Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

S oMd X. kelet-magyarorszäö > im. (MSStt M 'v * A Tanácskozik a foékeerők világkongresszusa (Folytatás az X. oldalról) 11. számú bizottságban szó­lalt fel. Kiemelte a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok új normái kialakításának szük­ségességét és a kelet-nyugati gazdasági együttműködés nagy politikai fontosságát, majd elítélte azokat a tö­rekvéseket, aipelyek a gazda­sági kapcsolatok fejlesztését politikai feltételekhez kötik, eszközül igyekezvén felhasz­nálni más országok beíugyoi- be való beavatkozásra. Dr. Pál Lénárd akadémi­kus, a magyar delegáció he­lyettes vezetője a 11. számú bizottság ülésén . elhangzott felszólalásában a nemzetkö­zi tudományos és technikai együttműködéssel foglalko­zott. Birálta azokat a nézete­ket, amelyek minden nega­tiv következményt a műsza­ki és tudományos forrada­lom számlájára írnak. E né­zet képviselői szerint a tu­domány jövője — hangoztat­ta — nem választható el an­nak társadalmi tartalmától. Nem lehet azt állítani, hogy a felgyorsult világméretű fejlő­dés minden következményét pontosan értjük, de az új tu­dományos eredmények segít­ségével el kell és' el is tud­juk kerülni a tudományos­technikai forradalom nem kívánatos hatásait. Ha ma nemzetközi enyhü­lésről a békés egymás mel­lett élés gondolatának foko­zódó érvényesüléséről be­szélhetünk. ez nem kis mér­tékben annak is köszönhető, hogy indokínai barátaink hő­siesen és győzelmesen har­coltak és harcolnak az ameri­kai imperializmus és szövet­ségesei ellen. Ennek a gondo­latnak megértetése a világ- közvéleménnyel fontos köte­lessége a haladó erőknek. A nevelés és kultúra te­rületén való együttműködés kérdéseit tárgyaló albizott­ságban dr. Pesta László, a Budapesti Népfrontbizottság alnöke szólalt fel. Elmond­ta: a magyar nép hag/omány- szerűen szereti a békét, a szocializmus építése köziben mondott le végképpen a sovi­nizmus, az önzés csődöt mon­dott fegyvereiről és ifjakat, felnőtteket egyaránt a népek közötti barátság és együttmű­ködés, valamint a béke szere- tetére neveli. Államunk min­den szocialista, sok fejlődő és tőkésországgal élénk kultu­rális csereprogramokat bo­nyolít le. A közel-keleti bizottság ki­vételével, amely még hétfőn is ülésezett, befejezték mun­\ kajákat a békeerők moszkvai világkongresszusának bizott­ságai. Hétfőn már a bizott­sági záróokmányok szerkesz­tése folyt szűkebb körben, így a delegátusok többsége számára a rendezőség szak­mai és rétegtalálkozókat szervezhetett. A magyar küldöttség zö­me délelőtt Kállai Gyulá­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének a vezetésével Moszkva Kalinyin kerületé*- be látogatott el. Hazánk kongresszusi kül­dötteit az összszövetségi elektrotechnikai intézet dol­gozói látták vendégül. A mintegy harminc főből álló ■ magyar küldöttség ne­vében Kállai Gyula mon­dott köszönetét az intézet és a kerület jelenlevő vezetőinek a meghívásért, a rendkívül szívélyes fogadtatásért, és tolmácsolta a magyar dele­gáció jókívánságait az inté­zet és a Kalinyin kerület dol­gozóinak, lakosságának. Az intézet konferenciater­mében megtartott baráti V.- lálkozó után a magyar ven­dégek megtekintették az in­tézet laboratóriumait. Baráti találkozó a chilei és a magyar delegáció között A leszerelési bizottságban Réti Ervin, az OBT tagja szó­lalt fel. Hansúlyozta, hogy a békemozgalom sokat tehet a leszerelés érdekében. Az indokinai kérdésekkel foglalkozó bizottságban fel­szólalt dr. Kende István, az OBT elnökségének tagja. El­mondta. hogy az indokinai há­borúknak rendkívüli befolyá­suk volt és van a nemzetkö­zi helyzetre. Ahogyan az 1954-es Dien Bien Phu-i • győzelem is kihatott a világ ' alakulására, a jelenlegi — részben még tartó — indokí­nai háborúk és a szabadság- harcok győzelme. is-.nemzet- közi jelentőségű.. Hétfőn este a Rosszija szál­lóban baráti találkozóra ke­rült sor á békeerők moszkvai világkongresszusán részt­vevő magyar és chilei dele­gáció tagjainak egy csoport­ja között. Kállai Gyula, a magyar de­legáció vezetője meleg sza­vakkal köszöntötte Hortensia Allende asszonyt, a meggyil­kolt chilei elnök özvegyét, Volodia Teitelboim szenátort és a chilei küldöttség más tagjait. Beszélt arról a nagy­szabású szolidaritási mozga­lomró]. amely hazánkban a chitéi nép tgätp'iigyo mellett kibontakozott, s magyaror­szági látogatásra hívta meg Allende asszonyt. Hortensia Alrendé vissza­emlékezett négy évvel ezelőt­ti magyarországi útjára, s el- mondta, férje is tervezett lá­togatást hazánkba, de á tra­gikus események ezt már nem tették lehetővé. Megemlítet­te. hogy Pablo Neruda és Miguel Asturias annak idején Salvador Allendének és ne­ki ajánlották Magyarország­ról írott könyvüket. Allende asszony átadta Kálla* Gyu­lának mártírhalált halt fér­jének fénykénét. amelyet a közös harc jegyében dedi­kált. Ma kezdődik a bécsi haderöcsökkeEifési konferencia f Megérkeztek az osztrák fő­városba a haderőcsökkentési konferencia résztvevői. Mint ismeretes. 19 ország vesz részt a kedden kezdődő ta­nácskozás-sorozaton, köztük hazánk delegációja is, ame­lyet dr. Petrán János kül- ügyminisztériumi tanácsos vezet. Küldöttségünk vasár­nap este érkezett Bécsbe. A bécsi tanácskozások iránt változatlanul nagy éredeklő- dés tapasztalható. Hétfőn dé'előtt megnyitották a nem­zetközi saitóközoontot is. amelv ismét a Hofburgban van. Már' ieddig is több mint kétszáz újságíró, rádió- és tv­tudósító akkreditáltatta ma­gát. de a sajtó kénviselőinek száma várhatóan eléri majd p háromszázat is. Hétfőn már élénk diplo­ma"'--' eszmecserék folytak az osztrák fővárosban, a de­legációk elsősorban techni­kai kérdéseket vitattak meg. A haderőcsökkentési konfe­rencia hivatalos megnyitóját kedden délelőtt tartják meg. A vendégfogadó Ausztria ne­vében dr. Rudolf Kirchschlä­ger külügyminiszter üdvözli a küldöttségeket. Beszédére a •konferencia elnöke válaszol, az ő személyét még nem is­merik minthogy az ügyrend szerint az első ülés elnökét sorshúzással választják. Az előzetes megegyezés értel­mében a megnyitónak ez a része nyilvános lesz, tehát a sajtó képviselői is jelen le­hetnek. Amikor azonban megkezdődnek a .delegációve­zetők felszólalásai, a tanács­kozást zárt ajtók mögött, foly­tatják. Valamennyi résztvevő ország képviselője általános nyilatkozatot tesz majd. Az érdemi tárgyalásokat a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről 19 állam küldöttei kezdik meg. A május 14-1 megálla­podás értelmében a teljes jo­gú. azaz döntési jogkörrel fel­ruházott államok csoportjába 11 ország tartozik: Belgium. Csehszlovákia, Egyesült Ál­lamok, Hollandia, Kanada Lengyelország, Luxemburg Nasv-Britannia, az NDK, a~ NSZK és a Szovjetunió. A különleges státuszú nyolc ál lam a következő: Bulgária Dánia, Görögország, Magyar- ország, Norvégia, Olaszor­szág, Románia és Törökor­szág. Közel-keleti jelentés Megkezdték működésüket az ENSZ-békeerők Egyiptom követeli az október 22-i frontvonalak kijelölését Megkezdték első érdemi fel­adatuk végrehajtását a szu­ezi frontvonalra érkezett ENSZ békeerők —, jelentet­ték hétfőn kairói ENSZ-kö- rökben. . A közlés szerint a nap fo­lyamán egy 13 katonából ál­ló ENSZ-őrjárat a csatorna mentén a két szembenálló fél közti térségben haladva tér­képre rögzíti az egyiptomi, illetve az izraeli hadállások pontos helyét. Ugyanakkor — mint a helyszínen lévő újságírók jelentéséből ki­tűnt — egyelőre nincs jele annak, hogy Izrael megkezd­te volna a Biztonsági Tanács legutóbbi három határozatá­ban szereplő rendelkezések végrehajtását, vagyis csapa­tainak az október 22-én 10,52 órakor elfoglalt állásokba való visszavonását. A hadállások térképre va­ló rögzítésének munkájában résztvevő. ENSZ-tisztek el­mondták: eddig tevékenysé­güket egyik fél sem zavarta. A Mena hétfő délutáni jelentése szerint egyéb jele is van a tűzszünet viszonylagos stabilitásának. Mint az egyip­tomi hírügynökség közölte, bár Egyiptomban továbbra is érvényben vannak a hadiál­lapottal kapcsolatos egyes intézkedések, mint például az elsötétitési rendelet, kedden reggel, közép-európai idő szerint 7 órakor ismét meg­nyitják a forgalom számára a kairói nemzetközi repülőte­ret. Miközben az ENSZ béke- fenntartó erői hozzáfogtak feladatuk teljesítéséhez Szu- ‘ özibeií é-s Iszfrta i 1 iá ban, Kairó élénk diplomáciai, tevékeny­séget fejt ki~ avégett, hogy érvényt szerezzen a Bizton- tági Tanács eevmást követő tüzszüneti határozatainak. Egyiptom első és legsürgő­sebb követelése jelenleg az, hogy állítsák helyre a front­vonalakon az október 22-i állapotot, azaz Izrael votps ki erőit a tűzszünet életbe­lépése óta elfoglalt terüle­tekről. Izrael mindeddig nem mutatott hajlandóságot az erre vonatkozó BT-hatá- rozat végrehajtására, sőt. jó­idéig a finn ENSZ-csapato- kat is megakadályozta ab­ban. hogy bejussanak Szuez városába. Kairói lapjelenté­sek szerint az izraeli hadse­reg sok egyiptomi polgárt hurcolt el a Szuezi-csatorna nyugati partjáról azzal az ürüggyel, hogy a harcokban ejtett hadifoglyokról van szó. Izrael ílymódon próbálja azt ^ látszatot kelteni, ho<*v nagyszámú egyiptomi hadi­fogoly van kezében. Az A1 Ahram kommentár­ban utasítja El Állón izra­eli miniszterelnök-helyettes­nek azt az ajánlatát. ho"v Izrael kivonná a csapatait a Szuezi-csatorna nyugati part­járól. amennyiben Egyiptom ennek fejében visszavonná saját erpit a viziűt keleti partjáról. A negyedik közel- keleti háború katonai ered­ményei semmi esetre sem korlátozódhatnak holmi te- riiletcserérp, illetve az októ­ber G-át megelőző helvzet visszaállítására — hangsú­lyozza a kommentár. Szenegál párizsi nagykö­vetsége vasárnap este beje­lentette, hogy a dakari kor­mány megszakította diplo­máciai kapcsolatait Izraellel. Az erről kiadott hivatalos közlemény utal arra. hogy Izrael a Biztonsági Tanács határozata nyomán beállott tűzszünetet a Szuezi-csatorna nyugati partján kiépített hídfőjének nagymérvű meg­erősítésére használta ki. el­foglalta a Szuez—Kairó út­vonal egy szakaszát. Iszmail Fahmi egyiptomi ügyvezető külügyminiszter Szadat elnöknek Nixon el­nökhöz intézeti üzenetével hétfőn délután Washington­ba érkezett-. Az üzenet tartal­máról egyelőre nem adtak felvilágosítást. Kissinger külügyminiszter kedden mun­kaebéden folytat megbeszé­lést a 3—4 napig Washington­ban tartózkodó Fahmival, feltételezések szerint a kö­zel-keleti rendezésre vonat­kozó BT-határozatov gyakor­lati alkalmazásának problé­máiról. Kissinger hétfőn a képvise­lőház hadügyi bizottságát tá­jékoztatta a közel-keleti • helyzetről. Ezt követően a külügyminiszter derűlátóan nyilatkozott a tűzszünet meg­szilárdulásának kilátásairól. A közlemény szerint mind­addig néni lesznek oiplomá- ciai kapcsolatok a két or­szág között, amíg a Közel- Keleten tartós és igazságos béke nem létesül. A hétvégi és a hétfői kínai lapok több anyagban foglal­koznak a közelkeíeti helyzet­tel, A jelentések arról tanús­kodnak. hoev Kína továbbra is elhatárolja magát a békés rendezéstől és propagandáié­nak teljes arzenálját a „két szuperhatalom” elsősorban a Szovjetunió ellen veti be. A legterjedelmesebb an vág a Biztonsági Tanács október 13-i vitájáról számol be amikor heves szóváltás zaj­lott le a sürgős szavazás előtt felszólalni kívánó Csiao Kuan Hua kínai fődelegátus és Malik szovjet küldött kö­zött. A kínai tudósítás szá­mos személyes támadást tar­talmaz a szovjet diplomata qllen és a masa nevében Is egyedülállóan éles és dühödt hangot üt meg. További ielentések a BT október 26-i üléséről számol­nak be, hevesen támadva aJ ENSZ békefenntartó e*'ők létrehozását. A bírálatok konkréten csak az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót nevezik meg. de értelemsze­rűen mindazokra az arab or­szágokra vonatkoznak, ame­lyek elfogadták a tüzszüneti felhívásokat. A rendezés felé tett „első bá­torító lépésnek” minősítette az egyiptomi és izraeli tisztek „ között vasárnap lezajlott megbeszélést, a Szuezi-csa­tom a keleti partján álló egyiptomi 3. hadsereg össze­köttetési vonalairól, afnelye- ke); az izraeli erők a BT ál­tal október 22-én elrendelt tűzszünet sorozatos megsértű­sével vágtak el. McCloskey külügyi szóvivő ezzel kap­csolatban a külügyminiszter véleményét idézte, amely sze­rint „a tűzszünetet nem lehet az egyiptomi 3. hadsereg el­vágására kihasználni”. Kis­singer egyébként derűlátó helyzetmegítélését arra ala­pozta. hogy mhjtán .,a háború mindkét oldalon rengeteg szenvedéssel járt. a szem­benálló feleknek vé°re fel kel Lit iamerniok, hosv a konfliktusra nincs tlcrtán ka­tonai megoldás”. Eélr»4rthe- tetlenül Tzraai-nkk címezve Szavait ho-TT-átette. ..rninHeTl prdatrolt fzTnp,v Ven látnia 3 bgMni'i ncú'hn/ feltételek lehetetlensé­Kedden temetik Bugyonnif marsall! Szadat üzenete N xonnak Lconyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és Nyikolaj Podgornij állt díszőrséget Szem jón Bugyonnij marsall ravatalánál. Bugyonnij pén­teken. 91 éves korában hunyt el. Többezer moszkvai indult kora reggeltől kezdve a szak­szervezetek házához, hoav búcsút vegyen a híres had­vezértől, a polgárháború és a nagy honvédő háború hősé­től. Szemjon Bugyonniit ma helyezik a Vörös téren a Kreml falánál örök nyuga­lomra. A békés rendezést célzó szovjet—amerikai kezdemé­nyezésre utalva a kü'ügvmi- Tiiszter kiemelte annak rend­kívüli jelentőseit, hogv „a térségen kívül álló i^ is feli<rme^‘sk kötele/e^^ü- ke+ a kan rejlő vé­széi veik pihórftóséra”. Gerencsér Miklós: lAvadi napló 12. Olasz földön szolgált. .Lom­bardiában. Tizenhárom évig volt közhuszár, majd aprán­ként lépkedett előre a tiszhe- lyettesi létrán. Kétségtelenül rászolgálhatott a tiszti sar- zsira, ha minden katonaisko­la nélkül hadnagyi kinevezés’ kapott tábornokától. Innen már a várakozási idő is előre vitte. Századparancsnok volt kapitányi rangban, amikor elérkezett az ominózus 1848 A lázadók oldalán aztár megmutatta, hogy nem téve dés’-'U hittek rátermettségé ben Először a horvátoknal- adott ízelítőt vakmerőségé ről a Drávánál. Aztán Perczel Mór hadtestében mutogatta (élelmetes kardját. Kitűnt az ozorai hadműveletekben, ráadásul a ravaszságáról is bizonyságot tett. amikor el­fogták a mi Roth-hadtestünket. Nagy híre lett ennek, Kos­suth magasztalta az ország- gyűlésben a hőstettet, amikor éppen a karzaton tartózko­dott Gáspár András. A lé­lektani érzékéről híres Kos­suth azon nyomban, az or­szággyűlés előtt kinevezte őr- -iaggyá. Nevét, személyét et­től kezdve különös nimbusz övezte. Amire iparkodott is rászól- .álni. Ahány csatában rész -’ett, annyiszor győzött. 1849 ianuárjára már az ezredessé gig vitte, s csakhamar kíné vezték a hetedik hadtest pa­rancsnokává, egyszersmind tábornokká. Bizony ebben a magas stalumban sem vallott szégyent. Először a mi híres Schlick tábornokunkat szé- gvenítette meg a hatvani csa­tában, majd folytatta diada­lait az isaszegi, a nagysallói ütközetekben. Aztán jött a függetlenségi nyilatkozat és Gáspár András okosan félre állt. Katonai képzetlenségem el­lenére is látom, hogy Gáspár rengeteget ártott hadsere­günknek. Többet, mint jó- néhány halálra ítélt tábor­noktársa. Mi a magyarázata hát Haynau őkegyelmessége nagylelkűségének ? MincFan bizonnyal kérkedni óhajtott lovagiasságával a táborszer­nagy. Bizonyságot tett amel­lett,hogy korántsem a kato­nai talentumot nehézménye zi a lázadó tábornokoknál Sőt, elismeréssel illeti a had vezéri tehetséget. Ellenber megmaradni cselekvőleg a Iá zadó kormány oldalán a fi^s getlenségi nyilatkozat utar az egészen más. Az már fel­ségárulás. Mintha mondaná Haynau táborszernagy úr őkegyel­messége: lám, lám ti balga tábornokok! Kellett néktek fumigálni az osztrák fennha­tóságot? Hát bűnhődjetek. És irigyeljétek az okos Gás­pár Andrást. Mindebből kézenfekvő szá­momra, hogy politikai tárgya­lás folyt le az aradi várban, hadbírósági perrendtartással, gyorsított eljárással. ★ Igen, a politika. A mi bo­nyolult. sőt zavaros osztrák politikánk. A mi türelmetlen, kizárólagosan birodalmi po­litikánk. Bevallom, érzelme­imtől, nem egészen idegen Ösztöneimmel én, a jelenték­telen birodalmi alattvaló is hajlok a türelmetlenségre. De ■lfog a szédülés, ha az eszem­re hallgatok. Pedig az ész. bizony az ész cseppet sem el­hanyagolható komponens. Méghozzá minőségi kompo­nens. Jelentéktelen alattvaló létemre sem mondhatok le elsőrendű fontosságáról. Az etikai komponenst, amely szintén előbbrevaló a hata­lomvágynál, már nem is ipe- rem szóbahozni. ★ Mondom, szédülök, ha tár­gyilagos értelemmel próbá­lók a politika örvénylő zűr­zavarába pillantani. Hol is kezdődött? Ha majdnem elviselhetet­len a külső zűrzavar, legalább magamban próbáljak rendet teremteni, hogy hányadán is állunk ezzel a lázadással és felségsértéssel, amely tudva­levőleg a magyarok bűne el­lenünk. Lázadásukkal a biro­dalom. felségárulásukkal a dinasztia ellen vétettek fő­benjárón. Szeretnék meggvő ződni arról, hogy valóban íg’ van. Szeretnék elérkezni ah hoz a logikai végösszeghez amely kedvez a szívemnek és az értelmem számára is meg­nyugtató. így tehát a készen kapott ki­jelentések lusta elfogadása helyett rákényszeríteni ma­gamra a gyötrő türelemjáté- kot, és megpróbálom kirak­ni az elmúlt másfél esztendő mozaikját, úgy, ahogy pilla­natnyilag látom. Emlékezetem szerint a pol- gáriasodás elemi erejű igényei tették időszerűvé a magyar kérdést. Ezeket az igényeket senki nem vonhatta kétségbe, hiszen Ausztriában és az örö­kös tartományokban már szé­pen kibontakoztak at euró­paibb állapotok. Abban sem találok semmi felháborítót, hogy a magyar vezetők nem óhajtották magukat alávetni a bécsi kormányszerveknek, hiszen a közös uralkodó tisz­teletben tartása mellett köz- 'ogilag teljesen szabályosan a miön magyar alkotmány elő- rásaihoz alkalmazkodtak. Mi osztrákok, soha nem értettük ezt a messze századokba visz- szanyúló magyar alkotmányt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents