnak biztosít. — Az utóbbi években az állami ellenőrzés fokozódása a társadalmi ellenőrzés szélesedése egyes vállalatoknál vagy szövetkezeteknél olyan visszaéléseket tárt fel, amelyek egyes vezetők ellen törvényes eljárást, bírói ítéletet vontak maguk után. Amikor a kegyelmi kérvény kapcsán az üggyel az Elnöki Tanács is kénytelen foglalkozni, az érvek között mindig ott szerepel, hogy „a csoport érdekében . tették”, .nekik ebből semmi egyéni hasznuk nem volt”. Egyes esetekben ez szó szerint így igaz de az esetek döntő többségében, magyarán szólva, munka nélkül szerzett anyagi előnyről van szó. Sem törvényeink, sem szocialista erkölcsi normáink nem szentesítenek a társadalmi érdekeiekéi szemben álló csoport- érdeket vagy egyéni érdeket. — A szocializmus gazdasági fejlődése, a szocialista viszonyok erősödése mellett jelentkeznek olyan jelenségek is, amelyek fékező, fejlődést akadályozó hatásúak. Nem egyszer csorba esik a tisztességes gazdálkodáson, a szerződéses kapcsolatok becsületén; az indokolatlan áremelések és a tisztességtelen 1 faszon körül is vannak gondjaink. Az élet követelménye szülte a jogpolitikai irányelvek újrafogalmazását, benne tükröződik tevékenységünk lényege: a tervszerű gazdasági építőmunka segítése, társadalmunk jogi, erkölcsi normáinak egyöntetű, egységes értelmezése, mércéjének fokozott emelése. A jogpolitikai irányelveket, a korábbi gyakorlattal ellentétben, most hivatalosan nyilvánosságra hoztuk. Ezzel is lehetővé tettük, hogy az állampolgárok is megfelelő módón tájékozódhassanak arról, hogy milyen eligazítást, kapnak azok, akik mindennapos ügyeikben eljárnak és döntenek. A kitüntetések adományozásával kapcsolatban az Elnöki Tanács titkára külön kitért arra. hogy hazánkban a szocialista brigádok, amelyek vállalták, hogy szocialista módon élnek és dolgoznak, milliónál jóval több dolgozót mozgósítanak. Az Elnöki Tanács által elbírált kitüntetési javaslatokban még mindig nem tükröződik megfelelően ez a társadalmi teljesítmény. A kitüntetettek között, a tényleges teljesítményt mérve, jóval .kisebb számban vannak a termelő munkában dolgozók. A termelő munka kiemelkedő eredményeinek elismerésére az Elnöki Tanács újabb lehetőséget teremtett: a beszámolási időszakban a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének adományozását kiterjesztette a kollektívákra és a szocialista- brigádokra is. — Az Elnöki Tanács munkája kapcsolódik hazánk nemzetközi tevékeny- ' Bégéhez —, folytatta. A Magyar Népköztársaság — a maga szérény lehetőségeivel — igyekszik aktívan# kivenni részét a szocialista közösség országainak közös erőfeszítésiből. 1971 májusa óta újabb nyolc országgal teremtettünk diplomáciai kapcsolatot. Jelenleg 96 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban. A Magyar Népköztársaság tekintélye tovább nőtt a világban. — Eredményeinket nem homályosíthatják el azoknak az erőknek a mesterkedései, amelyek az enyhülés folyamatát akarják feltartóztatni: amelyek . az emberiséget a békés egymás mellett éles gyakorlati megvalósításának útjáról szeretnék visz- szafordítani. A chilei nép tragédiája nemcsak tiltakozásra. hanem fokozott éberségre is int bennünket. A1- ra is figyelmeztet, hogy a reakció a fasiszta eszközöktől sem riad vissza. nem tisztel sem alkotmányt, sem választást, lábbal tiporja az emberi jogokat. Rendületlenül. elvi alapokon állva folytatjuk erőfeszítéseinket a béke, a haladás, a szocializmus érdekében — mondta Cseterki Lajos, majd kérte az országgyűlést, hogy fogadja el és hagyja lóvá az Elnöki Tanacs beszámolóját. Cseterki Lajos beszámolóját az országavűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak es az államtitkároknak jogállásáról. és felelősségéről, valamint a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény - javaslat tárgyalására került sor. Apró Antal indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy e két törvényjavaslatot együttesen tárgyalja meg. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály expozéja Bevezetőben dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét, valamint a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvényjavaslatok előterjesztése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Benyújtásukkal a Minisztertanács alaptörvényünk előírásainak tesz eleget. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP X. kongresszusának határozatai, a szocialista építőmunka feladatainak sikeres megvalósítása érdekében. kötelességünkké tették az állami vezető testületek működésének hatékonyabbá tételét. Az elmúlt években jelentős intézkedéseket tettünk az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére. A mostani törvényjavaslatok célja is az. hogv elősegítsék az állami, kormányzati munka erősítését. A miniszteri felelősség rendszerét régóta ismeri a magyar államjog — mondta dr. Korom Mihály, majd így folytatta: — Á törvényjavaslat alkotmányunk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a minisztertanácsi tagság és az államtitkári tisztség keletkezését és megszűnését. Ennek megfelelően a kormány elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűlés választja, és dönt megbízatásuk megszüntetéséről, amelynek esetei lehetnek: a lemondás, a felmentés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartozik. — A törvényjavaslat megfogalmazza a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogait és felelősségük szabályait, valamint a felelősség érvényesítésének biztosítékait. Azonban hangsúlyozni kell, hogy az állam végrehajtó és rendelkező szervei vezető tisztségviselőinek politikai és jogi felelőssége — közvetett és közvetlen módon — eddig is érvényesült. Alkotmányunk rendelkezése értelmében a kormányt az országgyűlés választotta és mentette fel, számoltatta be, döntött előterjesztéseiről. meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit. A Minisztertanács tagjainak felelőssége, munkájuk elbírálása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias Népfront kezdeményezései alapján az országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által érvényesült. A most benyújtott törvényjavaslat arra irányul, hogy az országgyűlés az alaptörvényünk rendelkezései és az alkotmányos elvek alapján eddig kialakult és a gyakorlatban iól bevált szabályokat egységes törvényben foglalja össze. — A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és a miniszterek testületileg és egyénileg te felelnek az országgyűlésnek, illetőleg az azt helyettesítő Elnöki Tanácsnak. E felelősségük megválasztásuktól megbízatásuk végéig tart. — A miniszteri felelősség tartalma többirányú. Elsősorban is politikai természetű, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt előtt érvényesül. Ez következik abból, hogy a munkásosztály pártja társadalmunk vezető ereje. De a politikai felelősséget abban az értelemben is hangsúlyozzuk, hogy a kormány tagjainak tevékenysége következményeiben politikai kihatású. Ugyanakkor a felelősséget az államszervezet tevékenységének alkotmányos rendjéből eredően törvényben is meg kell fogalmazni. A törvényjavaslat az államjogi felelősséget tartalmazza. A kormány tagjai azonban a minden állampolgárra egyformán vonatkozó egyéb törvényeknek is alá vannak vetve. — Az államtitkári intézmény régi, államjogi, kormányzati intézményeink közé tartozik. Más országokban is sok helyütt van ilyen tisztség. 1949 és 1968 között nálunk államtitkárok nem működtek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1968-ban alkotott törvényerejű rendeletet az államtitkári tisztségről. így került sor az országos hatáskörű állami szer(Foiytatas a 3, «Maion) LAPtltfK TARTALMA*©!.: A „csellengő” hírek (3. oida* Jó szüret, jó bor (4. oldal) Uj tévéjátékok a képernyőn (5. o!c»al) Tigriskeresztelő lesz Nyíregyházán i* oldal) VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Magyarorszag &XX. ÉVFOLYAM 233. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 19*3. OKTÓBER 5, PÉNTEK
